1. oktatáspolitikai kerekasztal – az álláspontok ismertetése

Print Friendly, PDF & Email

Oktatáspolitikai kerekasztal – szakmai összefoglaló
 Budapest, 2013. február 15.
………………………………………………………………………………………………

A Hálózat a tanszabadságért oktatási kerekasztal-felhívására az alábbi politikai tényezők – pártok és politikai szervezetek – jelentek meg:

  • Demokratikus Koalíció (Niedermüller Péter, Aratő Gergely)
  • Együtt 2014 (Daróczi Gábor)
  • Legyen Más a Politika (Osztolykán Ágnes, Zarándy Zoltán)
  • Magyar Szocialista Párt (Hiller István, Kunhalmi Ágnes)
  • Párbeszéd Magyarországért (Erőss Gábor)
  • Szabad Emberek Magyarországért (Ungár Klára, Simon Mária)

A szakmapolitikai megbeszélés egy konstruktív egyeztetésnek, az oktatáspolitikai álláspontok lényegi elemei kifejtésének alkalma volt.  A munka során megjelentek az azonos szakmai elemek is – pl. a gyerekek mindenek felett való érdekeinek hangsúlyozása, a világnézeti semlegesség kérdése, a társadalmi párbeszéd fontossága, a pedagógusok szerepe a változás folyamatában –, a hangsúlykülönbségek is – pl. az esélyteremtés, esélyegyenlőség kérdése – az eltérő álláspontok is – pl. a kialakult intézményrendszer további működtetése kérdésében -, és megjelentek azok a. kérdések is, amik további, részletesebb kifejtést igényelnek – pl. a fenntarthatóság kérdése az oktatásban, az iskola szerepének változása, a pedagógiai paradigmaváltás és a nevelő-oktató munka gyakorlata.
A politikai tényezők a munka folytatásáról döntöttek.

A megbeszélés résztvevői
1.    … kedvezően fogadták, hogy a HAT, mint az oktatásügy területen működő civil szervezet megbeszélést, szakmapolitikai dialógust kezdeményezett.

2.    … a magyar oktatásügy napjainkban megfigyelhető átalakítását, az átalakítás eseményeit, folyamatait kritikával fogadják, és fontosnak tartják, hogy a jövő oktatásáról szakmai, szakmapolitikai egyeztetés kezdődött. Ezt az egyeztetést további politikai tényezők bekapcsolódása számára nyitottnak értelmezik.

3.    … fontosnak tartják a párbeszédet, a társadalmi egyeztetést. Az oktatatási rendszer működtetése, fejlesztése kapcsán a legszélesebb szakmai, társadalmi és politikai konszenzusra törekednek. A jelen és a jövő oktatása szempontjából külön is foglalkozni kívánnak a folyamatok kulcsszereplőivel, a pedagógusokkal, a pedagógustársadalmat foglalkoztató szakmai kérdésekkel.

4.    … az oktatásban megjelenő értékek tekintetében nyitottak, a társadalom különböző csoportjai számára egyaránt elfogadható iskolai értékvilágban gondolkoznak, mely a közfinanszírozott intézmények esetében világnézeti semlegességet is jelent.

5.    … helyesnek tartják az oktatáspolitika készítésének érték-alapú megközelítését. A megbeszélés résztvevői fontos, fundamentális  értékként fogalmazták meg a gyerekek mindenek felett való érdekének megjelenítését, a tényekre alapozott oktatáspolitika kialakítását, az önkormányzatiság elvét, a szubszdiaritás érvényesülését, mind iskolai, mind iskolafenntartói területen, és az oktatási rendszer minden eleme tekintetében.

6.    … az oktatáspolitika kidolgozása során egyszerre kívánnak figyelemmel lenni a közeli jövő feladataira, és az oktatás egész társadalom érdekét képviselő, hosszú távú fejlesztési stratégiájára. Ez utóbbi – a jövő oktatás-fejlesztési stratégiája – kidolgozása nélkül azonban nem látják lehetségesnek a közeli jövő feladatainak megoldását sem.

7.    … a HAT által előterjesztett alapelvek, illetve a legfontosabb szakmai csomópontok mentén további megbeszéléseket tartanak fontosnak, és ezek előkészítésében elfogadják a HAT szervezői szerepét.

Megosztom a Facebook-on: