Szegregáció kategória bejegyzései

Mintha őrület vezetné a kormányt

„A biciklit annyira túltolták a közoktatásban, hogy már le sem bírnak állni vele: az egyre nagyobb elégedetlenség, tiltakozások ellenére tovább száguldanak a szakadék felé, a hónapok óta tartó egyeztetéseknek nincs is érdemi eredménye. Sőt, sokkal inkább úgy látszik, a tiltakozások visszafelé sültek el, és továbbra sincs olyan erős társadalmi nyomás, amely megkövetelné a kormánytól, hogy erős, minőségi állami oktatást csináljon.”

Juhász Dániel cikke, nol.hu ⇒⇒⇒


Derdák Tibor: Az ország állapota miatt kell kétségbeesnünk

„Iskolaigazgatótól politikusig egyre többen hiszik: a jogegyenlőségnek nincs gazdasági felhajtó ereje. Inkább fizetünk azért, hogy emberek az árok szélén kapirgáljanak, mintsem hogy iskolában legyenek. Derdák Tibor szerint sokba kerül fenntartani az elnyomást, de a kiváltságos rétegek szívesen kifizetik az elnyomás árát. A Dr. Ámbédkar Iskola alapítója szerint az egyházak sem a rászorulókat segítik: iskoláik inkább kiválogatják a jobb társadalmi helyzetben lévő gyerekeket. Azt is állítja: Balog Zoltán jó szándékában nem kételkedik.”

Ónody-Molnár Dóra cikke, 168ora.hu ⇒⇒⇒


2016. március 30. – intő a kormánynak!

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒

szorolapkep

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒


„TANÁROK, DIÁKOK, SZÜLŐK! NE DŐLJETEK BE! MOST AKARNAK CSŐBE HÚZNI TITEKET!”

„Szabó Tímea országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán osztotta meg, mi történt a parlament oktatási bizottságának keddi ülésén.”

Tovább a 24.hu írására ⇒⇒⇒


2016. február 13.


Kocsis Fülöp: Ez nem szegregáció!

„Nem igaz, hogy vegytiszta integrált környezetből lehet csak kitörni. Magyarországon a legjobbak a cigány származásúak iskolai lehetőségei Európában. Ezt ki kellene mondani – nyilatkozta lapunknak Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, aki az egyház égisze alatt újraindította a korábban szegregáció miatt bezáratott Huszár-telepi iskolát, ahol a többség nem görög katolikus. A püspök úr is úgy véli, a telepi szülők azért választják a telepi iskolát, mert közel van.”

Tovább a nol.hu cikkére ⇒⇒⇒


Fekete ország – szolidaritási felhívás

Mi, alulírottak, felhívunk minden felelős magyar állampolgárt, hogy a mai naptól, 2015. április 25-től, a ruháján viselt FEKETE szalaggal, vagy valamilyen fekete ruhadarabbal, kiegészítővel jelezze, szolidaritást vállal az ápolónőkkel, akik tisztességes munkakörülményekért küzdenek. Szolidaritást vállal az egészségügyben és a szociális ágazatban megnyomorítottakkal, az átalakított oktatásügyben bírósági döntéssel szegregált diákokkal, az egyeztetés és valódi ok nélkül bezárásra ítélt iskolák dolgozóival és diákjaival, az egyetemi autonómiától megfosztott tanárokkal és diákokkal, a kultúra intézményi átalakításának kárvallottjaival, ennek a babitsi Fekete országnak minden jobb sorsra érdemes, változtatásra éhes lakójával.

Dénes Gábor, filmrendező
Kürti Judit, tanár, szerkesztő
Lázár Júlia, tanár, költő, műfordító
Nagy Emília, tanár

Csatlakozás ⇒⇒⇒

 

 


A HAT, az OHA és a Hívatlanul a Közfelháborodás napján

Elhangzott Budapesten, a Parlament és 15 ezer ember előtt 2014. november 17-én, kb. 18:30-kor. (A felvételen 23:23 és 32:04 között látható/hallható.)

 

Kedves tiltakozó Honfitársaim!

Magyarország kormánya több ízben kezdeményezett adóforintok millióiból nemzeti konzultációt a saját szájíze szerint, a saját céljai érdekében. Nemzeti konzultációt akar a kormány? Íme, egy valódi nemzeti konzultáció! A Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat nemzeti konzultációt kezdeményez az oktatás kérdésében, itt és most.

