Alternatív álláspont kategória bejegyzései

MÖSZ-CKP-Tanítanék

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és annak Polgármesteri Tagozata, valamint a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom közös nyilatkozata

Alapvető érték az önkormányzatiság, a helyi társadalom, a közösségek önrendelkezési joga. A kormány közoktatás átalakításával kapcsolatos döntései ezt semmibe veszik. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány az önkormányzatok és az iskolahasználó közösségek érdekeit figyelmen kívül hagyva és minden előzetes érdemi konzultáció nélkül államosítja a még önkormányzati működtetésű közel 2800 iskolát is.

A kormány azt állítja, hogy a kettős működtetésű – állami fenntartás, önkormányzati működtetés – rendszer megbukott. Ezzel szemben az a közoktatás irányítási rendszer bizonyult működésképtelennek, amelyet a KLIK kialakításával létrehozott. (Folyamatosan tisztázatlan feladatmegosztás a működtetésben, a KLIK tudatos alulfinanszírozása, az iskolák éves költségvetésének hiánya…)

Az elmúlt három évben az önkormányzatok az üzemeltetési feladataikat megfelelően ellátták, finanszírozták, ellenben a KLIK által működtetett iskoláknál a szükséges beruházások, fejlesztések elmaradtak, sok esetben még a rezsiszámlákat sem fizették ki. A tervezett teljes államosítással a települések elveszítenek minden lehetőséget a helyi közoktatási érdekek érvényesítésére és a saját tulajdonukkal való gazdálkodásra. Ugyanakkor a kormány további, az oktatás működtetését célzó forrásokat von el az önkormányzati költségvetés terhére.

Elvárjuk a kormánytól, hogy:

  • tartsa tiszteletben a helyi közösségek önrendelkezési jogát,
  • mondjon le a teljes körű államosítás tervéről,
  • teremtse meg a jogi lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok iskolafenntartó és működtető szerepet vállalhassanak,
  • az érintettekkel – önkormányzatokkal, pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal – érdemi partneri együttműködést alakítson ki.

 

2016. május 27.

Dr. Gémesi György
MÖSZ elnök

Wittinghoff Tamás
Polgármesteri Tagozat elnöke

Ercse Kriszta
Civil Közoktatási Platform

Pukli István
Tanítanék Mozgalom

 


Mintha őrület vezetné a kormányt

„A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye. Sőt, sokkal inkább úgy látszik, a tiltakozások visszafelé sültek el, és továbbra sincs olyan erős társadalmi nyomás, amely megkövetelné a kormánytól, hogy erős, minőségi állami oktatást csináljon.”

Juhász Dániel cikke, nol.hu ⇒⇒⇒


Derdák Tibor: Az ország állapota miatt kell kétségbeesnünk

„Iskolaigazgatótól politikusig egyre többen hiszik: a jogegyenlőségnek nincs gazdasági felhajtó ereje. Inkább fizetünk azért, hogy emberek az árok szélén kapirgáljanak, mintsem hogy iskolában legyenek. Derdák Tibor szerint sokba kerül fenntartani az elnyomást, de a kiváltságos rétegek szívesen kifizetik az elnyomás árát. A Dr. Ámbédkar Iskola alapítója szerint az egyházak sem a rászorulókat segítik: iskoláik inkább kiválogatják a jobb társadalmi helyzetben lévő gyerekeket. Azt is állítja: Balog Zoltán jó szándékában nem kételkedik.”

Ónody-Molnár Dóra cikke, 168ora.hu ⇒⇒⇒


2016. március 30. – intő a kormánynak!

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒

szorolapkep

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒


Az Orbán-kormány hátrál a lázadó tanárok előtt

"Kisebb adminisztrációs terhet, a Klik »belső korrekcióját«, a tanárokkal pedig új párbeszédet ígért Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton. A szokatlan kormányzati önkritika aligha független attól, hogy már húszezren csatlakoztak a Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele nyomán kibontakozó országos tanártiltakozáshoz. A »hermanosok« egyelőre óvatosan örülnek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél úgy látják, csak látszólag hátrál a kormány, valójában terel és megosztásra játszik."

