Felsőoktatás kategória bejegyzései

2016. február 13.


Repülőjegy csak – oda

„A magyar egyetemek egyre több tehetséges hallgatót veszítenek az európai és a globális felsőoktatási versenyben. A szakminisztérium az adatokra hivatkozva azt állítja, nincs probléma a versenyképességünkkel, de ha a sokéves késésben lévő statisztikák mögé nézünk, ijesztő tendenciák mutatkoznak meg. Egyes jóslatok szerint 10 éven belül minden második diák külföldön akar majd továbbtanulni. Van olyan budapesti topgimnázium, ahol minden ötödik érettségiző külföldön tanul tovább. Az ő tudásuk és kreativitásuk pedig már rövid távon is nagyon fog hiányozni a magyar gazdaságból. Riportunkban közvetlen közelről mutatjuk meg, hogyan működik az agyelszívás.”

Tovább a vs.hu írására ⇒⇒⇒


Halotti Torna

Sajtóközlemény – Meghívó

Oktatói Hálózat, Veszélyben az Egyetemeink Csoport

Halotti Torna

Budapest, Kossuth tér, 2015. július 5. 19:00-tól

A parlament hétfőn, 2015. július 6-án minden valószínűség szerint elfogadja a felsőoktatás újabb átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot – melynek közvetlen következménye egyrészt a miniszter által kinevezett konzisztóriumok létrehozása, ezzel a már így is jelentősen megnyirbált felsőoktatási autonómia további, szinte teljes korlátozása, másrészt az évek óta tartó forráskivonás megkönnyítése lesz.

Az Oktatói Hálózat és a Veszélyben Vannak az Egyetemeink Csoport április óta egyetemi fórumokkal, tüntetésekkel, alkalmi akciókkal próbálja felhívni az érintettek: a magyar felsőoktatás, a tudományos közösség és a teljes magyar társadalom figyelmét arra, hogy a kormány mostani lépései nem csupán apró változások, nem néhány „büfészak” felszámolásáról szólnak, hanem súlyosan sértik és korlátozzák a tudományos szabadságot biztosító egyetemi autonómia évszázados, jogállami demokráciákban sérthetetlen elvét. A közoktatásban már lezajlott központosítást most a felsőoktatásban is végigviszi a kormány – és sajnos úgy tűnik, egyelőre érdemi ellenállás nélkül.
A tegnapi napon (2015. július 2.) egy, a magyar felsőoktatás egészéhez szóló közleményben összegeztük és publikáltuk állásfoglalásunkat Levél a magyar felsőoktatás dolgozóihoz (https://www.facebook.com/notes/ne-sz%C5%B1nj%C3%B6n-meg-az-elte-t%C3%A1tk-vesz%C3%A9lyben-vannak-az-egyetemeink/lev%C3%A9l-a-magyar-fels%C5%91oktat%C3%A1s-dolgoz%C3%B3ihoz/841557345930542) címmel.

Hétfőn minden bizonnyal parlamenti döntés születik. Az OHA és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport ezért, felhívva a figyelmet mindarra, ami készül, az utolsó lehetőségek egyikeként olyan megoldást választott, amit nemcsak a magyar társadalom, de talán a kormány is ért: óriásplakátokkal és futballmeccsel készülünk bemutatni, mi történik és mi várható a felsőoktatás egésze számára. Ezért vasárnap 19.00-kor találkozunk a Kossuth téren, ahol demonstrálunk a felsőoktatás szétrombolása ellen. Ennek keretében beszédekkel és performannszal várunk Mindenkit, ahol a kormánytagoknak öltözött válogatott és az egyetemek focicsapata fog összecsapni egymással.

A rendezvény facebook-eseménye: https://www.facebook.com/events/1446607618978737/ 

Budapest, 2015. július 3.

