Egyháziasítás kategória bejegyzései

Kocsis Fülöp: Ez nem szegregáció!

„Nem igaz, hogy vegytiszta integrált környezetből lehet csak kitörni. Magyarországon a legjobbak a cigány származásúak iskolai lehetőségei Európában. Ezt ki kellene mondani – nyilatkozta lapunknak Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, aki az egyház égisze alatt újraindította a korábban szegregáció miatt bezáratott Huszár-telepi iskolát, ahol a többség nem görög katolikus. A püspök úr is úgy véli, a telepi szülők azért választják a telepi iskolát, mert közel van.”

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


Az állami iskolákban is teret nyerhet a vallási oktatás

„A kormány olyan rendeletet készít elő, amely megnyithatja a kaput a roma tanulók törvényes elkülönítése és a vallásos oktatás térnyerése előtt az állami iskolákban. A jogalkotó tagadja, hogy ez lenne a célja, de a jogszabály szövegéből mégis ez olvasható ki.”

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


Nem az iskolában kell tartani a hittanórát?

2012.12.27. – NOL

Csak pillanatnyi megoldást talált a kormányzat az egyházfinanszírozásra, amikor arról döntött, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egyszázalékos felajánlásait jövőre az összes befolyt szja 0,9 százalékára egészíti ki a költségvetés – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Emlékeztetett arra, hogy az eddigi összeg szinten tartására elegendő ez az intézkedés, amelyre azért volt szükség, mert az adórendszer megváltozása miatt hiába ajánlották fel a tavalyinál többen adójuk egy százalékát a református egyháznak, mégis 17 százalékkal kevesebb pénzt kaptak, mint tavaly.

A református püspök szerint "itt van az ideje annak, hogy az egyházfinanszírozást mint egészet újragondoljuk", amire "látszik is hajlandóság" a kormányzat részéről. Hasznos lenne e tekintetben nemzetközi példákat megvizsgálni – tette hozzá -, mert "nem a legbiztonságosabb megoldás" az szja egy százalékához kötni az egyházfinanszírozást az adójogszabályok gyakori változásai miatt.

Felvetette: érdemes lenne megfontolni, hogy az egyházi földek elvétele miatti kártalanítás "valamilyen formában" megtörténhet-e a későbbiekben, mert eddig ebben az ügyben Magyarországon csak részleges kártalanítás volt. Véleménye szerint erről még a földvásárlási moratórium 2014 végi lejárta előtt dönteni kellene. Emlékeztetett arra is, hogy az állam által visszaszolgáltatott intézményeikhez nem kapták meg a működtetésükhöz szükséges anyagi javakat.

Bölcskei Gusztáv kiemelte: "a bizonytalanság hatja át" az oktatást is, az egyházkerületi iskolákban pedig úgy készítik a helyi tanterveket, hogy még nincs meg a központi tanterv. A köznevelési törvény a részletkérdéseket a később meghozandó rendeletekre bízza, ám "ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot és a biztonságot ", ráadásul a rendeleteket sokkal hamarabb hatályon kívül lehet helyezni, mint a törvényt – mutatott rá.

Continue reading


Még az egyházak sem tudják, hogy szervezik majd meg a hittanórákat

2012.12.27. – NOL

A kormányzat partnernek tekinti az egyházakat az ország felemelkedésének előmozdításában, amihez többek között az oktatási, szociális intézményeikkel járulhatnak hozzá – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Úgy fogalmazott: a jövő szeptemberben felmenő rendszerben induló kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás terén ugyanakkor sok részletkérdésben éreznek még bizonytalanságot, ezeket legkésőbb tavasz elejéig meg kell oldani. Egyebek mellett azt, hogy a korlátozott kapacitású iskolaépületekben miként lehet biztosítani egyszerre több felekezeti hittan óra megtartását, illetve a "megfelelő hitoktatóknak a megfelelő óradíjat".

Hozzátette: az egész napos iskola jó keretet szolgáltathat ahhoz, hogy a hittanórákat délután is meg lehessen tartani. Felhívta a figyelmet: az egyház azonban nem szeretne lemondani továbbra sem arról, hogy gyülekezeteiben is folyjon a gyermekek, fiatalok nevelése, így a jövőben egyaránt meg kell oldani az egyházközségi és az iskolai pedagógiai szolgálat finanszírozását és nyilvántartását.

