Oktatás szétverése kategória bejegyzései

MÖSZ-CKP-Tanítanék

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és annak Polgármesteri Tagozata, valamint a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom közös nyilatkozata

Alapvető érték az önkormányzatiság, a helyi társadalom, a közösségek önrendelkezési joga. A kormány közoktatás átalakításával kapcsolatos döntései ezt semmibe veszik. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány az önkormányzatok és az iskolahasználó közösségek érdekeit figyelmen kívül hagyva és minden előzetes érdemi konzultáció nélkül államosítja a még önkormányzati működtetésű közel 2800 iskolát is.

A kormány azt állítja, hogy a kettős működtetésű – állami fenntartás, önkormányzati működtetés – rendszer megbukott. Ezzel szemben az a közoktatás irányítási rendszer bizonyult működésképtelennek, amelyet a KLIK kialakításával létrehozott. (Folyamatosan tisztázatlan feladatmegosztás a működtetésben, a KLIK tudatos alulfinanszírozása, az iskolák éves költségvetésének hiánya…)

Az elmúlt három évben az önkormányzatok az üzemeltetési feladataikat megfelelően ellátták, finanszírozták, ellenben a KLIK által működtetett iskoláknál a szükséges beruházások, fejlesztések elmaradtak, sok esetben még a rezsiszámlákat sem fizették ki. A tervezett teljes államosítással a települések elveszítenek minden lehetőséget a helyi közoktatási érdekek érvényesítésére és a saját tulajdonukkal való gazdálkodásra. Ugyanakkor a kormány további, az oktatás működtetését célzó forrásokat von el az önkormányzati költségvetés terhére.

Elvárjuk a kormánytól, hogy:

  • tartsa tiszteletben a helyi közösségek önrendelkezési jogát,
  • mondjon le a teljes körű államosítás tervéről,
  • teremtse meg a jogi lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok iskolafenntartó és működtető szerepet vállalhassanak,
  • az érintettekkel – önkormányzatokkal, pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal – érdemi partneri együttműködést alakítson ki.

 

2016. május 27.

Dr. Gémesi György
MÖSZ elnök

Wittinghoff Tamás
Polgármesteri Tagozat elnöke

Ercse Kriszta
Civil Közoktatási Platform

Pukli István
Tanítanék Mozgalom

 


Mintha őrület vezetné a kormányt

„A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye. Sőt, sokkal inkább úgy látszik, a tiltakozások visszafelé sültek el, és továbbra sincs olyan erős társadalmi nyomás, amely megkövetelné a kormánytól, hogy erős, minőségi állami oktatást csináljon.”

Juhász Dániel cikke, nol.hu ⇒⇒⇒


2016. február 13.


Érik a botrány: Orbánék hátrálnak a lázadó tanárok elől

„Harmadára csökkenő adminisztrációs terheket, folytatódó béremelést és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) belső korrekcióját ígérte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a pedagógusoknak, miután országos pedagógus-tiltakozás bontakozott ki a Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele nyomán.”

Tovább a 168ora.hu írására ⇒⇒⇒


A gyermekek és pedagógusok jogait sértő Pedagógus Etikai Kódex elleni tiltakozást segíti a TASZ

„A Nemzeti Pedagógus Kar a szinte minden pedagógusra nézve kötelező Etikai Kódex tervezetéről várja a pedagógusok véleményét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a Kódex végleges tervezete súlyosan jogsértő. Álláspontunk, módosítási javaslataink elküldésével pedagógusként Ön is tiltakozhat az ellen, hogy a Kódex jogsértő tartalommal szülessen meg!”

Tovább a TASZ honlapjára ⇒⇒⇒


A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárainak nyilatkozata

NYILATKOZAT

Mi, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai tiltakozunk a Nemzeti Pedagógus Kar Elnöksége által jegyzett Etikai Kódex tartalma és szellemisége ellen.

