államosítás címkével jelölt bejegyzések

Hoffmann Rózsa nem tágít

hir24.hu – 2013. január 30

 

 

Az oktatási államtitkár szerint a közoktatás átalakítása sikeres, a folyamat rendben zajlik. Egy Tárki-felmérés ennek az ellenkezőjét mutatja.

 

Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételének elsősorban helyi szinten lesz monitoringja, mivel a felmerült problémákat ott lehet a leghatékonyabban megoldani, ahol születtek – mondta az oktatási államtitkár szerdán Budapesten.

Változatlanul úgy látják, a folyamat rendben zajlik – erősítette meg Hoffmann Rózsa, miután szerdán a fővárosban egyeztetett a pedagógusok sztrájkbizottságában részt vevő és a megállapodást előző héten aláíró szakszervezetekkel, valamint két másik tömörüléssel. A politikus ismét sikeresnek nevezte az átalakítást, közölte azt is, minden egyes tankerületben, ahol jártak, arról győződött meg, hogy a felmerülő kérdésekre legkésőbb egy napon belül megtalálták a megoldást.

Jelezte, ha helyi, járási szinten nem sikerül megoldani a problémákat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is bekapcsolódik a folyamatba.

A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik – tette hozzá egy másik tárgyalási témát érintve.

A nyugdíjazás kérdésében próbálnak közös javaslatokat megfogalmazni a kormány számára – mondta Hoffmann Rózsa. Háromezer körül van a kötelező nyugdíjazásban érintett pedagógusok száma, pontos adatok a közeljövőben várhatók. A jogi lehetőséget megteremtik, hogy a szaktantárgyak oktatását – akár nyugdíjasokkal – biztosítsák a jövőben is. Egy, a nyár után aktuálissá váló kérdésről van szó, addig pedig megnyugtatóan rendezik ezt a területet – ígérte. Az állami fenntartásba vétel egyik fontos célja, hogy garantálják minden gyermek számára az azonos színvonalú képzést – fűzte hozzá.

A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt. Szabó Zsuzsa, a PSZ alelnöke elmondta: kardinális kérdésnek tekintik a nyugdíjas pedagógusok helyzetét. A kötelező feladatellátás sok esetben nem valósítható meg nélkülük – állapította meg.

Kitért arra, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak – fűzte hozzá.

Mint írtuk, az iskolák állami átvétele egy Tárki-kutatás szerint nem sikertörténet. Az érintettek szerint ugyanis az államosítás nem jelent megoldást az oktatási problémákra, nem csökkenti az iskolák közötti egyenlőtlenséget, nem növeli az iskolák finanszírozásának biztonságát, nem növeli az oktatás színvonalát, és nem vezet a pedagógusbérek emelkedéséhez sem.

A pedagógusok kétharmada úgy véli, az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül kell rendezni, azaz alig van támogatója a központosításnak (31 százalék). Érdekes, hogy e kérdésben tér el a legjobban a lakosság és a szakma álláspontja – az előbbi, ha nem is túl határozottan, de inkább a központosításban hisz.

Az átadás-átvételről pedig sorra érkeznek a bírálatok, a Szilágyi Gimnázium tiltakozó petíciót fogalmazott meg, amelyhez már közel 4000-en csatlakoztak, köztük teljes tantestületek, szakmai szervezetek. Az FN24-nek az egyik fővárosi iskola igazgatója mesélte el részletesen, milyen fennakadásokkal jár egy iskola mindennapjaiban az államosítás.

 


Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ az iskolák államosítása miatt

2012.12.11. – Eduline

Alkotmányossági vizsgálatot kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele miatt, és a vonatkozó törvény megsemmisítéséhez kéri az országgyűlési képviselők segítségét – közölte Mendrey László, a PDSZ elnöke. 

Mivel szakszervezetként nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ezért arra kérik a képviselőket, hogy támogassák aláírásukkal a vonatkozó eljárás megindítását – közölte a szakszervezeti vezető kezdeményezésüket indokolva.

Mint a dokumentumban szerepel, a PDSZ álláspontja szerint a törvény egésze ellentétes az alaptörvényben rögzített, jogállamiság részét képező jogbiztonsággal, valamint a tanuláshoz való joggal, és azzal a passzussal, mely szerint a helyi közügyek intézése a helyi önkormányzatok feladata. Continue reading


Mit hoz az iskolák állami átvétele?

