klimalaszlo összes bejegyzése

Ne lőjetek!

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒

Az 1611/2017. (IX. 5.) kormányhatározat szerint 2017-ben és 2018-ban 40 lőtérre 17 464,32 millió forintot szán a kormány, majd a program második ütemében előkészítik még 67 lőtér kiviteli tervét, további 1283,3 millió forintért.

Ha az első negyven lőtérre elkülönített összeggel kalkulálunk (40 lőtér + tervezés= 18 747 millió, a további 67 lőtér teljes kivitelezése garantáltan több lesz mint a 18 és fél milliárd másfélszerese), a tervezett beruházás minimum 46 milliárd forintba kerül majd, s itt még nem számoltunk azzal a hazai gyakorlattal, hogy rendszerint a tervezett összeg többszöröse fogy el a kivitelezés során.

Az ún. Honvédelmi Sportközpontokhoz (sic) helyszínt keresve a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatóknak küldött levelet, van-e náluk 6×15 méteres elkeríthető terület.

Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy ép ember a huszadik század borzalmai után szeretni akar és nem háborúzni, egy józan és előrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképpen sem militarizálná, ez az összeg akkor is elegendő lenne:

  • 1000 fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus körülbelül tizenhárom évi fizetésére (bruttó 300 000 forint /hóval számolva)
  • 1000 pedagógiai asszisztens (E kategória) 24 évi fizetésére
  • 180 000 db interaktív táblára (252 030 Ft-os átlaggal számolva)
  • 180 tornaterem építésére (256 milliós beruházással számolva)

Kérjük a szülőket, pedagógusokat, kérünk minden felelős állampolgárt, hogy minden lehetséges módon tiltakozzon a gyerekek militarizálása ellen, az adóforintjaink rossz célra fordítása ellen!

Hívatlanul Hálózat

Civil Közoktatási Platform

Tanítanék Mozgalom

Hálózat a Tanszabadságért

Oktatói Hálózat

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Elnöksége

Magyartanárok Egyesülete

Igazgyöngy Alapítvány

SZOCSOMA Alapítvány

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒


2016. március 30. – intő a kormánynak!

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒

szorolapkep

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒


Csatlakozás a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestületének nyílt leveléhez

A csatlakozók száma

2016. 01. 22. 06.30-kor: 17 903 fő és 206 intézmény/csoport
2016. 01. 31. 06.30-kor: 26 265 fő és 473 intézmény/csoport
2016. 02. 07. 06.30-kor: 31 272 fő és 745 intézmény/csoport
2016. 02. 14. 06.30-kor: 33 581 fő és 874 intézmény/csoport
2016. 02. 21. 07.30-kor: 34 601 fő és 913 intézmény/csoport
2016. 02. 28. 06.30-kor: 35 125 fő és 940 intézmény/csoport
2016. 03. 06. 06.30-kor: 35 268 fő és 949 intézmény/csoport


Nyilatkozat a Pedagógus Etikai Kódexről

Alulírt szervezetek egyöntetűen elutasítjuk a Nemzeti Pedagógus Kar által készített Pedagógus Etikai Kódexet.

  1. A kódex törvény- és alkotmánysértő, hiszen amint azt a Pedagógusok Szakszervezetének az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasza rögzíti, a Nemzeti Pedagógus Kar általánosan kötelező érvényű szabályrendszert alkotott, noha az alkotmány szerint nem tartozik a jogalkotásra feljogosított szervek közé.
  2. A kódex fölösleges, mivel részben a Nemzeti köznevelési törvényben már szabályozott, részben magától értetődő normákat ír elő.
  3. A kódex alapállásában hamis, mivel önkéntes jogkövetésre hivatkozik, noha a pedagógus kari tagság kötelező.
  4. A kódex üres ideológiai szólamokra épül, a gyermek érdeke mint szempont nem érvényesül benne, pedig mi más lenne a pedagógusi munka célja, mint a gyermek. Az elsősorban a felettesének megfelelni kötelezett alattvaló nem tud szabad, boldog, majdan sikeres és közösségi felelősséget vállaló gyermekeket nevelni.
  5. A kódex nem növeli, hanem csökkenti a pedagóguspálya megbecsülését, mert azt sugallja, hogy a pedagógus erkölcsileg is megrendszabályozandó munkavállaló, akinek autonóm erkölcsi érzék híján az erkölcsi értékeket is kívülről kell megszabni.

