diákhitel címkével jelölt bejegyzések

Egy elit romkocsmában elbukott a tandíj

2012.12.15. – Index

Néhány héttel a jelentkezések leadása előtt teljes a káosz a felsőoktatás jövőjéről. Szombat délutánig úgy tűnhetett, a képzést jövő ősszel kezdők túlnyomó többsége tandíjat fizet majd, aztán Orbán Viktor szombaton elment egy romkocsmába, és most már úgy tűnik, hogy mindenkinek ingyenes lesz a felsőoktatás, aki eléri a 240 pontot és Magyarországon akar dolgozni. Döntés szerdára várható, de a legtöbb jel szerint teljességgel összecsapott lesz az új felsőoktatási szabályozás és annak finanszírozási rendszere is, bárhogyan határoz majd a kormány. Úgy tűnik, semmilyen háttértanulmányt nem készítettek a változásoknak az oktatás minőségére, a diplomások számára vagy épp a mobilitásra gyakorolt hatásairól.

Lesz tandíj vagy nem lesz tandíj, kiknek mennyit kell majd fizetniük, lesznek-e keretszámok vagy sem, mire lesz jó a diákhitel? – néhány héttel a felsőoktatási felvételi jelentkezések előtt ezekre a kérdésekre még nincs egyértelmű válaszok. A kormány már tavaly is eljátszotta azt, hogy jelentősen átalakította a felsőoktatás rendszerét szintén nem sokkal a felvételi jelentkezések előtt, a mostani helyzet azonban kaotikusabb annál.

Continue reading


Hoffmann Rózsa szerint tarthatatlan a jelenlegi felsőoktatás

2012.12.13. – Eduline

Hoffmann Rózsa Kecskeméten. Szerinte mindenki egyetértett abban, hogy a mostani felsőoktatás nem jó

Hoffmann Rózsa Kecskeméten. Szerinte mindenki egyetértett abban, hogy a mostani felsőoktatás nem jó
Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Az előzetes konzultációk során minden szereplő egyetértett abban, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer tarthatatlan; a rektoroktól a hallgatókig egyetértés volt a diagnózisban, a kiút keresésben azonban már nincs egység – mondta Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten.

Continue reading


Elfogadhatatlan

2012.12.12. – Vastagbőr – Zero

Bár mostanában Szíjjártó Péter már csak a külgazdasági kapcsolatok építésével foglalkozik, amellett persze, hogy lezárt utakat ad át, régebben mint a Fidesz szóvivője tolmácsolta pártja álláspontját.

Ilyen és ehhez hasonló fideszesen idézetekkel már bőven el vagyunk látva, biztos van egy felsőbb, számunkra még láthatatlan cél, ami miatt bevállalják ezt a gigantikus pálfordulást. A tények makacs tagadás biztos egy remek kommunikációs panel, de ebben az esetben sajnos nem lesz elég …

Az Origo szerint a hétfő esti diákmegmozdulás hatására heves ötletelésbe kezdett a kormány, hogy hogy tudnának ebből a helyzetből kimászni. Elsőként persze azt állapították meg, hogy természetesen megint a rossz kommunikáció volt a hibás.
A nagy arcmentő ötletük pedig az, hogy Diákhitel2 kamata nem 2%, hanem nulla százalék lenne. Ejha …miért nem mindjárt negatív kamat? Ezzel aztán biztosan sikerül lecsillapítani a diákokat!

Continue reading


Még nincs döntés a diákhitelről

2012.12.12. – Index

A kormányszóvivő szerint a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük.

Giró-Szász András szerdai sajtótájékoztatóján példaként azt mondta, hogy a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok, és így nem lehet majd kari szinten „elbújtatni” a rosszul működő szakokat.

„A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint”, hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd – tette hozzá, megjegyezve, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé.

Continue reading


0 százalék lesz a diákhitel kamata?