Elmondása szerint arról is tanácskoznak, hogy mekkorák legyenek a hittancsoportok, ugyanis az evangélikus egyháznak, amely a nagy egyházak között kisebbnek számít, nem mindegy, hogy hol húzzák meg a létszámhatárt. Egyik kitörési lehetőségnek nevezte az evangélikus egyház számára az "ökumenikus együttmunkálkodást", de ez – jegyezte meg – "nem lesz egyszerű". Rámutatott: sok helyen ahhoz, hogy a hittanároknak meglegyen az óraszámuk, másik tantárgyat is kell majd oktatniuk.

Continue reading


Erdő Péter és a kötelező hitoktatás

2012.12.26. – Népszava

A kötelező hittan- és etikaoktatással az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát önkényesen "kereszténynek" és "nemzetinek" nevező kormánytól, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak.

Erdő Péter bíboros, akinek egyetlen szava nem volt – és ma sincs – a szegények és a szegénység kriminalizálása ellen, most megszólalt. A katolikus főpap elégedetlen – éspedig a hittanoktatás szervezésével. A főpapi elégedetlenség jobb megértéséhez mindenképpen jó tudni, hogy intellektuális szempontok szerint és nemzetközi tudományos mércék alapján ítélve, az, ami ma Magyarországon magyar nyelvű és produkciójú teológia néven ismert (az egyedi kivételeket természetesen leszámítva), az alapjában véve a provinciális bezárkózottságból fakadó szellemi nyomorról, nyomorúságról tanúskodik. Az elmúlt években a nagyegyházak (katolikus irányítással), az Akadémia és a Magyar Akkreditációs Bizottság közreműködésével, hatékonyan védték ki, illetve lehetetlenítették el, hogy Magyarországon színvonalas és strukturált vallástudományi oktatás létrejöhessen. Megrémültek ugyanis a "konkurencia" és a minőségi összehasonlítás lehetőségének veszélyétől.

A kötelező hittan- és etikaoktatással azonban az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát önkényesen "kereszténynek" és "nemzetinek" nevező kormánytól, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak. Ennek felismeréséhez azonban közel egy évre volt szüksége Erdő Péter bíborosnak és a Magyar Püspöki karnak. A többi elismert ("másodhegedűs") egyház ebben a kérdésben – a többi egyházpolitikai kérdéshez hasonlóan – nem számít, mert nincs önálló arculatuk és véleményük. Őket mindenben a szolgai követés, illetve a háttérben való csendes, feltűnésmentes kijárás jellemzi. Titokban pedig örvendenek, mert a prozelitizmusnak olyan lehetőségei kínálkoznak számukra, amiről még csak álmodni sem mertek. Az Orbán kormány gyakorlatilag lábuk elé teríti a magyar fiatalságot.

Continue reading


Padlóra kerülnek az egyetemek? – kivéve az egyháziak

2012.12.17. – Ténytár

A múlt hét végén Orbán Viktor feladatul adta az oktatási vezetőknek: három napon belül találjanak ki egy új felsőoktatási rendszert. Mi nem tudjuk elképzelni, hogy ez miként fog összejönni; de nem is tippelgetnénk. Amíg ez kiderül, vegyünk elő egy régebbi ügyet.

A kormány november elején döntött úgy, hogy a sokadik “nem megszorító” költségvetési csomag keretében 7,33 milliárd forintot (ebből végül 7,43 lett) zárol a felsőoktatási intézmények támogatásából. A zárolás azt jelenti, hogy a támogatást befagyasztják, de megfelelő körülmények esetén az érintettek visszakaphatják a pénzt. Megfelelő körülmények azonban ember emlékezet óta nem voltak, így ennek a pénznek nagy valószínűséggel búcsút mondhatnak az intézményi vezetők. A technika egyáltalán nem új, szinte minden kormány alkalmazta, ha a megbillenő költségvetési egyensúlyon kellett átmenetileg (és szerkezeti változások hiányában általában ideiglenesen) javítani.

