Szakképzés kategória bejegyzései

Mintha őrület vezetné a kormányt

„A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye. Sőt, sokkal inkább úgy látszik, a tiltakozások visszafelé sültek el, és továbbra sincs olyan erős társadalmi nyomás, amely megkövetelné a kormánytól, hogy erős, minőségi állami oktatást csináljon.”

Juhász Dániel cikke, nol.hu ⇒⇒⇒


2016. március 30. – intő a kormánynak!

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒

szorolapkep

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒


„TANÁROK, DIÁKOK, SZÜLŐK! NE DŐLJETEK BE! MOST AKARNAK CSŐBE HÚZNI TITEKET!”

„Szabó Tímea országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán osztotta meg, mi történt a parlament oktatási bizottságának keddi ülésén.”

Tovább a 24.hu írására ⇒⇒⇒


2016. február 13.


Fekete ország – szolidaritási felhívás

Mi, alulírottak, felhívunk minden felelős magyar állampolgárt, hogy a mai naptól, 2015. április 25-től, a ruháján viselt FEKETE szalaggal, vagy valamilyen fekete ruhadarabbal, kiegészítővel jelezze, szolidaritást vállal az ápolónőkkel, akik tisztességes munkakörülményekért küzdenek. Szolidaritást vállal az egészségügyben és a szociális ágazatban megnyomorítottakkal, az átalakított oktatásügyben bírósági döntéssel szegregált diákokkal, az egyeztetés és valódi ok nélkül bezárásra ítélt iskolák dolgozóival és diákjaival, az egyetemi autonómiától megfosztott tanárokkal és diákokkal, a kultúra intézményi átalakításának kárvallottjaival, ennek a babitsi Fekete országnak minden jobb sorsra érdemes, változtatásra éhes lakójával.

Dénes Gábor, filmrendező
Kürti Judit, tanár, szerkesztő
Lázár Júlia, tanár, költő, műfordító
Nagy Emília, tanár

Csatlakozás ⇒⇒⇒

 

 


A HAT, az OHA és a Hívatlanul a Közfelháborodás napján

Elhangzott Budapesten, a Parlament és 15 ezer ember előtt 2014. november 17-én, kb. 18:30-kor. (A felvételen 23:23 és 32:04 között látható/hallható.)

 

Kedves tiltakozó Honfitársaim!

Magyarország kormánya több ízben kezdeményezett adóforintok millióiból nemzeti konzultációt a saját szájíze szerint, a saját céljai érdekében. Nemzeti konzultációt akar a kormány? Íme, egy valódi nemzeti konzultáció! A Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat nemzeti konzultációt kezdeményez az oktatás kérdésében, itt és most.

Magyarország kormánya az élethosszig tartó tanulás helyett a gondolkodás nélküli társadalom programját hirdette meg. Az elmúlt években feldúlta a teljes oktatási rendszert, központosította és uniformizálta a közoktatást, elvette a gyermek, a szülő és a pedagógus szabadságát.

Megkezdte a társadalom ideológiai átnevelését: központi egyentanterveket és egyentankönyveket vezetett be, egyre nagyobb előnyhöz juttatta az egyházi iskolákat.

A kormány 2015-ös költségvetéséből kitűnik, hogy mintegy 100 milliárd forint kivonását tervezi a közoktatásból!

A teljes oktatási rendszer tervezését és működését a finanszírozás átláthatatlansága jellemzi!

A kormány elsősorban a legszegényebb rétegeket sújtja azáltal, hogy csökkenti a gyermekétkeztetésre és gyermekvédelemre szánt összegeket.

A tervezet a közoktatás szerkezetének drasztikus átalakítását célozza, amellyel tovább növelik a társadalmi csoportok közötti szakadékot, tovább rontják a leszakadó rétegek életlehetőségeit. Ehhez járul még a családi pótlék munkaviszonyhoz kötésének terve, ami a leghátrányosabb körülmények között élő gyermekeket veszélyezteti.

A kormány a felsőoktatás hagyományos intézményrendszerét is megtámadta. A korábbi évek forráskivonásai után most kancellárokat nevez ki az egyetemek élére, hogy saját politikai céljai érdekében beleszólhasson az egyetemek életébe.

Ez a költségvetés végveszélybe sodorja a már egyébként is szétzilált magyar oktatási rendszert és ennek révén egész társadalmunk jövőjét!