2012.12.12. – NOL

A Népszabadság információi szerint a kormány mai ülésén dönt arról, hogy 0 százalékra csökkenti a diákhitel jelenleg 2 százalékos kamatát. Korábban annak lehetősége is felvetődött, hogy a kormány esetleg átírja a tiltakozáshullámot kiváltó keretszámokat, de úgy tudjuk, inkább a kamatcsökkentés mellett döntenek.

Kérdés, hogy ezzel a lépéssel le tudják-e szerelni az állami finanszírozású hallgatók számának brutális csökkentése miatt fellángolt tiltakozáshullámot. A kormány múlt héten döntött, hogy a teljes állami ösztöndíjas keret már korábban is alaposan megfaragott számait a 2013-as felvételi eljárás során 10 ezerre csökkenti, azaz ennyi hallgató tanulását fizeti az állam, a többieknek részben vagy egészben maguknak kell állniuk képzésük költségét. Ez orvosi egyetemen akár tízmillió forint is lehet, de senki nem úszhatja meg egymillió alatt.

A diákhitel kamatának csökkentése valamennyi terhet levesz a hallgatók válláról, kérdés azonban, hogy a költségvetés meddig bírja az átvállalt terheket, hiszen a 2 százalékos, eddig is kedvezményes kamat is komoly költségvetési kiadásokkal jár. 

Continue reading


Átírhatják a diákhitelt, “külön ajánlatokat” is adhat a kormány

2012.12.11. – HVG

A diákhitellel összefüggő kisebb módosítások is napirendre kerülnek a kormány szerdai ülésén – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, nem a keretszámokkal fognak foglalkozni, mert szerinte azokkal már túl sokan foglalkoznak.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szerint a szerdai kormányülésen a diákhitel módosításáról is tárgyalnak majd.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy változások lesznek a jövő évi keretszámokban, úgy válaszolt: nem a keretszámokkal fognak foglalkozni, azokkal már túl sokan foglalkoznak, hanem a diákhitel konstrukción belül várhatók olyan kisebb módosítások, amelyek "komoly meghívást jelentenek azoknak", akik most még úgy gondolják, eladósodnak, ha élnek ezzel a lehetőséggel.

Az állammal szemben hitelt vállalni két százalékért, vagy még kevesebbért, egészen más dolog, mint a bankokkal – mondta a miniszter. Az is napirendre kerül, hogy a magánszférának milyen kedvezményeket adhatnak majd abban az esetben, ha olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki korábban diákhitelt vett fel – derült ki szavaiból.

Emellett lesznek szakmacsoportok, akik "külön ajánlatot kapnak" majd a kormánytól – jelezte Balog Zoltán, aki előzetesen nem részletezte a tervezett változásokat.

Arról, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem kívánt élni a lehetőséggel és nem ült kedden tárgyalóasztalhoz a miniszterrel, azt mondta: örül neki, hogy korrekt, intelligens választ kapott. Hozzátette, megérti, hogy a hallgatók most szeretnék kipróbálni erejüket. Az ajánlat továbbra is áll, és a hallgatók sem zárkóztak el egy későbbi időpontban történő egyeztetéstől – jegyezte meg.

Balog Zoltán azt mondta, elismeri, hogy a tervezett változtatások karakteres, erőteljes prezentációjával adósok maradtak. Ugyanakkor bízik benne, ha ez megtörténik, mindenki megérti, hogy ezekkel az intézkedésekkel a felsőoktatást anyagilag, színvonalában és a hozzáférést tekintve is úgy megerősítik, ahogy erre az elmúlt 20 évben nem volt példa.

 


Anyám, add el a házat, diplomát akarok

2012.12.10. – Index

Alig több mint négy évet élt a Fidesz tandíjellenes lendülete: a fizetős diploma ellen 2008-ban még szociális népszavazáson küzdő párt jövőre lényegében általánossá teszi a tandíjat a kormány múlt heti döntése értelmében. A képzés félévenként általában több százezer forintba kerül, de vannak olyan szakok, ahol már most egymillió fölött van az úgynevezett önköltség – egy diploma megszerzése így akár tízmilliós terhet is jelenthet. A diákhitel a kedvező kamat ellenére évtizedes törlesztési terhet jelenthet majd.

