Továbbtanulás kategória bejegyzései

2016. március 30. – intő a kormánynak!

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒

szorolapkep

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒, plakát  ⇒⇒⇒


„TANÁROK, DIÁKOK, SZÜLŐK! NE DŐLJETEK BE! MOST AKARNAK CSŐBE HÚZNI TITEKET!”

„Szabó Tímea országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán osztotta meg, mi történt a parlament oktatási bizottságának keddi ülésén.”

Tovább a 24.hu írására ⇒⇒⇒


2016. február 13.


Repülőjegy csak – oda

„A magyar egyetemek egyre több tehetséges hallgatót veszítenek az európai és a globális felsőoktatási versenyben. A szakminisztérium az adatokra hivatkozva azt állítja, nincs probléma a versenyképességünkkel, de ha a sokéves késésben lévő statisztikák mögé nézünk, ijesztő tendenciák mutatkoznak meg. Egyes jóslatok szerint 10 éven belül minden második diák külföldön akar majd továbbtanulni. Van olyan budapesti topgimnázium, ahol minden ötödik érettségiző külföldön tanul tovább. Az ő tudásuk és kreativitásuk pedig már rövid távon is nagyon fog hiányozni a magyar gazdaságból. Riportunkban közvetlen közelről mutatjuk meg, hogyan működik az agyelszívás.”

Tovább a vs.hu írására ⇒⇒⇒


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata a kormány szakképesítési rendeletéről

A kormány az egyetemi szakképesítések terén is teljhatalmú önkényúrnak képzeli magát: 2015. június 10-én megjelent 139/2015. számú rendeletével huszonegy alapképzést, harminchét mesterszakot és két osztatlan képzést szüntetett meg, miközben létrehozott néhány új szakot.

Az Oktatói Hálózat szerint a kormány illetéktelen annak eldöntésében, hogy milyen szakok taníthatók, illetve tanulhatók a felsőoktatásban.

Demokratikus körülmények között az autonóm egyetemi műhelyek joga, hogy meghatározzák oktató– és kutatómunkájuk tartalmát és a szakok kínálatát; a szakok létesítéséhez és indításához szükséges akkreditációról független intézmények döntenek; a diákok pedig a felkínált szakok közül szabadon választanak

Autonómiát az egyetemeknek, szabad választást a diákoknak!


Fekete ország – szolidaritási felhívás

Mi, alulírottak, felhívunk minden felelős magyar állampolgárt, hogy a mai naptól, 2015. április 25-től, a ruháján viselt FEKETE szalaggal, vagy valamilyen fekete ruhadarabbal, kiegészítővel jelezze, szolidaritást vállal az ápolónőkkel, akik tisztességes munkakörülményekért küzdenek. Szolidaritást vállal az egészségügyben és a szociális ágazatban megnyomorítottakkal, az átalakított oktatásügyben bírósági döntéssel szegregált diákokkal, az egyeztetés és valódi ok nélkül bezárásra ítélt iskolák dolgozóival és diákjaival, az egyetemi autonómiától megfosztott tanárokkal és diákokkal, a kultúra intézményi átalakításának kárvallottjaival, ennek a babitsi Fekete országnak minden jobb sorsra érdemes, változtatásra éhes lakójával.

Dénes Gábor, filmrendező
Kürti Judit, tanár, szerkesztő
Lázár Júlia, tanár, költő, műfordító
Nagy Emília, tanár

Csatlakozás ⇒⇒⇒

 

 


A HAT, az OHA és a Hívatlanul a Közfelháborodás napján

Elhangzott Budapesten, a Parlament és 15 ezer ember előtt 2014. november 17-én, kb. 18:30-kor. (A felvételen 23:23 és 32:04 között látható/hallható.)

 

Kedves tiltakozó Honfitársaim!

Magyarország kormánya több ízben kezdeményezett adóforintok millióiból nemzeti konzultációt a saját szájíze szerint, a saját céljai érdekében. Nemzeti konzultációt akar a kormány? Íme, egy valódi nemzeti konzultáció! A Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat nemzeti konzultációt kezdeményez az oktatás kérdésében, itt és most.

Magyarország kormánya az élethosszig tartó tanulás helyett a gondolkodás nélküli társadalom programját hirdette meg. Az elmúlt években feldúlta a teljes oktatási rendszert, központosította és uniformizálta a közoktatást, elvette a gyermek, a szülő és a pedagógus szabadságát.

Megkezdte a társadalom ideológiai átnevelését: központi egyentanterveket és egyentankönyveket vezetett be, egyre nagyobb előnyhöz juttatta az egyházi iskolákat.

A kormány 2015-ös költségvetéséből kitűnik, hogy mintegy 100 milliárd forint kivonását tervezi a közoktatásból!

A teljes oktatási rendszer tervezését és működését a finanszírozás átláthatatlansága jellemzi!

A kormány elsősorban a legszegényebb rétegeket sújtja azáltal, hogy csökkenti a gyermekétkeztetésre és gyermekvédelemre szánt összegeket.