A mi nemzeti konzultációnk kérdései:

  • Akarja-e ön, hogy a kormány további 100 milliárd forintot vonjon ki a közoktatásból?
  • Akarja-e ön, hogy a szakképzés átszervezésével értelmes, gondolkodó emberek helyett beszélő szerszámokat bocsásson ki a magyar közoktatás?
  • Akarja-e ön, hogy az oktatási rendszer kivesse magából a legelesettebbeket?
  • Akarja-e ön, hogy az érettségit adó gimnáziumba csak a kiváltságosok járhassanak?
  • Akarja-e ön, hogy a továbbtanulás lehetőségét elzárják gyermekei elől?
  • Akarja-e ön, hogy gyermeke ‒ saját érvényesülése érdekében ‒ akár már 14 éves korában elhagyja a magyar közoktatást és Magyarországot is?

Kihirdetem a „Nemzeti Konzultáció” eredményét:

nem! az átláthatatlan finanszírozású, társadalomromboló oktatási koncepcióra!

A rögtönzött „Nemzeti Konzultáció” értelmében

  • Követeljük a 2015-ös költségvetési tervezet oktatásra vonatkozó pontjainak szakmai felülvizsgálatát!
  • Követeljük, hogy ne a legszegényebbektől elvont pénzekből fizessék ki az állami intézményfenntartó tartozásait!
  • Követeljük a gimnáziumi férőhelyek számának, a szakma- és iskolaválasztás lehetőségeinek megőrzését; és a felsőoktatás intézményi szuverenitásának helyreállítását!

Felolvasta Nagy Emília, középiskolai tanár


A január 25-ei tüntetés sajtója


Hívatlanul

Hívatlanul létezünk. Előállnunk is úgy kell, úgy lehet: vakmerőn, hívatlanul. Ha van, ha volt hivatásunk. Ha nem akarjuk, hogy egy hallgatásba menekülő, fejét félrefordító társadalom bennünk találjon bűnbakot, és azt mondja, gyávák vagyunk. Ha a XXI. században, Európa közepén úgy gondoljuk, van beleszólásunk a saját életünkbe, tudatosan és jól akarjuk végezni a munkánkat, és felelősnek érezzük magunkat a ránk bízott gyerekekért. Ha tanárok vagyunk. Ha tényleg a mi szakmánk a legszebb. Elméket nyitogat. Tudni és lenni segít. Ha magunk is elmék vagyunk, nem vadak.

A HÍVATLANUL-csoportnak nem kevesebb a célja, minthogy a sok „ha” végére járjon. Hányan vagyunk a százötvenezres pedagógustársadalomból, akik hajlandók lennénk a nevünket is vállalva tiltakozni a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény minden szakmaiatlan, felelőtlen pontja és romboló hatása ellen. A lehetséges tiltakozók számára vagyunk kíváncsiak.

Csak akkor lépünk a nyilvánosság elé, ha a jelentkezők, azaz a tiltakozók létszáma elér egy kritikus számot (ötvenezret), vagy a csoporttagok kisebb létszám esetén is vállalják, hogy nyíltan és nyilvánosan, aláírásukkal tiltakoznak, mondjuk a petíciók.com oldalon vagy más, a fb csoportban, illetve levélben előtte megvitatott és jóváhagyott módon. Ha ez sikerül, a tiltakozást (az aláírásokkal) kinyomtatjuk, és továbbítjuk a megfelelő helyekre. Akár összejön ez a ma utópisztikusnak tetsző létszám, akár nem, a csoportnak lehet információ- és munkaközvetítő, segélyező, támogató szerepe is. Várunk szakmai és civil szervezeteket, tantestületeket, szülőket, támogatókat.

A HÍVATLANUL-csoport a facebookon szerveződik. Titkos, tehát csak meghívással lehet bekerülni. Ha valakihez ismerősökön keresztül nem érkezik meghívás, jelezheti a hivatlanul@googlegroups.com címen. Ugyanakkor az ide írott levélben kérhetik a felvételüket azok az érdeklődők is, akik nincsenek fenn a facebookon.