Jövő szeptembertől a felsőoktatásba felvett hallgatók nagy része tandíjat fog fizetni. A kormány múlt szerdai, a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció alapján elfogadott döntése értelmében az alapképzésben mindössze tízezer diák tanulmányait finanszírozza jövőre az állam teljes mértékben, negyvenezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap. A kormányzati kommunikáció szerint azonban semmi gond nincs, hiszen a leendő főiskolások és egyetemisták a megújult és roppant kedvező konstrukciót kínáló Diákhitel 2 – lényegében tandíjhitel – segítségével az egész tandíjukat (önköltségüket) kifizethetik, és azt ráérnek majd a diplomájuk kézhez vétele után törleszteni.

A leendő diplomásokat azonban megrogyaszthatja, akár agyon is nyomhatja az, ha diplomájuk megszerzésének teljes költségét tandíjhitelből (Diákhitel 2-ből) fizetik. Önmagában ez egy nagyon kedvező hitelkonstrukció, hiszen a kamata az állami támogatásnak köszönhetően csupán évi 2 százalék. Ha tehát a leendő egyetemistának, főiskolásnak – vagy bárkinek, aki ezt fizetné neki – van elég pénze a tanulmányaira, akkor is jobban jár, ha azt a megtakarítást félreteszi (8 százalék körüli akciós kamatokat kaphat egyszerű bankbetétekre is), és inkább eladósodik.

Akinek viszont nincs pénze, az mindenképpen a tandíjhitelre kényszerül. És ha kellően drága szakra jár, szó szerint is eladósodhat, akár hosszú évtizedekre.

03

A HÖOK tüntetése tavalyFotó: Barakonyi Szabolcs

Continue reading


Nem kell a fiataloknak a Diákhitel 2

2012.12.10. – Origo

A vártnál kevesebben igényelték a Diákhitel 2-t . Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint a fiatalokban van némi félelem a várható munkalehetőségek miatt.

A Diákhitel 2-nek nem volt olyan pozitív a fogadtatása, mint annak idején az "ingyenpénzként" elkönyvelt eredeti diákhitelnek – mondta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak.

A vezérigazgató közölte: most 4950 hallgatónak kezdték folyósítani a kizárólag a képzési költségre fordítható új Diákhitel 2-t, míg a már ismert eredeti Diákhitelnek 7100 új ügyfele lett. Hozzátette azt is, egy felmérés jelezte, hogy az új önköltséges hallgatók harminc százaléka igényelheti majd a Diákhitel 2-t. Végül mégsem élt e nyolcezres diáksereg a lehetőséggel.

Ezt Bugár Csaba azzal magyarázta, hogy a fiatalokban van némi félelem. Bár a diplomások között kisebb a munkanélküliség, ma nagyon nehéz elhelyezkedni. Ha sikerül is, akkor sem feltétlenül a végzettségének megfelelő helyre kerül a frissdiplomás, és így jövedelme az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb lehet.

A költségtérítéses hallgatók az előző években a "hagyományos" diákhitel keretében szemeszterenként átlagosan 210-220 ezer forintot vettek fel. Most a Diákhitel 2 nyomán az önköltséges diákok átlagosan 230 ezer forintot igényeltek. Pedig az állami kamattámogatás révén ezt a pénzt két százalék kamatra veszik fel a fiatalok – jelezte Bugár Csaba.


Elfogadták: csak 10 480-an járhatnak ingyen egyetemre jövőre

2012.12.05. – HVG

A HÖOK Facebook-oldala szerint a szerdai kormányülésen elfogadták az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslatát, ami alapján jövőre jelentősen csökkennek az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában.

