Roma kérdés kategória bejegyzései

Derdák Tibor: Az ország állapota miatt kell kétségbeesnünk

„Iskolaigazgatótól politikusig egyre többen hiszik: a jogegyenlőségnek nincs gazdasági felhajtó ereje. Inkább fizetünk azért, hogy emberek az árok szélén kapirgáljanak, mintsem hogy iskolában legyenek. Derdák Tibor szerint sokba kerül fenntartani az elnyomást, de a kiváltságos rétegek szívesen kifizetik az elnyomás árát. A Dr. Ámbédkar Iskola alapítója szerint az egyházak sem a rászorulókat segítik: iskoláik inkább kiválogatják a jobb társadalmi helyzetben lévő gyerekeket. Azt is állítja: Balog Zoltán jó szándékában nem kételkedik.”

Ónody-Molnár Dóra cikke, 168ora.hu ⇒⇒⇒


Kocsis Fülöp: Ez nem szegregáció!

„Nem igaz, hogy vegytiszta integrált környezetből lehet csak kitörni. Magyarországon a legjobbak a cigány származásúak iskolai lehetőségei Európában. Ezt ki kellene mondani – nyilatkozta lapunknak Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, aki az egyház égisze alatt újraindította a korábban szegregáció miatt bezáratott Huszár-telepi iskolát, ahol a többség nem görög katolikus. A püspök úr is úgy véli, a telepi szülők azért választják a telepi iskolát, mert közel van.”

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


Fekete ország – szolidaritási felhívás

Mi, alulírottak, felhívunk minden felelős magyar állampolgárt, hogy a mai naptól, 2015. április 25-től, a ruháján viselt FEKETE szalaggal, vagy valamilyen fekete ruhadarabbal, kiegészítővel jelezze, szolidaritást vállal az ápolónőkkel, akik tisztességes munkakörülményekért küzdenek. Szolidaritást vállal az egészségügyben és a szociális ágazatban megnyomorítottakkal, az átalakított oktatásügyben bírósági döntéssel szegregált diákokkal, az egyeztetés és valódi ok nélkül bezárásra ítélt iskolák dolgozóival és diákjaival, az egyetemi autonómiától megfosztott tanárokkal és diákokkal, a kultúra intézményi átalakításának kárvallottjaival, ennek a babitsi Fekete országnak minden jobb sorsra érdemes, változtatásra éhes lakójával.

Dénes Gábor, filmrendező
Kürti Judit, tanár, szerkesztő
Lázár Júlia, tanár, költő, műfordító
Nagy Emília, tanár

Csatlakozás ⇒⇒⇒

 

 


A január 25-ei tüntetés sajtója


Ámbédkaros alkalmazottak nyílt levele Balog Zoltánnak és Hoffmann Rózsának

2012.12.07 – Community

Tisztelt Miniszter Úr és Államtitkár Asszony,

Kedves Hoffmann Rózsa, kedves Balog Zoltán!

Az Ámbédkar Iskola 2007 júniusa óta működik, jelenleg három borsodi és egy baranyai kistérségben. Iskolánk, mely kezdetben egy gimnáziumi telephellyel működött, mára 4 borsodi és 2 baranyai telephelyen mintegy 500 diák oktatását látja el 54 pedagógus és 34 további munkatárs alkalmazásával.

Többek között olyan települések – gyakran halmozottan hátrányos helyzetű – iskolás korú fiataljainak biztosítunk helyben, vagy szomszédos falvakban oktatást, amelyek önkormányzatai – anyagi okokból, vagy az iskolás korúak körében többségben lévő cigányság iránti közömbösségből – már lemondtak ennek a közfeladatnak az ellátásáról.

Játék az iskola falain belülJáték az iskola falain belül

Iskolánk olyan településeken, olyan kistérségben biztosít munkát 88 munkavállalónak, ahol a munkanélküliség aránya az egyik legmagasabb az országban. Telephelyei működése, a szállítás és étkeztetés révén további vállalkozásoknak, családoknak nyújt munkalehetőséget és megélhetést.