Magyarország kormánya az élethosszig tartó tanulás helyett a gondolkodás nélküli társadalom programját hirdette meg. Az elmúlt években feldúlta a teljes oktatási rendszert, központosította és uniformizálta a közoktatást, elvette a gyermek, a szülő és a pedagógus szabadságát.

Megkezdte a társadalom ideológiai átnevelését: központi egyentanterveket és egyentankönyveket vezetett be, egyre nagyobb előnyhöz juttatta az egyházi iskolákat.

A kormány 2015-ös költségvetéséből kitűnik, hogy mintegy 100 milliárd forint kivonását tervezi a közoktatásból!

A teljes oktatási rendszer tervezését és működését a finanszírozás átláthatatlansága jellemzi!

A kormány elsősorban a legszegényebb rétegeket sújtja azáltal, hogy csökkenti a gyermekétkeztetésre és gyermekvédelemre szánt összegeket.

A tervezet a közoktatás szerkezetének drasztikus átalakítását célozza, amellyel tovább növelik a társadalmi csoportok közötti szakadékot, tovább rontják a leszakadó rétegek életlehetőségeit. Ehhez járul még a családi pótlék munkaviszonyhoz kötésének terve, ami a leghátrányosabb körülmények között élő gyermekeket veszélyezteti.

A kormány a felsőoktatás hagyományos intézményrendszerét is megtámadta. A korábbi évek forráskivonásai után most kancellárokat nevez ki az egyetemek élére, hogy saját politikai céljai érdekében beleszólhasson az egyetemek életébe.

Ez a költségvetés végveszélybe sodorja a már egyébként is szétzilált magyar oktatási rendszert és ennek révén egész társadalmunk jövőjét!

A mi nemzeti konzultációnk kérdései:

  • Akarja-e ön, hogy a kormány további 100 milliárd forintot vonjon ki a közoktatásból?
  • Akarja-e ön, hogy a szakképzés átszervezésével értelmes, gondolkodó emberek helyett beszélő szerszámokat bocsásson ki a magyar közoktatás?
  • Akarja-e ön, hogy az oktatási rendszer kivesse magából a legelesettebbeket?
  • Akarja-e ön, hogy az érettségit adó gimnáziumba csak a kiváltságosok járhassanak?
  • Akarja-e ön, hogy a továbbtanulás lehetőségét elzárják gyermekei elől?
  • Akarja-e ön, hogy gyermeke ‒ saját érvényesülése érdekében ‒ akár már 14 éves korában elhagyja a magyar közoktatást és Magyarországot is?

Kihirdetem a „Nemzeti Konzultáció” eredményét:

nem! az átláthatatlan finanszírozású, társadalomromboló oktatási koncepcióra!

A rögtönzött „Nemzeti Konzultáció” értelmében

  • Követeljük a 2015-ös költségvetési tervezet oktatásra vonatkozó pontjainak szakmai felülvizsgálatát!
  • Követeljük, hogy ne a legszegényebbektől elvont pénzekből fizessék ki az állami intézményfenntartó tartozásait!
  • Követeljük a gimnáziumi férőhelyek számának, a szakma- és iskolaválasztás lehetőségeinek megőrzését; és a felsőoktatás intézményi szuverenitásának helyreállítását!

Felolvasta Nagy Emília, középiskolai tanár


A január 25-ei tüntetés sajtója


Hívatlanul

Hívatlanul létezünk. Előállnunk is úgy kell, úgy lehet: vakmerőn, hívatlanul. Ha van, ha volt hivatásunk. Ha nem akarjuk, hogy egy hallgatásba menekülő, fejét félrefordító társadalom bennünk találjon bűnbakot, és azt mondja, gyávák vagyunk. Ha a XXI. században, Európa közepén úgy gondoljuk, van beleszólásunk a saját életünkbe, tudatosan és jól akarjuk végezni a munkánkat, és felelősnek érezzük magunkat a ránk bízott gyerekekért. Ha tanárok vagyunk. Ha tényleg a mi szakmánk a legszebb. Elméket nyitogat. Tudni és lenni segít. Ha magunk is elmék vagyunk, nem vadak.