 

TILTAKOZUNK

1. a kierőszakolt Pedagógus Kar ellen, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzat végképp ne egyeztessen független szakmai vagy civil szervezetekkel, hiszen úgyis minden véleményezésre jogosult – kötelezően – tagja lesz a Karnak1

2. a diákok hatósági zaklatásának és megfélemlítésének lehetővé tétele ellen (rendőri igazoltatás, iskolaőr és a többi hagymázas rémálom)2

3. a 90%-ban szabályozott tananyag, a tankönyvterjesztés és a tankönyvpiac kisajátítása ellen3

4. az ellen, hogy a központilag meghatározott kánont a szakma helyett politikusok alakítsák, gyenge és nem mellesleg antiszemita írókat illesszenek bele4

5. a 16 évre leszállított tankötelezettség ellen, amely kiiktat egy újabb védőhálót, és gyerekeket lök utcára, valamint szakképzés helyett „egyszer használatos szakmunkások” gyorstalpaló képzése ellen (képzési idő: 3évre csökken, közismereti tantárgyak heti 7 órában, a kormány dönti el, milyen szakmákból választhatnak 14 évesen, a cél: kevesebben tanuljanak érettségit adó iskolákban, de miért is?)5

6. az esélyteremtő, alternatív iskolák ellehetetlenítése ellen (egy-egy tanterv elfogadtatása százezrekbe kerül)6

7. a pedagógusok terheinek újabb növelése, azaz a burkolt bércsökkentés ellen (az életpályamodell részleges és több évre elhúzódó bevezetése nem vagy alig kompenzálja a juttatás nélkül elvárt többletmunkát)7

8. a központosításból és uniformizálásból származó hátrányok ellen (KLIK, a véleményezők ellenében kinevezett igazgatók, az iskolákban uralkodó káosz, sokszoros és fölösleges adminisztráció, az önkormányzatok, mint eddigi fenntartók szerepvesztése, a szubszidiaritás elvének – a döntések HELYBEN, a helyi viszonyok ismeretében szülessenek meg – sérülése ellen)8

9. a minden pedagógiai megfontolástól idegen módon 3 éves kortól kötelezővé tett óvoda ellen9

10. tudós és lelkes kollégák kötelező nyugdíjazása, a tudás értékvesztése, a felsőoktatás elsorvasztása ellen10

11. mindenfajta kirekesztés és szegregáció, a hatástanulmányok és a szakma megkérdezése nélküli sietős átalakítás ellen11

 

Az alább olvasható lábjegyzetek/linkek a tájékoztatást szolgálják, kiindulópontot adnak, teljességre terjedelmi okokból sem törekedhetnek:

1 A fasiszta hivatásrendi, szakmai szervezetekre épülő társ. berendezkedés. A fasiszta állam a szakszervezetek felszámolásával egy-egy szakma tőkéseit, munkásait, tisztviselőit egy, ún. hivatásrendi szakszervezetbe tömörítette azzal a céllal, hogy ezzel az érdekközösség és együttműködés látszatát keltse az osztályharc helyett. A korporációs rendszer létrehozása először Olaszországban sikerült 1927-ben, amelynek példáját egy sor fasiszta ország (pl. Portugália, Spanyolország stb.) követte. Mo.-on a szakszervezetekbe tömörült munkások sikeresen ellenálltak 1933 után Gömbös Gyula miniszterelnök hasonló próbálkozásának. Forrás: http://www.kislexikon.hu/korporacios_rendszer.html#ixzz2UqovwYz3]

http://hvg.hu/velemeny/20130514_Iskolaallamositas_pedagogusallamositas

http://atv.hu/videotar/20130515_a_pedagogus_karrol_targyal_a_koznevelesi_tanacs

Az állami alkalmazottak számára kialakítandó etikai kódexek elkészítéséhez használandó alapanyag, útmutató:

http://www.kormany.hu/download/4/d5/c0000/Etikai_kovetelmenyekrol_Zold_Konyv_%20tarsadalmi_egyeztetesre.pdf

2 http://hvg.hu/itthon/20130812_Rendoroket_kuldenek_az_iskolakba_szeptemb

3 http://hvg.hu/itthon/20130814_Hoffmann_nem_allamositjak_a_tankonyvgyart

4 http://www.litera.hu/hirek/olvasni_es_gondolkodni_tanitanek

5 http://www.tanszabadsag.hu/blog/kit-izgat-mit-tanitanak-a-szakiskolakban/

http://nol.hu/belfold/20120924-egyszer_hasznalatos_munkasok_lesznek?ref=sso

6 http://fn.hir24.hu/itthon/2013/05/15/csak-nehany-iskola-ter-le-a-hoffmanni-utrol/?action=PrintPage

7 http://www.petroczi.eoldal.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/Pedagogusok_munkabeosztasa.html

http://morgasjoga.blog.hu/2013/08/02/megjelent_a_pedagogusi_bertabla?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

http://www.vg.hu/kozelet/iden-nem-jar-cafeteria-a-pedagogusoknak-409685

8 http://magyarnarancs.hu/narancsblog/nem-banom-legyen-dontetlen-botrany-a-kolcsey-gimnaziumban-86086

