Mire jutottak eddig a sztrájkbizottság által létrehozott szakértői munkacsoportok?

Print Friendly, PDF & Email

2012.11.28. – PDSzPécs

A sztrájkbizottság által létrehozott szakértői munkacsoportokban történt egyeztetéseken az alábbiakban értett egyet a szakszervezeti- és a kormányoldal:
  • A pedagógus álláshelyeket 22 óra kötelező óraszám és a törvényben előírt átlagos csoportlétszám alapján kell kiszámítani.
  •  „Garanciát kell adni a tekintetben, hogy az új bértábla bevezetése és az új foglalkoztatási rendszer bevezetése egy időben történik meg. Abban az esetben, ha elmarad az új illetménytábla bevezetése, nem lehet bevezetni az új foglalkoztatási rendet sem. A bizottság megállapodott abban, hogy amennyiben az új bértábla és az új munkaidő számítási rendszer egy időben történő bevezetése nem kerül elfogadásra, akkor a Kjt. szerinti bérezést kell továbbra is alkalmazni oly módon, hogy a heti 22 órát követő minden, a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásért a 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint óradíjat kell fizetni.
  •  „A kötött munkaidő, azaz a teljes munkaidő 80%-áig (heti 32 óra) elrendelhető munkavégzés feladathoz kötött, nem helyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak a 32 órát feltétlenül az intézményben kell eltöltenie. A szakszervezetek javasolják, hogy a 22-26 óra közötti tanítás teljesítésére lehetőleg egy intézményben kerüljön sor. A 26-32 óra közötti időre gyermekkel, tanulóval való közvetlen foglalkozást csak kivételesen, jogszabályban meghatározott esetben lehessen elrendelni. A felek egyetértenek abban, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minősülnek és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére teljesíthetőek (a 22-26 óra terhére). A felek szintén egyetértenek abban, hogy az Nkt. rendelkezései nem zárják ki, hogy kizárólag egyéb foglalkozások tartására létesíthető legyen munkakör” (pl. napközi otthoni nevelői munkára, csak az illető nem napközi otthoni nevelői munkakörben lesz, hanem tanító vagy tanári munkakörben).
  • Kormányrendeletbe kerül, hogy az azonos OM azonosító alá tartozó foglalkoztatottak kinevezési okmányában az adott intézmény kerül megjelölésre, mint munkahely, tehát nem változó munkahelyen történik a foglalkoztatás. A kinevezés és annak megszüntetése kivételével a munkáltatói jogokat az adott intézmény vezetője vagy az általa megbízott helyettes gyakorolja. Az intézményvezető kezdeményezésére történik az új kinevezés, vagy valamely kinevezés megszüntetése.
  • Kormányrendeletben kell egységesen értelmezni az egyéb foglalkozások fogalmát.
  • Azokban az esetekben, amikor a volt többcélú intézmények különböző OM azonosítót kapnak, lehetséges a változó munkahelyre történő foglalkoztatás, amennyiben lehetőség nyílik arra, hogy egyrészt fenntartói megállapodással, másrészt intézményvezetők közötti megállapodással létrejöjjön az a szakmai társulás, amely biztosítja a közös pedagógiai elvek továbbvitelét és az ehhez szükséges foglalkoztatást. E körben fennmaradna az igazgatótanács.
  • A közalkalmazotti törvényben előírt országos és fenntartói szintű egyeztetési rendszernek megfelelő egyeztetési fórumok az államosítás után is maradjanak meg (legyen kötelezett az intézményfenntartó központ szakszervezeti egyeztetésre)
  • A Híd programok a szakiskolákban induljanak.
  • A miniszter közvetíti a kormány felé azt a javaslatot, amely szerint a köznevelésben dolgozókra ne terjedjen ki az a szabály, amely korlátozás, amely tiltja a nyugdíj és az illetmény együttes folyósítását, illetőleg azt sem, hogy a megüresedett álláshelyeket ne lehessen betölteni. Ha ezt nem támogatná a kormány, akkor legyen egy éves türelmi idő, valamint, hogy legyen egyértelmű, hogy óraadóként a nyugdíjas foglalkoztatható legyen nyugdíjának megőrzése mellett.