 

Budapest, 2015. október 22.

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
Hálózat a Tanszabadságért
Hívatlanul Hálózat
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
Magyartanárok Egyesülete
Oktatási Vezetők Szakszervezete
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Pedagógusok Szakszervezete
Történelemtanárok Egylete


A gyermekek és pedagógusok jogait sértő Pedagógus Etikai Kódex elleni tiltakozást segíti a TASZ

„A Nemzeti Pedagógus Kar a szinte minden pedagógusra nézve kötelező Etikai Kódex tervezetéről várja a pedagógusok véleményét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a Kódex végleges tervezete súlyosan jogsértő. Álláspontunk, módosítási javaslataink elküldésével pedagógusként Ön is tiltakozhat az ellen, hogy a Kódex jogsértő tartalommal szülessen meg!”

Tovább a TASZ honlapjára ⇒⇒⇒


A PDSZ Országos Választmányának állásfoglalása a Nemzeti Pedagógus Kar által összeállított Etikai Kódex tervezetével kapcsolatban

„A PDSZ Országos Választmánya egyhangú szavazással, a mellékelt határozattal utasítja el a Nemzeti Pedagógus Kar által kidolgozott Etikai Kódex tervezetet, s erre kéri a közoktatásban dolgozó szakmai és szakmai-érdekvédelmi szervezeteket is…”

Tovább a PDSZ honlapjára ⇒⇒⇒


A Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének állásfoglalása

a Nemzeti Pedagógus Kar küldöttgyűlésén elfogadott Pedagógus Etikai Kódex – végleges tervezet c. dokumentumról

  1. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) megértéssel követi azokat a kezdeményezéseket, melyek a pedagógus szakmaönbecsülését, társadalmi elismertségét, a sokszínűségen belüli egységes szakmai arculatot  hívatottak megjeleníteni a társadalom nyilvánossága előtt. Ilyen szakmai indíttatású kísérletnek tekinti a Pedagógus Etikai Kódex megfogalmazásának több évtizedes szellemi munkáját.
  2. Az MPT emlékeztet arra, hogy 2001-ben, egy pluralista iskolafenntartás viszonyai között is kétségeit fogalmazta meg egy egységes,  uniformálisan szabályozó,  a hatályos jogszabályokat mintegy önkéntes vállalással kiegészítő etikai normarendszerrel szemben. A jelenlegi időszakban az iskolafenntartás monopóliumának visszaállítása fokozottan  kiemeli ki egy ilyen dokumentum kockázatait. Felerősíti a szabályozási szándék eklektikusságát, melyben jogi erejű kötelezőség és etikai érvényű önszabályozás még inkább indokolatlanul összemosódva jelenik meg.
  3. E tervezetben felerősödik az egyetlen tulajdonos iránti feltétlen loyalitás követelménye, mely nem fér össze egy demokratikus társadalom folyamatosan fejlődő iskolájával, de a pedagógiai működés sajátszerűségeivel sem.
  4. Számos, szabályozásra még etikai szinten sem alkalmas norma jelenik meg a szövegben korszerűtlen nyelven (magaviselet, öltözködés, szenvedélyekhez fűződő viszony, a kiégés elleni „küzdelem” stb.) A NPK ún. Etikai Bizottságának szankcionálási jogát  nem tartjuk helyesnek.
  5. Az MPT cinikusan rövidnek tartja azt az időt, amit a NPK Küldöttgyűlése társadalmi vitára szánt – a vakáció közepe, a tanévindítás megannyi akut  feladata, a szakiskolákban a tulajdonosváltás folyamatai stb. – nehezítik, hogy az iskolák nevelőtestületei alapos véleményt alkossanak, netán szakértői segítséget vegyenek igénybe.
  6. Az MPT javasolja, hogy  a Kódex szövege az 2015/16-os év egészének társadalmi, szakmai vitáinak középpontjába kerüljön, s a viták konstruktív lezárását  követően az NPK „ajánlásaként” 2016 pedagógusnapjára jelenjen meg.
  7. Ajánlást emlegetünk, mert elképzeléseink szerint a NPK dokumentuma csakis ajánlás-értékű lehet, melynek alapján egy következő tanévben az intézmények – helyi partnereikkel, szülőkkel,diákokkal – maguk fogalmazzák meg saját (és szigorúan) etikai kódexüket.