Az Oktatói Hálózat és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport

https://www.facebook.com/oktatoihalozat

https://www.facebook.com/veszelybenazegyetemeink

Sajtókapcsolat:

Csonka Fruzsina: +36 20 2860235
Unger Anna: +36 20 99 27 333


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata a kormány szakképesítési rendeletéről

A kormány az egyetemi szakképesítések terén is teljhatalmú önkényúrnak képzeli magát: 2015. június 10-én megjelent 139/2015. számú rendeletével huszonegy alapképzést, harminchét mesterszakot és két osztatlan képzést szüntetett meg, miközben létrehozott néhány új szakot.

Az Oktatói Hálózat szerint a kormány illetéktelen annak eldöntésében, hogy milyen szakok taníthatók, illetve tanulhatók a felsőoktatásban.

Demokratikus körülmények között az autonóm egyetemi műhelyek joga, hogy meghatározzák oktató– és kutatómunkájuk tartalmát és a szakok kínálatát; a szakok létesítéséhez és indításához szükséges akkreditációról független intézmények döntenek; a diákok pedig a felkínált szakok közül szabadon választanak

Autonómiát az egyetemeknek, szabad választást a diákoknak!


Palkovics: A Corvinus pesti és budai felének semmi köze egymáshoz

„Senki nem akarja feldarabolni a Budapesti Corvinus Egyetemet vagy eladni a Villányi úton lévő budai campust, az egyetemnek azonban tennie kell valamit, hogy optimálisabban működjön, értesüléseink szerint erről beszélt Palkovics László felsőoktatási államtitkár kedden a Budapesti Corvinus Egyetem vezetőivel.”

Tovább a index.hu cikkére ⇒⇒⇒

 


Tanári nyomásgyakorlásra hivatkozva szavaztak érvénytelenül a hökösök

„Előre megbeszélten adtak le érvénytelen szavazatokat a Hallgatói Önkormányzat küldöttei az ELTE BTK április 30-ai dékánválasztó Kari Tanács ülésén. Döntésüket az akkori HÖK elnök, Sujtó Attila az oktatóktól érkező nyomásgyakorlással indokolta. A szavazás így, 17 érvénytelen szavazat mellett Dr. Borhy László győzelmével zárult.”

Tovább az atlatszo.hu cikkére ⇒⇒⇒


Privatizálják a Corvinus épületeit és arborétumát, hogy abból fizessék Orbán várba költözését

„A VS.hu írta meg egyetemi forrásokra hivatkozva: Megszüntetik a Corvinus budai kampuszát, a kertészettudományi kart Gödöllőre költöztetik, a tájépítészetit a BME-hez vagy az NKA-hoz csatolják, az élelmiszer-tudományit pedig Hódmezővásárhelyre (!!) küldik, vagy a BME-hez csapják. Az épületeket pedig az arborétumokkal együtt eladják, hogy abból finanszírozzák Orbán Várba költözését.”

Tovább a cikkre ⇒⇒⇒


Fekete ország – szolidaritási felhívás

Mi, alulírottak, felhívunk minden felelős magyar állampolgárt, hogy a mai naptól, 2015. április 25-től, a ruháján viselt FEKETE szalaggal, vagy valamilyen fekete ruhadarabbal, kiegészítővel jelezze, szolidaritást vállal az ápolónőkkel, akik tisztességes munkakörülményekért küzdenek. Szolidaritást vállal az egészségügyben és a szociális ágazatban megnyomorítottakkal, az átalakított oktatásügyben bírósági döntéssel szegregált diákokkal, az egyeztetés és valódi ok nélkül bezárásra ítélt iskolák dolgozóival és diákjaival, az egyetemi autonómiától megfosztott tanárokkal és diákokkal, a kultúra intézményi átalakításának kárvallottjaival, ennek a babitsi Fekete országnak minden jobb sorsra érdemes, változtatásra éhes lakójával.