"Döbbenet! Elfogadták! Itt már nincs jobb- és baloldal, felső 10 000 van és a többiek. Gratulálunk, holnapra sok embernek várjuk a lemondó nyilatkozatát" – olvasható a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Facebook-oldalán, vagyis a kormány mai ülésén elfogadták az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslatát, ami alapján jövőre jelentősen csökkennek az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. A döntésről csütörtökön tájékoztatják a közvéleményt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

Continue reading


Fájdalmas búcsú a diákévektől

2012.10.17. – Népszava

A hónap végén járnak le a diákigazolványok, és aki nem kap új matricát, annak sok szolgáltatás lényegesen drágább lesz. A Budapesti Közlekedési Központban (BKK) is készülnek már a matricacserére, és november elsejétől jóval szigorúbban ellenőrzik a diákokat az ellenőrök. Az igazolványok lejártával pedig már csak másfél hónapjuk marad a fiataloknak, amíg nem kell fizetniük a társadalombiztosítást.

Continue reading


Milyen lesz Orbán Viktor “tandíjrendszere”?

2012.09.26. – Eduline

Forrás: túry

Osztolykán Ágnes képviselő meg akarta tudni, hogy vajon mégis mi a bánatra gondolt az ország miniszterelnöke, amikor arról beszélt:  azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. Feltéve, hogy a kormányfő tényleg gondolt valamire, Balog Zoltán miniszter válasza biztosan nem világítja meg, hogy mi is lehetett az, mert még az ilyenkor szokásos kormányzati semmitmondáshoz képest is információhiányosra sikeredett – olvasható a Népiskola blogon.

Continue reading


A tudás kiárusítása

2012.09.21. – magyardiplo

Írta: Isabelle Bruno

Valérie Pécresse, mindjárt az után, hogy 2007-ben elfoglalta a felsőoktatási és kutatási miniszteri bársonyszéket, azt a kihívással felérő feladatot tűzte maga elé, hogy befejezi a felsőoktatás neoliberális reformját. A Les Echos 2010. szeptember 27-i számában megjelent interjúban kijelentette: „Helyre akarom hozni az 1968-as lázadás következményeit, méghozzá gyorsan, 2012-ig”. A mérlegkészítés pillanatában megállapítható, hogy szép sikerrel büszkélkedhet.

68aAz egyetemi szabadságról és kötelezettségekről 2007 nyarán elfogadott törvény (LRU) lenne az a jogszabály, amelyre Claude Guéant[1] szerint Nicolas Sarkozy a hivatalából távozó elnök[2] a legbüszkébb. A kiszélesített hatáskörökről szóló rendelkezés (RCE) következményeként, amelynek célja az lett volna, hogy az egyetemeket megszabadítsa a szoros állami felügyelettől, most a nyolcvan felsőoktatási intézményből nyolcat felügyelt függetlenség, azaz rektori gyámság alá kellett helyezni. A többi intézmény pedig boldogan belevághat a pénzforrások utáni hajszába. Kuncsoroghatnak a volt hallgatók baráti egyesületeinél, futkoshatnak támogatásra hajlandó vállalatok után, és persze emelhetik a beiratkozási díjakat. Egyszóval, az egyetemek újonnan kapott kompetenciája azt jelenti, hogy árulhatják magukat.

Continue reading


15-ből 1 hallgató kérte a Diákhitel2-t

2012.09.11 – Pénzcentrum

 

A M1 Az Este című műsorában hétfőn este elhangzottak szerint 15 önköltséges hallgatóból eddig mindössze 1 igényelte a tanulmányok finanszírozására felvehető Diákhitel2 konstrukciót.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Mezey Barna ismertette: az új felsőoktatási törvény végrehajtási rendelkezéseire várnak, és kérdés, miként oszlik majd meg a 23-27 milliárd forintra csökkentett finanszírozás a felsőoktatáson belül.