Iskolánk olyan kistérségben biztosít közoktatást, ahol és amelyből a képzett rétegek jó része – ha teheti- elvándorol.

Olyan fiataloknak biztosítunk oktatást, képzést, előmenetelt és perspektívát, akik a térség lecsúszása, a munkahelyek tömeges megszűnése miatt már nagyszüleik generációját is munkanélkülinek ismerték meg.

Iskolánk az ózdi kistérségben az ország legnagyobb tanoda-hálózatát működtette 2010 szeptembere és 2012 augusztusa között TÁMOP 3.3.7 pályázati konstrukció keretében, amelynek most a fenntartási időszakához értünk.

Continue reading


Látogatóban… L.Ritók Nóránál

2012.10.17. – Grasselly Emese és Forgács Péter jegyzete

Áll velem szemben valaki, aki ugyanúgy pedagógus, mint én. Ugyanolyan keveset keres, van családja, vannak magángondjai. És létrehoz egy iskolát, ahol felkarolja azokat, akik még kevesebből élnek, még több magángondjuk van, még nagyobb a családjuk.

Berettyóújfalu messze van. Nagyon. Mégis jó érzés volt oda elmenni és egy fél napot ott lenni.

Nóri mosolygósan fogadott, volt pár percünk beszélgetni vele. Amíg meséli a hivatalos procedúráit, a minisztériumokkal való harcait, ellenállást és segítségadást, addig érkezik még egy autónyi adomány, amit a miénkkel – és az általunk odajuttatottal (köszönet illeti: Szántó Juditot, Tamássy Györgyit és Fábry Bélát adományaikért) – együtt ki is pakolunk.

Lehetőségünk nyílik bekukkantani az osztályba, ahol a gyerekek épp az álmukat rajzolják. Vidám kis kompánia, nincs különbség közöttük. Se anyagi, se etnikai se másmilyen. Együtt dolgoznak, vidáman, jókedvűen. Van, aki ül, van, aki térdel a széken, akad, aki a padon hasal. A nagy munkába belefeledkezve olyan is volt, aki a nyelvét is kint felejtette.

Aztán Nóri berámol minket a kocsijába, és irány Told. Útközben mesél. Az alapítvány munkájáról, a nehézségeiről, örömeiről, családokról, gyerekekről.

Continue reading


Parlamenti vitanapot a közoktatásról!

2012.09.24 –  PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ELNÖKÉTŐL

Lehet Más a Politika Frakció

Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes részére

B U D A P E S T

Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr!

            A Pedagógusok Szakszervezete szükségesnek tartja a Magyar Országgyűlés képviselőinek a figyelmét felhívni arra, hogy megítélése szerint – a kormányzati állításokkal ellentétben – a köznevelés rendszerének kialakítása nincs megfelelően előkészítve. Éppen ellenkezőleg; a tervezett intézkedések veszélyeztetik a 2012/2013-as tanév befejezését és a 2013/2014-es tanév előkészítését. A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően nem azokra az általa súlyosnak tartott szakmai problémákra és ellentmondásokra kívánja felhívni a figyelmet, amelyekről már több alkalommal kifejtette véleményét. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra is az ország érdekeivel ellentétes döntésnek tartja az iskolák szakmai önállóságának radikális csorbítását, a gazdálkodási jogosítványok elvonását, a szakképzés rendszerének átalakítását, a hároméves szakiskolai oktatás bevezetését, a tankötelezettség idejének csökkentését, és ehhez kapcsolódó HÍD-program bevezetését, az intézményrendszer állami fenntartásba vételét, a helyi önkormányzatok kiszorítását a fenntartói feladatokból. A Pedagógusok Szakszervezete nem a meghozott döntések tekintetében kíván szakmai vitát kezdeményezni, hanem arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a döntések előkészítettségének hiányosságai miatt nem biztosított azoknak zavartalan végrehajtása. Állításunk alátámasztására, a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány olyan kérdést, amelynek rendezésére nincs, nem ismert a megoldás, a válasz. Continue reading


„Hogy ne legyen éhséglázadás”

2012.09.21. – FN24

Iskoláiban közel háromezer mélyszegénységben élő gyereket lát el Iványi Gábor közössége. A MET már nem egyház, de még nem is egyesület. Jelenleg ex lex működik.