Dénes Gábor, filmrendező
Kürti Judit, tanár, szerkesztő
Lázár Júlia, tanár, költő, műfordító
Nagy Emília, tanár

Csatlakozás ⇒⇒⇒

 

 


Vagy ingyen, vagy sehogy?

publius.blog.hu – Kálóczi Krisztián írása 2013.03.24

A minap volt szerencsém belebotlani egy, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával készített interjúba az mno.hu-n. Botos Máté dékán úr szinte minden egyes szavával egyet lehet érteni, és egyet is értek a többségével, azonban egyetlen mondatán, melyet a „Mi a véleménye az egyetemfoglalásokról?” kérdésre adott válaszul, meghökkentem. Így szól: „[…] A másik oldalon viszont ott van az Y generáció, mely már a torz magyar fogyasztói társadalom szülöttje, tagjai közül sokan szinte elvárják, hogy alanyi jogon járjon nekik a felsőoktatás. […]”.

Continue reading


“Nem most kezdődött” – Interjú Miklósi Lászlóval

Az interjú a Magyar Narancs 2013/9. számában jelent meg. 

Az ELTE BTK HÖK nagy botrányt kavaró listaügye és egy nemrég újrapublikált kutatás, amely a Jobbikot mutatta a legnépszerűbb pártnak az egyetemisták között, újra az egyetemista korosztály és a szélsőjobboldal kapcsolatára irányította a figyelmet. A rendre felvetődő, majd a szörnyülködéshullámok csillapultán újra elülő problémáról Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének elnökével beszélgettünk.

Continue reading


Parragh László átvenné az irányítást

nol.hu – 2013. január 31

Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is

A kormány mellett új szereplő jelent meg a felsőoktatás reformjának alakításában: ez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Parragh László, a szervezet elnöke nem egyszerűen odaül a felsőoktatási kerekasztalhoz, amelynek ma van az alakuló ülése: ő mostanra megkerülhetetlenné vált. A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint az MKIK dominálni akarja az ágazattal kapcsolatos döntéseket, már-már minisztériumi funkciókat venne át.

 

Csupán emlékeztetőül: a kamara a múlt héten hívta meg a Magyar Rektori Konferenciát azért, hogy összehangolja a gazdaság igényeit a felsőoktatással. December közepén pedig az MKIK elnöke interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben azt mondta: alapvető gondok vannak a magyar felsőoktatással. „Globálisan elmondható, hogy a diplomások jelentős része olyan tudással hagyja el az egyetemet, amelyet a gazdasági életben nem tud használni” – fejtette ki a kormánylapnak Parragh László.

Nyilatkozata után a rektori konferencia éles hangú közleményben reagált. „Megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. Ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete, és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele” – írták a rektorok, és állításukat több ténnyel, elérhető statisztikával, adattal támasztották alá.

A rektoroknak akkor kellett először szembesülniük azzal, hogy Parragh fontos szereplővé válik a magyar felsőoktatás alakításában, nem csak egyszerűen odaül a felsőoktatási kerekasztalhoz, amelynek egyébként ma van az alakuló ülése.

 

Kétségtelen, Parragh megkerülhetetlenné vált. Az MKIK elnöke október közepén találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, s e megbeszélésen a felsőoktatás problémáit vették górcső alá. A találkozó után a kamara összeállított egy javaslatcsomagot arról, milyen változtatásokat akarnak elérni a felsőoktatásban.

A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint az MKIK dominálni akarja az ágazattal kapcsolatos döntéseket, már-már minisztériumi funkciókat venne át. Az egyik javaslat szerint a jelenlegi gazdasági tanácsok helyett „egységes jogi szabályozás alapján működő társadalmi-gazdasági tanácsokat/felügyelő bizottságokat kell létrehozni az MKIK koordinációjának és delegálási jogának biztosításával, amelyek külső kontrollként nem csupán az intézmények gazdálkodását, de a gazdaság és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának meglétét és érvényesülését is ellenőrzik”. Vagyis az MKIK megszüntetné az egyetemek gazdasági autonómiáját, és arra is vindikálja a jogot magának, hogy beleszóljon az egyes intézmények gazdálkodásába. De nemcsak a gazdálkodásra tenné rá a kezét, hanem az oktatási tartalmak meghatározására is.

„A gyakorlati szemlélet érvényesüléséhez törvényi úton biztosított lehetőség és kötelezettség vállalati, esetenként külföldi oktatók bevonására, vállalati témák befogadására (TDK, szakdolgozat, diplomaterv), a gyakorlati oktatás korszerű feltételeinek biztosítására (laboratóriumokban és/ vagy vállalati képzőhelyeken). A szakok, tananyagok akkreditációjában, a képzések kimeneti követelményeinek meghatározásában a gazdasági szereplők érdemi szerepének biztosítása. Vállalati szakemberek oktatói státusú elismerése” – áll a dokumentumban. Vagyis a kamara épp azokon a pontokon követel beleszólást, amelyekben az autonómia testet ölt.

Az alapképzéseknél még abba is beleszólást akarnak, hogy hány kreditet ismerjen el egy adott intézmény: „Vitatott a Bsc (alapképzés – a szerk.) képzésben továbbtanulás során beszámítandó kreditek túl magas aránya, amit a két képzés céljaiban megjelenő különbség nem indokol. A kreditbeszámítási szabályok egységesek és merevek, szakmailag vitathatók” – áll az MKIK anyagában.

Továbbá nemcsak az egyetemek gazdaságát és képzési autonómiáját csorbítaná az MKIK, hanem a szervezet szerint a „hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálata”, „az oktatás színvonalát korlátozó jogok megvonása” is indokolt lenne. A kamara tehát olyan kérdésekben kíván intézményesített döntéshozatali, befolyásolási szerepet magának, amelyek intézményi autonómiát érintenek, és amelyekben a kamara relevanciája erősen megkérdőjelezhető. A dokumentumban az alapszak, a mesterképzés és a doktori fokozat közötti különbségek elmosódnak, az MKIK az egész felsőoktatásra úgy tekint, mintha az egy egységes szakképzés lenne. Az MKIK tehát szerepet követel – felelősséget viszont nem vállalna, hiszen a dokumentumban egyetlen olyan kitétel sincs, amelyben a kamara garantálná, hogy a végzettek valamekkora százalékát elhelyezné a vállalati szektorban.

A dokumentum szerint az MKIK adminisztrációs eszközökkel, jogszabály-módosításokkal akarja a gazdaság és a felsőoktatás viszonyát szorosabbra fűzni. Pedig a magyar képzési palettán számos jó példa bizonyítja, hogy ez az együttműködés létrejön adminisztratív kényszerek nélkül is. (Csak példaként: Győrben az Audival, a Kecskeméti Főiskolán a Mercedes-gyárral van ilyen hatékony együttműködés.)

A felsőoktatás ágazati problémáit jól ismerő szakértő a Népszabadságnak úgy kommentálta a dokumentum tartalmát: „Az MKIK logikája alapján az MLSZ-t a szurkolói klubok irányítása alá, a kórházakat a betegek irányítása alá, a magyar közigazgatást pedig az adófizetők irányítása alá kellene helyezni.”

Úgy tudjuk, hogy ezek a javaslatok előkerültek a rektori konferencia és a minisztérium közötti szerdai egyeztetésen is. Az MKIK kezdeményezését Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár támogathatónak tartotta.


A diákok a tanáraik mellett állnak Pécsen

pecsistop.hu – 2013. január 30

Pécsett is megalakult a Középiskolások Hálózata, első fórumukat a Leőwey Klára Gimnázium dísztermében tartották meg szerda délután. Az eseményen a tanárok és diákok mellett a HaHa tagjai, valamint a HÖOK egy képviselője is részt vett. A fórumon a diákok megszavazták az együttműködést a februári Szabadegyetemmel, és támogatásukról biztosították a pedagógusokat. Újabb demonstrációk is várhatóak a baranyai megyeszékhelyen.



"Senki ellen nem vagyunk"



Szerda délután tartotta meg első fórumát Pécsett a Leőwey Klára Gimnáziumban a helyi Középiskolások Hálózata (KIHA). Az esemény elején Aradi Hanga, a pécsi Haha középiskolás tagja, és a gimnázium tanulója röviden összefoglalta a tavaly december óta tartó megmozdulásokat, szerinte a Leőweys decemberi ülősztrájk egyenes folytatása a szerdai fórum, amelynek célja, hogy a középiskolások is szervezett formában tudják érdekeiket képviselni, mivel a kormány és az oktatásban szereplők közti egyeztetések eddig nem hozták el a kívánt eredményeket.

 

Diákja után az iskola igazgatója, Zalay Szabolcs szólt pár szót az egybegyűltekhez. Az igazgató kifejtette, bár politikailag nem ért egyet a fórum céljaival, mivel a minisztérium és a hallgatói szervezetek közti egyeztetések közös nevezőre jutottak szerinte, de mint az intézmény vezetője azért is engedélyezte az eseményt iskolájában, mert hisz a diákok feléledő aktivitásában, ambícióiban. Zalay Szabolcs szerint jelenleg a középiskolások nagy részére az enerváltság, a "nincs erőm cselekedni" hozzáállás a jellemző, ezért külön öröm számára, hogy lett ennek a csoportnak egy hálózata, amely az identitáskeresésben segíti és bátorítja a diákokat, amely nagyon fontos ebben az életkorban.



Az igazgató után Garami Panna középiskolás röviden felvázolta a KIHA alapismérveit – bázisdemokratikus formában konstruktív javaslatok és elvek létrehozása az oktatásban hosszú távra -, majd Takács Bálint, a pécsi HaHa aktivistája szólt pár szót az egyre nagyobb számban megjelenő érdeklődőknek. Takács elismerte, hogy a HaHa nem képviseleti szerv, mivel nincs felhatalmazása, de a Hallgató Hálózat létrejöttével egy újfajta utat tudnak mutatni a fiatalságnak, egy új demokrácia-élményt és másfajta gondolkodási módot kínálva nekik. "Senki ellen nem vagyunk, csak szeretnénk az érdekeinket érvényesíteni egy élhetőbb oktatásért" – fogalmazta meg az aktivista, aki egyúttal utalt a HaHa és más szervezetek ellen folyó médiakampányra. 



Felelős honpolgárok lettek a diákok



Vata Éva, a gimnázium francia tagozatának tanára elmondta, nem szeretne a közoktatás helyzetéről beszélni, mivel mindenhonnan erről a témáról lehet hallani, azt viszont megemlítette, hogy jelenleg napi szintű a bizonytalanság az iskolákban az átszervezések miatt, ami nem tesz túl jót a hangulatnak. A decemberi ülősztrájkra visszautalva a tanár kifejtette, öröm volt látni, hogy a diákok elkezdtek gondolkodni és cselekedni, felelős honpolgárokkal lett körülvéve hirtelen. A diákoknak Schilling Árpád rendező szavait tolmácsolta, hogy ne pártérdekek mentén, hanem felelősen, a problémákról beszélve politizáljanak a szó eredeti értelmében. 



Vatai Éva utalt a budapesti Educatio felsőoktatási rendezvényen történtekre is, mivel szerinte sem a felnőtteknek nem lenne szabad olyan hangnemet megütniük, sem a diákoknak, mint ahogy az történt azon a rendezvényen. Zárszavában annyit mondott még, ideje volna a tanároknak, tantestületeknek – így a Leőweys tanároknak is – mozgolódnia, és példát vennie a fővárosi Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárainak kiállásáról. 



Forrás nélkül bedől az egyetem, és vele együtt Pécs is



Bagi Zsolt, a bölcsészkar filozófiai tanszékének adjunktusa, és a HaHa tagja felszólalásában sietett leszögezni, a fórumokon mindenki magát képviseli, senki nem áll mögötte, mint ahogy a HaHa mögött sem. Az oktató üdvözölte az egyeztető tárgyalásokat, de szerinte nem áll meg Hoffmann Rózsa államtitkár azon példája, hogy a felsőoktatás nem vérzett ki a forráselvonások hatására, mert meg tudták oldani a problémát. 



Bagi felvázolta, hogy a bölcsészkaron négy embert majdnem leépítettek, mert nincs pénz rájuk a forráskivonás miatt, de például a levelezős hallgatókat szombaton oktató tanárok, és a vendégelőadók sem kaptak már jó ideje kereset-kiegészítést az elvonások miatt, gyakorlatilag szabadidejükben ingyen tanítanak. Ez a folyamat rövid távon oda vezethet, hogy az oktatók elmennek máshová, a kis szakokat felszámolják a bölcsészkaron, az ottani tanárokat elbocsátják, majd az egyetem főiskolává degradálódik a kisebb képzési terület miatt. Ilyen kis szakok például a latin tanszék, vagy a romológia, melyre amúgy alapvető társadalmi szükség lenne az ország jelenlegi helyzetében – vélekedett az oktató, aki szerint a tanárok, diákok eltűnésével Pécs is lehúzhatja a rolót, mivel az egyetem nélkül meg fognak halni a helyi vállalkozások. Bagi szerint a Hallgatói Hálózatra pont azért van szükség, hogy a bázisdemokrácián alapuló szerveződés kontrollja legyen a képviseleti demokráciának. 



Gulyás Tibor, a bölcsészkar HÖK elnöke, valamint a HÖOK ifjúságpolitikáért felelős elnökségi tagja elmondta, kifejezetten örül annak, hogy a középiskolásoknál is elindult valami, éppen ezért vesz részt a fórumon, hogy megismerhesse a helyi ifjúságot és problémáikat. Gulyás Tibor még hozzátette, pénteken várható az első Felsőoktatási Kerekasztal Budapesten, melyen a minisztérium és az oktatásban érintettek ülnek le egyeztetni. 



Szolidaritás a közoktatásban dolgozókkal



A felszólalások után a fórum tájékozódott a február 11-én és 12-én a bölcsészkaron tartandó Szabadegyetem programjáról, majd megszavazták, a középiskolások 11-én délután öt órakor a 48-as térről az Ifjúság útjára vonulnak át szervezetten, hogy csatlakozzanak a campuson este hat órára meghirdetett demonstrációhoz. A Pécs Város Diákönkormányzatának egyik jelen lévő képviselőjének felvetésére a résztvevők megszavazták a KIHA és a városi DÖK közötti együttműködés szorosabbra fűzését. 



Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője röviden beszámolt az új sztrájkbizottság eddigi ténykedéséről, valamint elmondta, hogy február 15-ig adtak haladékot a kormánynak az egyeztetésre, utána viszont várható lesz egy országos pedagógus-sztrájk. Ennek kapcsán felmerült egy támogató nyilatkozat kiadása a KIHA részéről, de a fórumon résztvevő tanárok javaslatai alapján végül ez úgy módosult, hogy a középiskolások a közoktatásban dolgozókat biztosítják a támogatásukról, mivel szükség van a bizonytalankodók bátorítására. Egy tanár szerint igény lenne a diákok és a pedagógusok között is párbeszédre a jelenlegi helyzetben, mert senki sem tudja, mi értelme volt például az államosításnak, az életpálya-modell pedig jelenlegi formájában nem egyéb marhaságnál. Egy másik tanár úgy vélte, szükség volna a pedagógusok hálózatának megszervezésére is. 