A fenti összeg egy meghatározott részét intézményfejlesztésre fordítaná a szaktárca, a maradék összeg megoszlása azonban még nem ismert. Mezey csak reméli, hogy nem szűnik majd meg intézmény, hiszen a felsőoktatás tartalékai határán van.

Continue reading


Valódi segítség nélkül a pályakezdők

2012.09.06. – Népszava

Halmozottan hátrányos helyzetben vannak azok a pályakezdő diplomás fiatalok, akik az egyetem mellett nem vállaltak diákmunkát. Ők ugyanis nem jogosultak az álláskeresési járadékra, ellenben legalább a dupláját kell fizetniük a tömegközlekedési eszközök használatáért, miután a diákigazolványuk érvényessége lejárt. Ugyanakkor a tájékoztatás is katasztrofális – a támogatásokért cserébe hosszas és fáradságos kutatómunkára kényszerítik a fiatalokat.

 

Continue reading


Újraosztják a helyeket a felsőoktatásban?

2012.06.08. – NOL – Ónody-Molnár Dóra

Felsőoktatás – Kevesen jelentkeztek részösztöndíjas képzésre

A korábbinál nagyobb izgalommal várják a ponthúzást a felsőoktatásba felvételizők. Miután a jelentkezési határidő előtt néhány héttel a diákok még azt sem tudták, hová adhatják be lapjukat (az államilag finanszírozott keretszámok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak), 32 ezerrel kevesebben indulnak neki a megméretésnek. Az új keretszámokkal gyakorlatilag megszüntették az állami jogász- és közgazdászképzést és bizonyos bölcsész szakokat is.

Néhányan mégis átülhetne...

Néhányan mégis átülhetnek az egyetemi padokba?
Népszabadság – Kurucz Árpád

Úgy értesültünk, hogy pár ezer fiatalnak lehetősége nyílik arra, hogy a szűkített keret ellenére is bejusson az állami képzésekre. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a Felsőoktatási Tervezési Testület javaslatot tett a miniszternek a 2012-ben a felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkereten belüli – a részösztöndíjas helyekből az állami ösztöndíjas létszámhoz történő – átcsoportosításra az alapképzésben és az osztatlan képzésben”.

Continue reading


Luxus lesz az egyetemi diploma

2012.04.28. – Népszava

Újult erővel folytatódik a magyar felsőoktatás szétverése: a második Széll Kálmán Tervből és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) – lapunk birtokába került – előterjesztéséből kiderül: tízmilliárdokat takarítana meg a költségvetés az államilag támogatott képzési helyek további csökkentésén, a hallgatói szolgáltatások államosításán, valamint az egyetemek és főiskolák összevonásán.



Az előterjesztés szerint ugyanis a közeljövőben megalakul az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (NESZ). A NESZ kollégiumokat, diákszállókat, menzákat, büféket és sportlétesítményeket működtetne, átvéve például a kollégiumi épületek és szolgáltatások bérlési, vagyonkezelési feladatait is.

Szűkszavúan fogalmaz a magyar kormány által az Európai Bizottság elé terjesztett Széll Kálmán Terv 2.0. a felsőoktatással kapcsolatban, azt viszont egyértelműen mutatja, hogy folytatódik a forráskivonás az ágazatból. A folyamat eddig csak az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentésében volt tetten érhető, ugyanakkor a költségvetési megszorításokat taglaló konvergenciaprogram – sokat sejtetően – így fogalmaz: "Jelentős változás várható a finanszírozás módja, kedvezményezettjei, jogcímei és egyéb paraméterei (pl. normatív támogatás) tekintetében". 

Continue reading


32 ezer Hoffmann-árva

2012.03.09 – Hetek

Hoffmann_Rozsa

Soha nem látott mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma: a tavalyi 141 ezer után idén mindössze 109 ezren küldték be jelentkezési lapjukat az Oktatási Hivatalhoz, amely a változást demográfiai okokkal magyarázza, míg mindenki más a felsőoktatás drasztikus változtatásait okolja a diákság tömeges távolmaradásáért.