9 http://hvg.hu/itthon/20130220_alkotmanybirosag_kotelezo_ovoda

10 http://444.hu/2013/05/30/suranyi-laszlo-fazekas/

11 http://morgasjoga.blog.hu/2013/08/08/megjelent_az_emmi_tanevkezdo_emminense?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

További információk, hasznos linkek, olvasnivalók:

http://www.tanszabadsag.hu/blog/ (ezen belül: http://www.tanszabadsag.hu/blog/tavolodoban-europatol-oktatasi-arnyekjelentes/

Ritók Nóra: http://nyomorszeleblog.hvg.hu/

http://www.tani-tani.info/irasok_l_ritok_nora

Fábry Béla:  http://www.plebejus-pedagogus.blogspot.hu/

Nahalka István: http://nahalkaistvan.blogspot.hu/

Radó Péter és Setényi János (OktpolCafé): http://oktpolcafe.hu/


Szakképzés?

A tavaly csendben megszüntetett – a szakképzésben folyó változtatásokat, a köznevelési törvényt kritizáló – Nemzeti Pályaorientációs Tanács helyett létrejött a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Pályaorientációs Bizottsága. Az elnöke a gazdasági kamara képviselője. A rendes tagok között nincs olyan, akinek bármi köze lenne akár a közoktatáshoz, akár a munkavállalási vagy pályatanácsadáshoz, készségfejlesztéshez. A szakszervezeteket a Paksi Atomerőmű Szakszervezete képviseli. A szakképzésben érdekelt civil szervezeteket pedig a MTESZ képviselője.

A tanács összetétele biztosítja, hogy nem akadályozza majd a tervezett pályaorientációs szabályozást. Az új rendszer az eddigieknél is meghatározóbbá teszi a gazdaság pillanatnyi érdekeinek kiszolgálását a „pályaorientáció” által. A tanács vélhetően rendszerré teszi majd, hogy a hetedikes gyerekeknek kis kérdőíves játszadozás után megmondják, milyen szakmára, milyen iskolába ajánlatos mennie.


Átszabná az oktatást az Európai Bizottság

2012.11.20. – Napi.hu

Az oktatás újragondolására vonatkozó stratégiát mutatott be kedden az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a munkaerő kínálata a jövőben jobban megfeleljen a kereslet igényeinek.

A bizottság közleménye azzal érvel az oktatás átalakítása mellett, hogy miközben az európai fiatalság körében 23 százalékos a munkanélküliség, addig szerte a kontinensen mintegy kétmillió állás betöltetlen. A brüsszeli testület szerint a helyzetet tovább rontja, hogy a válság miatt spórolni kénytelen országok az oktatástól is elvonnak forrásokat.

"Ez nem csak pénzkérdés. Bár vitán felül áll, hogy több pénzt kellene az oktatásra fordítani, az is világos, hogy az oktatási rendszerek korszerűsítésre szorulnak, hogy rugalmasabbak legyenek, és megfeleljenek a mai társadalom valódi igényeinek" – jelentette ki Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásért felelős ciprusi tagja, amikor a bizottság stratégiáját ismertette.

Continue reading


Aláírásgyűjtés a Novus Gimnázium fennmaradásáért

2012.11.19. – Facebook

Petíció

A Novus Gimnázium 1991 óta működik alapítványi fenntartású, állami feladatokat ellátó oktatási intézményként.

Az intézmény létjogosultságát eddig még nem kérdőjelezték meg. Az, hogy szükség van olyan iskolára, ahol a hagyományos rendszerből kiszoruló, tanulási vagy beilleszkedési nehézséggel küzdő fiatalok eljuthatnak az érettségiig, vagy esélyt kapnak a továbbtanuláshoz, az elmúlt 20 év során nem volt kérdéses. Természetesen a támogatási rendszer eddig is létszámfüggő volt, vagyis minél kisebb létszámmal működik egy iskola, annál nehezebben fenntartható. Ráadásul ez a normatíva nemhogy nem nőtt az elmúlt évek során bekövetkezett infláció arányában, ami önmagában a támogatás reálértékének csökkenését jelenti, de évről évre szűntek meg korábbi támogatási jogcímek.
Ezt a folyamatot zárja le az EMMI azon határozata, amely elutasítja a közoktatási megállapodás megkötésére benyújtott pályázatunkat. Ez azt jelenti, hogy még az a kevés normatív támogatás is megszűnne, ami eddig volt. Ha továbbra is működni szeretnénk, a fenntartás valamennyi költségét az idejáró gyerekek szüleire kellene hárítanunk. Ez számunkra semmiképpen sem járható. Hiszen diákjaink nem „urizálásból” járnak „magániskolába”. A szülők már így is sokszor erejüket meghaladó mértékben támogatják az iskolát fenntartó alapítványt, de ez töredékét fedezi a kiadásoknak.