A tervezet a közoktatás szerkezetének drasztikus átalakítását célozza, amellyel tovább növelik a társadalmi csoportok közötti szakadékot, tovább rontják a leszakadó rétegek életlehetőségeit. Ehhez járul még a családi pótlék munkaviszonyhoz kötésének terve, ami a leghátrányosabb körülmények között élő gyermekeket veszélyezteti.

A kormány a felsőoktatás hagyományos intézményrendszerét is megtámadta. A korábbi évek forráskivonásai után most kancellárokat nevez ki az egyetemek élére, hogy saját politikai céljai érdekében beleszólhasson az egyetemek életébe.

Ez a költségvetés végveszélybe sodorja a már egyébként is szétzilált magyar oktatási rendszert és ennek révén egész társadalmunk jövőjét!

A mi nemzeti konzultációnk kérdései:

  • Akarja-e ön, hogy a kormány további 100 milliárd forintot vonjon ki a közoktatásból?
  • Akarja-e ön, hogy a szakképzés átszervezésével értelmes, gondolkodó emberek helyett beszélő szerszámokat bocsásson ki a magyar közoktatás?
  • Akarja-e ön, hogy az oktatási rendszer kivesse magából a legelesettebbeket?
  • Akarja-e ön, hogy az érettségit adó gimnáziumba csak a kiváltságosok járhassanak?
  • Akarja-e ön, hogy a továbbtanulás lehetőségét elzárják gyermekei elől?
  • Akarja-e ön, hogy gyermeke ‒ saját érvényesülése érdekében ‒ akár már 14 éves korában elhagyja a magyar közoktatást és Magyarországot is?

Kihirdetem a „Nemzeti Konzultáció” eredményét:

nem! az átláthatatlan finanszírozású, társadalomromboló oktatási koncepcióra!

A rögtönzött „Nemzeti Konzultáció” értelmében

  • Követeljük a 2015-ös költségvetési tervezet oktatásra vonatkozó pontjainak szakmai felülvizsgálatát!
  • Követeljük, hogy ne a legszegényebbektől elvont pénzekből fizessék ki az állami intézményfenntartó tartozásait!
  • Követeljük a gimnáziumi férőhelyek számának, a szakma- és iskolaválasztás lehetőségeinek megőrzését; és a felsőoktatás intézményi szuverenitásának helyreállítását!

Felolvasta Nagy Emília, középiskolai tanár


A január 25-ei tüntetés sajtója


Hogyan? Tovább!

 

Hogyan? Tovább!

2013. január 25 – http://plebejus-pedagogus.blogspot.hu – Szerző: Fábry Béla

 

Minden magára valamit adó szervezet szembesül időnként ezzel a kérdéssel. Jobbára olyan alkalmakkor, amikor valamilyen fordulópont közelébe ér. Már ami a szervezet vállalt feladatait illeti.

 

Ebben a helyzetben vannak ma azok a civil kezdeményezések, különösen azok a hálózatok, amiket az Orbán-kormánynak az oktatás területére beszűrődött hatalomtechnikai aktivitása[1] elleni tiltakozás hívott életre.

 

E hálózatok tipikus protest-mozgalmak. Létüket a tiltakozásnak köszönhetik. Annak, hogy felismerték, amit az Orbán kormány az oktatás területén tesz, az olyan pusztítás[2], ami ellen fel kell lépni. Ennek van egyszerűbb, és van kifinomultabb formája.

 

A pedagógusok 2011-ben a köznevelési törvény elfogadása elleni tiltakozás érdekében mentek az utcára. A Hálózat a Tanszabadságért a Kossuth téren tartott Fogadóórát. Némi média-nyilvánosság, szerény társadalmi visszhang, eredmény semmi. Már, ami az elsődleges célt, a törvény elfogadásának megakadályozását jelenti. Viszont megerősödött egy csapat, sokan csatlakoztak a HAT-hoz, képviselői akkor, és azóta is sokszor mondhatták el a nyilvánosság különböző fórumán – rádióban, TV-ben print és e-lapban – véleményüket, honlapot kezdtek el működtetni[3], facebook csoport jött létre[4], ahol az aktualitásokról azonnal értesülhetnek a csoport tagjai is, azok is, akik „csak” olvassák, figyelik a csoport híreit. E megjelenések a tiltakozás kifinomultabb formáját jelentik. A HAT már a Fogadóóra keretében is elkészített elemzését a köznevelési törvényről[5]. Ebben az elemzésben mutatták ki azt, hogy a kialakítani tervezett rendszer tudományos megalapozottsága erősen vitatható, …  Nem sorolom. Olvasható a szöveg. Igaz, nem egy nachtkaszlira való olvasmány. Igényes, alapos, szakmailag pontosan argumentált elaborátum. Ennél is fontosabb, hogy a HAT-ban működő pedagógus-szakemberek felismerték, hogy nem elég azt mondani, nem, igent is kell tudni mondani. Kezdeményezésükre meg is kezdte működését az Agóra Oktatási Kerekasztal[6]. Ez a hálózati alapokon szerveződő műhely közzé is tette első „termékét”, azokat az oktatásfejlesztési értékeket, amik egy modern, széles társadalmi támogatottságot is maga mögött tudható, hosszú távon is alkalmazható oktatáspolitika alapjait jelenthetik[7]. Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy a HAT munkája nem ütötte át sem a szakmai nyilvánosság, sem a laikus nyilvánosság ingerküszöbét. Ennek alapján e kezdeményezést kudarcnak is lehetne értékelni. Ez az értékelés azonban téves lenne. A HAT volt az első protest civil szervezet, amelyik meglátta az oktatásra, a társadalomra leselkedő veszélyt[8], és az adott lehetőségeket kihasználva ezt szóvá is tette. Ezzel, mondhatjuk, mintát is adott az oktatás más szereplőinek.