A HÍVATLANUL-csoportnak nem kevesebb a célja, minthogy a sok „ha” végére járjon. Hányan vagyunk a százötvenezres pedagógustársadalomból, akik hajlandók lennénk a nevünket is vállalva tiltakozni a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény minden szakmaiatlan, felelőtlen pontja és romboló hatása ellen. A lehetséges tiltakozók számára vagyunk kíváncsiak.

Csak akkor lépünk a nyilvánosság elé, ha a jelentkezők, azaz a tiltakozók létszáma elér egy kritikus számot (ötvenezret), vagy a csoporttagok kisebb létszám esetén is vállalják, hogy nyíltan és nyilvánosan, aláírásukkal tiltakoznak, mondjuk a petíciók.com oldalon vagy más, a fb csoportban, illetve levélben előtte megvitatott és jóváhagyott módon. Ha ez sikerül, a tiltakozást (az aláírásokkal) kinyomtatjuk, és továbbítjuk a megfelelő helyekre. Akár összejön ez a ma utópisztikusnak tetsző létszám, akár nem, a csoportnak lehet információ- és munkaközvetítő, segélyező, támogató szerepe is. Várunk szakmai és civil szervezeteket, tantestületeket, szülőket, támogatókat.

A HÍVATLANUL-csoport a facebookon szerveződik. Titkos, tehát csak meghívással lehet bekerülni. Ha valakihez ismerősökön keresztül nem érkezik meghívás, jelezheti a hivatlanul@googlegroups.com címen. Ugyanakkor az ide írott levélben kérhetik a felvételüket azok az érdeklődők is, akik nincsenek fenn a facebookon.

 

TILTAKOZUNK

1. a kierőszakolt Pedagógus Kar ellen, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzat végképp ne egyeztessen független szakmai vagy civil szervezetekkel, hiszen úgyis minden véleményezésre jogosult – kötelezően – tagja lesz a Karnak1

2. a diákok hatósági zaklatásának és megfélemlítésének lehetővé tétele ellen (rendőri igazoltatás, iskolaőr és a többi hagymázas rémálom)2

3. a 90%-ban szabályozott tananyag, a tankönyvterjesztés és a tankönyvpiac kisajátítása ellen3

4. az ellen, hogy a központilag meghatározott kánont a szakma helyett politikusok alakítsák, gyenge és nem mellesleg antiszemita írókat illesszenek bele4

5. a 16 évre leszállított tankötelezettség ellen, amely kiiktat egy újabb védőhálót, és gyerekeket lök utcára, valamint szakképzés helyett „egyszer használatos szakmunkások” gyorstalpaló képzése ellen (képzési idő: 3évre csökken, közismereti tantárgyak heti 7 órában, a kormány dönti el, milyen szakmákból választhatnak 14 évesen, a cél: kevesebben tanuljanak érettségit adó iskolákban, de miért is?)5

6. az esélyteremtő, alternatív iskolák ellehetetlenítése ellen (egy-egy tanterv elfogadtatása százezrekbe kerül)6

7. a pedagógusok terheinek újabb növelése, azaz a burkolt bércsökkentés ellen (az életpályamodell részleges és több évre elhúzódó bevezetése nem vagy alig kompenzálja a juttatás nélkül elvárt többletmunkát)7

8. a központosításból és uniformizálásból származó hátrányok ellen (KLIK, a véleményezők ellenében kinevezett igazgatók, az iskolákban uralkodó káosz, sokszoros és fölösleges adminisztráció, az önkormányzatok, mint eddigi fenntartók szerepvesztése, a szubszidiaritás elvének – a döntések HELYBEN, a helyi viszonyok ismeretében szülessenek meg – sérülése ellen)8

9. a minden pedagógiai megfontolástól idegen módon 3 éves kortól kötelezővé tett óvoda ellen9

10. tudós és lelkes kollégák kötelező nyugdíjazása, a tudás értékvesztése, a felsőoktatás elsorvasztása ellen10

11. mindenfajta kirekesztés és szegregáció, a hatástanulmányok és a szakma megkérdezése nélküli sietős átalakítás ellen11

 

Az alább olvasható lábjegyzetek/linkek a tájékoztatást szolgálják, kiindulópontot adnak, teljességre terjedelmi okokból sem törekedhetnek:

