Kit izgat, mit tanítanak a szakiskolákban?

Print Friendly, PDF & Email

2012.05.24. – HAT állásfoglalás

A Hálózat a Tanszabadságért a politikai nyomáson felülkerekedő szakmaiság jelének látja, hogy az Országgyűlés egy módosító javaslat elfogadásával megakadályozta a szégyenletesen alacsony szakiskolai közismereti óraszám további csökkentését. Ugyanakkor szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, mit is jelent a csökkenteni kívánt 33 % a gyakorlatban.

A közelmúltban szűk körben, mindössze néhány kiválasztott iskola tanárainak véleményezésre bemutatott szakiskolai közismereti kerettanterv-tervezetből kiviláglik, mit is jelent a túl soknak tartott 33 % a gyakorlatban:

Heti 5 óra testnevelést, és összesen heti 7 órát a többi nem szakmai tárgyra!

A tervezet szerint ebbe a következők férnek bele: heti 1 óra matematika, 1 óra magyar nyelv és kommunikáció, 1 óra természetismeret, 1 óra társadalomismeret, 1 óra osztályfőnöki és 2 óra idegen nyelv – de egyáltalán nem fér bele informatika(!).

Ezek az óraszámok a HAT szakmai állásfoglalása szerint megkérdőjelezik a szakképzési reform kiemelten deklarált célját, a foglalkoztathatóság megalapozását. A három évesre rövidített képzésben a szakiskolai tanulók nem szerezhetik meg a munkaerő-piacon fontos alapkompetenciákat, és szakmatanulásuk közismereti alapjai is hiányozni fognak.

A kevés közismereti óra hatékonyságát tovább csökkenti az – egyébként támogatható felfogásban készült – kerettanterv bevezetésének előkészítetlensége.

A HAT a következő konkrét kifogásait fogalmazza meg az óraszámokkal és a kerettantervvel szemben:

1. A kevés közismereti óraszám legalább 45 %-át a testnevelés viszi el.

  • Valóban ennyire szükséges a fizikai munkát végző szakmunkástanulóknak a mindennapos testnevelés?
  • Hogyan képzelik ennek megvalósítását, amikor a napok felében a tanulók nincsenek is az iskolában, hanem a gyakorlati munkahelyen dolgoznak, esetleg nem is abban a városban, ahol az iskola van?

2. A munka világával, a munkaerőpiaccal való megismerkedésre egy tanévben összesen 2 óra jut, az osztályfőnöki órák keretében. A foglalkoztathatóság jegyében megújuló szakképzésben így ötvenszer annyi idő jut a testnevelésre, mint a munkaerő-piaci ismeretekre.

3. Egyféle kerettanterv készült minden szakmához, attól a helyi tantervben csak 10 %-nyi eltérés engedélyezett. Ugyanazt kell matematikából, természetismeretből tanulnia a gépészeknek, mint a bolti eladóknak, ugyanazon a példán kell életviteli ismereteket tanulnia a fővárosiaknak, mint a Szabolcs megyeieknek. Az eddigiekkel ellentétben szakmai előkészítő ismeretek sincsenek.

4. Az alapvetően példamutató, korszerű pedagógiai felfogásban készült kerettanterv olyan feladatok elé állítja a szakiskolai tanárokat, amelyre többségük nincs felkészülve. A felkészüléshez sem időt, sem segítséget nem kapnak. Nincsenek módszertani útmutatók, feladatgyűjtemények, tankönyvek, nincsenek segítő szakemberek.

5. A kerettantervről nem folyt, nem folyik a Nemzeti Alaptantervhez hasonló vita – a szakiskolákban a Nemzeti Alaptantervet is helyettesítő dokumentum az interneten nem is érhető el.

6. Az iskolák számára nem világos, mikortól kötelező és mikortól lehetséges az új rendszerre való áttérés, a tanulók nem tudják, milyen rendszerben fognak szeptembertől tanulni. A Szakképzési és a Köznevelési Törvény szabályozása nincs összhangban egymással e tekintetben.

7. A kerettanterv egyes témakörei kidolgozottságukban, színvonalukban közel sem egységesek – sem egymással nincsenek szinkronban, sem pedagógiai módszereit tekintve nincsenek összehangolva. A természetismereti témakör például messze alulmúlja a matematikait, vagy éppen a magyar nyelvit.

Mindezek alapján a HAT határozottan amellett foglal állást, hogy amennyiben az oktatáspolitika irányítói komolyan veszik a szakoktatás számára kitűzött célt, miszerint a foglalkoztathatóságot kell a képzés során elsődlegesen szem előtt tartani, akkor változtassák meg a közismereti óraszámokat, és a megváltoztatott óraszámokkal készült kerettanterv bevezetését alaposan készítsék elő. A kerettanterv előremutató vonásait megtartva minden érintett fél bevonásával vizsgálják felül a kapkodva készült, sok esetben szakmai, pedagógiai hibákat is tartalmazó tervezetet, és annak bevezetésére csak a 2013/2014-es tanévben kerüljön sor!

Megosztom a Facebook-on:

    Kit izgat, mit tanítanak a szakiskolákban?” bejegyzéshez ozzászólás

    1. Ezt a tesis dolgot nem értem pontosan. Mondjuk egy varrónőnek vagy kiadványszerkesztőnek (bár fogalmam sincs, hogy van-e ilyen szakiskola) tanuló diáknak tényleg szüksége van mozgásra, viszont ha a lehetőségek korlátozottak, akkor ehhez kell alkalmazkodni. Szerintem először legyen mindenkinek mit ennie (de legalábis a gyerekeknek), utána majd lehet sportpályákat meg tornatermeket építeni, ahol mindennaposan lehet majd testmozogni.

    Vélemény, hozzászólás?