Az elvont összeg tulajdonképpen nem is tűnik olyan magasnak, tekintve, hogy a felsőoktatás teljes költségvetése 430 milliárd forint, ebből az állami támogatás pedig “mindössze” 160 milliárd. Ez alkalommal azonban mind a feszültség, mind a várható kár nagyobb lesz. A felsőoktatást ugyanis már az elmúlt két évben is számos költségvetési elvonás sújtotta, ez gyakorlatilag az utolsó jobbegyenes, ami a már amúgy is tántorgó áldozat fejét érte. Az átlátszó.hu, "KiMitTud" rendszerének segítésével kért adatok ráadásul azt mutatják, hogy nem egyenlő módon sújtotta a kormány az intézményeket. Bár az állami egyetemek mindegyikénél, illetve az állami főiskolák többségénél is zároltak valamennyi pénzt, addig egyetlen egyházi iskola sem került fel a listára. Nyilván nem véletlenül.

A felsőoktatásból csak fogy a pénz

Continue reading


Csak a felső tízezer tanulhat ingyen

2012.12.05. – AN

Csak a felső tízezer tanulhat ingyen

Hoffmann Rózsa végrehajtja a kereszténydemokrata fordulatot, a katolikus egyetemek képzik a rendszer elitjét, a többiek mehetnek jobbágynak. Fotó: MTI

Budapest – Nem a piac, hanem a kormány keretszámai döntik el, kik, hol, hányan és mennyiért tanulhatnak. Mivel az Orbán-kormány eddig csak olyan esetben adott kedvezményt, amikor maguk is érintettek voltak, és a kedvezményeket legnagyobb részt maguk vették igénybe, várhatóan a “csókosok” gyerekei tölthetik meg azt a 10 ezer 480 helyet, amelyet teljes egészében az állam fizet. Ennyi maradt a Fidesz által követelt ingyenes felsőoktatásból, mindenki más fizet. Nem tandíjat, mert azt népszavazással betiltották, önköltségnek nevezik.

Continue reading


Térdre! Imához!

2012.12.03. – torokmonika

Ezek tényleg hülyék.

A következő évi beiratkozáskor választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy gyermekünk az állami általános iskolában az erkölcstanórán vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstanórán vegyen-e részt. Választani kell! Ezek az órák ugyanis a kötelező tanórai foglalkozások részeként kerülnek megszervezésre.
 
Ezért ahhoz, hogy az adott iskolai évfolyamot a tanuló teljesítse, közérthetőbben, ne bukjon meg, legalább elégséges (2) osztályzatot kell szereznie ebből a tantárgyból is. Természetesen, ha a gyermek hiányzik ezekről az órákról, a szülő éppúgy elveszíti az iskoláztatási támogatáshoz való jogát, mint ha másik „hagyományos” óráról maradt volna távol. Megindulhat a szülővel szemben a szabálysértési eljárás is gyermeke igazolatlan iskolai mulasztása miatt.
 
Annak, hogy ezek a foglalkozások beépülnek a tanrendbe, a másik következménye az, hogy az iskolai dokumentumokban (napló, törzslap) fel kell tüntetni a tanórák idejét, a résztvevők nevét, a tanulói teljesítményt. A tanuló részére kiállított bizonyítvány pedig kitörölhetetlenül tartalmazni fogja azt az adatot, amelyhez egyébként még az oktrojált alaptörvény szerint sincs senkinek semmi köze. Bár a szülő jogosult megválasztani, hogy gyermekének milyen legyen a vallása, az esetek túlnyomó többségében ez a szülői döntés meghatározó egy egész életre.
 
Nos. Mivel nagyjából másfél évet kell így, a futóbolondok mellett féllábon kibírni, nem akkora a gáz. A hatéveseknek be kell tanítani, hogy az efféle kérdésekre azt kell válaszolniuk, hogy majd az anya megmondja. És ne dőljenek be semminek!
 
Az anyukák pedig negédes mosollyal bemennek majd az iskolatitkárhoz vagy az osztályfőnökhöz, és azt mondják, hogy: közöd?! Engem itten ne vegzáljál.
 