1 A fasiszta hivatásrendi, szakmai szervezetekre épülő társ. berendezkedés. A fasiszta állam a szakszervezetek felszámolásával egy-egy szakma tőkéseit, munkásait, tisztviselőit egy, ún. hivatásrendi szakszervezetbe tömörítette azzal a céllal, hogy ezzel az érdekközösség és együttműködés látszatát keltse az osztályharc helyett. A korporációs rendszer létrehozása először Olaszországban sikerült 1927-ben, amelynek példáját egy sor fasiszta ország (pl. Portugália, Spanyolország stb.) követte. Mo.-on a szakszervezetekbe tömörült munkások sikeresen ellenálltak 1933 után Gömbös Gyula miniszterelnök hasonló próbálkozásának. Forrás: http://www.kislexikon.hu/korporacios_rendszer.html#ixzz2UqovwYz3]

http://hvg.hu/velemeny/20130514_Iskolaallamositas_pedagogusallamositas

http://atv.hu/videotar/20130515_a_pedagogus_karrol_targyal_a_koznevelesi_tanacs

Az állami alkalmazottak számára kialakítandó etikai kódexek elkészítéséhez használandó alapanyag, útmutató:

http://www.kormany.hu/download/4/d5/c0000/Etikai_kovetelmenyekrol_Zold_Konyv_%20tarsadalmi_egyeztetesre.pdf

2 http://hvg.hu/itthon/20130812_Rendoroket_kuldenek_az_iskolakba_szeptemb

3 http://hvg.hu/itthon/20130814_Hoffmann_nem_allamositjak_a_tankonyvgyart

4 http://www.litera.hu/hirek/olvasni_es_gondolkodni_tanitanek

5 http://www.tanszabadsag.hu/blog/kit-izgat-mit-tanitanak-a-szakiskolakban/

http://nol.hu/belfold/20120924-egyszer_hasznalatos_munkasok_lesznek?ref=sso

6 http://fn.hir24.hu/itthon/2013/05/15/csak-nehany-iskola-ter-le-a-hoffmanni-utrol/?action=PrintPage

7 http://www.petroczi.eoldal.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/Pedagogusok_munkabeosztasa.html

http://morgasjoga.blog.hu/2013/08/02/megjelent_a_pedagogusi_bertabla?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

http://www.vg.hu/kozelet/iden-nem-jar-cafeteria-a-pedagogusoknak-409685

8 http://magyarnarancs.hu/narancsblog/nem-banom-legyen-dontetlen-botrany-a-kolcsey-gimnaziumban-86086

9 http://hvg.hu/itthon/20130220_alkotmanybirosag_kotelezo_ovoda

10 http://444.hu/2013/05/30/suranyi-laszlo-fazekas/

11 http://morgasjoga.blog.hu/2013/08/08/megjelent_az_emmi_tanevkezdo_emminense?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare

További információk, hasznos linkek, olvasnivalók:

http://www.tanszabadsag.hu/blog/ (ezen belül: http://www.tanszabadsag.hu/blog/tavolodoban-europatol-oktatasi-arnyekjelentes/

Ritók Nóra: http://nyomorszeleblog.hvg.hu/

http://www.tani-tani.info/irasok_l_ritok_nora

Fábry Béla:  http://www.plebejus-pedagogus.blogspot.hu/

Nahalka István: http://nahalkaistvan.blogspot.hu/

Radó Péter és Setényi János (OktpolCafé): http://oktpolcafe.hu/


Nőtt az erőszak a magyar iskolákban?

2012.10.18 – FN24

Nem tudjuk, hogy most több erőszakos eset van-e, vagy csak úgy tűnik, de a pedagógusok ezt érzik, és eszköztelenségről panaszkodnak. Vekerdy Tamás szerint az iskola frusztrál, és a frusztráció agresszióhoz vezet. Pokorni négy ponttal állt elő.