Réthelyi Miklós miniszter úgy nyilatkozott: szerinte nem különösebben jelentős a 32 ezer fős csökkenés egy év alatt, amelynek okát „pontos elemzésekkel" kell kideríteni. Az idei érettségizők korosztálya, az 1992-1994 között születettek létszáma 6-7 ezer fővel kevesebb, mint a korábbi években születetteké. A bírálók a megcsappant jelentkezések kapcsán egyenesen sokkhatásról beszélnek. „A demográfiai magyarázatot nem lehet komolyan venni, ilyen fokú csökkenésre még nem volt példa az elmúlt 20 év során" – mondta lapunknak Horváth Bence, a Hallgatói Hálózat (HaHa) szóvivője. Hozzátette: ez az a következmény, amit az államtitkárságot leszámítva kezdettől fogva mindenki emlegetett az új felsőoktatási törvény kapcsán, azaz hogy a szegény diákok tíz­ezrei szorulnak ki a felsőoktatásból, köszönhetően a keretszámoknak és a finanszírozási rendszernek.

Continue reading


Lelkésznek menj, ne jogásznak

2012.01.24. – Népszava

Nem kell kötelezően Magyarországon dolgozniuk az ingyenes hitéleti képzésben részesülőknek, a többi állami ösztöndíjas diáknak viszont akár 12 évig is itthon kell munkát vállalni a diploma után. Hoffman Rózsa oktatási államtitkárnak nincs érdemi válasza arra, hogy miért szüntették meg teljesen a vidéki városokban az ingyenes jogászképzést, miközben az államnak több jogászra lenne szüksége.

Az államilag finanszírozott, egyházi-hitéleti képzésben résztvevőknek, például a teológusoknak, hittanároknak és lelkészeknek nem kell ledolgozniuk a képzési idejük kétszeresét Magyarországon – derül ki a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletből. Az összes többi állami ösztöndíjas hallgatónak minimum 6, maximum 12 évig kell itthon dolgoznia tanulmányai befejezése után, ha a képzési időn belül végeznek. Az osztatlan képzésben tanuló jogászoknak ez 10, az orvosoknak 12 év kötelezően végzett munkát jelent. A tanulmányok elhúzódása tovább növelheti ezt az időt. Akik párhuzamosan több állami-, vagy részösztöndíjas szakon tanulnak, azoknak az első oklevél megszerzésétől, de az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve kell számítani a kötelezően ledolgozandó időt. Vagyis akár több, mint 12 évre is röghöz lehet kötni a magyar hallgatókat. A kormányrendelet szerint az állami ösztöndíjas határon túli magyar hallgatók, kötelező idejű munkaviszonyukat a származási országban is letölthetik. Tehát a magyar állam előírhatja egy felvidéki vagy egy erdélyi magyarnak, hogy Szlovákiában vagy Romániában éljen és dolgozzon adott ideig.

Continue reading


Tiltakoznak a szülők a felsőoktatási “uzsora” ellen

2012.01.23. – HVG

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a felsőoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvető jogok biztosánál kezdeményezi annak vizsgálatát, hogy nem sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsőoktatási törvény azon előírásai, amelyek szerint az intézmény "fizetési kényszert" alkalmazhat a szüleik által eltartott, jövedelem nélküli diákokkal szemben. A szervezet szerint szülők által eltartott, jövedelem nélküli hallgatóktól nem lehet pénzt követelni.

Keszei Sándor, a szervezet elnöke hétfői állásfoglalásában kifejtette: nem lehet úgy indítani a jövedelem nélküli, érettségizett tanulók kapcsolatát a felsőoktatással, hogy aránytalanul magas összeget kérnek a jelentkezésekért.

Continue reading