  • Büszke, gondolkodó értelmiségiként elfogadhatatlannak tartjuk, hogy viselkedésünket, öltözködésünket, magánéletünket hatalmi szóval szabályozzák!
  • Pedagógusként ragaszkodunk ahhoz, hogy tanítványainkkal lelki kapcsolatba kerüljünk! Nem oktatógépek vagyunk, hanem érző és értő emberek, tanítványainkkal partneri, olykor baráti kapcsolatban kívánunk maradni!
  • Jól emlékszünk az önbírálat hivatalos gyakorlását, valamint az egymás viselkedéséről szóló jelentéstételt etikai normaként kezelő korszakra és nem vagyunk hajlandóak részt venni ennek feltámasztásában!
  • Felnőtt, önálló állampolgárok vagyunk, morális kérdésekben saját jogunkon hozunk döntéseket, nem egy testület tagjaiként!

Az Etikai Kódex megalkotását ugyan törvény írja elő, annak tartalmát és szellemiségét viszont szabadon alkotta meg egy csoport, amelynek etikai alapú szabályozásra sem képesítése, sem felhatalmazása nincsen. Ezért számunkra egyetlen etikus viselkedés lehetséges:

Az Etikai Kódex tartalmát és szellemiségét elutasítjuk!

Kedves Kollégák! Kérjük, hogy amennyiben nyilatkozatunkkal egyetértetek és azt aláírásotokkal is tudjátok támogatni, jelezzétek azt iskolánk email címén!


Pénzkivonás az oktatásból és az egészségügyből: megint a szegényeken csattan

„A magyar egészségügy és oktatási rendszer az elmúlt 25 évben sem tartozott az európai élvonalba, azonban az elmúlt 5 év felelőtlen gazdasági intézkedéseinek köszönhetően a helyzet még tovább romlott. Mind az állami egészségügyi, mind a hazai oktatási rendszer súlyos gondokkal küzd, és a negatív trend vesztesei egyértelműen az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartások, amelyek egyszerűen nem tudják megfizetni a drága privát egészségügyi szolgáltatásokat, vagy éppenséggel a felsőoktatásban általánossá váló tandíjat.

Bár a Fidesz is felismerte, hogy valamit tenni kell annak érdekében, hogy a nagy ellátórendszerek ne omoljanak össze, mégis kevés költségvetési forrást fordítottak arra, hogy legalább a tanárok, orvosok és ápolók bérét egy kicsit is egészségesebb szintre emeljék. Nem véletlen, hogy mindenkiben elfogyott a türelme, és legjobbjaink távoznak nyugatra a tisztes megélhetés reményében.”

Tovább a tenytar.hu elemzésére ⇒⇒⇒


PSZ: nincs szükség etikai kódexre

„Még tavasszal Alkotmánybírósághoz fordult a PSZ, mert szerinte ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar viselkedési elvárásokat fogalmazna meg az etikai kódexben. Magatartási mintát ugyanis csak jogszabály írhatna elő. A pedagógustársadalom többsége szerint egyébként sincs szükség etikai kódexre. Erről is nyilatkozott Galló Istvánné, a PSZ elnöke a HírTV Magyarország élőben című műsorában 2015. augusztus 17-én.”

Tovább a HírTV videójára ⇒⇒⇒


A Történelemtanárok Egylete a Pedagógus Etikai Kódexről

„Erkölcsileg illegitimnek tekintjük a kényszertagságon alapuló, korporatív jellegű hivatásrend (ezáltal egyes elemeiben az olasz fasizmussal és más diktatúrákkal szellemi rokonságot mutató) Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását, működését. Az erkölcsileg illegitim szervezet értelemszerűen nem alkothat erkölcsileg legitim ETIKAI(!) kódexet.”

Tovább a TTE állásfoglalásának teljes szövegéhez ⇒⇒⇒


A PDSZ Országos Választmányának állásfoglalása a Nemzeti Pedagógus Kar által összeállított Etikai Kódex tervezetével kapcsolatban

„A PDSZ Országos Választmánya egyhangú szavazással, a mellékelt határozattal utasítja el a Nemzeti Pedagógus Kar által kidolgozott Etikai Kódex tervezetet, s erre kéri a közoktatásban dolgozó szakmai és szakmai-érdekvédelmi szervezeteket is…”

Tovább a PDSZ honlapjára ⇒⇒⇒


A Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének állásfoglalása

a Nemzeti Pedagógus Kar küldöttgyűlésén elfogadott Pedagógus Etikai Kódex – végleges tervezet c. dokumentumról

  1. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) megértéssel követi azokat a kezdeményezéseket, melyek a pedagógus szakmaönbecsülését, társadalmi elismertségét, a sokszínűségen belüli egységes szakmai arculatot  hívatottak megjeleníteni a társadalom nyilvánossága előtt. Ilyen szakmai indíttatású kísérletnek tekinti a Pedagógus Etikai Kódex megfogalmazásának több évtizedes szellemi munkáját.
  2. Az MPT emlékeztet arra, hogy 2001-ben, egy pluralista iskolafenntartás viszonyai között is kétségeit fogalmazta meg egy egységes,  uniformálisan szabályozó,  a hatályos jogszabályokat mintegy önkéntes vállalással kiegészítő etikai normarendszerrel szemben. A jelenlegi időszakban az iskolafenntartás monopóliumának visszaállítása fokozottan  kiemeli ki egy ilyen dokumentum kockázatait. Felerősíti a szabályozási szándék eklektikusságát, melyben jogi erejű kötelezőség és etikai érvényű önszabályozás még inkább indokolatlanul összemosódva jelenik meg.
  3. E tervezetben felerősödik az egyetlen tulajdonos iránti feltétlen loyalitás követelménye, mely nem fér össze egy demokratikus társadalom folyamatosan fejlődő iskolájával, de a pedagógiai működés sajátszerűségeivel sem.
  4. Számos, szabályozásra még etikai szinten sem alkalmas norma jelenik meg a szövegben korszerűtlen nyelven (magaviselet, öltözködés, szenvedélyekhez fűződő viszony, a kiégés elleni „küzdelem” stb.) A NPK ún. Etikai Bizottságának szankcionálási jogát  nem tartjuk helyesnek.
  5. Az MPT cinikusan rövidnek tartja azt az időt, amit a NPK Küldöttgyűlése társadalmi vitára szánt – a vakáció közepe, a tanévindítás megannyi akut  feladata, a szakiskolákban a tulajdonosváltás folyamatai stb. – nehezítik, hogy az iskolák nevelőtestületei alapos véleményt alkossanak, netán szakértői segítséget vegyenek igénybe.
  6. Az MPT javasolja, hogy  a Kódex szövege az 2015/16-os év egészének társadalmi, szakmai vitáinak középpontjába kerüljön, s a viták konstruktív lezárását  követően az NPK „ajánlásaként” 2016 pedagógusnapjára jelenjen meg.
  7. Ajánlást emlegetünk, mert elképzeléseink szerint a NPK dokumentuma csakis ajánlás-értékű lehet, melynek alapján egy következő tanévben az intézmények – helyi partnereikkel, szülőkkel,diákokkal – maguk fogalmazzák meg saját (és szigorúan) etikai kódexüket.

A HAT álláspontja a Pedagógus Etikai Kódexről

A Hálózat a Tanszabadságért mozgalmat a Köznevelési törvény elleni tiltakozás hívta életre. Az Orbán-kormány Köznevelési törvénye az oktatásügyben megjelenő maradiság jelképe, a nevelésügy valóságos kihívásaival szemben tökéletesen érzéketlen tákolmány. A Pedagógus Etikai Kódex e törvény „beteljesítésének” újabb eleme. Az „etikai szabályozás” nemes öltözékébe bújtatva valójában a pedagógusok feletti korlátlan hatalomgyakorlás jogi szabályozáson kívüli eszközét akarják létrehozni.

A szöveg belső ellentmondásokkal, nyelvi képtelenségekkel is terhelt. Teljesíthetetlen követelményeket, egyes helyeken értelmezhetetlen, más helyeken a pontatlan fogalmazás miatt akárhogy is értelmezhető elvárásokat tartalmaz, a szolgalelkűséget tekinti mértéknek. Összefoglalva: minden szakszerűséget nélkülöző dokumentum.

A HAT fölöslegesnek tartja, hogy a jogi szabályozáson túl egyéb „etikai” szabályokkal is korlátozzák a pedagógusokat munkájukban, különösen mindennapi életvezetésükben.