Aztán más iskolát keresnek, ahol persze ugyanez a procedúra.
 
A hatévesek szüleit kérem, hogy várják ki, amíg a futóbolondokat elzavarja a népakarat oda, ahova valók.
 
Amúgy is jobb hétévesen kezdeni az iskolát, Hoffmann Rózsa ez ügyben is le van maximálisan szarva. Szerintem leüli majd a törvényesen kiróttat.
 
Amúgy meg csöndesen röhögök itt magamban, mert miközben a pedagógusok óraszáma nő, a fizetésük csökken, mert nincs rá pénz, akkor majd nyilván vallásoktatókra lesz lóvé. Csókolom, vatikáni egyezmény?! Vagy hogy? Ki fogja finanszírozni?
 
És az ateistákat ki tanítja majd ateizmusra?
 
Az ateizmus pont olyan vallás, mint az összes többi.
 
Épp elég baj, hogy egyáltalán felmerülhet a kölykök között, hogy meg van-e keresztelve vagy sem. Kit érdekel?! Ezen belül pláne kit érdekel, hogy mely felekezetben csinálták ezt vele.
 
Egy iskolában írni, olvasni, számolni, irodalmat és nyelvtant, idegen nyelveket kell tanulni, össze kell szokni, tudni kell együtt kimenni a nagyszünetben ordibálni, illedelmesen használni a klotyót, kulturáltan felelni kérdésekre és esetleg tudni a thalesz-tételt, de azt már csak felsőben.
 
Ehhez képest lesznek kiscsoportok? Te, fiam, a bénégyesbe mész hittanra, mert ott vannak a reformátusok, te, lányom, meg az a3-ba, mert ott vannak a katolikusok, a zsidók addig kint fociznak, az ateisták pedig külön matekpéldát kapnak?!
 
Tényleg működőképes elképzelés. Életszerű.
 
De mintha kicsit alá volna becsülve a pedagógus-társadalom. Legalábbis itt nálunk, falun, a tantónéni mindenkinek megtörli az orrát. Mindenkinek ad uzsit meg leckét. Mindegyikkel egyformán ordít, ha hülyék. És nem katolikus orrot töröl, hanem gyerekét.

Aránytalan nemzeti érzés – etika tankönyv ideológiai alapon?

2012.10.28. – Vasárnapi Hírek

Aki szóban vagy írásban a semlegességről beszél, az a valóság tudatos elferdítésén fáradozik – ez a hitvallása a jövő szeptembertől általános iskolákban is kötelezően tanítandó erkölcstantankönyv egyik szerzőjének. Korábbi tankönyveit már több kifogás is érte azok nyilvánvaló és egyoldalú politikai elfogultsága miatt. Miközben elkezdődött a pedagógusok felkészítése az erkölcstan oktatására, vita robbant ki az új kerettanterv ideológiai egysíkúsága miatt.

Egyre több jel mutat arra, hogy egy adott értékrend jellemezheti az iskolákban az oktatást. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az új kerettanterv ideológiailag és világnézetileg egyoldalú, és fenyeget a veszély, hogy az iskoláknak nem lesz döntési lehetőségük, melyik tankönyvet válasszák majd. Mint azt Miklósi László, a TTE elnöke elmondta lapunknak, a Nemzeti Alaptanterv sokkal részletesebben határozza meg azt, hogy mit kell tanítani, mint korábban, a szervezet már a NAT új változatánál is kifogásolta, hogy a politikatörténet meghatározóbban van jelen, mint a hétköznapi élet eseményei. A történettudomány számára már régóta nyilvánvaló, hogy a történelmet sokkal szélesebb értelemben kell tanítani, amelynek a politika csak egy része, a mostani szabályozás azonban szakmai visszalépést jelent ebben a tekintetben. A kerettanterv egyes elemei a tudományosság szempontjából kérdésesek, továbbá számos esetben ideológiailag egyoldalú a tervezet. A három részre szakadt Magyarország témájánál a nevelési céloknál azt írja a dokumentum, hogy a nemzeti öntudatot kell erősíteni a gyermekekben. Az elnök szerint viszont kétséges nemzeti öntudatról beszélni egy olyan korban, amikor a törökök ellen harcolók elsősorban kereszténynek vagy a király alattvalóinak tartották magukat, nem magyarnak. „A nemzeti érzés fogalma, amikor valaki magyarnak gondolta magát, mintegy háromszáz évvel később, az 1800-as években jelent meg. A történelem természetesen alkalmas a gyerekek nemzeti érzésének erősítésére, de semmiképp sem vetíthető ez vissza olyan korokra, amikor ez még nem létezett, mert így tudománytalan és hamis képzeteket kelt” – mondja.

Continue reading


Átveszik az elitképzést

2012.10.27. – NOL

Nevelés – Az Alkotmánybíróság továbbra sem foglalt állást a világnézetileg semleges tanítás ügyében

„Ezúton is köszönjük a Kormány nagylelkűségét” – ez olvasható a Piarista Rend Magyar Tartományának honlapján. Így, nagy K-val. És van is mit köszönni: Orbán Viktor miniszterelnök kormányhatározatban rendelkezett arról, hogy a nemzetgazdasági miniszter 1,2 milliárd forintot azonnal csoportosítson át az idei év költségvetéséből a piaristáknak, hogy a „támogatás segítségével a tartomány likviditási nehézségei” megszűnjenek, és önrészt biztosíthassanak „a folyamatban, illetve előkészítés alatt álló iskolafejlesztési” terveiknek.

A Piarista Gimnázium Pes...

A Piarista Gimnázium Pesti Barnabás utcai épülete
Fotó: Kurucz Árpád

A miniszterelnök arra is utasítást adott Matolcsy Györgynek és Balog Zoltán humánminiszternek, hogy „a 2013. és 2014. évi központi költségvetés tervezése során gondoskodjanak a Piarista Rend Magyar Tartománya »hitelfelvételének a kiváltásához és a beruházás befejezéséhez szükséges évenkénti 1,2 milliárd forint összegű támogatás Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben történő biztosításáról«”.

Ugyanezekben a napokban a miniszterelnök jobbkeze, Matolcsy György költségvetési zárolást hirdetett, amelynek a fő vesztese – mint azt lapunkban megírtuk – az egészségügy lehet, ahonnan 3,3 milliárdot terveznek kivonni. Néhány hete pedig az borzolta a kedélyeket, hogy a kormány – éppen a költségvetés helyzetére hivatkozva – elhalasztja a pedagógus-életpályamodell bevezetését, ami praktikusan fizetéscsökkenést jelent a pedagógusoknak.

Ugyanis, ahogyan erre a Pedagógusok Szakszervezete csütörtöki közleményében rámutat, a legfrissebb közlönyben olvasható egy kormányhatározat, amely szerint jövő szeptembertől – ha a gazdasági helyzet nem javul – emelkedni fognak a munkaterhek, de ehhez nem kapcsolódik bérfejlesztés. A megszorítások és zárolások közepette a Demokratikus Koalíció (DK) nyílt levélben fordult Papp Attilához. A szegedi Piarista Gimnázium igazgatójától azt tudakolja a párt, „milyen módon sikerült elérniük a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy ilyen összegű támogatáshoz jussanak?”

Continue reading


Orosz Gábor: Nyílt levél a szegedi Piarista Gimnázium igazgatójának

2012.10.22 – DemokratikusKoalicio

Nyílt levél Papp Attilának, a szegedi Piarista Gimnázium igazgatójának

Tisztelt Igazgató Úr,

meglepődve  értesültem az újságokból, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azonnali hatállyal 1.2 milliárd forintot csoportosított át a Piarista Magyar Rend Tartománya részére.