A minisztérium határozatában kimondja, hogy a döntés meghozatalakor azt vették figyelembe, hány tanulót érint a megállapodás, és azokat az intézményeket részesítették előnyben, akik nem tudnának helyi megállapodást kötni. Arra hivatkoznak, hogy kevés a hozzánk járó gyerek, és nem vagyunk országos hatáskörűek. Valóban – egyik erényünkként – családias hangulatú, kis létszámú osztályokkal működünk, szemben a sok száz fős iskolagyárakkal. Mert a kisebb létszám lehetővé teszi, hogy mindenkire odafigyelhessünk, hogy személyre szabottan adhassunk ki feladatokat, hogy személyesebb kapcsolatunk lehessen a diákokkal, ami segíthet a tanulási, beilleszkedési vagy a kamaszkori nehézségek leküzdésében.

Ami a hatáskört illeti: IX. kerületi diákunk mindig van néhány, de semmiképp sem annyi, hogy kerületi iskola lehessünk. A Főváros arra hivatkozik, hogy a diákok csaknem fele nem budapesti. Országos hatáskör akkor lenne, ha 51 % vidéki lenne. A csaknem fele persze kevesebb, mint 50 %. De ugyan kivel tudnánk még a minisztériumon kívül megállapodást kötni?

A határozat utolsó bekezdése azt szögezi le, hogy a szakképzést folytató intézmények egységesen nem kaptak támogatást a pályázaton, tekintettel más bevételi források lehetőségére. Valóban, hosszú éveken keresztül a legmegbízhatóbb bevételi forrás a szakképzési támogatás volt. Ennek kereteit azonban 2006 óta folyamatosan szigorították, összege jelentősen csökkent, az így kapott támogatást kizárólag a szakképzés feltételeinek fejlesztésére lehetett fordítani, míg végül már csak szakmai társulások keretében (TISZK) lehetett részesedni belőle – megint csak létszámarányosan. Majd 2011-től a szakképzési hozzájárulás mint közvetlen intézményi támogatás megszűnt. Valóban jogos megtagadni a közoktatási megállapodást egy köznevelést folytató gimnáziumtól az intézmény keretein belül folytatott érettségi utáni szakképzésre hivatkozva?

Szeretnénk elérni, hogy a közelmúlt döntéseivel ellentétben a továbbiakban is meg tudjuk kapni a normatív támogatást.

A Novus Gimnázium tanárai és diákjai


Tandíjra kényszerülnek a középiskolák is?

2012.09.20. – Népszava

Különböző pénzszerzési technikákra kényszerülnek az ország elitgimnáziumainak számító egyetemi gyakorlóiskolák. Az ELTE rektora is elismerte: a költségvetési megszorítások miatt egyre inkább csak a társadalom támogatásában bízhatnak, bár egyelőre tandíjat nem szedhetnek.

 

 

 

Ma, 05:21
[A+ A-] [Nyomtatás] [Küldés e-mailben]   Ossza meg!

 

 

 

 

A lapunknak nyilatkozó Mezey Barna cáfolta azokat a híreket, hogy kirúgták volna a Radnóti gimnázium jelenlegi igazgatóját, amiért a közelmúltban pénzt kért a szülőktől a közüzemi díjak kifizetésére. Eközben kiderült: tovább rontaná a szakképzés minőségét is a kormány.

Cáfolta lapunknak Mezey Barna, az ELTE rektora, hogy elbocsátanák állásából az ELTE Radnóti Gyakorlóiskolájának igazgatóját, amiért a közelmúltban a szülőktől és a volt diákoktól kért pénzt az iskola közüzemi számláinak kifizetéséhez. Az index.hu tegnap azt írta, hogy a jelenlegi intézményvezető, Tomcsányi Péter – akinek megbízatása idén jár le – igazgatói pályázata azért bukott el, mert nem volt lojális az egyetemhez, amikor nyilvánosságra hozta az "anyaegyetem" forráselvonását, azaz hogy az ELTE a felsőoktatást érintő költségvetési megszorításokkal indokolva az általa fenntartott gimnáziumra terhelte a közüzemi számlák felét.