Pokorni Zoltán az X Kommunikáció Központ (XKK) kerekasztal-beszélgetésén azt hangsúlyozta, nem tudjuk (hiszen nincsenek erről szóló adatok), hogy több-e az erőszak a magyar iskolában, mint korábban, vagy csak úgy tűnik. A volt oktatási miniszter hozzátette: a pedagógusok mindenképp úgy érzik, hogy romlott a helyzet, és ráadásul nincsenek felkészülve ezek kezelésére. Az a néhány hazai és nemzetközi mérés, ami volt ezzel kapcsolatban, azt mutatja, hogy iskolai erőszak tekintetében a többi európai és tengerentúli országhoz képest Magyarország „a nyugalom szigete”. Nálunk ráadásul nem is homogén a kép: az erőszak a szakiskolákban sokkal inkább jellemző, mint a többi középiskolában. Az általános iskoláknál pedig a földrajzi elhelyezkedés mentén lehet éles határvonalat húzni: a keleti országrészben sokkal több ilyen eset van, mint a Dunántúlon.

Az oktatási bizottság elnökének véleményéhez kapcsolódott Vekerdy Tamás pszichológus is. Mint mondta, hamis az a közvélekedés, hogy csak az utóbbi években ütötte fel a fejét az iskolákban az erőszak. Tudjuk jól, hogy Ferenc József idején is vertek már agyon tanárt Szabadkán, ezt Kosztolányi Dezső meg is írta az Aranysárkányban – mondta. Azt ő is elismerte, hogy manapság sokkal nagyobb a sajtója egy-egy ilyen esetnek.

Continue reading


Látogatóban… L.Ritók Nóránál

2012.10.17. – Grasselly Emese és Forgács Péter jegyzete

Áll velem szemben valaki, aki ugyanúgy pedagógus, mint én. Ugyanolyan keveset keres, van családja, vannak magángondjai. És létrehoz egy iskolát, ahol felkarolja azokat, akik még kevesebből élnek, még több magángondjuk van, még nagyobb a családjuk.

Berettyóújfalu messze van. Nagyon. Mégis jó érzés volt oda elmenni és egy fél napot ott lenni.

Nóri mosolygósan fogadott, volt pár percünk beszélgetni vele. Amíg meséli a hivatalos procedúráit, a minisztériumokkal való harcait, ellenállást és segítségadást, addig érkezik még egy autónyi adomány, amit a miénkkel – és az általunk odajuttatottal (köszönet illeti: Szántó Juditot, Tamássy Györgyit és Fábry Bélát adományaikért) – együtt ki is pakolunk.

Lehetőségünk nyílik bekukkantani az osztályba, ahol a gyerekek épp az álmukat rajzolják. Vidám kis kompánia, nincs különbség közöttük. Se anyagi, se etnikai se másmilyen. Együtt dolgoznak, vidáman, jókedvűen. Van, aki ül, van, aki térdel a széken, akad, aki a padon hasal. A nagy munkába belefeledkezve olyan is volt, aki a nyelvét is kint felejtette.

Aztán Nóri berámol minket a kocsijába, és irány Told. Útközben mesél. Az alapítvány munkájáról, a nehézségeiről, örömeiről, családokról, gyerekekről.

Continue reading


Szegregációt hozhat a tanárképzés múltidéző reformja

2012.10.13. – NOL – Boda András

Oktatás – A pedagógiai társaság elnöke és a PDSZ is súlyos tévedésnek tartja a kormányzati terveket

Jelentős változások előtt áll a tanárképzés a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott kormányrendelet-tervezet szerint. 2013 őszétől felmenő rendszerben szétválasztanák az általános és a középiskolai tanárok képzését, nagyobb szerepet kapna a szakmai gyakorlat.

Diplomaosztó az egri tan...

 

Diplomaosztó az egri tanárképző főiskolán
Szántó György

Emellett – miként arról már lapunkban is írtunk – visszaállítanák az osztatlan képzést. Az általános iskolai tanári szak négy-, a középiskolai tanári szak ötéves lenne, és a hallgatóknak mindkét esetben plusz egy év gyakorlattal kellene lezárniuk tanulmányaikat.

A tervezetet szerdáig lehetett véleményezni, s több szakmai szervezet tett is érdemi észrevételeket. Nem ért egyet a tervezett módosításokkal Trencsényi László egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke sem. Mint azt lapunknak elmondta, az osztatlan képzés visszaállítását súlyos szakmai hibának tartja, hiszen ezzel túlságosan korai pályaválasztásra kényszerítik a hallgatókat. A jelenlegi bolognai rendszerben a hallgató hároméves alapképzés után – azaz 21 évesen, felnőttként – dönthet arról, hogy elindul-e a pedagógushivatás felé, vagy más mesterképzést választ. Ehhez képest az osztatlan képzés bevezetése esetén már 18 évesen végleges döntést kellene hozniuk a fiataloknak.