A HAT álláspontja a Pedagógus Etikai Kódexről

A Hálózat a Tanszabadságért mozgalmat a Köznevelési törvény elleni tiltakozás hívta életre. Az Orbán-kormány Köznevelési törvénye az oktatásügyben megjelenő maradiság jelképe, a nevelésügy valóságos kihívásaival szemben tökéletesen érzéketlen tákolmány. A Pedagógus Etikai Kódex e törvény „beteljesítésének” újabb eleme. Az „etikai szabályozás” nemes öltözékébe bújtatva valójában a pedagógusok feletti korlátlan hatalomgyakorlás jogi szabályozáson kívüli eszközét akarják létrehozni.

A szöveg belső ellentmondásokkal, nyelvi képtelenségekkel is terhelt. Teljesíthetetlen követelményeket, egyes helyeken értelmezhetetlen, más helyeken a pontatlan fogalmazás miatt akárhogy is értelmezhető elvárásokat tartalmaz, a szolgalelkűséget tekinti mértéknek. Összefoglalva: minden szakszerűséget nélkülöző dokumentum.

A HAT fölöslegesnek tartja, hogy a jogi szabályozáson túl egyéb „etikai” szabályokkal is korlátozzák a pedagógusokat munkájukban, különösen mindennapi életvezetésükben.

A HAT üdvözli azokat a civil és politikai szervezetektől származó megnyilatkozásokat, sajtóban megjelent elemzéseket, melyek a Pedagógus Etikai Kódex szellemiségét és szövegét elutasítják. Felhívja ezen szervezetek figyelmét az együttműködés, az összehangolt ellenállás szükségességére. A Kódex sorsa az iskolákban, a tanári szobákban dől el. Ezért a HAT olyan kezdeményezésekre, akciókra hív fel, melyek elérik a tantestületeket, s a pedagógustársadalom jelentős részében váltanak ki aktivitást.

Legyen a Kódexszel szembeni ellenállás a nevelésügyben okozott károkozás megállításáért és a demokratikus viszonyok helyreállításáért vívott küzdelmünk új szakasza.
 

Hálózat a Tanszabadságért


Halotti Torna

Sajtóközlemény – Meghívó

Oktatói Hálózat, Veszélyben az Egyetemeink Csoport

Halotti Torna

Budapest, Kossuth tér, 2015. július 5. 19:00-tól

A parlament hétfőn, 2015. július 6-án minden valószínűség szerint elfogadja a felsőoktatás újabb átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot – melynek közvetlen következménye egyrészt a miniszter által kinevezett konzisztóriumok létrehozása, ezzel a már így is jelentősen megnyirbált felsőoktatási autonómia további, szinte teljes korlátozása, másrészt az évek óta tartó forráskivonás megkönnyítése lesz.