 

Más utat jártak be a hallgatói, oktatói és a szülői hálózatok. Elemzésükre most kitérni nincs módom, ezt majd megteszik szakdolgozati téma kidolgozása keretében egyetemi hallgatók …

 

Amit viszont érdemes kiemelni, az a hallgatók kezdeményezése.

 

A kormány 2012 telén brutális módon avatkozott be a felsőoktatási felvételi keretszámok rendszerébe. A felvételi tájékoztató már régen a felvételire készülő középiskolások kezében volt, amikor a kormány teljesen váratlanul, minden szakmai döntés-előkészítő, és a döntés hatását vizsgáló tanulmány nélkül „vágta meg” az államilag támogatott képzés keretszámait, drasztikus tandíj-rendszert vezetett be. A hallgatók hivatalos képviselete, a HÖOK hallgatott. A hallgatók az utcára vonultak. Esett a havas eső, amikor a néhány ezer főnyi tiltakozó a lágymányosi campustól a Szabadság-híd pesti hídfőjéhez vonult[9]. Ez a tiltakozás inkább volt érdekes színfoltja a farsangi szezonnak, mint erőteljes és különösen hatásos érdekérvényesítő akció. Két fontos elemet viszont ki kell emelni. Egyrészt azt, hogy a hallgatói demonstráción ott voltak a középiskolások is, pedagógusok is. Ugyancsak fontos volt, hogy a hallgatók a tüntetést követően az ELTE jogi kara épületében egy tanterem-foglalási akció után a Hallgatói Hálózat további aktivitását vitatták meg. Jellemző, hogy ekkor a HÖOK ELTE ÁJK szervezete elítélte a HaHa kezdeményezését …  De ezek után – semmi. Legalábbis semmi olyan, ami érdemben befolyásolta volna a folyamatokat. Egészen 2012. korateléig. A kormány – gondolván, már egyszer bejött, be fog jönni még egyszer – ismét brutális beavatkozásról döntött. Miután az év végén döntött az egyetemek egyhavi költségvetési támogatásának zárolásáról, ismét a hallgatói felvételi keretszámokhoz nyúlt. Nem csak erőteljesen csökkentette a teljes felvehető hallgatói létszámot, hanem szűkítette az államilag támogatott férőhelyek keretét is. Ismét megjelent, most erőteljesebb visszhangot kiváltva a tandíj, és a röghöz kötés néven elhíresült hallgatói szerződések ügye[10]. Látni kell azonban, hogy itt egy egyszerű nadrágszíj-akcióról van szó. A kormány az ősz során több megszorító Matolcsy-csomagot[11] is elfogadott, látszott gáz van a költségvetéssel, nem jön össze a 2013-as terv más módon.  Ez kiverte a biztosítékot, és szokatlan egységfrontot teremtett. A hallgatók, a HaHa mozdult elsőként. Akciót, utcai demonstrációt szerveztek. Ott voltak az oktatók is – OHA néven ők is „hálózatosodtak”-, ott volt a HAT is, ott voltak a középiskolások is.  Ezt a kormányzati beavatkozást, és a HaHa kezdeményezését már nem nézhette tétlenül a HÖOK sem. Akciót, utcai demonstrációt szerveztek[12]. Nem hallgathattak a rektorok sem. A kormány intézkedései, figyelemmel arra, hogy Orbán Viktor az önfenntartó felsőoktatásról vizionált korábban, az intézményeket működésükben, néhányukat létükben veszélyeztette. Nem hallgathattak az oktatók sem, hisz a megszorítások állások megszüntetését jelentették. Erre reagáltak a szakszervezetek is. Elsősorban az oktatási rendszer átalakítását következetesen bíráló PDSZ, és megjelent a felsőoktatási dolgozók szakszervezete is.

 

Az eseménynek két olyan elemét kell kiemelni, ami a tüntetés erőteljes visszhangján túl mutatott. Miközben a hallgatók a Műegyetemi nagygyűlésről a parlament elé vonultak, a szervezetek képviselői – hallgatók, oktatók, intézményvezetők, szakszervezetek – az ELTE ÁJK épületében megalakították a hallgatói követelések érvényesítése érdekében azt az egyeztető fórumot, ami a közös érdekek alapján a közös képviseletet hivatott ellátni[13].