Continue reading


3 éves szakiskolai közismereti program (kerettanterv)

2012.09.19 – Szaki.Ofi

 

A  3 éves szakiskolai közismereti program  anyagai:

Bevezetés
Osztályfőnöki
Kommunikáció-magyar
Matematika
Idegen nyelv
Természetismeret
Társadalomismeret

28 hozzászólás a 3 éves szakiskolai közismereti program (kerettanterv) bejegyzéshez

Continue reading


Ha felnőttek lesznek, bajban lesznek

2012.09.19. – Origo

A diákok örülni fognak, a tanárok meg szenvedni. Mármint akkor, ha tényleg eltörlik a dolgozatírást és a feleltetést a szakiskolákban. Az [origo]-nak nyilatkozó iskolaigazgatók szerint az ötlet és a cél jó, de a pedagógusok nincsenek felkészítve a lazaságra, a diákok pedig észre sem fogják venni, hogy elbutulnak, megfosztva magukat a továbbtanulás lehetőségétől.

"Hülyeség" – ez volt a velős véleményük a budapesti Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola tanítás után elcsípett tanulóinak arról, hogy a szakmunkásképzésben részt vevőknek a jövőben nem kell dolgozatot írniuk és felelniük. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által összeállított tantervi javaslat szerint a szakiskolák tanulói az órai munkára és a közös feladatokra kapnának jegyeket.

A tartalmában és módszereiben is új közismereti program kidolgozását az indokolja, hogy azok a tanulók, akik szakközépiskolába jelentkeznek, nem vagy csak részben rendelkeznek a középfokú tanulmányok végzéséhez szükséges tudással és kompetenciákkal. E tanulók egy részének az olvasás, az írás, a szövegértés és a számolás terén is komoly hiányosságaik vannak, a korábbi években jelentős mennyiségű tanulási kudarcot halmoztak fel. A közismereti program ezért nem erőlteti a hagyományos tananyagot, hanem új tartalmi elemekkel próbálja bevonni és sikerhez juttatni a fiatalokat – olvasható az OFI honlapján. Ez utóbbi törekvést az [origo] által megkérdezett iskolaigazgatók is támogatják, a megvalósítás módszereivel azonban nem feltétlenül értenek egyet.

A tanároknak nem fog menni

Szemléletében, módszertanában merőben más az új szakiskolai kerettanterv, mint a korábbiak – monda a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatója. Kóbor Zoltán szerint nem érdemes csak azt kiemelni a kerettantervből, hogy lesz-e dolgozatírás vagy sem. Értékelésre szükség van, ez az új tanterv azonban nem feltétlenül igényli, hogy óráról órára számon kérjék a tanulókat. "Hogy osztályozzam egyik óráról a másikra azt, hogy a gyerek olvasási képessége egy százalékot javult?" – kérdezte az intézmény vezetője, aki nem tartja ördögtől valónak az új módszereket, ennek ellenére óriási veszélynek érezné, ha az alapműveltség kimaradna a gyerekek életéből.

Az új, háromévesre csökkentett képzésben a tantervi javaslat heti 12 kötelező közismereti órát ír elő, amelyből 5 testnevelés, 2 idegen nyelv, vagyis magyarra, matematikára, természet- és társadalomismeretre heti 1-1 óra jut. Mindezt teljesen új módszerekkel tanítanák: magyarórán például nem az irodalomtörténetet, az életrajzokat kellene megtanítani a diákonak, hanem "megmutatni, hogy egy irodalmi szöveg is lehet érdekes". Ehhez a diákoknak fotóalbumokat, filmet, képregényeket vagy akár közös blogot kellene készíteniük.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Nem lesz több dolgozatírás?

Continue reading


“Merénylet egy egész generáció ellen”

2012.09.18. – HVG

Ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen a foglalkoztatottságot, támogatni kellene a bevándorlást és a felsőoktatásban való részvételt, ami gyökeresen ellentmond az Orbán-kormány eddigi ténykedésének. A közfoglalkoztatás és a munkahelyvédelmi terv rendkívül drága. Az előbbi a problémát egyáltalán nem oldja meg, az utóbbi esetében pedig érthetetlen, hogy miért vonatkozik a meglévő munkahelyekre is – mondta a hvg.hu-nak Köllő János közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatási igazgatója.

hvg.hu: Matolcsy György szerint trendforduló zajlik a foglalkoztatásban. Ön is így látja?