A fórum végén a jelenlevők egy felvetésre megszavazták, hogy következő találkozásukat február 6-án a városi diákönkormányzattal közösen tartják meg a Szent Mór iskolaközpontban délután öt órától.


27 milliárd a felsőoktatásnak

hir24.hu – 2013. január 30

 

 

A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár a szegedma.hu-nak.

 

Hoffmann Rózsa a portálnak egy Szegeden tartott keddi fórum után elmondta: a kormánynak nem célja elsorvasztani a felsőoktatást, éppen ellenkezőleg, támogatni akarja.

Hangsúlyozta: a szegedi egyetem 4,2 milliárd forintos korábbi költségelvonását is kompenzálni fogja a kormány által korábban megígért támogatás.

Szóba került, hogy az oktatásért felelős minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának múlt heti megállapodása szerint azon a 16 szakon is indítanak államilag finanszírozott képzést, ahol eredetileg nem tervezték, több egyetem jelezte: a várható nagyon magas ponthatárok miatt hátrányba kerülnek a vidéki intézmények. Ezzel összefüggésben az államtitkár hangsúlyozta: a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok.

Hoffmann Rózsa úgy értékelte, hogy a tavaly év végi zárolások sehol sem okoztak működésbeli gondot, sehol sem kellett bezárni egyetemeket. Az elvont milliók kétségkívül "fejtörést okoztak", de – mondta – "mindenki túlélte".

 

Behódoltak az érdekvédők: A pedagógus állásokat féltették

vg.hu – 2013. január 30

 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a korábban a kormányzattal megállapodást között szakszervezetek – kivéve a PDSZ-t – folytatták egyeztetésüket. Ennek egyik legfontosabb pontja az volt, hogy a kormányzat és az érdekvédők egy közös monitoring-szervezetet hoznak létre, az oktatási intézmények államosításának lefolyását vizsgálva.

A kisebbnek tűnő problémákat tankerületi szinteken fogják rendezni – hangoztatta Hoffmann Rózsa. A szakszervezetek területi képviselői a járási tankerületi igazgatóknak fogják jelezni a problémákat, és együtt próbálják ezeket megoldani. Az államtitkár szerint főleg technikai és adminisztratív jellegű problémák merültek fel az államosítás során. Ha ezeket nem tudják tankerületi szinten rendezni, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke kapcsolódik be az ellenőrzésbe.

A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt.

Az államtitkár szerint az államosítás rendben zajlik, csak apróbb adminisztrációs, technikai, gazdasági problémák adódnak, de minden kérdésre választ adnak. Értesüléseink szerint több iskolában arra panaszkodtak a pedagógusok, hogy a például a családi adókedvezmény igénybevételének intézésére kevés időt és információt kaptak a KLIK-től. Előfordult, hogy gyesen, vagy gyeden lévőket későn értesítették. Így egyesek egyhavi kedvezménytől eleshetnek, amit csak a következő évi adózásnál igényelhetnek vissza.

A Hálózat a Tanszabadságért tegnap arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen szakmai vizsgálatot egyes oktatási intézmények állami átvételével kapcsolatban, és függessze fel az „előkészítetlen államosítást”. A szervezet szerint a 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásával rögzült oktatáspolitika hibás és káros, a törvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálandók, az oktatáspolitikának gyökeresen át kell alakulnia.

A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik.

Felmerült a pedagógusok nyugdíjaztatása, vagyis választani kell a pedagógusoknak, hogy nyugdíjba mennek, vagy dolgoznak. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban kijelentette, pont az volt az oktatás államosításának célja, hogy minden gyerek azonos minőségű oktatásban részesüljön, így biztosítani fogják akár jogszabállyal is minden tanuló számára, hogy szakképzett pedagógusok tanítsák, ha kell akár nyugdíjasok is. Hoffmann szerint mintegy 3000 olyan pedagógus lehet, akit érinthet a nyugdíjaztatás kérdése.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak elmondta: a nyugdíjaztatás ügyében – de más esetekben is – azt kérik, hogy a KLIK a továbbiakban ne körlevelekben utasítsa az iskolákat jogszabályokat is érintő ügyekben. Például, a nyugdíjas korú tanároknak pár napjuk maradt csak arra, hogy eldöntsék, továbbra is dolgoznának-e.