„Hogy ne legyen éhséglázadás”

„Ez pogány botrány, és közben Jézusra hivatkoznak… Förtelem” – kommentálta lapunknak Iványi Gábor az eseménysort, amelynek következtében kérdésessé vált az általa vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott intézményhálózat jövője.

A MET jóvoltából jelenleg 6 iskolacsoportban, 32 különböző tanintézményben közel háromezer gyerek tanul. Az intézmények főleg az ország leghátrányosabb térségeiben működnek (Szabolcsban, Borsodban, az Alföldön, de van iskola Budapesten is). A legtöbb régióban, az adott településeken emellett lassan ezek az intézmények az egyedüli foglalkoztatók: mintegy 800 (ha az óraadókat és számlázókat is ide vesszük, akkor közel 1000) munkahelyet tartanak fenn, valamint az önkormányzatokkal együttműködve szociális étkeztetési feladatokat is ellátnak, azaz több helyen működtetnek konyhát és biztosítanak étkezési lehetőséget a rászorulóknak.

Continue reading


Nem csak Jászladányban érezhető a növekvő a feszültség

2012.09.01. – NOL – Ónody-Molnár Dóra

Nyáron a Legfelsőbb Bíróság kilencéves ügy végére tett pontot, amikor kimondta, hogy Jászladányban az önkormányzat jogellenesen különítette el a hátrányos helyzetű és a roma gyerekeket.


Jászladány – Csak a tanévnyitó lesz közös?
Fotó: Kovács Bence
A tanévkezdést megelőzően a képviselő-testület feloszlatta magát, a polgármester lemondott. A jászladányi roma gyerekek ügyét felkaroló Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) úgy tudja, az évnyitó egy épületben lesz ugyan, de nem együtt kezdik az évet a jobb módú családok gyerekei, akik az alapítványi, és a hátrányos helyzetű, roma tanulók, akik az önkormányzati intézménybe járnak.

Az önkormányzat súlyosan eladósodott, nem lehet tudni, mi lesz az alapítványi iskola sorsa. Az alapítványi iskolába járó gyerekek szülei a CFCF-et és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezetet okolják az iskola esetleges megszűnése miatt. A településen a tanévnyitó közeledtével egyre nőtt a feszültség emiatt.

Nyíregyházán az önkormányzat „átszervezésre” hivatkozva sorra zárja be, vonja össze az iskoláit, egy iskola azonban mégis újra nyithatja kapuit. A Huszár-telep melletti iskolát néhány éve éppen azért zárták be, mert a város vezetői felismerték, hogy jogsértő fenntartani olyan iskolát, ahol származásuk alapján különítik el a gyerekeket. Az új fenntartó a görög katolikus egyház lesz, amely 14 roma származású elsőssel indítja el az iskolát. Más tanulójuk ott nincs. Ezzel viszont megsértik a közoktatási törvény szegregációt tiltó rendelkezéseit. A CFCF nem érti, miért nem tartják be a görögkatolikusok a törvényt, amely az egyházakra is vonatkozik. Különösen, hogy a Huszár-telepitől pár buszmegállónyira már működik a városban görögkatolikus iskola, oda is járhatna a 14 elsős.

Csörögön a tanévkezdés előtt kilenc roma gyerek nem tudta, melyik iskolába kell járnia. A közeli Vác azért nem vesz fel csörögi gyerekeket, mert a csörögi önkormányzat harmincmillióval tartozik a városnak. A sződiek pedig azért nem, mert az iskola társulási megállapodása szerint korlátozottak a férőhelyek. A CFCF az egyik csörögi szülőtől úgy tudja, „egy fehér bőrű apukának” mégis sikerült egy gyereket felvetetnie a napokban. A csörögi helyzet rendkívül sokat elárul az államigazgatás működéséről: a megyei és fővárosi szintű kormányhivatalok nem tudták eldönteni, ki a felelős kijelölni a kilenc gyerek körzeti iskoláját.