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


Nyilatkozat a Pedagógus Etikai Kódexről

Alulírt szervezetek egyöntetűen elutasítjuk a Nemzeti Pedagógus Kar által készített Pedagógus Etikai Kódexet.

  1. A kódex törvény- és alkotmánysértő, hiszen amint azt a Pedagógusok Szakszervezetének az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasza rögzíti, a Nemzeti Pedagógus Kar általánosan kötelező érvényű szabályrendszert alkotott, noha az alkotmány szerint nem tartozik a jogalkotásra feljogosított szervek közé.
  2. A kódex fölösleges, mivel részben a Nemzeti köznevelési törvényben már szabályozott, részben magától értetődő normákat ír elő.
  3. A kódex alapállásában hamis, mivel önkéntes jogkövetésre hivatkozik, noha a pedagógus kari tagság kötelező.
  4. A kódex üres ideológiai szólamokra épül, a gyermek érdeke mint szempont nem érvényesül benne, pedig mi más lenne a pedagógusi munka célja, mint a gyermek. Az elsősorban a felettesének megfelelni kötelezett alattvaló nem tud szabad, boldog, majdan sikeres és közösségi felelősséget vállaló gyermekeket nevelni.
  5. A kódex nem növeli, hanem csökkenti a pedagóguspálya megbecsülését, mert azt sugallja, hogy a pedagógus erkölcsileg is megrendszabályozandó munkavállaló, akinek autonóm erkölcsi érzék híján az erkölcsi értékeket is kívülről kell megszabni.

 

Budapest, 2015. október 22.

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
Hálózat a Tanszabadságért
Hívatlanul Hálózat
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
Magyartanárok Egyesülete
Oktatási Vezetők Szakszervezete
Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Pedagógusok Szakszervezete
Történelemtanárok Egylete


PSZ: nincs szükség etikai kódexre

„Még tavasszal Alkotmánybírósághoz fordult a PSZ, mert szerinte ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar viselkedési elvárásokat fogalmazna meg az etikai kódexben. Magatartási mintát ugyanis csak jogszabály írhatna elő. A pedagógustársadalom többsége szerint egyébként sincs szükség etikai kódexre. Erről is nyilatkozott Galló Istvánné, a PSZ elnöke a HírTV Magyarország élőben című műsorában 2015. augusztus 17-én.”

Tovább a HírTV videójára ⇒⇒⇒


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata a kormány szakképesítési rendeletéről

A kormány az egyetemi szakképesítések terén is teljhatalmú önkényúrnak képzeli magát: 2015. június 10-én megjelent 139/2015. számú rendeletével huszonegy alapképzést, harminchét mesterszakot és két osztatlan képzést szüntetett meg, miközben létrehozott néhány új szakot.

Az Oktatói Hálózat szerint a kormány illetéktelen annak eldöntésében, hogy milyen szakok taníthatók, illetve tanulhatók a felsőoktatásban.

Demokratikus körülmények között az autonóm egyetemi műhelyek joga, hogy meghatározzák oktató– és kutatómunkájuk tartalmát és a szakok kínálatát; a szakok létesítéséhez és indításához szükséges akkreditációról független intézmények döntenek; a diákok pedig a felkínált szakok közül szabadon választanak

Autonómiát az egyetemeknek, szabad választást a diákoknak!


Tombol a „plakátredukció”: festékkel töltött tojás a tiltakozók új fegyvere

„Tanárok és szülők közösen tiltakoztak az újpesti iskola udvarán elhelyezett uszító hirdetmény ellen. A demonstrálók az egész kampányt borzasztónak tartják, azt viszont elfogadhatatlannak, hogy a gyűlöletkeltés az iskola területén így megjelenjen.”

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


Jegyzőkönyv-kivonat az Országgyűlés 2015. június 8-i ülésnapjáról

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hiller István képviselő úr, az MSZP részéről: „A pedagógusnapról és a magyar oktatásügyről” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

 

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tegnap pedagógusnap volt, és helyesnek és fontosnak tartom, hogy innen, az ország Házából is köszönetet mondjunk, és én a frakcióm nevében köszönetet mondjak minden magyar pedagógusnak, mindazoknak, akik gyermekeink, unokáink oktatásáért és neveléséért áldozatos munkát végeznek. Kérem, hadd említsem meg azokat is, akik az iskoláinkban nem pedagógusként, de ugyanígy fontos feladatot látnak el az oktatás terén. 

Ők azok – a pedagóguskollégák -, akik az ország egyik legfontosabb rendszerét, az iskoláinkat, az oktatásügyet fenntartják, és erről a rendszerről a pedagógusnap kapcsán is beszélni kell. Mi úgy ítéljük meg, hogy azok a változások, elsősorban a korábban önkormányzati kézben levő iskolák államosítása egy túlcentralizált, túlközpontosított szisztémát hozott létre, amelyben egycsatornás döntések nagyon sokszor meggondolatlan és hibás eredményekhez vezetnek. 

Úgy ítélem meg, hogy ezzel a lépéssel egyébként szükség volt központosításra, de önök, illetve akik ezt végrehajtották, eltévesztették a mértéket és eltévesztették az arányt. Mióta önálló magyar oktatásügy van, azóta ennyire központosított rendszer nem volt soha; sem az első világháború előtt, sem a két világháború között, sem a második világháború és a rendszerváltás között egyetlenegy szakaszban sem.

Vannak olyan lépések, amelyeket ugyanakkor helyesnek tartok, és éppen azért, mert kritikusan szemlélem mindazt, ami az oktatásügyben folyik, föl kell hívnom a figyelmet olyan lépésekre, amelyeket, úgy gondolom, helyesen és jól tesznek. Helyes, hogy figyelmet fordítanak az óvodáztatásra és a magyar óvodákra, amelyek az iskola előtti nevelés meghatározóan fontos intézményei. Helyes, hogy felmenő rendszerben bevezetik az iskoláinkban az ingyenes étkeztetést; persze nyilván ennek oka az elszegényedés, amely az elmúlt fél évtizedben csak nőtt, és rosszabb állapotot produkált, mint korábban bármikor a rendszerváltás óta.

Ugyanakkor súlyos hibának tartom, és kérem a tisztelt kormánypártokat is, gondolkodjanak el azon, amit most terveznek, hogy a szakképzést a gimnáziumi oktatás kárára kívánják növelni. Ne legyen félreértés: modern szakképzésre szükség van, és helyes, ha a fiatalság jó része modern szakképzésben részesül, és nyugodtan kimondhatjuk: a szakképzésben, a szakmunkásképzésben fontos feladatok vannak. 

Az az elhatározás azonban, hogy a gimnáziumi férőhelyeket csökkentik, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy azt akarják, hogy kevesebb diplomás legyen, hogy kevesebben járjanak egyetemre, ez egy meggondolatlan, buta és kimondottan rossz, távlatokat egyáltalán nem nyitó kérdés. Arra nem akarok hivatkozni, hogy ezt a világon sehol nem csinálják, mert önök számos kérdésben olyasmit csinálnak, amit a világon sehol sem. Higgyenek benne! Ettől még azt kell mondjam, hogy ez egy meggondolatlan és téves lépés. 

Különösen felháborítónak tartom, hogy vannak olyan helységek, amelyekben bizonyos gimnáziumokban felmenő rendszerben meg kívánják szüntetni a teljes gimnáziumi képzést. Évtizedes múltra visszatekintő iskolákat fognak megszüntetni, és a gimnáziumi képzést kivezetik. 