Sőt, hasonló támogatást ígért a rendnek 2013-ra és 2014-re is. Ezt a hatalmas összeget a hírek szerint az Önök rendje iskolafejlesztési terveik és pályázataik megvalósítására kívánja fordítani.
Önök a miniszterelnök jóvoltából akkor jutnak ehhez a rendkívül jelentős összegű egyedi támogatáshoz, amikor a kormány korábban nem ismert mértékű megszorításokról döntött. Bizonyára Ön is tudja, hogy ebben az országban számos más iskola, egyesület, szervezet, sőt egyház van, amelyek ugyancsak rá lennének szorulva hasonló támogatásra. Az sem maradhatott titokban Ön előtt, hogy a kormány épp a napokban halasztotta el a pedagógus életpályamodell bevezetését arra hivatkozva, hogy jelenleg nincs erre elegendő pénz. Talán az sem kerülte el az Ön és rendtársai figyelmét, hogy a kormány az elmúlt hetekben több olyan intézkedést is hozott, amelyekkel tovább nehezítette, bizonyos esetekben ellehetetlenítette a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási integrációját, az ezt szolgáló oktatási programokat. Természetesen értem, hogy Önök elsősorban saját iskoláikra gondolnak, de mégis elgondolkoztatónak tartom, hogy egy magát kereszténydemokratának tartó és nevező kormány ekkora összeget fordít egyetlen rend iskolahálózatának fejlesztésére egy olyan időszakban, amikor az ország harmada él a létminimum alatt, és több százezer gyerek éhezik. 
.
A Demokratikus Koalíció szegedi szervezete mélyen igazságtalannak, a társadalmi békét még inkább felkavarónak tartja a miniszterelnöknek ezt a döntését. Azt gondolom, ebben a helyzetben Önnek is kötelessége, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot, s ugyancsak nyílt levélben válaszoljon kérdéseinkre.

1. Hogyan, milyen módon sikerült elérniük a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy  ilyen összegű támogatáshoz jussanak?

2. Az Ön által vezetett intézmény mekkora összeget kap, és mire fogják azt konkrétan fordítani?

3. Milyen terveik vannak a 2013-ban és 2014-ben esedékes támogatások felhasználására?

4. Milyen módon járul hozzá a Piarista Rend iskolahálózata a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásához, az oktatási integráció hatékony megvalósulásához?

5. Néhány nappal ezelőtti hír, hogy az oktatási kormányzat „vasárnapi iskolák” létrehozását tervezi, amelyek keresztény-nemzeti erkölcsre tanítanák hallgatóikat. Kérem, nyilatkozzon, hogy a Piarista Rend részt vesz-e a vasárnapi iskolák előkészítésében, s ha igen, akkor ez a mostani, illetve jövőbeli támogatás mennyiben szolgálja a vasárnapi iskolák létrehozását? 

Várom megtisztelő válaszát.

Szeged, 2012. október 22.

Orosz Gábor
Demokratikus Koalíció Szeged


Elárulták a piaristák, mire kell az Orbántól kapott pénz

2012.10.20. – HVG

A Piarista Rend Magyar Tartományának további eredményes működését segíti a kormány idei 1,2 milliárd forintos támogatása – közölte a szerzetesrend magyar tartománya szombaton az MTI-vel.

Mint írták, reményeik szerint további 1,2-1,2 milliárd forinttal támogatja őket a kormány 2013-ban és 2014-ben, ennek segítségével megszűnnek likviditási nehézségeik, és önrészt tudnak biztosítani a már folyamatban lévő, illetve előkészítés alatt álló iskolafejlesztési terveik és pályázataik megvalósításához.

A közleményben annak a reményüknek is hangot adtak, hogy a kormányzati támogatás segítségével iskoláik "a lehető legjobban tudják szolgálni diákjaik teljes emberré válását és ezen keresztül a magyar közoktatást", a rendtartomány csaknem 300 és a rend több mint 400 éves hagyományának megfelelően.

A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat szerint azonnali hatállyal 1,2 milliárd forintot csoportosít át a kabinet a Piarista Rend Magyar Tartománya hitelfelvételének kiváltására és beruházás befejezésére a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.

Az átcsoportosításért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felel, az elszámolásért és a fel nem használt rész visszafizetéséért pedig – december 15-i határidővel – Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

Az Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte határozat arról is rendelkezik, hogy a két tárcavezetőnek a jövő évi, majd a 2014-es központi költségvetés tervezésekor szintén gondoskodnia kell a piarista rend hitelkiváltásához és beruházásának befejezéséhez szükséges évenkénti 1,2 milliárd forintnyi támogatás biztosításáról.