L. Ritók Nóra: Hatások és integráció

2012.08.09 – Taní-tani

A szerző felvétele

Nem értjük, hogy nélkülük nem lehet. Változás csak a kettőnk tudásával lesz. Ahhoz, hogy megfelelő hatást dolgozhassunk ki, nem elhanyagolható az alany ismerete. A partnerré tétele. Mert a megoldáshoz ők is kellenek.

Azon sokat gondolkodom, miért nem működik. Pedig pénzt, azt öltek bele sokat. Mégsem megy. Furcsa, hogy most, amikor bizonyos hatások felerősödnek, most kezd világossá válni, hol lehet a baj.

Azt hiszem ott, hogy csak hatni akarunk. Megállapítjuk, hogy nem megfelelően élnek, tanulnak, dolgoznak, hozzánk viszonyítva, persze, hozzánk, a többséghez, akik „normálisak” vagyunk, és ők nem azok, tehát hatni kell rájuk.

Sokáig próbáltuk az iskolarendszerben, időt, korrepetáló órákat fordítani rájuk, nem törődve semmivel, csak a hatással, csak a cél lebegett a szemünk előtt, igen, le is írtuk indikátorokkal, hány százalékkal kell csökkenni a hiányzásnak, javulnia a kompetenciamérés eredményeinek, hiszen hatunk, óraszámokat, feladatlapokat, felzárkóztató foglalkozásokat áldozunk rájuk. Persze igazoljuk, számokkal, jó, kicsit rásegítve, hogy eredményesen hatunk. Sok helyen hazaküldik most is a kompetenciamérésről azokat, akik lerontják a százalékokat. Mert valahogy igazolni kell a ráfordított pénzt, időt, energiát… mert az nem lehet, hogy nincs hatás… eredmény… legalább látszólag, a statisztikák szintjén…
Mégsem javulnak.

Continue reading


Iskolák zárhatnak be a kormány döntése miatt

2012.08.01. – HVG – Iványos Judit

Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó iskolák működése lehetetlenülhet el szeptembertől, mert elestek az eddig kapott kiegészítő támogatástól. Bár a pénz nem lett kevesebb, megváltoztak az odaítélés szempontjai, így elit intézmények is kaphatnak a támogatásból.

"Lehetséges, hogy ősztől el kell küldenünk a hátrányos helyzetű gyerekeket, bár megteszünk minden tőlünk telhetőt, de nem tudom, hogyan fogjuk előteremteni a hiányzó pénzt. Valószínűleg tanárokat is el kell majd bocsátanunk" – mondta a hvg.hu-nak Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője. Az Igazgyöngy is egyike ugyanis annak a több mint kétszáz alapítványi vagy egyesületi formában működő oktatási intézménynek, amelyik nem kapott kiegészítő támogatást a következő öt évre az Emberi Erőforrás Minisztériuma pályázatán.

A berettyóújfalui kistérségben több intézményt is működtető Igazgyöngy költségvetésében ez 30%-os hiányt jelent szeptembertől. Az intézményeknek összesen 670 tanulója van, 70 százalékuk nagyon szegény körülmények közül jön. Sokan halmozottan hátrányos helyzetűek, szüleik iskolai végzettsége 8 általános alatt van, előfordul, hogy bántalmazottak, vagy komfort nélküli lakásban élnek: nincsen villany vagy nehezen megoldható a vízellátás, az is megesik, hogy öten laknak egy szobában. A körülményeik miatt sokkal nehezebben tudnak megfelelni az alapszintű oktatás követelményeinek: sok esetben nem tudják megírni a házi feladatukat, gyakoriak a mulasztások, késések. A kistérségben egyáltalán nem számít szokatlannak, ha egy 15-16 éves lány gyereket szül. A nemzetközi hírű iskola fő feladatának az esélyteremtést tűzte ki, elsősorban a mélyszegénységben élő roma gyerekek felzárkóztatását. A fő problémát az jelenti, hogy kiegészítő támogatásból finanszírozzák a pedagógusok béreit és járulékait, így nem tudni, hogyan fogják kifizetni a tanárokat szeptembertől. Continue reading