2012.12.07. – VG

Napok vannak hátra csupán az iskolák állami fenntartásba vételének határidejéből, melynek során az állam egy központi hivatalon keresztül szervezi majd az oktatást, és a kisebb településeknél az üzemeltetői feladatokat is ellátja. A sokat vitatott lépés mellett és ellen is lehet érvelni.

Continue reading


Nem akar kockásítani a Klebelsberg Központ

2012.12.05. – inforádió

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján az oktatási intézmények január 1-jén kerülnek állami fenntartásba, úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Marekné Pintér Aranka, az intézmény megbízott elnöke elmondta: meg kívánják őrizni a rendszer sokszínűségét.

A köznevelés és a közoktatás az állam feladata – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke. Marekné Pintér Aranka kiemelte: a fenntartás körébe tartozó feladatokat a köznevelési törvény részletezi, az iskolának nem lesz önálló feladata a működtetésben, vagy az önkormányzattól vagy a központtól kapja azt.

A központ szétterített hálózatként működik, a 198 tankerületi végponton zajlik a szakmai munka – közölte a megbízott elnök. Marekné Pintér Aranka kifejtette: központilag, a terepinformációk alapján egységes elvek mentén kívánják meghatározni, hogy például a nyelveket csoportbontásban hasznos tanítani. Az elveket közösen alakítják ki, de a rendszer sokszínűségét meg kell őrizni, és nem szeretnének kockásítani – tette hozzá.

Continue reading


Így veheti át a plusz 228 iskolát az állam

2012.12.04. – Inforádió

A várakozásokkal ellentétben nemcsak a kisebb iskolák adnák át a működtetői és fenntartói jogokat az államnak – derül ki az Index birtokába került listából. Hiába szeretné ugyanakkor 228 tehetősebb település állami kézbe adni iskoláit, azokat nem veszi át automatikusan az állam – mondta az InfoRádiónak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetője.

Január elsejétől csaknem háromezer iskola kerül át az önkormányzatoktól állami fenntartásba, emellett a 3000 főnél kisebb falvakban az intézmények működtetését is átvállalja az állam. A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradnak az általános iskoláiknak, gimnáziumaiknak és kollégiumaiknak, azaz továbbra is az ő feladatuk lesz például az iskola karbantartási munkáinak elvégzése, és a rezsi kifizetése. Ám ezek az önkormányzatok határozhattak úgy is november közepéig, hogy nem képesek ellátni ezeket a feladatokat. 

Az Index birtokába került lista szerint nemcsak a szegényebb, kisebb helyhatóságok, hanem a tehetősebb 3000 főnél nagyobb települések is le akarnak mondani iskolájuk működtetési és fenntartói jogáról; 228 település nyilatkozott így, például Cegléd, Esztergom, Érd, Kapuvár, Mohács, Szentes, Szigetvár, Pápa, Tiszafüred vagy Sárospatak önkormányzata is. De arról, hogy tényleg kiszállhatnak-e teljesen az üzemeltetésből, az önkormányzatok anyagi helyzetét egyenként megvizsgálva dönt egy állami bizottság. 

A testület háromféleképpen határozhat: átveszi az önkormányzattól az iskolaépület fenntartásával kapcsolatos kiadásokat, elutasítja a kérelmet, vagy ha úgy ítélik meg az önkormányzat pénzügyi helyzetét, akkor az állam csak részben vállalja át ezeket a kiadásokat, így az önkormányzatnak is hozzájárulást kell fizetnie az intézmények fenntartását koordináló Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. Az összesítést a hét közepéig elvégzik a szakemberek.

Gál Ildikó

Városok sora is lemond az államosított iskolákról

2012.12.03. – NOL

A 65 ezres Érd is úgy döntött: ha a pedagógusokat az állam fizeti, a város az iskolák fenntartásával kapcsolatos feladatokat sem vállalja. Vagyis: sokkal több intézmény szakad az állam nyakába, mint amennyire számítottak.

A Belügyminisztérium (BM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is titkolja, hogy mely nagytelepülések mondanak le az államosítással az iskoláik működtetéséről. Az FN24 megszerezte a 228-as listát: olyan iskolavárosok is így döntöttek, mint Sárospatak, Pápa, Nagykőrös vagy Zirc.