Az Oktatói Hálózat és a Veszélyben Vannak az Egyetemeink Csoport április óta egyetemi fórumokkal, tüntetésekkel, alkalmi akciókkal próbálja felhívni az érintettek: a magyar felsőoktatás, a tudományos közösség és a teljes magyar társadalom figyelmét arra, hogy a kormány mostani lépései nem csupán apró változások, nem néhány „büfészak” felszámolásáról szólnak, hanem súlyosan sértik és korlátozzák a tudományos szabadságot biztosító egyetemi autonómia évszázados, jogállami demokráciákban sérthetetlen elvét. A közoktatásban már lezajlott központosítást most a felsőoktatásban is végigviszi a kormány – és sajnos úgy tűnik, egyelőre érdemi ellenállás nélkül.
A tegnapi napon (2015. július 2.) egy, a magyar felsőoktatás egészéhez szóló közleményben összegeztük és publikáltuk állásfoglalásunkat Levél a magyar felsőoktatás dolgozóihoz (https://www.facebook.com/notes/ne-sz%C5%B1nj%C3%B6n-meg-az-elte-t%C3%A1tk-vesz%C3%A9lyben-vannak-az-egyetemeink/lev%C3%A9l-a-magyar-fels%C5%91oktat%C3%A1s-dolgoz%C3%B3ihoz/841557345930542) címmel.

Hétfőn minden bizonnyal parlamenti döntés születik. Az OHA és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport ezért, felhívva a figyelmet mindarra, ami készül, az utolsó lehetőségek egyikeként olyan megoldást választott, amit nemcsak a magyar társadalom, de talán a kormány is ért: óriásplakátokkal és futballmeccsel készülünk bemutatni, mi történik és mi várható a felsőoktatás egésze számára. Ezért vasárnap 19.00-kor találkozunk a Kossuth téren, ahol demonstrálunk a felsőoktatás szétrombolása ellen. Ennek keretében beszédekkel és performannszal várunk Mindenkit, ahol a kormánytagoknak öltözött válogatott és az egyetemek focicsapata fog összecsapni egymással.

A rendezvény facebook-eseménye: https://www.facebook.com/events/1446607618978737/ 

Budapest, 2015. július 3.

Az Oktatói Hálózat és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport

https://www.facebook.com/oktatoihalozat

https://www.facebook.com/veszelybenazegyetemeink

Sajtókapcsolat:

Csonka Fruzsina: +36 20 2860235
Unger Anna: +36 20 99 27 333


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata a kormány szakképesítési rendeletéről

A kormány az egyetemi szakképesítések terén is teljhatalmú önkényúrnak képzeli magát: 2015. június 10-én megjelent 139/2015. számú rendeletével huszonegy alapképzést, harminchét mesterszakot és két osztatlan képzést szüntetett meg, miközben létrehozott néhány új szakot.

Az Oktatói Hálózat szerint a kormány illetéktelen annak eldöntésében, hogy milyen szakok taníthatók, illetve tanulhatók a felsőoktatásban.

Demokratikus körülmények között az autonóm egyetemi műhelyek joga, hogy meghatározzák oktató– és kutatómunkájuk tartalmát és a szakok kínálatát; a szakok létesítéséhez és indításához szükséges akkreditációról független intézmények döntenek; a diákok pedig a felkínált szakok közül szabadon választanak

Autonómiát az egyetemeknek, szabad választást a diákoknak!


Tombol a „plakátredukció”: festékkel töltött tojás a tiltakozók új fegyvere

„Tanárok és szülők közösen tiltakoztak az újpesti iskola udvarán elhelyezett uszító hirdetmény ellen. A demonstrálók az egész kampányt borzasztónak tartják, azt viszont elfogadhatatlannak, hogy a gyűlöletkeltés az iskola területén így megjelenjen.”

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


A Független Diákparlament javaslatai az Emberi Erőforrások Minisztériumához

A Független Diákparlament írta:

Tegnap (június 5-én) 13:00-kor képviselőink átadták az EMMI-ben Thaisz Miklósnak a 33 pontból álló javaslatsorunkat. Némi probléma lépett fel, mivel képviselőinktől iskoláik nevét kérdezték, s ezeket egyesével le akarták írni. Ezt képviselőink visszautasították, melyre válaszul Thaisz Miklós el akarta őket küldeni a minisztériumból, de szerencsére a félreértést sikerült végül megoldani.