A szakember kifogásolja azt is, hogy a képzési időben különbséget tesznek az általános és a középiskolai tanárok között, hiszen az előbbieknek négy-, az utóbbiaknak ötéves elméleti oktatást írnak elő. „Ebből az következik, hogy a tervezet készítői szerint a középiskolákban jobban képzett tanárokra van szükség, mint az általános iskolákban. Ez azonban súlyos tévedés” – állítja Trencsényi László. Ennek kapcsán megemlítette: a nyolcosztályos gimnáziumok miatt ma már a tanulók fele tízévesen középiskolában tanul. Ezután tehát a nyolcosztályos gimnáziumokban tanulókat jobban képzett pedagógusok tanítják majd, mint azokat – az általában kevésbé jól szituált családokból származó – gyerekeket, akik tizennégy éves korukig általános iskolában maradnak. Mindez Trencsényi László szerint nem más, mint „arcátlan szegregáció, a társadalmi igazságtalanság betetőzése”.

Continue reading


Integráció, ami együtt nevelést jelent

2012.09.17. – NOL

A Népszabadság szeptember 3-án interjút közölt Gloviczki Zoltánnal. Ebben a helyettes államtitkár kitér arra, másfajta jövő vár az esélynövelő intézkedések húzóágazatának számító integrációs programra (IPR). A kezdeményezés alapelveit halványan elismerő szavain túl megfellebbezhetetlen értékítéletet mond a dolog eredményességéről. Azt állítja, az erre fordított komoly összegek ellenére nem sok dolog történt, hozzátéve, „egy átlag pedagógus Észak-Magyarországon azt mondja, konkrétan semmi”.

Mindez baljóslatú előrejelzésként is felfogható annak fényében, hogy a közoktatás egészéről még ennél is súlyosabb szavakkal szól. Sarkos, futballpályaszéli kifejezésekkel („a rendszerváltozás az oktatás világában tört-zúzott”). Eddig is tudtuk, hogy a programnak szakmán belül és kívül egyaránt vannak nagyszámú pártolói, ellenzői. Az óvodai-iskolai integráció eddigi gyakorlata éppúgy, mint koncepciója valóban alapos és szakavatott kritikára és megerősítésre szorul. Vannak támpontok, kutatások, erről szóló, nem szakmai nyilvánosságnak is szánt összefoglalók (pl. Havas–Zolnay: Sziszifusz számvetése, Beszélő, 2011. jún.).

Úgy tűnik azonban, hogy itt is kapuzárás lesz. Ha úgy vesszük, kapunyitás. Rövidesen egy másfajta elvek szerint szerveződő együtt nevelési színtérre léphetünk majd be. Miközben jelen pillanatban érvényes pályázati szerződése van kb. 1700 IPR-tagintézménynek, többletgondoskodásban részesül 85 ezer gyerek, illetményben 14 ezer pedagógus. A folytatásról, annak mikéntjéről azonban nem tudunk semmit. A régi nyomvonalon új rendeletet alkottak, az integrációs programot pedig a Széll Kálmán Tervbe bokrétaként beleszőtték. A váltókat azonban átállítják.

Néhány apró kiegészítés. Célzott vizsgálatok híján átlátszó demagógia, ha „egy átlag pedagógus” véleményére alapoznak bármit. Nem vall különösebb belátásra, ha leendő kormányzati lépéseket céloznak alátámasztani effajta olcsó hivatkozásokkal. Leegyszerűsítés az is, ha azt állítjuk, két tábor áll szemben egymással. Ennél sokszínűbbek és változó összetételűek a halmazok (l. Havas–Zolnay). A pártoló oldal is megosztott, kritikus, de jelentős mértékben elkötelezett.

Continue reading


Gloviczki Zoltán: a feszültség eredete nem az iskola

2012.09.02. – NOL – Ónody Molnár Dóra

Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár költözésként írja le az oktatásban zajló hatalmas átalakítást, ilyenkor az ember még hajlamos azon rettegni, hogy az ágy befér-e az ajtón. Az idei tanévkezdés az illetékes szerint is zavarosra sikerült, de szerinte ebből nő ki egy jobb rendszer. – Nem az a cél, hogy visszatérjünk a hetvenes évekhez, de annyi bizonyos és ennyit vállalok is, hogy a rendszerváltozás az oktatási világában tört zúzott – mondja Gloviczki.