 

Közben sűrűsödtek a felhők a köznevelési rendszer átalakítása felett is. Az év végén komoly késés mutatkozott az államosítás előkészítésének folyamatában. Az önkormányzati iskolák átvétele, a Klebelsberg Központ felállítása, a fenntartás és működtetés rendezetlen viszonyai mellett a nagy visszhangot kiváltó bejelentés Matolcsy György nevéhez fűződik. A mézesmadzagként emlegetett életpályamodell bevezetéséhez kötődő pedagógus  béremelés 2013. szeptember 1-én nem lesz – jelentette be[14]. Ez a bejelentés önmagában is sokkoló volt, és ezt Gíró-Szász András konyakos kommentárja képes volt fokozni[15]. A szakszervezetek sztrájkkészültséget hirdettek, előkészítő szervezet létrehozásáról döntöttek.

 

A kormány az időhúzás és a tárgyaló felek megosztásának taktikai fegyverét vette elő.[16]

 

A HÖOK aláírt a kormánnyal egy megegyezést, a Pedagógusok Szakszervezete[17] aláírt a kormánnyal egy megegyezést[18].

 

Az úthenger dübörögve halad tovább.

 

Vannak bizakodásra okot adó jelek. Az iskolák pedagógusainak testületi megszólalásai[19], szakmai szervezetek is tiltakoztak[20], a középiskolás diákok eljutottak az országos szervezet létrehozásáig[21] , a közéleti-politikai szereplők felismerték, hogy az oktatási kérdésekkel foglalkozni kell[22], létrejött és működik egy szakmaközi együttműködés[23] …

 

Ezzel együtt új helyzet van. 

 

A kormány szemmel láthatóan egy centit sem enged a hatalmát biztosítani hivatott oktatási elképzeléseiből. Csak azokon a pontokon enged valamit, millimétereket, ahol látja, elképzeléseit nem tudja megvalósítani. Ezt egyébként is be kellene látnia, de most úgy állítja be, mintha a tárgyaló felek követeléseinek engedne, kész a megegyezésre[24].

 

Mit tehetnek ebben a helyzetben azok a civilek szervezetek, kezdeményezések, amelyek eddig is bírálták a kormány oktatás terén mutatott voluntarizmusát?

 

Továbbra is bírálni kell minden olyan jelenséget, ami az oktatási rendszer államosítását jelenti, ami szakmailag megalapozatlan, ami belátható következményét tekintve káros, ami a rendszer működésképtelenségét eredményezheti, eredményezi.

 

Tudományosan megalapozott elemzéseket kell készíteni a hatalom gyakorlatáról, minden kritikát álló tanulmányokkal kell bizonyítani az Orbán-Hoffmann rendszer szakmai gyengeségeit, tarthatatlanságát, a nemzetközi oktatásfejlesztési trendektől való eltérését.

 

Folytatni kell a jövőre tekintő, azt megalapozó, megkezdett szakmai munkát. Ez éppúgy jelentheti a hálózati erőforrásokat kihasználó együttműködést, mint professzionális kutatásokat.

 

Folytatni kell azt a felvilágosító munkát, aminek eredményeként pedagógusok, szülők, polgárok egyre nagyobb része, egyre több ember ismeri fel, hogy itt ténylegesen a jövő szétrombolásáról van szó, egy szűk csoport hatalmi érdekeiről, a hatalom birtokosai az oktatás terén is visszaélnek a választások alkalmával kapott felhatalmazásukkal[25], és az új rendszer kialakulásával mindenki veszít[26].

 

Folytatni kell a kapcsolatépítést azokkal a szereplőkkel, akiktől várható, hogy a civil szervezetek, kezdeményezések értékeit, szándékait, törekvéseit képesek lesznek a valóság folyamatainak alakításában megjeleníteni. Itt egy komoly dilemma előtt állnak a civilek. Ha azt akarják, hogy mindaz, amit képviselnek a valóság folyamataiban megjelenjen, és, ha ők maguk nem kívánnak a politika színpadán szerepelni, akkor vagy megkeresik, megtalálják a politikai színpad szereplőit, és együttműködnek velük, vagy maradnak önképzőkörök. Ez utóbbi is fontos, de ennek nincs köze a magyar társadalom jelenét és jövőjét meghatározó folyamatokhoz.

 

Folytatni kell a látványos elemeket is tartalmazó akciókat. A közelmúlt eseményei jelzik, hogy az emberek akkor figyelnek fel egy jelenségre, ha az szokatlanságával, különlegességével átüti a közéletet körül vevő elutasítást, egy-egy társadalmi alrendszer – oktatás, szociális ellátás, egészségügy, kultúra – szűknek értelmezett szakmai kérdéseit.  Egy-egy ilyen akció – pl. egy országos koordinációval, egy időpontban sok helyszínen megvalósuló, azonos tartalmi és formai elemeket megjelenítő villámcsődület -, a figyelmet reflektorként irányítja a célba vett jelenségre[27]. Látni lehetett, erre reagál a hatalom is.