Kiemelte, hogy a tanárok speciális helyzetben vannak, mivel például fizika szakon nagyon kevés fiatal pedagógus van, ezért szükség lehet a nyugdíjas kollégák munkájára is. A PSZ alelnöke szerint a kötelező feladatellátás sok esetben nyugdíjas tanárok nélkül nem valósítható meg.

Kijelentette, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak. A PSZ munkaanyagot állított össze az előző héten aláírt megállapodásról, arról, hogyan kell a mindennapokban értelmezni, és ezt az anyagot minden intézményhez eljuttatják.

Szabó Zsuzsa lapunknak arra a kérdésére, hogy míg a diákok több engedményt is elértek az emberi erőforrás tárcánál, miért nem sikerült ez a pedagógus érdekvédőknek is, azt válaszolta: nem sikerült kellőképpen megmozgatni a pedagógustársadalmat és a társadalom egészét sem, ezért kellett végül megállapodni a kormányzattal, hiába ellenezték az iskolák állami kézbe vételét. „Lehet minket behódolónak nevezni, de mi mindent megtettünk” – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy két demonstrációt szerveztek, panaszaikat jelezték az Alkotmánybíróságnak és az ombudsmannak, és szakmai anyagok tömkelegét dolgozták ki, nyílt vitanapokat kezdeményezte, mozgósítani próbálták a szülőket, azonban végül a pedagógus álláshelyek megőrzése és a munkakörülmények javítása érdekében alá kellett írni a megállapodás az Emberi Erőforrások Minisztériumával, mivel az iskolák államosítását már nem lehetett megállítani.

Hoffmann Rózsa közölte: mivel a pedagógusok munkáltatói a tankerületek, ezért előfordulhat az, hogyha egy pedagógusnak alacsony az óraszáma egy iskolában, akkor egy másik intézménybe átirányíthatják órákat adni. Az esetleges utazási költségeket megtérítik a tanároknak.

Azt is elmondta, hogy amíg nem lép életbe a pedagógus életpályamodell, addig garantálják, hogy az átmeneti időszakban esetleges többletterheket, amelyeket már nem túlórának neveznek kompenzálni fogják. Az intézményen kívül eltöltött időbe beszámíthatják a pedagógusnak a színház látogatást, vagy a múzeumi órákat is.

Hoffmann arról is beszélt, hogy a sajtóban megjelent kijelentéseit a hájas, lúdtalpas gyerekekkel kapcsolatos kijelentéseit kiragadták szövegkörnyezetéből. Az államtitkár szerint Szegeden ő a mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta, hogyha nem akarjuk, hogy tovább romoljon az egészségi állapotuk, így ne legyenek hájasok, vagy lúdtalpasok.

27 milliárd a felsőoktatásnak

A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – erősítette meg tegnap Hoffmann Rózsa Balog Zoltán tárcavezető korábbi közlését a szegedma.hu-nak. Az oktatási államtitkár szerint a tavaly év végi zárolások sehol sem okoztak működésbeli gondot, sehol sem kellett bezárni egyetemeket. „Az elvont milliók kétségkívül fejtörést okoztak, de mindenki túlélte” – mondta Hoffmann

Több egyetem is jelezte, hogy a várható nagyon magas ponthatárok miatt hátrányba kerülnek a vidéki intézmények azon a 16 szakon, amelyen végül az eredeti tervekkel ellentétben végül államilag finanszírozottak lesznek. Az oktatási államtitkár szerint a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok.

Szerző: VG Online – É. S.