A HAT üdvözli azokat a civil és politikai szervezetektől származó megnyilatkozásokat, sajtóban megjelent elemzéseket, melyek a Pedagógus Etikai Kódex szellemiségét és szövegét elutasítják. Felhívja ezen szervezetek figyelmét az együttműködés, az összehangolt ellenállás szükségességére. A Kódex sorsa az iskolákban, a tanári szobákban dől el. Ezért a HAT olyan kezdeményezésekre, akciókra hív fel, melyek elérik a tantestületeket, s a pedagógustársadalom jelentős részében váltanak ki aktivitást.

Legyen a Kódexszel szembeni ellenállás a nevelésügyben okozott károkozás megállításáért és a demokratikus viszonyok helyreállításáért vívott küzdelmünk új szakasza.
 

Hálózat a Tanszabadságért


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata a kormány szakképesítési rendeletéről

A kormány az egyetemi szakképesítések terén is teljhatalmú önkényúrnak képzeli magát: 2015. június 10-én megjelent 139/2015. számú rendeletével huszonegy alapképzést, harminchét mesterszakot és két osztatlan képzést szüntetett meg, miközben létrehozott néhány új szakot.

Az Oktatói Hálózat szerint a kormány illetéktelen annak eldöntésében, hogy milyen szakok taníthatók, illetve tanulhatók a felsőoktatásban.

Demokratikus körülmények között az autonóm egyetemi műhelyek joga, hogy meghatározzák oktató– és kutatómunkájuk tartalmát és a szakok kínálatát; a szakok létesítéséhez és indításához szükséges akkreditációról független intézmények döntenek; a diákok pedig a felkínált szakok közül szabadon választanak

Autonómiát az egyetemeknek, szabad választást a diákoknak!


Jegyzőkönyv-kivonat az Országgyűlés 2015. június 8-i ülésnapjáról

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hiller István képviselő úr, az MSZP részéről: „A pedagógusnapról és a magyar oktatásügyről” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

 

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tegnap pedagógusnap volt, és helyesnek és fontosnak tartom, hogy innen, az ország Házából is köszönetet mondjunk, és én a frakcióm nevében köszönetet mondjak minden magyar pedagógusnak, mindazoknak, akik gyermekeink, unokáink oktatásáért és neveléséért áldozatos munkát végeznek. Kérem, hadd említsem meg azokat is, akik az iskoláinkban nem pedagógusként, de ugyanígy fontos feladatot látnak el az oktatás terén. 

Ők azok – a pedagóguskollégák -, akik az ország egyik legfontosabb rendszerét, az iskoláinkat, az oktatásügyet fenntartják, és erről a rendszerről a pedagógusnap kapcsán is beszélni kell. Mi úgy ítéljük meg, hogy azok a változások, elsősorban a korábban önkormányzati kézben levő iskolák államosítása egy túlcentralizált, túlközpontosított szisztémát hozott létre, amelyben egycsatornás döntések nagyon sokszor meggondolatlan és hibás eredményekhez vezetnek. 

Úgy ítélem meg, hogy ezzel a lépéssel egyébként szükség volt központosításra, de önök, illetve akik ezt végrehajtották, eltévesztették a mértéket és eltévesztették az arányt. Mióta önálló magyar oktatásügy van, azóta ennyire központosított rendszer nem volt soha; sem az első világháború előtt, sem a két világháború között, sem a második világháború és a rendszerváltás között egyetlenegy szakaszban sem.

Vannak olyan lépések, amelyeket ugyanakkor helyesnek tartok, és éppen azért, mert kritikusan szemlélem mindazt, ami az oktatásügyben folyik, föl kell hívnom a figyelmet olyan lépésekre, amelyeket, úgy gondolom, helyesen és jól tesznek. Helyes, hogy figyelmet fordítanak az óvodáztatásra és a magyar óvodákra, amelyek az iskola előtti nevelés meghatározóan fontos intézményei. Helyes, hogy felmenő rendszerben bevezetik az iskoláinkban az ingyenes étkeztetést; persze nyilván ennek oka az elszegényedés, amely az elmúlt fél évtizedben csak nőtt, és rosszabb állapotot produkált, mint korábban bármikor a rendszerváltás óta.

Ugyanakkor súlyos hibának tartom, és kérem a tisztelt kormánypártokat is, gondolkodjanak el azon, amit most terveznek, hogy a szakképzést a gimnáziumi oktatás kárára kívánják növelni. Ne legyen félreértés: modern szakképzésre szükség van, és helyes, ha a fiatalság jó része modern szakképzésben részesül, és nyugodtan kimondhatjuk: a szakképzésben, a szakmunkásképzésben fontos feladatok vannak. 