Egy fillért se a roma gyerekek integrációjára

2012.07.03. – Magyar Narancs – Mészáros Bálint

A jövő évi költségvetés tervezetében nem egyszerűen csökkentették a roma oktatási integrációra eddig fordított közel 7 milliárdos összeget, hanem egy árva forintot sem irányoztak elő. Pedig a programnak csak pozitív tapasztalatai vannak, romák és nem romák számára egyaránt.

Egyáltalán nem szerepel az oktatási esélyegyenlőség támogatása a jövő évi költségvetés tervezetében – hívta fel közleményében a figyelmet a Roma Sajtóközpont. A 2003-ban egymilliárd forinttal elindított, tavaly már csaknem hétmilliárdból gazdálkodó, az integrált oktatást előtérbe helyező program tehát jövőre – a mostani állás szerint – nem folytatódik. A program további sorsát firtató kérdésre a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság a Sajtóközpontnak érdemi választ nem adott: „Amíg nincs elfogadott jövő évi költségvetés, addig az említett területeket érintő forrásokról sem áll módunkban nyilatkozni.”

A 2003-ban elindított oktatási reform célja az volt, hogy a szegregált oktatás helyett a hátrányos helyzetű gyermekek integrálása váljon gyakorlattá, vagyis hogy a zömében roma diákok elkülönítés helyett közös csoportokban tanuljanak a többiekkel, és ugyanolyan minőségű képzést kapjanak, mint bárki más. Az integrált oktatás először 45 úgynevezett bázisiskolában kezdődött el speciális módszertan alapján, tavaly már az általános iskolák negyede, továbbá óvodák és középiskolák is bekapcsolódtak a programba: összesen 1900 közoktatási intézményt, 300 ezer tanulót és 13 ezer pedagógust érintett az integrált oktatás. Az integrációt vállaló intézmények emelt normatívát kaptak, valamint 2009-től a programban résztvevő pedagógusok többletfeladatait is havi 5-60 ezer (átlagban 20 ezer) forintos bérkiegészítéssel ismerték el. Emellett a gyerekeiket rendszeresen óvodába járató szülők félévente tízezer forint óvodáztatási támogatásban részesültek.

Meddig tart? Közös kulturális fesztiválon romák és nem romák Ferencvárosban, áprilisban

Meddig tart? Közös kulturális fesztiválon romák és nem romák Ferencvárosban, áprilisban

Fotó: MTI

Continue reading


Több mint pedagógia

2012.05.25. – Youtube

Kőszegi Edit és Szuhay Péter rendezésében készült az Igazgyöngy Alapítvány (L.Ritók Nóra) munkáját bemutató Mesésrajzok című film. A film készítői a jövőben folyamatosan kívánják rögzíteni a nálunk folyó munka eredményeit.


291. Oktatás

2012.04.23. – nyomorszeleblog – L.Ritók Nóra

Mindig olvasok ilyet is meg olyat is. Hátha akkor jobban megértem a dolgokat. Mert próbálom megérteni. Most pl. ezt olvasom egy cikkben, ami szerint minden tökéletesen alakul: „az, hogy Magyarország húsz esztendő múltán milyen képet mutat, most dől el az iskolákban.”

Hát ettől félek én is. Az oktatás nálunk eddig sem arról volt híres, hogy mérsékelte a társadalmi különbségeket. Kritizáltuk eddig is eleget, törtük a fejünket, hogyan lehetne jobban, a korszerű pedagógiai eszközeit felhasználva szervezni az oktatást. Mert sokan hiszünk benne. Az integrációban. És a  pedagógia erejében. Hiszünk abban, hogy probléma érzékeny, testre szabott fejlesztésekkel, gyermekközpontú oktatással eredményesek lehetünk.