Január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (nagyjából a gondnoki munkát) főszabály szerint a háromezernél népesebb települések megtartják, míg a kisebbektől azt is átveszi az állam. Kérésre mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kicsik kérhették, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket november 21-ig a Belügyminisztérium (BM) összegezte.

Continue reading


Az államra zúdulnak az iskolák

2012.11.28. – NOL

A kormányzati anyagból kiderül, hogy még nincs meg a pénzügyi fedezete az államosításnak

A kormányt meglepte, hog...

A kormányt meglepte, hogy milyen sok iskolát kell átvennie
Népszabadság – Móricz Simon

Egy hónappal a közoktatás drasztikus központosítása előtt még mindig teljes a káosz a jelenleg önkormányzati fenntartásban lévő iskolák állami átvételével kapcsolatban. Egy a Népszabadság birtokában lévő, Balog Zoltán, az oktatásért is felelős miniszter által látott kormányzati anyag szerint nagy meglepetés érte az államot. A rendelkezésre álló információk szerint ugyanis a 3000 feletti lélekszámú települések közül 233 nyilatkozott úgy, hogy bár erre módja lenne, nem vállalja oktatási intézménye működtetését. Míg a 3000 lélekszám alatti települések esetében 96 vállalná ezt a feladatot. Ez ellentmond a kormány előzetes várakozásainak, ugyanis már most nyilvánvaló, hogy jóval több iskola szakad az állam nyakába, mint ahogy arra előzetesen számítottak. (A köznevelési törvény értelmében a 3000 lélekszám alatti településektől automatikusan átveszi az állami intézményfenntartó az iskolákat, azonban kérvényezhetik a működtetési jogot, a 3000 felettieknél viszont az a fő szabály, hogy az iskolák működtetésének feladata az önkormányzatoknál marad. Ezek az önkormányzatok pedig azt kérvényezhetik, hogy lemondjanak az iskolák működtetéséről.)

A Népszabadság úgy tudja, lényegét tekintve minden második település visszaadja az összes iskoláját. E döntésük hátterében minden valószínűség szerint az áll, hogy ezek a települések a kormánytól más formában elvont saját bevételeik hiánya miatt már nem vállalkoznak arra, hogy iskolákat működtessenek. Ezt legföljebb hitelből finanszírozhatnák, azt viszont csak kormányzati engedéllyel lehet fölvenni. A kör tehát bezárult. Ugyanakkor a háromezer lélekszám fölötti településeknek hozzájárulást kell majd fizetniük, új keletű önkormányzati kifejezéssel: ez lenne a „büntipénz”. Forrásaink szerint a települések abban bíznak, hogy a számukra megállapított hozzájárulással még mindig jobban járnak, mintha nekik kellene állniuk a működtetés és intézményfenntartás teljes számláját.

Continue reading


Se pénz, se net, se ember: indul az államosított rendszer

2012.11.27. – FN24

Minden második település lemond az iskolája működtetéséről, ez bedöntheti az egész államosítást. Néhány hét múlva a KIK átveszi az iskolákat, de nincs elég pénze, embere, helyisége, netes hálózata. Lesz viszont közbeszerzés nélküli milliárdos eszközbeszerzés.

Se pénz, se net, se ember: indul az államosított rendszer

Hétfőn a parlament áldását adta az iskolák államosításának részleteiről szóló törvényre, s ezzel látszólag minden feltétel adott ahhoz, hogy az óvodákat leszámítva az összes közoktatási intézmény január 1-jétől állami fenntartásba kerüljön. Az államosítás kulcsintézménye a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelynek részegységeivé válnak az iskolák, amely a pedagógusok munkáltatója lesz, és amely egyben ellenőrzi is az oktatási intézményekben folyó szakmai munkát.

A jogi feltételek tehát látszólag adottak, de a múlt heti kormányülésre készített, a KIK felállításának előkészítéséről szóló beszámoló szerint minden más területen igen komoly problémák tornyosulnak.

Mint írtuk, az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (ami praktikusan leginkább az ingatlannal kapcsolatos teendőket jelenti, ahogy a vita során a polgármesterek fogalmaztak: festés, takarítás, izzócsere és egyéb gondnoki munkák) a nagyobb települések megtarthatják maguknak. Főszabályként a 3000 fő alatti településektől ezt is átveszi az állam, a nagyobbaknál viszont megmarad. Ettől kérésre mindkét településtípus eltérhet, azaz a kicsik kérhetik, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át a KIK-re. Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztériumnak kellett összegeznie november 21-ig.