 

Ott kell lenni a nyilvánosság fórumain. Ez természetesen akkor lehetséges, ha vannak olyan ügyek, amiket a nyilvánosság formálói – az írott és elektronikus sajtó szerkesztői – lapba, képernyőre valónak tartanak[28]. Ha van esemény, van a figyelmet vonzó mondanivaló, van lehetőség a megjelenésre, ha nincs esemény, mondanivaló, nincs lehetőség.

 

Külön fejezete a nyilvánossággal kapcsolatos munkának a közösségi oldalakon, különösen a facebook-on és a youtub-on való jelenlét. Ez a civil nyilvánosság. Ennek a civilek, a szervezetek, a szakemberek, az érdeklődő polgárok a birtokosai, a használói, a formálói[29]. Ezt nem tudja korlátozni semmilyen hatalom[30]!

 

További külön fejezetet jelent az e-nyilvánosságban a blogolás lehetősége[31]. Ez egy olyan új műfaj, ami a nyilvánosság kapuját az internet lehetősége kapcsán hihetetlen szélesre tárja! Változatos témában, változatos műfajban, változatos eszközökkel lehet eljutni az érdeklődő emberekhez. A blogok látogatottsági adatai azt jelzik, hogy ennek az eszköznek a használatával el lehet jutni olyan emberekhez is olyan mondanivalóval, amivel egyébként azokhoz az emberekhez azokkal a mondanivalókkal más módon nem lehetne.

 

Hogyan? Tovább!!

 

Mindenki – egyén, szervezet, hálózat – meg kell találja azt a munkaformát, azt az eszközt, amivel segíteni tudja ennek a formálódó, diktatórikus elemekkel jellemezhető világnak, ennek a vazallo-demokratúrának[32]  a megállítását, és segíteni tudja egy humánus-demokratikus világ[33]  alapjainak a kidolgozását, megvalósítását.

 

 

 

 

 

 

 

 


[1] Szándékosan nem használtam az oktatáspolitika kifejezést. Az a meggyőződésem, erről e blogban korábban írtam is, Orbán Viktornak nincs oktatáspolitikája, csak hatalma biztosítása érdekében alkalmazott hatalmi technikái, amiket az oktatás területén is alkalmaz. Lásd erről részletesebben a 2012. december 26-i bejegyzést.

 

[2] Kicsit késve, de annál világosabban fogalmazták meg ennek a pusztításnak a lényegét a budapesti Szilágyi Gimnázium pedagógusai, akik a nemzeti örökség elherdálásának nevezik mindazt, ami ma a közoktatásban történik. „A kormányzat nem mérte fel erejét és lehetőségeit, de jure végrehajtotta, ám de facto nem képes végrehajtani az állami irányítás alá vételt. A régi struktúrát fölszámolták, az új még nem létezik. A helyzet irracionális…. Tiltakozunke nemzeti örökség elherdálása ellen”. A teljes szöveget lásd: http://www.peticiok.com/az_iskolak_helyzeterol

 

[3] Lásd: www.tanszabadsag.hu

 

[4] Lásd: a facebook-on a „Tiltakozunk a köznevelési törvény elfogadása ellen” csoportot.

 

[5] Az alapos elemzés tizenöt fejezetet tartalmaz. A szöveget Nahalka István szerkesztette. Megtalálható a www.nahalkaistvan.blogspot.hu oldalon. Az első fejezet 2011. november 24-i keltezésű Lásd: http://nahalkaistvan.blogspot.hu/2011/11/halozat-tanszabadsagert-allaspont-i.html

 

[6] Lásd: https://sites.google.com/site/agoraoktatasikerekasztal/

 

[7] Lásd: https://sites.google.com/site/agoraoktatasikerekasztal/ertekek

 

[8] A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy több civil szakmai szervezet is tiltakozott 2011 őszén a köznevelési törvény kapcsán. Ezek egyike a Magyar Pedagógia Társaság. Lásd: http://www.pedagogiai-tarsasag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1091:az-mpt-elnoeksege-szakmai-ervelessel-elutasitja-a-toervenytervezetet&catid=87:mpt-elnoekseg&Itemid=47

 

[9] A 2012. február 15-i „utolsó nyílt nap” elnevezésű rendezvényről lásd: https://www.facebook.com/events/239367222807130/ , a hallgatói fórumról pedig lásd:http://www.youtube.com/watch?v=h6I6c4dyyCs&feature=youtu.be

 

[10] A parlament ősszel vitanapot tartott az oktatási rendszer kérdéseiről. Lásd erről:http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=587842 és http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=599506

 

[11] Csepeli György egy facebook bejegyzésben, követve a kormány névadási szokásait ezeket a csomagokat Rózsa Sándor Terveknek nevezete. Ez még akkor is találó, ha Rózsa Sándor nem a szegényektől, hanem a gazdagoktól  vette el azt, amit elvett …

 

[12] Lásd: http://index.hu/belfold/2012/12/12/tuntetnek_a_tandij_ellen/

 

[13] Lásd: http://www.fdsz.hu/sites/default/files/ofef-kozlemeny.pdf

 

[14] Lásd: http://atv.hu/cikk/20121007_oktatas

 

[15] „Amikor nagy vihar van a tengeren, azt is értékelni kell tudni, hogyha valaki kikötőbe vezet minket, nem biztos, hogy éppen konyakot kell rendelni” – mondta Giró-Szász András az M1 műsorában.