Ezután képviselőink pontról pontra elmondták az egyes javaslatok hátterét és indoklását. A főosztályvezető megígérte, hogy a dokumentumot eljuttatják az EMMI vezetőségéhez, de ezen kívül a javaslatokra vonatkozóan más ígéretet nem tett. Az ismertetés után több pontra egyesével kitért és elmondta róluk a véleményét.

Az átadás után az EMMI épülete előtt sajtótájékoztatót tartottunk, valamint este a Klubrádióban 18:34-től Jancsó Zsombor interjút adott az Esti gyors c. műsorban, mely az archívumban meghallgatható (kb. 6:45-től hallható az alábbi linken).

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20150604-182852.mp

 

A diákság tanév elején megválasztott képviselői március 28-29-ei tavaszi plenáris ülésükön a következő javaslatokat fogalmazták meg:

 

A Hit- és Erkölcstan Bizottság javaslatai

1. A tanárok fél éves terve legyen nyilvános és elérhető a diákság számára

2. A diákság érdekében minden tanár váljon erkölcsi példává

3. Legyen fakultatív a hit- és erkölcstan oktatás

A Szülői Bizottság javaslatai

4. Legyen az iskolákon belül nyílt, társadalmi párbeszéd az oktatási kérdésekről a szülők bevonásával (szülői munkaközösség, stb.)

5. Az 1991-ben ratifikált ENSZ gyermekjogi törvényt az EMMI és a kormány tartsa magára nézve kötelezőnek

A Diákönkormányzati Bizottság javaslatai

6. Az EMMI tájékoztassa a diákönkormányzatokat a jogaikról, hatáskörükről, feladatkörükről és lehetőségeikről egy közérthető és diákönkormányzatoknak címzett tájékoztatóban

7. Vizsgálják át és küldjék el minden diákönkormányzatnak a Független Diákparlament által elkészített diákönkormányzati Szervezeti és Működése Szabályzat sablonunkat. Ha az EMMI eljuttatja minden iskolába és mindenhol megszavazza a diákönkormányzat, akkor a diákönkormányzatok működése sokkal célszerűbben és átláthatóbban fog zajlani

8. Biztosítsák a városi diákönkormányzatok számára a működésükhöz szükséges feltételeket (pl. a helyszínt)

9. Biztosítsanak több pályázatot a diákönkormányzatok számára

10. Azokban a városokban, amelyekben legalább három középfokú oktatási intézmény működik, kezdeményezzék, hogy az önkormányzatok biztosítsanak számukra egy ifjúsági, közösségi teret

11. Az EMMI biztosítsa, hogy az iskolán belüli DÖK-ök képviselőit semmilyen hátrány ne érhesse az iskola részéről, amikor hivatalból járnak el

A Továbbtanulási Bizottság javaslatai

12. Előre hozott érettségit lehessen a többi tantárgyból is tenni

13. Az érettségi előtt álló diákokat (a felvételi szempontjából) semmilyen körülmények között se érhessék váratlan változások (a változások legalább 2 éves felmenő rendszerben történjenek)

14. Az EMMI hozzon létre és működtessen egy olyan internetes felületet, ahol az oktatás szereplői (tanárok, diákok, szülők) kérdéseket tehetnek fel az oktatási döntéshozóknak, és arra valós válaszokat kapnak

Az Oktatáspolitikai Bizottság javaslatai

15. Jöjjön létre egy független, tanárokból álló bizottság a tankönyvek elbírálására

A Gazdasági Bizottság javaslatai

16. Jöjjön létre egy független felügyelőbizottság az iskolák és kollégiumok állagának minősítésére

17. Magyarországnak az oktatásra fordított GDP-arányos költségvetését az állam duplázza meg

18. Mivel a tankönyvek egy tanár számára munkaeszköznek minősülnek, ezért a tanároknak az általuk használt tankönyvek alanyi jogon kell, hogy járjanak