Continue reading


Lemondott a pécsi Gandhi Gimnázium igazgatója

2012.04.20 – Index

Gidáné Orsós Erzsébet személyes okokra hivatkozott, a roma gimnázium fenntartását tavaly az állam vette át.

Lemondott posztjáról a pécsi Gandhi Gimnázium igazgatója, Gidáné Orsós Erzsébet – közölte pénteken a roma nemzetiségi oktatási intézményt fenntartó társaság. Virág Bertalan, a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a Gandhi Gimnázium és Kollégium igazgatója, Gidáné Orsós Erzsébet személyes okokra hivatkozva április 19-én kérte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését.

Continue reading


Példátlan büntetés a roma iskolának

2012.04.18. – NOL

Meghökkentően súlyos, 3,2 milliós bírságot szabott ki a munkaügyi felügyelőség a sajókazai Ámbédkar Iskolára, amely bezárhat, ha ezt ki kell fizetniük.


Derdák Tibor
Népszabadság – Kocsis Zoltán

„Szükség van „második esély” évfolyamok, programok szervezésére. (…) Fontos szerepet tölthetnek be az ilyen szempontból kifejezetten roma fiatalokra koncentráló programok is” – olvasható a felzárkózásért felelős államtitkárság által tavaly készített stratégiában. Az Ámbédkar Iskola ilyen intézmény: zömmel roma borsodi diákoknak kínál érettségit adó tanulmányi lehetőséget, olyanoknak, akikről az állam már lemondott. Csakhogy a példájuk inkább azt illusztrálja, hogy az állam az ellenkezőjét teszi annak, amit hirdet.

Continue reading


197. Megint a szegregált iskolák

2011.06.01 – nyomorszeleblog – L. Ritók Nóra

 Csak most másképp. Úgy tűnik, a folyamat most az ellentétes irányba indul. Számomra érthetetlenül.

Pár éve, amikor az első infrastrukturális fejlesztésekre irányuló uniós pályázatokat kiírták, feltétel volt, hogy ne legyen szegregáció a település oktatási intézményeiben, sem közöttük, sem iskolán, óvodán belül.

Ezért közoktatási esélyegyenlőségi tervek születtek. Úgy tűnt, összehangolt támadás indult a kirekesztés ellen, először az oktatásban, aztán hallani lehetett, hogy más területeken is fog majd.

Continue reading


L. Ritók Nóra: Egy másfajta iskolamodell

2011 – Taní-tani

 

Iskolánknak, amely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, a berettyóújfalui kistérségben működik, olyan problémákkal kell megküzdenie, amelyek a mai Magyarország sok más településén is jelen vannak.

Hat telephelyen évente mintegy 600 tanulót részesítünk művészeti nevelésben, több mint 60%-uk hátrányos helyzetű, ennek fele halmozottan hátrányos helyzetű, nagyrészt roma származású, mélyszegénységben élő gyermek. Mi másképp próbálunk dolgozni velük, és sikereink ebből származnak. Szeretném, ha ez a másképp gondolkodás beépülhetne a hasonló tanuló-összetételű iskolák munkájába, ezért keresem az alábbiakkal is a nyilvánosságot, a döntési helyzetben levőket.

Tapasztalatom szerint az ebbe a társadalmi rétegbe tartozók iskolai teljesítményével az oktatási rendszer évek óta nem tud mit kezdeni, ők azok, akik a leggyakrabban lemorzsolódnak, akik nem képesek piacképes munkaerővé válni, akik nem tudnak életminőségükön változtatni, akik számára a szociális támogatás marad az egyetlen megélhetési forrás, jó esetben alkalmi feketemunkával kiegészítve. Gyakorlatilag generációk óta újratermelnek egy sajátos réteget, amelynek a létszáma egyre nő, és egyre több probléma elé állítja az oktatási intézményeket, a településeket. Bár a telepfelszámolási programok mindenhol lezajlottak, az ott lakók életkörülményei alig változtak, csak most „telepszerűen szegregált” lakókörnyezetnek nevezik azt, ahol élnek, és ahol sok esetben a gyerekek normális fejlődéséhez szükséges feltételek hiányoznak.

Continue reading