  • „Valamennyi intézménynek tisztában kell lennie azzal, hogy a feladatainak ellátásához milyen források állnak rendelkezésre. A tervezésnek az intézménytől kell kiindulnia, és a gazdálkodás kérdéseibe be kell vonni az intézményvezetőt.”.
  • A megyei fejlesztési terv kormányrendeletben szabályozandó, a szakszervezetekkel a Kjt. szerinti előzetes egyeztetést le kell folytatni.
  • A pedagógus életpálya terjedjen ki a pedagógiai szakmai szolgáltatónál pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, ügyintéző szakértő munkakörben foglalkoztatottakat és a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus munkakörben dolgozókra. Akik középfokú végzettséggel rendelkeznek ehhez mérten a felsőfokú végzettségűekhez képest arányos béremelést kapjanak.
  • Kisiskolák esetében az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezi.
  • „Az előírt képesítésnek nem megfelelő pedagógusok esetében a köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően biztosítani kell a továbbfoglalkoztatást azok részére, akiknek tíz évnél kevesebb van hátra a nyugdíjazásig, illetőleg azok részére, akik öt éven belül megkezdik a tanulmányaikat. E rendelkezések alkalmazása akkor irányadó, ha a törvényváltozás miatt nem rendelkeznek a szükséges végzettséggel és szakképzettséggel.” (ez nagyjából bele is került az átadásról szóló törvénybe).
  • „Kormányrendeletben kell meghatározni a minősítés szempontjait. Ennek kidolgozásába be kell vonnia pedagógusképző felsőoktatási intézményeket, a szakmai szervezeteket és a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket.”
  • A pedagógusok minősítését végző bizottság tagja a kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselő nem lehet. A bizottság tagjainak többsége külsős szakértő és tagja az intézményvezető is. „A minősítési eljárás objektív szempontok szerint, objektív eljárásban, független bizottság előtt zajlik.”
  • „A szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolása – bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott, esetleges objektív feltételek mellett – a Pedagógus II. fokozatba történik.” (Azt javasoltuk, hogy ne támasszanak további feltételeket.)
  • Az állami intézményfenntartó központ működését meghatározó kormányrendeletet ki kell egészíteni azokkal a szabályokkal, amelyek garantálják, hogy érvényesülni tudjon az intézmények szakmai önállósága, az egyes intézmények költségvetési érdeke, az intézményvezetői közreműködés, a működtető települési önkormányzat érdekeltsége.
  • „Az állami intézményfenntartó központ és a működtető települési önkormányzat között megkötésre kerülő megállapodásban rögzíteni kell az önkormányzat „többletvállalásait”, annak finanszírozását.”
  • „Egyértelművé kell tenni, hogy a Központ nem rendelkezik utasításadási joggal, a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elkészítése, a tanulók ügyeiben való döntés, az intézményvezetői munkáltatói jogok gyakorlása, az intézmények egymás közötti együttműködése, illetőleg mindazon kérdésekben, amelyekben mint fenntartó, jár el.”
  • „Egyértelművé kell tenni, hogy az intézményvezető nélkül kinevezésre, kinevezés megszüntetésére, óraadó tanár alkalmazására vagy az alkalmazás megszüntetésére nem kerül sor. Az intézményvezetőt be kell vonni az intézmény feladatainak meghatározásával, szervezeti átalakításával, esetleges megszüntetésével összefüggő fenntartói feladatokba. „
  • „Az intézményvezető részt vesz a működéshez, feladatellátáshoz szükséges költségek megtervezésében, illetőleg a rendelkezésre álló források felhasználásával összefüggő döntések meghozatalában. Az intézményvezető részére az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint utalványozási vagy ellenjegyzési jog biztosítható.”
A sztrájkbizottság plenáris ülése 2012. november 28-án lesz.

Nagy Erzsébet

Megosztom a Facebook-on:

    Vélemény, hozzászólás?