19. Az első nyelvvizsga díját az állam finanszírozza

20. A tanárok minősítési rendszerébe tegyék bele a diákok minősítéseit (az FDP kidolgozza hozzá a minősítés szempontjait)

A Szakképzési Bizottság javaslatai

21. A tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18 éves korra

22. Biztosítsák a szakképzéshez szükséges minőségi eszközöket és tanulási körülményeket

23. A pedagógusok bérét zárkóztassák fel az OECD átlagához

Egyéb javaslatok

24. Mindenkinek alanyi jogon járjanak a tankönyvek elektronikus formában. Ha ez nem valósítható meg, akkor legalább a rászorulóknak legyen lehetőségük elektronikus formában ingyen hozzáférni a tankönyvekhez

25. A diákok véglegesen kapják meg az ingyenes tankönyveket (pl.: nyáron ne kelljen visszaadni)

26. A heti 5 testnevelés óra helyett az előző rendszer szerint a diákoknak csak heti 3 testnevelés órájuk legyen

27. Csökkentsék az iskolai tananyag lexikális tudásmennyiségét a problémamegoldó és kreativitást igénylő feladatok javára

28. A diákönkormányzatoknak a korábbi törvény szerint legyen egyetértési joga a iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a munkaterv vonatkozó részénél, az adatkezelési szabályzatnál, a fegyelmi eljárás során, valamint a köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, vezetőjének megbízása és a megbízás visszavonásának kérdésében

29. A tananyagmennyiség ne terhelje túl a diákokat és beleférjen az órakeretbe

30. A tantárgyak heti óraszámmennyiségének kialakításakor a tantárgy relevanciája legyen a meghatározó szempont

31. Az EMMI tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az iskolai diákönkormányzatokat az iskolák maguktól független, különálló szervezetként kezeljék és semmiképpen se rendeljék az iskola alá

32. A középiskolai beiskolázás létszámkorlátja rugalmasan legyen megállapítva. Az általános iskolák esetében is támogatta a rendelet, hogy a kisebb településeken alacsonyabb létszámmal indulhasson osztály. A 26 fős minimum nem tartható minden tanévben egyformán egy kisvárosi gimnáziumban. Van, amikor 22 diák jelentkezik, van amikor 38. Szeretnénk elérni, hogy első helyen álljon a helyi iskola megőrzése és az oda jelentkező diákok támogatása. Ez az államnak is olcsóbb, mint a kollégiumok vagy a bejárás támogatása (ezek a diákok otthon laknak érettségiig).

33. A kötelező heti óraszámok összessége és a tananyag mennyisége és minősége alkalmazkodjon a diákok életkori sajátosságaihoz


A HAT, az OHA és a Hívatlanul a Közfelháborodás napján

Elhangzott Budapesten, a Parlament és 15 ezer ember előtt 2014. november 17-én, kb. 18:30-kor. (A felvételen 23:23 és 32:04 között látható/hallható.)

 

Kedves tiltakozó Honfitársaim!

Magyarország kormánya több ízben kezdeményezett adóforintok millióiból nemzeti konzultációt a saját szájíze szerint, a saját céljai érdekében. Nemzeti konzultációt akar a kormány? Íme, egy valódi nemzeti konzultáció! A Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat nemzeti konzultációt kezdeményez az oktatás kérdésében, itt és most.

Magyarország kormánya az élethosszig tartó tanulás helyett a gondolkodás nélküli társadalom programját hirdette meg. Az elmúlt években feldúlta a teljes oktatási rendszert, központosította és uniformizálta a közoktatást, elvette a gyermek, a szülő és a pedagógus szabadságát.

Megkezdte a társadalom ideológiai átnevelését: központi egyentanterveket és egyentankönyveket vezetett be, egyre nagyobb előnyhöz juttatta az egyházi iskolákat.

A kormány 2015-ös költségvetéséből kitűnik, hogy mintegy 100 milliárd forint kivonását tervezi a közoktatásból!