Köllő János: Azt, hogy trendforduló zajlik-e, talán majd 10 év múlva fogjuk látni, a kurrens adatokból ilyet nem lehet megállapítani. Egy válság idején a vállalatok általában elhalasztják a létszámfelvételeiket, és kivárnak a távozók pótlásával is. Természetes, hogy amikor a gazdaság már nem zuhan tovább, egy sor elhalasztott döntést végül meghoznak, és kis késéssel a foglalkoztatás is elkezd bővülni. Azt viszont nem lehet tudni, hogy regenerálódást látunk vagy trendfordulót.

hvg.hu: A KSH negyedéves munkaerő-piaci statisztikája szerint Magyarországon 2012 második negyedévéig egy év alatt 68 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Sokan azt mondják, ennek a nagy része a közfoglalkoztatásnak köszönhető, és hogy ez nem tekinthető valódi trendfordulónak.

K. J.: A 68 ezres növekedésnek az egyik forrása nyilvánvalóan a közmunka, de nem olyan nagy mértékben, mint ahogy azt a sajtó emlegeti: nagyjából 33 ezerrel volt több idén nyáron a közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ha a maradékkal el akarunk számolni, érdemes figyelni a statisztikán belül az életkori bontásra: egyértelműen a 40 év fölöttieknél nőtt a foglalkoztatás.

Fotó: Túry Gergely

Continue reading


Gloviczki Zoltán: a feszültség eredete nem az iskola

2012.09.02. – NOL – Ónody Molnár Dóra

Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár költözésként írja le az oktatásban zajló hatalmas átalakítást, ilyenkor az ember még hajlamos azon rettegni, hogy az ágy befér-e az ajtón. Az idei tanévkezdés az illetékes szerint is zavarosra sikerült, de szerinte ebből nő ki egy jobb rendszer. – Nem az a cél, hogy visszatérjünk a hetvenes évekhez, de annyi bizonyos és ennyit vállalok is, hogy a rendszerváltozás az oktatási világában tört zúzott – mondja Gloviczki.

Gloviczki Zoltán: Az áta...

Gloviczki Zoltán: Az átalakítás sebessége valóban nagy, van körülötte egy sokkterápiás hangulat. De minden megy a maga útján
Népszabadság – Kurucz Árpád

– Ön sokáig tanárként dolgozott, azaz a másik térfélen játszott. Visszaemlékezve erre, valóban nyugodt szívvel tudja mondani, hogy ma kiszámíthatóság és biztonság van iskolákban?

– Először is, nem másik térfélen, hanem csupán más pozícióban játszom. Azt az átalakítási folyamatot, amelynek éppen a kellős közepén vagyunk, a költözéshez szoktam hasonlítani. A költözések többnyire rumlisak, néha kicsit ijesztőek is. Nekem nagy családom van, sokszor költöztünk. Minden ilyen horderejű változásnak érdekes pszichológiája van, ami az oktatáspolitikai helyzetünkre is érvényes. Az ember az első fázisban nem azon gondolkodik, hogy az új lakása milyen szép lesz, hanem elkezd rettegni attól, hogy befér-e az ágy az ajtón. A második fázis még rosszabb, amikor a család ül a dobozok tetején, és elkezdi magát hergelni, hogy ennél a régi helyzet is jobb volt. Mi azt gondoljuk, a köznevelési rendszer átalakításának a vége jó lesz, de elismerem, menet közben egy-egy újabb probléma felmerülésekor tényleg vannak izgalmak. Úgy gondolom, két éve sokkal kiszámíthatóbb volt egy pedagógus tanévkezdése, de a számítások akkori eredménye minden volt, csak éppen biztató nem. Ezzel szemben a most már élesen kirajzolódó jövőképet határozottan ígéretesebbnek tartom. 

Continue reading


Arató László: Gondolkodni tanítanék

2012.08.21. – Litera.hu

2012. augusztus 21.

A kormány elfogadta, és jövő szeptemberben életbe lép a Nemzeti alaptanterv, amellyel kapcsolatban még februárban állásfoglalást tett közzé a Magyartanárok Egyesülete. A vita azóta is zajlik. Sőt, bizonyos tekintetben érinti a Tokaji Írótábor sokak – többek között az ELTE BTK-MIKI – által aggályosnak ítélt felhívásában megfogalmazottakat is. Erről kérdeztük Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét.