Gloviczki Zoltán: Az áta...

Gloviczki Zoltán: Az átalakítás sebessége valóban nagy, van körülötte egy sokkterápiás hangulat. De minden megy a maga útján
Népszabadság – Kurucz Árpád

– Ön sokáig tanárként dolgozott, azaz a másik térfélen játszott. Visszaemlékezve erre, valóban nyugodt szívvel tudja mondani, hogy ma kiszámíthatóság és biztonság van iskolákban?

– Először is, nem másik térfélen, hanem csupán más pozícióban játszom. Azt az átalakítási folyamatot, amelynek éppen a kellős közepén vagyunk, a költözéshez szoktam hasonlítani. A költözések többnyire rumlisak, néha kicsit ijesztőek is. Nekem nagy családom van, sokszor költöztünk. Minden ilyen horderejű változásnak érdekes pszichológiája van, ami az oktatáspolitikai helyzetünkre is érvényes. Az ember az első fázisban nem azon gondolkodik, hogy az új lakása milyen szép lesz, hanem elkezd rettegni attól, hogy befér-e az ágy az ajtón. A második fázis még rosszabb, amikor a család ül a dobozok tetején, és elkezdi magát hergelni, hogy ennél a régi helyzet is jobb volt. Mi azt gondoljuk, a köznevelési rendszer átalakításának a vége jó lesz, de elismerem, menet közben egy-egy újabb probléma felmerülésekor tényleg vannak izgalmak. Úgy gondolom, két éve sokkal kiszámíthatóbb volt egy pedagógus tanévkezdése, de a számítások akkori eredménye minden volt, csak éppen biztató nem. Ezzel szemben a most már élesen kirajzolódó jövőképet határozottan ígéretesebbnek tartom. 

Continue reading


Nem csak Jászladányban érezhető a növekvő a feszültség

2012.09.01. – NOL – Ónody-Molnár Dóra

Nyáron a Legfelsőbb Bíróság kilencéves ügy végére tett pontot, amikor kimondta, hogy Jászladányban az önkormányzat jogellenesen különítette el a hátrányos helyzetű és a roma gyerekeket.


Jászladány – Csak a tanévnyitó lesz közös?
Fotó: Kovács Bence
A tanévkezdést megelőzően a képviselő-testület feloszlatta magát, a polgármester lemondott. A jászladányi roma gyerekek ügyét felkaroló Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) úgy tudja, az évnyitó egy épületben lesz ugyan, de nem együtt kezdik az évet a jobb módú családok gyerekei, akik az alapítványi, és a hátrányos helyzetű, roma tanulók, akik az önkormányzati intézménybe járnak.

Az önkormányzat súlyosan eladósodott, nem lehet tudni, mi lesz az alapítványi iskola sorsa. Az alapítványi iskolába járó gyerekek szülei a CFCF-et és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezetet okolják az iskola esetleges megszűnése miatt. A településen a tanévnyitó közeledtével egyre nőtt a feszültség emiatt.

Nyíregyházán az önkormányzat „átszervezésre” hivatkozva sorra zárja be, vonja össze az iskoláit, egy iskola azonban mégis újra nyithatja kapuit. A Huszár-telep melletti iskolát néhány éve éppen azért zárták be, mert a város vezetői felismerték, hogy jogsértő fenntartani olyan iskolát, ahol származásuk alapján különítik el a gyerekeket. Az új fenntartó a görög katolikus egyház lesz, amely 14 roma származású elsőssel indítja el az iskolát. Más tanulójuk ott nincs. Ezzel viszont megsértik a közoktatási törvény szegregációt tiltó rendelkezéseit. A CFCF nem érti, miért nem tartják be a görögkatolikusok a törvényt, amely az egyházakra is vonatkozik. Különösen, hogy a Huszár-telepitől pár buszmegállónyira már működik a városban görögkatolikus iskola, oda is járhatna a 14 elsős.