Continue reading


‘Az ígérgetésből már elegünk van!’

2012.11.18. – NOL

"A pedagógusokban megpróbálják fenntartani a hitet, a reményt, hogy mégiscsak lesz béremelés" – mondja Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki a sztrájk lehetőségéről és a konyakról is nyilatkozott a NOL-nak. Vasárnapi interjú

"A pedagógusokban megpróbálják fenntartani a hitet, a reményt, hogy mégiscsak lesz béremelés" – mondja Galló Istvánné.
Népszabadság – Teknős Miklós

– Szombaton a miniszterrel egyeztettek a béremelésről és az államosítás kérdéseiről. Nem egyeztek meg. Lesz sztrájk?

– A tegnapi egyeztetésen a miniszter úr javaslatára egy monitorbizottság létrehozásáról döntöttünk, amely az iskolák átadás-átvételét fogja felügyelni, és a szakszervezetek képviselői is részt vesznek majd a munkában. Ezenkívül két másik munkacsoportot is létrehozunk közösen, szintén Balog Zoltán javaslatára. Az egyikben az intézményfenntartó központ, az önkormányzat és az iskolaigazgatók közötti kapcsolatrendszert, felelősségi és hatásköröket dolgozzuk majd ki, a másikban a pedagógusok foglalkoztatásának kérdéseit vesszük át. Így az életpályamodell bevezethetőségét, a munkaterhek növekedésével kapcsolatos vitás pontokat. A tárgyaláson kiderült, komoly értelmezési viták vannak köztünk és a minisztérium között a munkaterhek növekedéséről, ezeket tisztázni kell. Végül feláll egy ad hoc bizottság is, amely előírja a kötelező minimumszolgáltatást sztrájk esetére, ha mégsem tudna megállapodni a sztrájkbizottság a kormánnyal. A sztrájk lehetősége nem múlt el.

– Úgy tűnik, a miniszter nyitottabbnak mutatkozik az egyeztetésre és a tárgyalásra az érdekképviseletekkel, mint az államtitkára.

– Azt sajnálom, hogy csak most került sor valódi tárgyalásokra, és a köznevelési törvény vitája során nem. Nem ma kellett volna ezeket a vitákat lefolytatni. Úgy tűnik, a sztrájkbizottság megalakulása tárgyalóasztalhoz kényszerítette a kormányt.

Continue reading


Hoffmannék sem bíznak a sikerben

2012.10.06. – Népszava

Az oktatási államtitkárság belső szakmai anyaga is súlyos aggályokat fogalmaz meg a közoktatás államosításával kapcsolatban. Egyelőre nincs pénz az átalakításra, mint írták a "személyi, tárgyi és költségvetési feltételek nem állnak teljes mértékben rendelkezésre". Kevésnek tartják a január 1-jei átállásig hátralévő időt, hiszen még az idevágó törvényt sem fogadták el. A Pedagógus Szakszervezet elnöke már a jövő tanévtől elbocsátásoktól tart.

Continue reading


Hoffmann titokban elismerte: nincs meg a pénz az oktatás államosítására

2012.11.05. – HVG

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját előterjesztése fogalmaz meg súlyos aggályokat a közoktatás államosításával kapcsolatban. A birtokunkba került, nem nyilvános anyag szerint egyelőre nincs költségvetési fedezet az átalakításra, és akár már január elsejével elbocsátásokat hozhat a változás.

„Jóváhagyta: Hoffmann Rózsa államtitkár, Balog Zoltán miniszter” – áll a hvg.hu birtokába került, október 20-i keltezésű nem nyilvános előterjesztésen, amit az Emmi oktatási államtitkársága készített a közoktatási intézmények államosításáról, ami ellen máris többszakmai szervezet tiltakozott. A kormányülésre készített belső anyag megállapításaiból kitűnik, magának az Emminek és az oktatási államtitkárságnak is több komoly aggálya van azzal kapcsolatban, hogy zökkenőmentes lesz-e az alig bő hat hét múlva bekövetkező átállás.

Continue reading


Az államosítás egyetlen célja az elitcsere

2012.11.02. – NOL

A KIK-kel a világ egyik legnagyobb szervezete jön létre Magyarországon. A közoktatás rendszer drágább és rosszabb lesz, az iskolák önállóságát teljesen felszámolják.

Áprilisra bizonytalanná ...