Nemrég a Tokaji Írótábor felhívása ellen tiltakozó BTK-közleményhez bejegyezted a Literán: "a hivatkozás hiánya, a tábor és a NAT közötti kapcsolat exponálásának hiánya vesz el a nyilatkozat súlyából. A Tokaji Írótábor kevesek belügye, a Nemzeti alaptanterv százezreket érint, és a kanonizációnak is meghatározóbb tere". A kettő között erős összefüggést látsz. Elmondanád, mire gondoltál?

Válaszképpen először Schein Gábornak az ÉS-ben megjelent írásából idéznék: „a felhívásban tetten érhető szemlélet és tudáshiány, vagy rosszabb esetben szándékos történelemhamisítás meghatározó befolyással volt a Nemzeti alaptanterv ideológiai-politikai alapú kiegészítésére és arra a szimbólumpolitikára, amely a kulturális-irodalmi emlékezet átrendezését is egy gyökeresen hazug közösségi identitás megalapozására kívánja felhasználni”.
Az erős összefüggést abban látom, hogy mind a NAT vitaanyagának Takaró Mihály hathatós fellépéséhez köthető korrekciójában, azaz Nyirővel, Szabó Dezsővel, Wass Alberttel való kiegészítésében, mind az írótábor felhívásában egy olyan átértékelési-kanonizációs törekvés mutatkozik, amely inkább politikai-ideológiai, mintsem esztétikai alapú. Mindkettőben mértéktévesztő „jóvátételről”, „igazságtételről” van szó. Mindkét esetben az irodalomtörténet-írás viszonylagos közmegegyezésének felrúgására történik kísérlet, az írótábori felhívás esetében pedig a tudományterület politikai megrágalmazására is. A felhívásban, mint azt Schein Gábor részletezi, nagyon különböző sorsú életművek kerülnek egy kalapba valamilyen, a szöveg szerzői szerint most, bő húsz évvel a rendszerváltás után esedékessé vált irodalomtörténeti rendszerváltás jegyében. Valóban ki nem adott, elhallgatott írók kerülnek egy névsorba, egyazon hiánylistára korábban is elismert írókkal (pl. Dsida Jenővel), illetve a hatvanas években már el nem hallgatottakkal, bőséggel kiadottakkal (pl. Kodolányi Jánossal). Másrészt a felhívás az irodalomtudomány és az irodalmi közélet valóban nagy, de részben már pótolt, kényszerű mulasztásait, pl. Márai szellemi hazahozatalát összemossa Tormay Cécile és Wass Albert elmaradt kanonizációjával. Az előbbi már közvetlenül a rendszerváltás pillanatában két monográfiával, Rónay Lászlóéval és Szegedy-Maszák Mihályéval elkezdődött, Tormayék kanonizációjának elmaradása pedig aligha független a két szerző életművének kisebb esztétikai jelentőségétől. Continue reading


Kirúgásokat hozhat Klebelsberg az oktatásban

2012.08.14. – HVG – Molnár Fruzsina

Egyelőre folyosói pletykákból tájékozódnak az iskolaigazgatók arról, hogy hogyan érinti intézményüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása szeptember 1-től. Az önkormányzatok vezetői sem tudnak konkrétumokat, nem egyeztettek velük. A változások miatt akár elbocsátások is jöhetnek – ezt közvetve elismerte az Emmi is.

Komoly információhiányban szenvednek azok az iskolaigazgatók és önkormányzati vezetők is, akiknek intézményei a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) kezelésébe kerülnek jövőre. A KIK elvileg szeptember 1-gyel már megalakul, de szinte még semmit nem lehet tudni a működéséről. A hvg.hu-nak egy Pest megyei gimnázium vezetője is arról panaszkodott, hogy kollégáival együtt „folyosói pletykákból”, egymástól, vagy – személyes  kapcsolataikat bevetve – informális utakon, a minisztériumból próbálnak tájékozódni az őket érintő változásokról. A megkérdezettek szerint kétséges, ez a hatalmas szervezet jövő évre hogyan lesz működőképes.

„A tanévnyitó konferenciákon és az ősz folyamán megyei tájékoztatókat tervez a minisztérium” – közölte a hvg.hu-val a fenntartóváltás koordinálásával megbízott miniszteri biztos, Marekné dr. Pintér Aranka, arra a kérdésre, hogy hogyan tervezik a jövőben az igazgatók informálását. Idén egy komoly változás már történt a közoktatásban fenntartói szempontból a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) januári megalakulásával. Jövőre ezekből, valamint a települési önkormányzatok oktatással foglalkozó – de nem pedagógus – állományából alakul meg a KIK, körülbelül 2300 fővel − mondta el a miniszteri biztos a hvg.hu-nak. Continue reading