 

[16] Lásd erről e blog Csapda című bejegyzését.

 

[17] Másik két, szervezeti befolyását tekintve kisebb szakszervezettel együtt.

 

[18] Lásd erről e blog Kiderült … című bejegyzését.

 

[19] A Szilágyi Gimnázium felhívásához több iskola – Kölcsey, Teleki – csatlakozott. Lásd: http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/15/egesz-tantestuletek-csatlakoztak-a-tiltakozashoz/

 

[21] http://hvg.hu/itthon/20130119_Erdekvedo_halozatot_hoztak_letre_a_kozepi

 

[22] http://nol.hu/belfold/bajnai_szerint_gyokeres_valtozasok_kellenek_az_oktatasban, http://hvg.hu/itthon/20130124_Ellenzeki_egyeztetes_ujra_bevezetnek_a_18#rss

 

 

[24] Tipikusan ilyen az államosított iskolák igazgatóinak újrapályáztatása. Kétezer kilencszáz iskola igazgatói székét kellene pályáztatni, ha tartani akarnák az eredeti elképzelést. Nincs az az apparátus, amelyik képes lenne ezt az államosítás egyéb feladatai mellett megoldani.

 

[25] Miközben a választások előtt egy szót sem szóltak arról, az oktatás terén mit is akarnak … A felhatalmazást ennek fényében biankónak – tartalmában üres ígéret alapján történtnek – kell minősítenünk.

 

[26] Szülő gyereke nevelése tekintetében jogosultságát, szabad választását, pedagógus szakmai szabadságát és bérét, az iskola közvetlen társadalmi környezete az iskola életébe való beleszólás lehetőségét, …

 

[27] Erre lehet példa a hallgatóknak a köznevelési konferencián való demonstratív megjelenése. Lásd: http://index.hu/belfold/2013/01/18/megzavartak_balog_es_hoffmann_eloadasat_a_diakok/

 

[28] Azon érdemes lenne meditálni, hogy a nyilvánosságot ki formálja. Azok a szereplők – emberek -, akik az élet színpada történeteinek főszereplői, vagyok azok az emberek, akik a színpadi eseményekről tudósítanak … De ne ámítsuk magunkat. A média világában két mértékadó tényező van. A nézettségi mutató és a tetszési index.

 

[29] Lehetne hivatkozni az elmúlt évi arab tavaszra, de arra is, hogy vezető politikusok is élnek e nyilvánosság lehetőségével.  A civil alkalmazást bemutatva lásd pl. az kulturális terület civiljeinek youtub-os megjelenését (http://www.youtube.com/watch?v=YfenOc7leA0 /17.194 letöltés, 2013.01.25./, http://www.youtube.com/watch?v=X86TCau8qzw /10487 letöltés, 2013.01.25./, vagy a hallgatók és középiskolások Orbán Viktornak szóló üzenetét. http://www.youtube.com/watch?v=CDkkvNXj2Ik&feature=player_embedded#! /292.209 letöltés, 2013.01.25./

 

[30] Jól látszik az erőfeszítés kudarca olyan esetben, amikor nyilvánvalóan jogsértő internetes oldalt szeretnének jogszerűen megszüntetni. Lásd a szélsőjobboldali hírportál esetét.http://index.hu/kultur/media/2010/11/19/liberalisok_kovetelik_a_kuruc-info_betiltasat/ és http://nol.hu/belfold/kurucinfo__itt_a_veg_

 

[31] Már utaltam Nahalka István blogjára (www.nahalkaistvan.blogspot.hu). Most a http://oktpolcafe.hu/ –t említem, mint az egyik szakmailag kiemelkedő internetes fórumot.

 

[32] A rendszer rövid jellemzését lásd a 2012. 12. 26.-i bejegyzés 2. tételében.

 

[33] Nem ringatom magamat abban a naiv hitben, hogy az orbáni világ utáni világ maga lesz a megtestesült álom. Nem. Akkor és ott – bármikor is jöjjön el ez az idő – lesz szegénység, lesz társadalmi igazságtalanság, lesznek nehéz sorsú emberek, lesznek egyenlőtlenségek, lesznek érdekellentétek, … De reményeim szerint az a hatalom ne fogja akarni a társadalmi feszültségeket, kevesek jólétét sokak rovására, hanem éppen fordítva. A társadalmi feszültségek enyhítését akarja, sokak jólétét, és talán senkinek nem a rovására. 

 

 

 

 

 


Drasztikusan csökkentenék a tandíjmentes helyek számát az egyetemeken

2012.11.09. – Index

Az idei nagy vágás után jövőre további 27 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból, és már csak 31 340 új hallgató képzését finanszírozná az állam. A kormány által eddig előnyben részesítetttermészettudományos, orvosi, műszaki képzéseken is jelentősen csökkentenék a tandíjmentes állami helyek számát, írja a Népszabadság a birtokába jutott jogszabálytervezet alapján.