Áprilisra bizonytalanná válhat egyes alapítványi iskolák sorsa

Fotó: Teknős Miklós

Balog Zoltán, a humántárca vezetője múlt pénteken – megkerülve a saját pártjának polgármestereivel való érdemi egyeztetést – benyújtotta az önkormányzati közoktatási intézményrendszer felszámolásáról szóló törvényt. Az átadás-átvételről szóló jogszabály indoklása szerint a drasztikus központosítás egyik célja a takarékosság. Polgármesterek, oktatási szakértők azonban úgy vélik, az állami központ, vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) létrehozása, a tankerületek felállítása jóval nagyobb adminisztrációs terhet jelent, több státust igényel, tehát jóval drágább is lesz, mint ha az önkormányzatoknál maradt volna a feladat.

Mihályi Péter közgazdász szerint majdnem mindegy, olcsóbb lesz-e vagy drágább az állami közoktatás, a probléma az, hogy rosszabb lesz. – Egyszerre nyúlnak hozzá minden területhez, ugyanaz a központosítás zajlik az egészségügyben, a gyerekvédelmi intézmények esetében és a közoktatásban. Az egésznek egyetlen értelme van, az elitcsere – fogalmaz a közgazdász, hozzátéve: így minden területen le lehet cserélni a vezetőket. Mihályi szerint hamis az a kormányzati kommunikáció, amely szerint ami zajlik, nem is államosítás, hiszen az önkormányzatok is az állam részei.

Continue reading


Bajba kerülhet a kormány az iskolák államosítása miatt

2012.10.30. – NOL

Az államosítással változik a fenntartó, tehát megváltoznak az uniós fejlesztéseknél létrejött polgárjogi szerződések, s az azokban vállalt kötelezettségeket Magyarország nem teljesíti. Ez nem tréfa: ilyen kötelezettség például az, hogy az uniós pénzért cserébe öt évig nem változhat a fenntartó.

Bármelyik iskolát azonna...

Bármelyik iskolát azonnal be lehet majd zárni?

Népszabadság – Kocsis Zoltán

„Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében…” – így kezdődik az önkormányzati oktatási intézmények teljes központosítását szabályzó törvénytervezet, amelynek szövegével tegnap kezdhettek ismerkedni a képviselők. Az átadás-átvételt szabályozó törvény preambuluma szerint az államosítás célja „a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás”.

Szüdi János jogász, közoktatási szakértő több kritikus elemet is kiemel a jogszabályból. Ezek egyike az úgynevezett önkormányzati többcélú intézmények ügye. – 190 általános művelődési központ sorsa válik bizonytalanná, ezek a profiljukat szorosan az oktatáshoz kapcsolták, de ellátnak az oktatás mellett kulturális, művelődési, sportszolgáltatásokat is Ezeket nem szétszedni kéne, inkább növelni az ilyen komplex szolgáltatásokat nyújtó intézmények számát. Már csak azért is, mert épp az új köznevelési törvény írja elő a kötelező egész napos iskolát szeptembertől.

Continue reading


Közelharcot vívnak az iskolákért a Fideszben

2012.10.30. – Origo

Ki tekerheti le a fűtést januártól az iskolákban? Ki fizeti a fénymásolópapírt? Ki szólhat majd rá a konyhás nénire? Alig hatvan nappal az új oktatási rendszer indulása előtt az iskolák és a kormány sem tudja még a válaszokat az ehhez hasonló kérdésekre. Bár egyelőre az államhoz kerülő iskolákat fenntartó intézmény is csak papíron létezik, a Fideszben is felmerülő aggályokat Hoffmann Rózsa pitiáner kérdéseknek tartja. Pedig Orbán Viktor közben szigorú felügyelet alá rendelte az államtitkárságát.

Szoros felügyelet alá rendelte Orbán Viktor az iskolák állami átvételét – értesült az [origo]. A miniszterelnök azért döntött így, mert az intézményeket januártól átvevő Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) annyira lassan halad a folyamat végrehajtásával, hogy veszélybe került az új rendszer január 1-jei elindítása. Orbán Viktor információnk szerint ezért ukázba adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az átalakítás lezárásáig minden egyes kormányülésen adjon helyzetjelentést arról, hogyan halad a KIK a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő folyamat előkészítésével, a megtett lépésekről pedig folyamatosan referáljon a Miniszterelnökségnek.