Ezért hangozzék el azon magyar települések neve, amelyekben bizonyos gimnáziumokban önök felmenő rendszerben meg akarják szüntetni a gimnáziumi oktatást: Bácsalmás, Balatonboglár, Balatonfűzfő, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Celldömölk, Csenger, Csorna, Füzesabony, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Kisbér, Kiskunmajsa, Komló, Kunhegyes, Kunszentmárton, Lőrinci, Martfű, Nagyatád, Oroszlány, Polgár, Pusztaszabolcs, Püspökladány, Siklós, Szeghalom, Szigetvár, Tab, Tiszalök, Tokaj, Túrkeve. 

Ez szégyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

 

(13.20)

 

ELNÖK: Válaszadásra a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. 

 

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem én is azzal, amivel képviselő úr, alelnök úr is kezdte, a pedagógusok munkájának a megbecsülésével. Mindnyájan tudjuk, hogy a jövő Magyarországának alakításában az egyik kulcsfontosságú szerepe pontosan a pedagógusoknak van. Azért nem mindegy, hogy milyen körülmények között, milyen megbecsültség mellett tudnak tanítani a tanítók, a tanárok az iskolákban, mert a jövő Magyarországának a leendő polgárai fogják azt a tudást, azt a fajta hozzáállást, értékvilágot megkapni, amit egy-egy tanár nemcsak az ismeretanyag átadásával, hanem a személyes példájával is megtesz. Ezért fontos a pedagógusok minél nagyobb arányú megbecsülése, ezért becsültük meg őket a múlt héten kitüntetésekkel, elismerésekkel is. Szinte mindenki megnyilatkozott a vasárnap folyamán a pedagógusnap alkalmából is. Tehát azt kell mondjuk, abban konszenzus van mindenki között, hogy a pedagógusokat elismerés, megbecsülés illeti meg a munkájuk és a példamutatásuk okán. 

Körülbelül idáig tart az, amiben egyetértünk. Illetőleg köszönöm szépen azokat az elismerő szavakat, amelyeket a hároméves kortól kötelező óvodáztatással kapcsolatban mondott a képviselő úr, illetve a kedvezményes iskolai étkezés biztosításával kapcsolatban. Nyilván korábban is lett volna erre lehetősége a kormányoknak; mi ezt megtettük, és például az étkezésnél – ha egy példát mondhatnék – év közben 29 milliárdról 58 milliárdra emeltük a rendelkezésre álló forrásokat. De ugyanilyen fontos intézkedésnek tartom, pontosan a nehezebb sorból érkező diákok előmenetele szempontjából, hogy ők is ugyanúgy tudáshoz jussanak, hogy már az idén a harmadik évfolyam kapja meg ingyenesen a tankönyveket. Tehát a szülők számára, akik gyermekeket vállalnak, a tankönyveknek is egyre kisebb a költsége, hiszen akik most elsősök, másodikosok vagy harmadikosok lesznek, vagy a felmenő rendszerben magasabb osztályba kerülnek, azok számára majd nem kell kifizessék ezeket. Másfél milliárd forintot spórolunk ezzel a költségvetésnek és a kormánynak. 