Az október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint a tavalyi számokkal összehasonlítva csak az alapképzésben hétezer diákkal kevesebbet vennének fel tandíjmentes helyre. Emellett ötezer részösztöndíjas helyet is biztosítanának. A részleges támogatásban részesülők zöme – négyezer hely – az esélyegyenlőség biztosítására létrehozott keretben szerepel.

Continue reading


A zárolások és a keretszámok sokkolják a magyar egyetemeket

2012.11.09. – NOL

A Népszabadság birtokába jutott jogszabálytervezetek alapján a felsőoktatás megroppanását jósolják nevük elhallgatását kérő gazdasági és oktatási szakemberek egyaránt.

Várakozó arcok egy koráb...

Várakozó arcok egy korábbi, a ponthatárokat bejelentő rendezvényen
Népszabadság – Móricz Simon

Egyszerre sokkolja majd ugyanis az ágazatot a felsőoktatási törvény módosítása – ebben az Orbán Viktor miniszterelnök által „önfinanszírozó felsőoktatásnak” nevezett modellt fektették le –, a jövő évi megszorítás, ami alapján az idei nagy vágás után további 27 milliárdot vonnak ki a területről, a keretszámok fabrikálása, tehát az államilag finanszírozott hallgatói létszám további csökkentése, valamint az idei költségvetési év váratlan zárolásai.

Continue reading


Lassú halálra ítéli a kormány a gyenge főiskolákat

2012.11.06. – Origo

A jogász- és közgazdászképzés állami támogatásának megszüntetése után az [origo] információi szerint ősztől már kommunikációt is csak önköltséges formában lehet majd tanulni, és a bölcsészettudományi férőhelyeket is visszanyesi a most formálódó keretszámrendelet. A kormány újabb éles kanyart vett a felsőoktatás átalakításában. A gyengélkedő egyetemeket és főiskolákat mégsem integrálják, hanem hagyják szépen lassan kimúlni.

A leghamarabb öt-hat év múlva kényszerítheti rá a kormány a magyar felsőoktatást az önfenntartó működésre, de hogy pontosan mikor és hogyan, arról egyelőre fogalmuk sincs az [origo] által megkérdezett rektoroknak. Orbán Viktor három hete vázolta fel az elképzelés lényegét a Magyar Rektori Konferencia (MRK) debreceni tanácskozásán. Eszerint a diákok az új diákhitel segítségével saját maguk finanszírozzák képzésüket, az intézmények pedig ezekből a befizetésekből tartják fenn magukat. A tiszta viszonyok a kormányfő szerint az egyetemek versenyképességét is javítják majd hosszú távon, mert a fiatalok nyilván olyan képzést választanak, amely piacképes, vagyis amelynek a végén el is tudnak helyezkedni, és vissza tudják fizetni diákhitelüket. "Ahova nem jelentkeznek diákok, oda nem szabad állami pénzt helyezni" – jelentette ki a miniszterelnök, és nagyon úgy fest, hogy a felsőoktatás küszöbön álló átalakításának is ez a mondat lesz a mozgatója.

Continue reading


Átveszik az elitképzést

2012.10.27. – NOL

Nevelés – Az Alkotmánybíróság továbbra sem foglalt állást a világnézetileg semleges tanítás ügyében

„Ezúton is köszönjük a Kormány nagylelkűségét” – ez olvasható a Piarista Rend Magyar Tartományának honlapján. Így, nagy K-val. És van is mit köszönni: Orbán Viktor miniszterelnök kormányhatározatban rendelkezett arról, hogy a nemzetgazdasági miniszter 1,2 milliárd forintot azonnal csoportosítson át az idei év költségvetéséből a piaristáknak, hogy a „támogatás segítségével a tartomány likviditási nehézségei” megszűnjenek, és önrészt biztosíthassanak „a folyamatban, illetve előkészítés alatt álló iskolafejlesztési” terveiknek.

A Piarista Gimnázium Pes...

A Piarista Gimnázium Pesti Barnabás utcai épülete
Fotó: Kurucz Árpád

A miniszterelnök arra is utasítást adott Matolcsy Györgynek és Balog Zoltán humánminiszternek, hogy „a 2013. és 2014. évi központi költségvetés tervezése során gondoskodjanak a Piarista Rend Magyar Tartománya »hitelfelvételének a kiváltásához és a beruházás befejezéséhez szükséges évenkénti 1,2 milliárd forint összegű támogatás Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben történő biztosításáról«”.

Ugyanezekben a napokban a miniszterelnök jobbkeze, Matolcsy György költségvetési zárolást hirdetett, amelynek a fő vesztese – mint azt lapunkban megírtuk – az egészségügy lehet, ahonnan 3,3 milliárdot terveznek kivonni. Néhány hete pedig az borzolta a kedélyeket, hogy a kormány – éppen a költségvetés helyzetére hivatkozva – elhalasztja a pedagógus-életpályamodell bevezetését, ami praktikusan fizetéscsökkenést jelent a pedagógusoknak.