Continue reading


Kaotikus házmesterváltás

2012.10.17. – NOL

Kevesebb mint két és fél hónap múlva az állam átveszi azokat az iskolákat, amelyeket az önkormányzatok nem tudtak kimenekíteni az egyházaknak.

Az államosítás 120 ezer ...

Az államosítás 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint
Népszabadság – Reviczky Zsolt

A változás január elsejétől 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint. Miként arról az FN24 hírt adott, az államosítás érdekében még a nyár végén létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) körül – kevesebb mint két és fél hónap ide vagy oda – elég nagy a káosz. A hírportál birtokába jutott minisztériumi jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére egyelőre még pályázó sincs. Az elképzelések szerint ezért a KIK munkatársait az önkormányzatok oktatási osztályainál dolgozók közül választják majd ki.

Ahogy az a parlament oktatási bizottságának legutóbbi ülésén is szóba került, ez a körülmény meglehetősen aggasztja azokat a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, akik valamilyen módon kötődnek az önkormányzatokhoz, azért például, mert maguk is polgármesterek. Több településen ugyanis az oktatási ügyekkel olyan munkatársak foglalkoznak, akik egyébként más feladatokat is ellátnak, így ha őket elviszi a KIK, akkor a település pórul jár, szakemberhiányuk lesz. Arról nem beszélve, hogy ha valamely önkormányzat esetleg vállalná az iskolái fenntartását – sokan fogadkoznak, hogy így tesznek –, akkor nem mondhat le olyan könnyen az oktatási ügyek intézésében jártas kollégáiról.

Continue reading


Pokorni: Túlzás egyetlen költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát

2012.09.17. – NOL

Pokorni Zoltán reméli, pár év múlva megmutatkozik, hogy túlzás volt egyetlen költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát. A kormánypárti politikus a hvg.hu-n hétfőn megjelent interjúban arról is beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg a kerettantervek, maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia és, hogy nem attól lesz jó egy tankönyv, ha csak egyféle van belőle.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a szeptember 1-jén felállt a Klebelsberg-központról – amely jövő januártól legalább kétezer állami fenntartásba kerülő iskola működtetését veszi át – azt mondta: annak van egy vezetője, de nincsenek meg a munkatársak, az irodák, s nem derült ki, kik veszik át az iskolákat az önkormányzatoktól bő három hónap múlva.

"Már sokszor mondtam, hogy ez egy akkora szervezet lesz, amekkora talán csak a Kádár-kori néphadsereg volt, de persze nem ez a lényeg, hanem a munkakultúra" – fogalmazott, hozzátéve: az oktatás nem egy statikus dolog, "eleven organizmus", s minél távolabb van a döntéshozó szervezet, minél inkább adminisztratív attitűd jellemzi, annál komolyabbak a félelmek, hogy működőképes lesz-e így a központ.

Continue reading


Kirúgásokat hozhat Klebelsberg az oktatásban

2012.08.14. – HVG – Molnár Fruzsina

Egyelőre folyosói pletykákból tájékozódnak az iskolaigazgatók arról, hogy hogyan érinti intézményüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása szeptember 1-től. Az önkormányzatok vezetői sem tudnak konkrétumokat, nem egyeztettek velük. A változások miatt akár elbocsátások is jöhetnek – ezt közvetve elismerte az Emmi is.

Komoly információhiányban szenvednek azok az iskolaigazgatók és önkormányzati vezetők is, akiknek intézményei a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) kezelésébe kerülnek jövőre. A KIK elvileg szeptember 1-gyel már megalakul, de szinte még semmit nem lehet tudni a működéséről. A hvg.hu-nak egy Pest megyei gimnázium vezetője is arról panaszkodott, hogy kollégáival együtt „folyosói pletykákból”, egymástól, vagy – személyes  kapcsolataikat bevetve – informális utakon, a minisztériumból próbálnak tájékozódni az őket érintő változásokról. A megkérdezettek szerint kétséges, ez a hatalmas szervezet jövő évre hogyan lesz működőképes.