A szakképzés és a gimnáziumok, középiskolák rendszerének szétválasztásával kapcsolatban dramaturgiailag nagyon drámaian megkomponálva festette le a helyzetet a képviselő úr. Gondolom, azokat a településeket próbálta felsorolni, ahol vegyes intézmények voltak, ahol korábban egy intézményben működött a középfoknak a gimnáziumi és a szakközépiskolai része. Ezek kerülnek most szétválasztásra, hiszen a szakképzés rendszere teljes mértékben átalakul, a felügyelete is július 1-jével elkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. De nem maga ez a bürokratikus kapcsolódási pont a lényeg, hanem az egész rendszer logikája igyekszik megváltozni, hogy piacképes tudást kapjon ne csak a felsőoktatásban, de a középfokú oktatásban is a duális képzés révén; minél inkább korszerű, hasznosítható, olyan tudást kapjanak a fiatalok, amivel gyorsan el is tudnak helyezkedni, és aki a szakképzést választja, annak legyen meg a lehetősége, hogy ezt magas minőségben tegye meg. Azokon a településeken, amelyeket felsorolt, nem szűnik meg tehát a középfokú oktatás, hanem a vegyes intézmények profiltisztítása révén lesz, ahol gimnáziumként, lesz, ahol szakközépiskolaként folytatják a tevékenységüket. De természetesen, aki szakközépiskolába jár, utána annak is lehetősége van megszerezni az érettségit, ha azt szeretné, de előtte mindenképpen egy szaktudást is kaphat a kezébe. Szerintem ez rendkívül fontos. 

A vidéki kisiskolák bezárásával kapcsolatban egyébként nem a Fidesz-KDNP-t szokták emlegetni, hanem az MSZP-kormányzatot. Elég hosszú listát lehetne mondani azokról az intézményekről, amelyeket önök bezártak, és amit a Fidesz-KDNP ezek közül meg tudott menteni, azokat 2010-11-ben újranyitotta (Dr. Hiller István: Hármat.), és azok az iskolák ma is tudnak működni. 

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban nyilván lehet kritikát megfogalmazni, mint minden intézményrendszerrel kapcsolatban. Nem lehet azt mondani, hogy egyik vagy másik modell a jó vagy a rossz, hiszen vannak olyan országok, ahol egy önkormányzati fenntartású modell működik jól, és van, ahol egy centralizált modell működik jól. A centralizált modell is lehet olyan, amelyik szolgálja a közjót. Az mindenesetre elmondható, hogy amióta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn az iskolákat, azóta semelyik pedagógusnak nem kell aggódnia, hogy a bérét időben megkapja-e vagy teljes mértékben megkapja-e. Nem függ az önkormányzat gazdasági teljesítőképességétől az, hogy a pedagógusok megkapják-e időben a bérüket vagy sem. 

De beszélhetnénk az új Nemzeti alaptantervről, amelyik szintén korszerűbbé tette a középfokú oktatás rendszerét; Klebelsberg-ösztöndíjat vezettünk be, pontosan azért, hogy a hiányszakmákban, hiányterületeken azon szakos oktatók utánpótlása biztosított legyen, ahol nagyon kevesen jelentkeztek az egyetemekre, hogy ilyen képzettséget szerezzenek; vagy az osztatlan tanárképzés visszaállításáról. És természetesen az egyik legfontosabb az anyagi megbecsülés mindemellett. Ne feledjük el, hogy 2013-ban 32 milliárd forinttal, 2014-ben 120 milliárd forinttal, az idén pedig 38 milliárd forinttal növeltük a pedagógusbérekre fordítható összeget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 


PDSZ: Sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete attól tart, hogy a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülésével, a profiltisztítással jelentősen csökkenni fog a jövőben a gimnázium képzések száma, és sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie.”

Tovább a hvg.hu cikkére ⇒⇒⇒


A Független Diákparlament javaslatai az Emberi Erőforrások Minisztériumához

A Független Diákparlament írta:

Tegnap (június 5-én) 13:00-kor képviselőink átadták az EMMI-ben Thaisz Miklósnak a 33 pontból álló javaslatsorunkat. Némi probléma lépett fel, mivel képviselőinktől iskoláik nevét kérdezték, s ezeket egyesével le akarták írni. Ezt képviselőink visszautasították, melyre válaszul Thaisz Miklós el akarta őket küldeni a minisztériumból, de szerencsére a félreértést sikerült végül megoldani.

Ezután képviselőink pontról pontra elmondták az egyes javaslatok hátterét és indoklását. A főosztályvezető megígérte, hogy a dokumentumot eljuttatják az EMMI vezetőségéhez, de ezen kívül a javaslatokra vonatkozóan más ígéretet nem tett. Az ismertetés után több pontra egyesével kitért és elmondta róluk a véleményét.