Csörögön a tanévkezdés előtt kilenc roma gyerek nem tudta, melyik iskolába kell járnia. A közeli Vác azért nem vesz fel csörögi gyerekeket, mert a csörögi önkormányzat harmincmillióval tartozik a városnak. A sződiek pedig azért nem, mert az iskola társulási megállapodása szerint korlátozottak a férőhelyek. A CFCF az egyik csörögi szülőtől úgy tudja, „egy fehér bőrű apukának” mégis sikerült egy gyereket felvetetnie a napokban. A csörögi helyzet rendkívül sokat elárul az államigazgatás működéséről: a megyei és fővárosi szintű kormányhivatalok nem tudták eldönteni, ki a felelős kijelölni a kilenc gyerek körzeti iskoláját.


A jó iskola élet-halál kérdése

2012.08.27. – Index – Szalai Bálint

Ha a jövedelmi különbségeket csökkenteni akarjuk, akkor növelni kell a felsőoktatásban résztvevők számát, mondta a CEU-n tartott előadássorozata kapcsán az Indexnek adott interjúban Joshua Angrist amerikai-izraeli közgazdász. A Nobel-díj várományosaként emlegetett kutató szkeptikus, ami az elitiskolák hatékonyságát illeti, aggasztónak tartja, hogy a középiskolákban főleg a kisebbségek továbbtanulási esélyei romlanak, és kutatásai eredményei szerint a tanköteles korhatár csökkentése káros. Ezek egyébként amerikai tapasztalatai.

RDA 2175

A jövedelmi egyenlőtlenségek témája elég népszerű mostanában az USA-ban és nálunk is – mi az oktatás szerepe a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésében?

A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésének az az egyik legfontosabb oka, hogy az oktatás haszna világszerte jelentősen megnőtt az utóbbi időben. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy egyetemet járt ember egyre inkább többet fog keresni élete során, mint aki csak középiskolát végzett. A kettejük közötti jövedelmi rés elképesztően nagy lett az elmúlt néhány évtizedben, az Egyesült Államokban a nyolcvanas évekhez képest nagyjából megduplázódott a különbség, még ha most kezd is kisimulni. Ezért ha a jövedelmi különbségeket csökkenteni akarjuk, akkor egyszerre kell megemelnünk a felsőoktatásba jelentkezők számát, emelni a végzettek arányát és javítani a felsőoktatás színvonalát. Ez ugyanúgy igaz a középiskolákra is, bár ott nem olyan nagyok nálunk a különbségek.

Continue reading


L. Ritók Nóra: Hatások és integráció

2012.08.09 – Taní-tani

A szerző felvétele

Nem értjük, hogy nélkülük nem lehet. Változás csak a kettőnk tudásával lesz. Ahhoz, hogy megfelelő hatást dolgozhassunk ki, nem elhanyagolható az alany ismerete. A partnerré tétele. Mert a megoldáshoz ők is kellenek.

Azon sokat gondolkodom, miért nem működik. Pedig pénzt, azt öltek bele sokat. Mégsem megy. Furcsa, hogy most, amikor bizonyos hatások felerősödnek, most kezd világossá válni, hol lehet a baj.

Azt hiszem ott, hogy csak hatni akarunk. Megállapítjuk, hogy nem megfelelően élnek, tanulnak, dolgoznak, hozzánk viszonyítva, persze, hozzánk, a többséghez, akik „normálisak” vagyunk, és ők nem azok, tehát hatni kell rájuk.

Sokáig próbáltuk az iskolarendszerben, időt, korrepetáló órákat fordítani rájuk, nem törődve semmivel, csak a hatással, csak a cél lebegett a szemünk előtt, igen, le is írtuk indikátorokkal, hány százalékkal kell csökkenni a hiányzásnak, javulnia a kompetenciamérés eredményeinek, hiszen hatunk, óraszámokat, feladatlapokat, felzárkóztató foglalkozásokat áldozunk rájuk. Persze igazoljuk, számokkal, jó, kicsit rásegítve, hogy eredményesen hatunk. Sok helyen hazaküldik most is a kompetenciamérésről azokat, akik lerontják a százalékokat. Mert valahogy igazolni kell a ráfordított pénzt, időt, energiát… mert az nem lehet, hogy nincs hatás… eredmény… legalább látszólag, a statisztikák szintjén…
Mégsem javulnak.

Continue reading