Az az elhatározás azonban, hogy a gimnáziumi férőhelyeket csökkentik, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy azt akarják, hogy kevesebb diplomás legyen, hogy kevesebben járjanak egyetemre, ez egy meggondolatlan, buta és kimondottan rossz, távlatokat egyáltalán nem nyitó kérdés. Arra nem akarok hivatkozni, hogy ezt a világon sehol nem csinálják, mert önök számos kérdésben olyasmit csinálnak, amit a világon sehol sem. Higgyenek benne! Ettől még azt kell mondjam, hogy ez egy meggondolatlan és téves lépés. 

Különösen felháborítónak tartom, hogy vannak olyan helységek, amelyekben bizonyos gimnáziumokban felmenő rendszerben meg kívánják szüntetni a teljes gimnáziumi képzést. Évtizedes múltra visszatekintő iskolákat fognak megszüntetni, és a gimnáziumi képzést kivezetik. 

Ezért hangozzék el azon magyar települések neve, amelyekben bizonyos gimnáziumokban önök felmenő rendszerben meg akarják szüntetni a gimnáziumi oktatást: Bácsalmás, Balatonboglár, Balatonfűzfő, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Celldömölk, Csenger, Csorna, Füzesabony, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Kisbér, Kiskunmajsa, Komló, Kunhegyes, Kunszentmárton, Lőrinci, Martfű, Nagyatád, Oroszlány, Polgár, Pusztaszabolcs, Püspökladány, Siklós, Szeghalom, Szigetvár, Tab, Tiszalök, Tokaj, Túrkeve. 

Ez szégyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

 

(13.20)

 

ELNÖK: Válaszadásra a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. 

 

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem én is azzal, amivel képviselő úr, alelnök úr is kezdte, a pedagógusok munkájának a megbecsülésével. Mindnyájan tudjuk, hogy a jövő Magyarországának alakításában az egyik kulcsfontosságú szerepe pontosan a pedagógusoknak van. Azért nem mindegy, hogy milyen körülmények között, milyen megbecsültség mellett tudnak tanítani a tanítók, a tanárok az iskolákban, mert a jövő Magyarországának a leendő polgárai fogják azt a tudást, azt a fajta hozzáállást, értékvilágot megkapni, amit egy-egy tanár nemcsak az ismeretanyag átadásával, hanem a személyes példájával is megtesz. Ezért fontos a pedagógusok minél nagyobb arányú megbecsülése, ezért becsültük meg őket a múlt héten kitüntetésekkel, elismerésekkel is. Szinte mindenki megnyilatkozott a vasárnap folyamán a pedagógusnap alkalmából is. Tehát azt kell mondjuk, abban konszenzus van mindenki között, hogy a pedagógusokat elismerés, megbecsülés illeti meg a munkájuk és a példamutatásuk okán. 

Körülbelül idáig tart az, amiben egyetértünk. Illetőleg köszönöm szépen azokat az elismerő szavakat, amelyeket a hároméves kortól kötelező óvodáztatással kapcsolatban mondott a képviselő úr, illetve a kedvezményes iskolai étkezés biztosításával kapcsolatban. Nyilván korábban is lett volna erre lehetősége a kormányoknak; mi ezt megtettük, és például az étkezésnél – ha egy példát mondhatnék – év közben 29 milliárdról 58 milliárdra emeltük a rendelkezésre álló forrásokat. De ugyanilyen fontos intézkedésnek tartom, pontosan a nehezebb sorból érkező diákok előmenetele szempontjából, hogy ők is ugyanúgy tudáshoz jussanak, hogy már az idén a harmadik évfolyam kapja meg ingyenesen a tankönyveket. Tehát a szülők számára, akik gyermekeket vállalnak, a tankönyveknek is egyre kisebb a költsége, hiszen akik most elsősök, másodikosok vagy harmadikosok lesznek, vagy a felmenő rendszerben magasabb osztályba kerülnek, azok számára majd nem kell kifizessék ezeket. Másfél milliárd forintot spórolunk ezzel a költségvetésnek és a kormánynak. 