A teljes oktatási rendszer tervezését és működését a finanszírozás átláthatatlansága jellemzi!

A kormány elsősorban a legszegényebb rétegeket sújtja azáltal, hogy csökkenti a gyermekétkeztetésre és gyermekvédelemre szánt összegeket.

A tervezet a közoktatás szerkezetének drasztikus átalakítását célozza, amellyel tovább növelik a társadalmi csoportok közötti szakadékot, tovább rontják a leszakadó rétegek életlehetőségeit. Ehhez járul még a családi pótlék munkaviszonyhoz kötésének terve, ami a leghátrányosabb körülmények között élő gyermekeket veszélyezteti.

A kormány a felsőoktatás hagyományos intézményrendszerét is megtámadta. A korábbi évek forráskivonásai után most kancellárokat nevez ki az egyetemek élére, hogy saját politikai céljai érdekében beleszólhasson az egyetemek életébe.

Ez a költségvetés végveszélybe sodorja a már egyébként is szétzilált magyar oktatási rendszert és ennek révén egész társadalmunk jövőjét!

A mi nemzeti konzultációnk kérdései:

  • Akarja-e ön, hogy a kormány további 100 milliárd forintot vonjon ki a közoktatásból?
  • Akarja-e ön, hogy a szakképzés átszervezésével értelmes, gondolkodó emberek helyett beszélő szerszámokat bocsásson ki a magyar közoktatás?
  • Akarja-e ön, hogy az oktatási rendszer kivesse magából a legelesettebbeket?
  • Akarja-e ön, hogy az érettségit adó gimnáziumba csak a kiváltságosok járhassanak?
  • Akarja-e ön, hogy a továbbtanulás lehetőségét elzárják gyermekei elől?
  • Akarja-e ön, hogy gyermeke ‒ saját érvényesülése érdekében ‒ akár már 14 éves korában elhagyja a magyar közoktatást és Magyarországot is?

Kihirdetem a „Nemzeti Konzultáció” eredményét:

nem! az átláthatatlan finanszírozású, társadalomromboló oktatási koncepcióra!

A rögtönzött „Nemzeti Konzultáció” értelmében

  • Követeljük a 2015-ös költségvetési tervezet oktatásra vonatkozó pontjainak szakmai felülvizsgálatát!
  • Követeljük, hogy ne a legszegényebbektől elvont pénzekből fizessék ki az állami intézményfenntartó tartozásait!
  • Követeljük a gimnáziumi férőhelyek számának, a szakma- és iskolaválasztás lehetőségeinek megőrzését; és a felsőoktatás intézményi szuverenitásának helyreállítását!

Felolvasta Nagy Emília, középiskolai tanár


Független Diákparlament – ahol a diákok döntenek

Jelentkezz!

Mindig mindenről megvan a magad véleménye? Szokásod hangosan kimondani miről, mit gondolsz? Már-már kritikai érzékkel is rendelkezel? És gyakran vitába is szállsz az igazadért? Nem félsz ezt kiállni mások elé hallatni a hangod? Sőt, szereted, ha a középpontban vagy, ha mindenki téged figyel? Esetleg képviselnél is másokat a jó ügy érdekében? Akkor eljött a Te időd! Köztünk a helyed! Legyél te is diákparlamenti képviselő!

Pár fontos dolog…

Az őszi plenáris ülés helyszíne és időpontja: Budapest, 2014. november 15. (szombat). Szavazásra jogosult minden 14. életévét betöltött közoktatásban tanuló diák. Jelöltetheti magát minden 14. életévét betöltött, magyar közoktatási intézményben tanuló diák és a magyar felsőoktatási intézményben tanuló, 25. életévét be nem töltött hallgató, illetve a magyar közoktatási intézményben tanító tanár, valamint olyan szülő, akinek gyermeke magyar közoktatási intézmény tanulója.

Tovább a Független Diákparlament honlapjára: ⇒⇒⇒