Az átadás után az EMMI épülete előtt sajtótájékoztatót tartottunk, valamint este a Klubrádióban 18:34-től Jancsó Zsombor interjút adott az Esti gyors c. műsorban, mely az archívumban meghallgatható (kb. 6:45-től hallható az alábbi linken).

http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20150604-182852.mp

 

A diákság tanév elején megválasztott képviselői március 28-29-ei tavaszi plenáris ülésükön a következő javaslatokat fogalmazták meg:

 

A Hit- és Erkölcstan Bizottság javaslatai

1. A tanárok fél éves terve legyen nyilvános és elérhető a diákság számára

2. A diákság érdekében minden tanár váljon erkölcsi példává

3. Legyen fakultatív a hit- és erkölcstan oktatás

A Szülői Bizottság javaslatai

4. Legyen az iskolákon belül nyílt, társadalmi párbeszéd az oktatási kérdésekről a szülők bevonásával (szülői munkaközösség, stb.)

5. Az 1991-ben ratifikált ENSZ gyermekjogi törvényt az EMMI és a kormány tartsa magára nézve kötelezőnek

A Diákönkormányzati Bizottság javaslatai

6. Az EMMI tájékoztassa a diákönkormányzatokat a jogaikról, hatáskörükről, feladatkörükről és lehetőségeikről egy közérthető és diákönkormányzatoknak címzett tájékoztatóban

7. Vizsgálják át és küldjék el minden diákönkormányzatnak a Független Diákparlament által elkészített diákönkormányzati Szervezeti és Működése Szabályzat sablonunkat. Ha az EMMI eljuttatja minden iskolába és mindenhol megszavazza a diákönkormányzat, akkor a diákönkormányzatok működése sokkal célszerűbben és átláthatóbban fog zajlani

8. Biztosítsák a városi diákönkormányzatok számára a működésükhöz szükséges feltételeket (pl. a helyszínt)

9. Biztosítsanak több pályázatot a diákönkormányzatok számára

10. Azokban a városokban, amelyekben legalább három középfokú oktatási intézmény működik, kezdeményezzék, hogy az önkormányzatok biztosítsanak számukra egy ifjúsági, közösségi teret

11. Az EMMI biztosítsa, hogy az iskolán belüli DÖK-ök képviselőit semmilyen hátrány ne érhesse az iskola részéről, amikor hivatalból járnak el

A Továbbtanulási Bizottság javaslatai

12. Előre hozott érettségit lehessen a többi tantárgyból is tenni

13. Az érettségi előtt álló diákokat (a felvételi szempontjából) semmilyen körülmények között se érhessék váratlan változások (a változások legalább 2 éves felmenő rendszerben történjenek)

14. Az EMMI hozzon létre és működtessen egy olyan internetes felületet, ahol az oktatás szereplői (tanárok, diákok, szülők) kérdéseket tehetnek fel az oktatási döntéshozóknak, és arra valós válaszokat kapnak

Az Oktatáspolitikai Bizottság javaslatai

15. Jöjjön létre egy független, tanárokból álló bizottság a tankönyvek elbírálására

A Gazdasági Bizottság javaslatai

16. Jöjjön létre egy független felügyelőbizottság az iskolák és kollégiumok állagának minősítésére

17. Magyarországnak az oktatásra fordított GDP-arányos költségvetését az állam duplázza meg

18. Mivel a tankönyvek egy tanár számára munkaeszköznek minősülnek, ezért a tanároknak az általuk használt tankönyvek alanyi jogon kell, hogy járjanak

19. Az első nyelvvizsga díját az állam finanszírozza

20. A tanárok minősítési rendszerébe tegyék bele a diákok minősítéseit (az FDP kidolgozza hozzá a minősítés szempontjait)