A szakképzés és a gimnáziumok, középiskolák rendszerének szétválasztásával kapcsolatban dramaturgiailag nagyon drámaian megkomponálva festette le a helyzetet a képviselő úr. Gondolom, azokat a településeket próbálta felsorolni, ahol vegyes intézmények voltak, ahol korábban egy intézményben működött a középfoknak a gimnáziumi és a szakközépiskolai része. Ezek kerülnek most szétválasztásra, hiszen a szakképzés rendszere teljes mértékben átalakul, a felügyelete is július 1-jével elkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. De nem maga ez a bürokratikus kapcsolódási pont a lényeg, hanem az egész rendszer logikája igyekszik megváltozni, hogy piacképes tudást kapjon ne csak a felsőoktatásban, de a középfokú oktatásban is a duális képzés révén; minél inkább korszerű, hasznosítható, olyan tudást kapjanak a fiatalok, amivel gyorsan el is tudnak helyezkedni, és aki a szakképzést választja, annak legyen meg a lehetősége, hogy ezt magas minőségben tegye meg. Azokon a településeken, amelyeket felsorolt, nem szűnik meg tehát a középfokú oktatás, hanem a vegyes intézmények profiltisztítása révén lesz, ahol gimnáziumként, lesz, ahol szakközépiskolaként folytatják a tevékenységüket. De természetesen, aki szakközépiskolába jár, utána annak is lehetősége van megszerezni az érettségit, ha azt szeretné, de előtte mindenképpen egy szaktudást is kaphat a kezébe. Szerintem ez rendkívül fontos. 

A vidéki kisiskolák bezárásával kapcsolatban egyébként nem a Fidesz-KDNP-t szokták emlegetni, hanem az MSZP-kormányzatot. Elég hosszú listát lehetne mondani azokról az intézményekről, amelyeket önök bezártak, és amit a Fidesz-KDNP ezek közül meg tudott menteni, azokat 2010-11-ben újranyitotta (Dr. Hiller István: Hármat.), és azok az iskolák ma is tudnak működni. 

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatban nyilván lehet kritikát megfogalmazni, mint minden intézményrendszerrel kapcsolatban. Nem lehet azt mondani, hogy egyik vagy másik modell a jó vagy a rossz, hiszen vannak olyan országok, ahol egy önkormányzati fenntartású modell működik jól, és van, ahol egy centralizált modell működik jól. A centralizált modell is lehet olyan, amelyik szolgálja a közjót. Az mindenesetre elmondható, hogy amióta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartja fenn az iskolákat, azóta semelyik pedagógusnak nem kell aggódnia, hogy a bérét időben megkapja-e vagy teljes mértékben megkapja-e. Nem függ az önkormányzat gazdasági teljesítőképességétől az, hogy a pedagógusok megkapják-e időben a bérüket vagy sem. 

De beszélhetnénk az új Nemzeti alaptantervről, amelyik szintén korszerűbbé tette a középfokú oktatás rendszerét; Klebelsberg-ösztöndíjat vezettünk be, pontosan azért, hogy a hiányszakmákban, hiányterületeken azon szakos oktatók utánpótlása biztosított legyen, ahol nagyon kevesen jelentkeztek az egyetemekre, hogy ilyen képzettséget szerezzenek; vagy az osztatlan tanárképzés visszaállításáról. És természetesen az egyik legfontosabb az anyagi megbecsülés mindemellett. Ne feledjük el, hogy 2013-ban 32 milliárd forinttal, 2014-ben 120 milliárd forinttal, az idén pedig 38 milliárd forinttal növeltük a pedagógusbérekre fordítható összeget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 


Patyi: az NKE a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakítása a közszolgálati életpálya kialakítását szolgálja és nem veszélyezteti más jogászképző intézmények munkáját – hangsúlyozta Patyi András, az NKE rektora az MTI-nek.”

 Tovább a magyarhirlap.hu cikkére ⇒⇒⇒


PDSZ: Sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie

„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete attól tart, hogy a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülésével, a profiltisztítással jelentősen csökkenni fog a jövőben a gimnázium képzések száma, és sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie.”

Tovább a hvg.hu cikkére ⇒⇒⇒