Tovább forr az iskolaügy Jászapátiban

2012.10.11 – NOL

Jászapáti átadta az egyháznak jól felszerelt iskoláját, míg a másikban még az augusztusi nagytakarítást is a szülőknek kellett elvégezniük. Szülők szerint csak ürügynek használják az ombudsmani vizsgálatot a településen.


Az egyik szülő aláírja a beleegyezési nyilatkozatot – gyereke így már az egyházi iskolába jár
Móricz Simon
– Semmilyen pozíciómban nem fogok tudni még egy ilyen nagy dolgot átadni, mint most ezt a jelképes kulcsot. Ez nem egy épület kulcsa, nem egy projekt, nem milliárdokról, hanem emberekről, gyerekekről, lélekről szól, amelynek nem ára, hanem értéke van. Jászapátinak ez történelmi jelentőségű pillanat – ezekkel a szavakkal, kissé elérzékenyülve adta át a katolikus egyház képviselőjének az egyházi fenntartásba került Szent Imre Általános Iskola kulcsát az idei tanévnyitó ünnepségen Pócs János, a város fideszes polgármestere.

Néhány héttel később szülők demonstráltak az önkormányzat kezelésében maradt alapfokú oktatási intézmény ügyében, azt kérve: a település ne mostohagyerekként bánjon a saját iskolájával, hanem biztosítson egyenlő feltételeket az itt tanuló diákok számára is.

Continue reading


Gimnázium kiterítve

2012.09.03. – NOL – Matkovich Ilona

Nem kezdődik meg a tanév a jövő hét elején az esztergomi Szent István Gimnáziumban. Nemcsak azért, mert már nincs is. Beolvasztották az iskolát a Szent Imrébe, de már oda sem jelentkeztek elegen ahhoz, hogy elsős osztályt indítsanak. Az önkormányzat alig több mint három év alatt likvidálta rangos intézményét.

Esztergom, az egykorvolt...

Esztergom, az egykorvolt Szent István Gimnázium épülete
Népszabadság – Kurucz Árpád

Hosszú pereskedés után a napokban kapta meg jogerős felmentő ítéletét az esztergomi Szent István Gimnáziumból elbocsátott hét pedagógus, akit 2009 augusztusában menesztettek. Az volt a vád ellenük, hogy a tanév végi „diáklázadás” alatt nem tartották meg óráikat, adminisztrációs hibákat vétettek, és bírálták az igazgatót. Az előző tanév utolsó napján akkor egy istvános diák öngyilkosságot követett el. Ülünk a Duna-parti kávéház teraszán. Ketten jöttek el. Azt mondják, a három évig tartó pereskedés alatt kimosódott belőlük minden indulat.

Ma sem értik, hogyan kerültek bele a politika óriásgépezetébe. – 2009-ben, a tanévkezdés előtt három nappal kaptuk kézhez a felmondólevelünket, akkor már nem tudtunk máshova jelentkezni. Mivel hetünket fegyelmivel bocsátottak el, hiába lettünk munkanélküliek, három hónapig nem kaptunk segélyt, egy fillér nélkül maradtunk. Az első évben egyikünknek sikerült elhelyezkednie, a többiek alkalmi munkákból éltek, volt olyan közöttünk, aki két évig nem kapott állást. Olyasmiért bűnhődtünk, amit el sem követtünk – mondja Zara Melinda, az elbocsátott tanárok egyike.

Continue reading


Gloviczki Zoltán: a feszültség eredete nem az iskola

2012.09.02. – NOL – Ónody Molnár Dóra

Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár költözésként írja le az oktatásban zajló hatalmas átalakítást, ilyenkor az ember még hajlamos azon rettegni, hogy az ágy befér-e az ajtón. Az idei tanévkezdés az illetékes szerint is zavarosra sikerült, de szerinte ebből nő ki egy jobb rendszer. – Nem az a cél, hogy visszatérjünk a hetvenes évekhez, de annyi bizonyos és ennyit vállalok is, hogy a rendszerváltozás az oktatási világában tört zúzott – mondja Gloviczki.