A Szakképzési Bizottság javaslatai

21. A tankötelezettség korhatárát állítsák vissza 18 éves korra

22. Biztosítsák a szakképzéshez szükséges minőségi eszközöket és tanulási körülményeket

23. A pedagógusok bérét zárkóztassák fel az OECD átlagához

Egyéb javaslatok

24. Mindenkinek alanyi jogon járjanak a tankönyvek elektronikus formában. Ha ez nem valósítható meg, akkor legalább a rászorulóknak legyen lehetőségük elektronikus formában ingyen hozzáférni a tankönyvekhez

25. A diákok véglegesen kapják meg az ingyenes tankönyveket (pl.: nyáron ne kelljen visszaadni)

26. A heti 5 testnevelés óra helyett az előző rendszer szerint a diákoknak csak heti 3 testnevelés órájuk legyen

27. Csökkentsék az iskolai tananyag lexikális tudásmennyiségét a problémamegoldó és kreativitást igénylő feladatok javára

28. A diákönkormányzatoknak a korábbi törvény szerint legyen egyetértési joga a iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a munkaterv vonatkozó részénél, az adatkezelési szabályzatnál, a fegyelmi eljárás során, valamint a köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása, vezetőjének megbízása és a megbízás visszavonásának kérdésében

29. A tananyagmennyiség ne terhelje túl a diákokat és beleférjen az órakeretbe

30. A tantárgyak heti óraszámmennyiségének kialakításakor a tantárgy relevanciája legyen a meghatározó szempont

31. Az EMMI tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az iskolai diákönkormányzatokat az iskolák maguktól független, különálló szervezetként kezeljék és semmiképpen se rendeljék az iskola alá

32. A középiskolai beiskolázás létszámkorlátja rugalmasan legyen megállapítva. Az általános iskolák esetében is támogatta a rendelet, hogy a kisebb településeken alacsonyabb létszámmal indulhasson osztály. A 26 fős minimum nem tartható minden tanévben egyformán egy kisvárosi gimnáziumban. Van, amikor 22 diák jelentkezik, van amikor 38. Szeretnénk elérni, hogy első helyen álljon a helyi iskola megőrzése és az oda jelentkező diákok támogatása. Ez az államnak is olcsóbb, mint a kollégiumok vagy a bejárás támogatása (ezek a diákok otthon laknak érettségiig).

33. A kötelező heti óraszámok összessége és a tananyag mennyisége és minősége alkalmazkodjon a diákok életkori sajátosságaihoz


Pedagógusvita 2015

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozata a magyar értelmiség, közelebbről egyes veszélyeztetett értelmiségi szakmák, egyetemi és akadémiai közösségek helyzetét tekinti át.

A Filozófusvita, a Történészvita, a Közgazdászvita és a Jogászvita után a Pedagógusvita a pedagógus szakmák, illetve a pedagógusok hazai helyzetével és kilátásaival foglalkozik.

Pedagógusvita 2015

Helyszín:

ELTE BTK Gombocz terem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. fszt. 47.

Időpont:

2015. május 12. kedd, 17h

Meghívottak:

Falus Iván emeritus professzor, ELTE PPK
Gloviczki Zoltán egyetemi docens, PPKE BTK, volt helyettes államtitkár
Radó Péter oktatáskutató, Expanzió Humán Tanácsadó Kft.

Moderátor:

Nahalka István nyugalmazott egyetemi docens, ELTE PPK

A vitában érintett kérdéscsoportok:
  1. Értelmiségi vagy rabszolga a pedagógus?
  2. Milyen pedagógiai tudásra van szükség a XXI. század iskolájában?
  3. Kényszer-e a középszerűség?
  4. Még több béremelést a pedagógusoknak?
  5. Portfólió: kitörési pont vagy uniformizálás?

 

Szeretettel vár minden érdeklődőt:

az Oktatói Hálózat

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