„A tanévnyitó konferenciákon és az ősz folyamán megyei tájékoztatókat tervez a minisztérium” – közölte a hvg.hu-val a fenntartóváltás koordinálásával megbízott miniszteri biztos, Marekné dr. Pintér Aranka, arra a kérdésre, hogy hogyan tervezik a jövőben az igazgatók informálását. Idén egy komoly változás már történt a közoktatásban fenntartói szempontból a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) januári megalakulásával. Jövőre ezekből, valamint a települési önkormányzatok oktatással foglalkozó – de nem pedagógus – állományából alakul meg a KIK, körülbelül 2300 fővel − mondta el a miniszteri biztos a hvg.hu-nak. Continue reading


“A veszély reális” – a Rektori Konferencia leköszönő elnöke a hvg.hu-nak

2012.07.12. – HVG

Azok a fiatalok, akik most külföldre mennek tanulni, nagy eséllyel már vissza sem jönnek – ebben látja a felsőoktatást kísérő megszorítások egyik nagy problémáját Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia nemrég leköszönt elnöke szerint a kormány már elmulasztotta azt a pillanatot, amikor még érzékeny, de szükséges döntéseket hozhatott volna meg a szféra megreformálására.

hvg.hu: Az elmúlt egy év talán a legmozgalmasabb volt a rendszerváltás óta a felsőoktatás történetében. Új, radikális változásokat hozó felsőoktatási törvény született, megindult az intézményi struktúra átalakítása, eközben pedig a keretszámok drasztikus csökkentése, és a hallgatók „röghöz kötése” miatt heves tiltakozások voltak országszerte. Mennyire volt képes a Magyar Rektori Konferencia befolyásolni az eseményeket?

Bódis József: Épp akkor zajlott a törvénykezés finise, amikor átvettem az MRK elnöki székét, és rendkívül intenzív egyeztetéseket folytattunk. A különböző szövegváltozatokról folyamatosan részletes véleményeket, javaslatokat készítettünk a konferencia összes tagjának együttműködésével – az én dolgom ezek képviselete volt. Megítélésem szerint ez a közös vélemény komoly tapasztalatokra épült és szakmailag mélyen megalapozott volt. Az már egy másik kérdés, hogy ebből sok minden már nem került bele a törvénybe, arra kaptunk ígéretet, hogy a későbbi kormányrendeletek során is figyelembe veszik a javaslatainkat.

hvg.hu: A 2010 óta zajló átalakításokat figyelve van egy olyan érzése az embernek, hogy a kormányzat nem igazán veszi komolyan a szakmai szervezeteket, mind általában, mind a felsőoktatás terén. Ön hogy látja, mennyire kezelte az MRK-t partnerként az oktatási államtitkárság?

Bódis József

Fotó: pte.hu

B.J: Ezen a téren érdekes kettősséget figyeltünk meg. Azt nem mondhatjuk, hogy nem kértek tőlünk szakmai anyagokat, javaslatokat, erre ugyanis igény mutatkozott a kormányzat részéről, és mi természetesen ezeket szállítottuk is. Az viszont komoly csalódást jelentett számunkra, hogy ezek sok vonatkozása végül nem jelent meg az írott anyagokban. Összességében mi azt szerettük volna elérni, hogy fontos részletkérdéseket – például a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, felvételi keretszámok – a törvény rendezze, erre azonban az volt a válasz, hogy mindezt később, rendeleti úton kívánják szabályozni. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a rendeletalkotásra minél nagyobb befolyást gyakoroljunk. Sajnos pont a legelső igen fontos rendeletre, a 2012-es felvételi keretszámok meghatározására nem volt érdemi befolyásunk. Ezek a számok akkor a felsőoktatás összes szereplőjét sokkolták, és ez mai napig így van. Continue reading


Csőd helyett egyház jön

2012.05.25. – Népszava

Sorra menekülnek az egyházak karjaiba az alapítványi és önkormányzati iskolák a megszűnés vagy az államosítás elől: egyaránt a bizonytalan finanszírozástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, az egyházak nem kérnek súlyos árat az anyagi biztonságért: a baptisták "csak" keresztény erkölcsiséget várnak el az alkalmazottaktól.

Nem lehet vallásellenes – válaszolta lapunknak a Baptista Szeretetszolgálat arra a kérdésre, hogy milyen etikai normákat várnak majd el a fenntartásukba kerülő oktatási intézményekben tanulóktól és dolgozóktól, a világi iskolákra jellemző normákon kívül. A Magyarországi Baptista Egyház által alapított szervezet azonban közölte: új iskoláikban hitéleti tevékenységet nem várnak el senkitől, hittérítést pedig nem fognak folytatni. Hozzátették: végleges döntést még egyetlen iskola átvételéről sem hoztak.

Continue reading