Gloviczki Zoltán: Az áta...

Gloviczki Zoltán: Az átalakítás sebessége valóban nagy, van körülötte egy sokkterápiás hangulat. De minden megy a maga útján
Népszabadság – Kurucz Árpád

– Ön sokáig tanárként dolgozott, azaz a másik térfélen játszott. Visszaemlékezve erre, valóban nyugodt szívvel tudja mondani, hogy ma kiszámíthatóság és biztonság van iskolákban?

– Először is, nem másik térfélen, hanem csupán más pozícióban játszom. Azt az átalakítási folyamatot, amelynek éppen a kellős közepén vagyunk, a költözéshez szoktam hasonlítani. A költözések többnyire rumlisak, néha kicsit ijesztőek is. Nekem nagy családom van, sokszor költöztünk. Minden ilyen horderejű változásnak érdekes pszichológiája van, ami az oktatáspolitikai helyzetünkre is érvényes. Az ember az első fázisban nem azon gondolkodik, hogy az új lakása milyen szép lesz, hanem elkezd rettegni attól, hogy befér-e az ágy az ajtón. A második fázis még rosszabb, amikor a család ül a dobozok tetején, és elkezdi magát hergelni, hogy ennél a régi helyzet is jobb volt. Mi azt gondoljuk, a köznevelési rendszer átalakításának a vége jó lesz, de elismerem, menet közben egy-egy újabb probléma felmerülésekor tényleg vannak izgalmak. Úgy gondolom, két éve sokkal kiszámíthatóbb volt egy pedagógus tanévkezdése, de a számítások akkori eredménye minden volt, csak éppen biztató nem. Ezzel szemben a most már élesen kirajzolódó jövőképet határozottan ígéretesebbnek tartom. 

Continue reading


Megbotlott az egyházakban a megszorítást tervező kormány

2012.07.26 – HVG

A kormányzati és a törvényalkotási rohamtempó okozott feszültséget a nagy felekezetek és a történelmi egyházakkal jó kapcsolat kiépítésére törekvő kabinet között. A kormány felismerhette, hogy az iskolák, bölcsődék egyházi átvétele korlátozza a spórolásra kényszerülő kabinetet, ezért az egyházak támogatottságához kötné az intézményátvételi arányt. Az egyházak azt nehezményezik, hogy az Orbán-kormány még mindig nem tájékoztatta őket, hogyan számolják majd ki a nekik járó oktatási és szociális támogatásokat.

Kormányzati javaslat készül arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban – jelentette be Orbán Viktor a Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfő délelőtti ülése után. A miniszterelnök egy újságírói kérdésre válaszolt, ami a kisegyházak, különösen a Hit Gyülekezete intézményátvállaló szerepére vonatkozott. A kormány szerint „arányosságot és mértéktartást kell majd szem előtt tartani".

Continue reading


Bajban a kormány? Nagyon sokba kerülhet az egyházak “segítsége”

2012.07.03 – HVG

Míg a baptista egyház aktivizálta magát és több tucat szociális intézmény átvételére készül az államosítás előtt, a reformátusok moratóriumot rendeltek el a gyülekezeteiknek, mert az önkormányzatok által felajánlott bölcsődék és otthonok fenntartása jelentős kockázatot hordozhat – derült ki a hvg.hu körkérdésére adott egyházi válaszokból.

A miniszterelnök június 25-én jelentette be, hogy a szociális és az oktatási területért felelős miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás fejlesztési miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös kormányzati javaslatot készít arról, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több oktatási és szociális intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban. Semjén a bejelentés után a hvg.hu-nak megerősítette a kormányzati szándékot, és azt mondta, a társadalmi támogatottság kiszámításánál az 1 százalékos szja-felajánlási arány vagy a népszámlálás felekezeti adatai lehetnének irányadóak. (A magyar adófizetőknek ugyanakkor évek óta nagyjából csak a harmada rendelkezik egyházi egy százalékáról, ez azt mutatja, az egyházak nem képesek a társadalom többségét támogatásra bírni.)

Continue reading