Ugyanis, ahogyan erre a Pedagógusok Szakszervezete csütörtöki közleményében rámutat, a legfrissebb közlönyben olvasható egy kormányhatározat, amely szerint jövő szeptembertől – ha a gazdasági helyzet nem javul – emelkedni fognak a munkaterhek, de ehhez nem kapcsolódik bérfejlesztés. A megszorítások és zárolások közepette a Demokratikus Koalíció (DK) nyílt levélben fordult Papp Attilához. A szegedi Piarista Gimnázium igazgatójától azt tudakolja a párt, „milyen módon sikerült elérniük a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy ilyen összegű támogatáshoz jussanak?”

Continue reading


Ki dolgozik, nem tanulhat

2012.10.19. – Népszava

Nem folytathatják tanulmányaikat azok a pályakezdők, akik hogy mihamarabb munkát találjanak, ki akarják váltani a Start kártyát. Az igénylés egyik feltétele, hogy nem lehet érvényes hallgatói jogviszonyuk, tehát nem csupán nappali, de levelező tagozaton sem tanulhatnak tovább. A szakértők szerint érthetetlen, miért lehetetlenítik el a pályakezdők továbbtanulását, amivel pedig versenyképesebbek lennének a munkaerőpiacon.

A pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséről szóló törvény kimondja, hogy csak az igényelhet Start kártyát, aki megszakította vagy befejezte tanulmányait. A vonatkozó paragrafus azonban nem tesz különbséget aközött, hogy valaki nappali vagy levelező tagozaton folytatja felsőfokú tanulmányait, pedig nyilvánvaló, hogy óriási különbség van a teljes idejű és részidős képzések között – elvégre amíg a nappali képzés mellett gyakorlatilag lehetetlen állást vállalni, a levelező tagozatot rendszerint azért választják a jelentkezők, mert dolgozni akarnak.

Continue reading


A világ legiskolázottabb országai – Magyarországot ne keressük az élmezőnyben

2012.10.03. – Világgazdaság

Kanada, ahol 25-64 évesek több mint fele felsőfokú végzettségű, a világ legiskolázottabb országa – derül ki az OECD „Education at a Glance” összesítéséből, amelynek néhány eredményét a 24/7 Wall Street foglalta össze. A dobogóra Izrael és Japán került fel, Magyarország nincs az első tízben.

Kanada már 2000-ben is a legiskolázottabb ország volt – igaz, akkor a felsőfokú végzettségű felnőttek arány még „csak” 40 százalék volt. 2009-ben a GDP 6,1 százalékát költötték oktatásra – ez azonban kevesebb, mint a 6,3 százalékos OECD-átlag. A felsőoktatás viszont a büdzsé 2,5 százalékát kapja – ebben a mutatóban csak az USA és Dél-Korea előzi meg.

Continue reading


A HAT, az OHa és a HaHa közös beadványa az ombudsmanhoz

2012.09.21. – Hálózat a Tanszabadságért, OHA, HaHa

 

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40.

Szabó Máté Alapvető Jogok Biztosa részére

Tisztelt Alapvető Jogok Biztosa!

Alulírott Hálózat a Tanszabadságért (HAT), Oktatói Hálózat (OHA) és Hallgatói Hálózat (HaHa), figyelemmel Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: „Alaptörvény”) 30. cikkének (1) bekezdésére az alábbiakkal keressük meg Önt.

Continue reading


A tudás kiárusítása

2012.09.21. – magyardiplo

Írta: Isabelle Bruno

Valérie Pécresse, mindjárt az után, hogy 2007-ben elfoglalta a felsőoktatási és kutatási miniszteri bársonyszéket, azt a kihívással felérő feladatot tűzte maga elé, hogy befejezi a felsőoktatás neoliberális reformját. A Les Echos 2010. szeptember 27-i számában megjelent interjúban kijelentette: „Helyre akarom hozni az 1968-as lázadás következményeit, méghozzá gyorsan, 2012-ig”. A mérlegkészítés pillanatában megállapítható, hogy szép sikerrel büszkélkedhet.

68aAz egyetemi szabadságról és kötelezettségekről 2007 nyarán elfogadott törvény (LRU) lenne az a jogszabály, amelyre Claude Guéant[1] szerint Nicolas Sarkozy a hivatalából távozó elnök[2] a legbüszkébb. A kiszélesített hatáskörökről szóló rendelkezés (RCE) következményeként, amelynek célja az lett volna, hogy az egyetemeket megszabadítsa a szoros állami felügyelettől, most a nyolcvan felsőoktatási intézményből nyolcat felügyelt függetlenség, azaz rektori gyámság alá kellett helyezni. A többi intézmény pedig boldogan belevághat a pénzforrások utáni hajszába. Kuncsoroghatnak a volt hallgatók baráti egyesületeinél, futkoshatnak támogatásra hajlandó vállalatok után, és persze emelhetik a beiratkozási díjakat. Egyszóval, az egyetemek újonnan kapott kompetenciája azt jelenti, hogy árulhatják magukat.

Continue reading