erkölcstan címkével jelölt bejegyzések

Kamarás István az erkölcstan oktatásáról

„Mire tanít majd a szeptembertől induló iskolai erkölcstan? A szülők május 15-ig választhatnak hittan és erkölcstan között. Kamarás István, az iskolai etikaoktatás hazai feltalálója szerint a tantárgy tartalmában sokkal színesebb annál, amit Hoffman Rózsáék ideologikusan elképzelnének, mostani bevezetése viszont kapkodó és kaotikus. Lehet-e morális kérdésekről erkölcsprédikáció nélkül beszélni?"

Riport Kamarás Istvánnal az Indexen


DK: Az ombudsman vigye az alkotmánybírák elé a “valláslistákat”

2012.12.09. – Népszava

A Demokratikus Koalíció arra kéri az ombudsmant, forduljon az Alkotmánybírósághoz, és indítványozza a kötelező iskolai hit- és erkölcstanoktatást előíró jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását, közölte Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselője.

Vadai Ágnes emlékeztetett arra, hogy december 5-én egy sajtótájékoztatón már tiltakozott az ellen, hogy az iskolás gyermekek szüleinek nyilatkozniuk kell: a kötelező hit- és erkölcstanoktatáson belül gyermekeiknek a hit- vagy az erkölcstant, az előbbin belül pedig mely vallásfelekezet hittanát választják. Szavai szerint ez a családok vallási hovatartozásának listázását jelenti; az állam így a közoktatási rendszeren keresztül nyilvántartja, hogy az adott településeken ki hívő és ki nem, illetve, hogy ki melyik felekezethez tartozik. (Akkori tiltakozására válaszul a KDNP közleményt adott ki, amelyben azt írták: "több lehetőség közül képtelenség úgy választani, hogy ezen választás eredménye valahol ne legyen nyilvántartva".)

Vadai Ágnes szerint ebből az következik, hogy nemcsak a szülői nyilatkozat megkövetelése és annak nyilvántartása, hanem maga a hit- és erkölcstanoktatás kötelezővé tétele is alkotmányellenes. Utalt az Alaptörvényben foglaltakra, miszerint "mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését (…) kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze".

Rámutatott: a kötelező iskolai hit- és erkölcstanoktatás előírása viszont elengedhetetlenné teszi, hogy a szülők a fenti nyilatkozatot megtegyék, és ezzel vallási meggyőződésüket kinyilvánítsák, továbbá hogy a közoktatási intézmények ezt tartsák is nyilván.

Hangsúlyozta, hogy előbbi nyilvánvalóan az Alaptörvénybe ütközik, míg utóbbi szerinte "tartalmában semmiben sem különbözik a Jobbik képviselőjének november 26-án, az Országgyűlés ülésén tett, a vallási meggyőződés nyilvántartását szorgalmazó javaslatától, amely országos fölháborodást keltett, és ami ellen a Fidesz vezető politikusai is tiltakoztak".
 

MTI

Térdre! Imához!

2012.12.03. – torokmonika

Ezek tényleg hülyék.

A következő évi beiratkozáskor választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy gyermekünk az állami általános iskolában az erkölcstanórán vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstanórán vegyen-e részt. Választani kell! Ezek az órák ugyanis a kötelező tanórai foglalkozások részeként kerülnek megszervezésre.
 
Ezért ahhoz, hogy az adott iskolai évfolyamot a tanuló teljesítse, közérthetőbben, ne bukjon meg, legalább elégséges (2) osztályzatot kell szereznie ebből a tantárgyból is. Természetesen, ha a gyermek hiányzik ezekről az órákról, a szülő éppúgy elveszíti az iskoláztatási támogatáshoz való jogát, mint ha másik „hagyományos” óráról maradt volna távol. Megindulhat a szülővel szemben a szabálysértési eljárás is gyermeke igazolatlan iskolai mulasztása miatt.
 
Annak, hogy ezek a foglalkozások beépülnek a tanrendbe, a másik következménye az, hogy az iskolai dokumentumokban (napló, törzslap) fel kell tüntetni a tanórák idejét, a résztvevők nevét, a tanulói teljesítményt. A tanuló részére kiállított bizonyítvány pedig kitörölhetetlenül tartalmazni fogja azt az adatot, amelyhez egyébként még az oktrojált alaptörvény szerint sincs senkinek semmi köze. Bár a szülő jogosult megválasztani, hogy gyermekének milyen legyen a vallása, az esetek túlnyomó többségében ez a szülői döntés meghatározó egy egész életre.
 
Nos. Mivel nagyjából másfél évet kell így, a futóbolondok mellett féllábon kibírni, nem akkora a gáz. A hatéveseknek be kell tanítani, hogy az efféle kérdésekre azt kell válaszolniuk, hogy majd az anya megmondja. És ne dőljenek be semminek!
 
Az anyukák pedig negédes mosollyal bemennek majd az iskolatitkárhoz vagy az osztályfőnökhöz, és azt mondják, hogy: közöd?! Engem itten ne vegzáljál.
 
Aztán más iskolát keresnek, ahol persze ugyanez a procedúra.
 
A hatévesek szüleit kérem, hogy várják ki, amíg a futóbolondokat elzavarja a népakarat oda, ahova valók.
 
Amúgy is jobb hétévesen kezdeni az iskolát, Hoffmann Rózsa ez ügyben is le van maximálisan szarva. Szerintem leüli majd a törvényesen kiróttat.
 
Amúgy meg csöndesen röhögök itt magamban, mert miközben a pedagógusok óraszáma nő, a fizetésük csökken, mert nincs rá pénz, akkor majd nyilván vallásoktatókra lesz lóvé. Csókolom, vatikáni egyezmény?! Vagy hogy? Ki fogja finanszírozni?
 
És az ateistákat ki tanítja majd ateizmusra?
 
Az ateizmus pont olyan vallás, mint az összes többi.
 
Épp elég baj, hogy egyáltalán felmerülhet a kölykök között, hogy meg van-e keresztelve vagy sem. Kit érdekel?! Ezen belül pláne kit érdekel, hogy mely felekezetben csinálták ezt vele.
 
Egy iskolában írni, olvasni, számolni, irodalmat és nyelvtant, idegen nyelveket kell tanulni, össze kell szokni, tudni kell együtt kimenni a nagyszünetben ordibálni, illedelmesen használni a klotyót, kulturáltan felelni kérdésekre és esetleg tudni a thalesz-tételt, de azt már csak felsőben.
 
Ehhez képest lesznek kiscsoportok? Te, fiam, a bénégyesbe mész hittanra, mert ott vannak a reformátusok, te, lányom, meg az a3-ba, mert ott vannak a katolikusok, a zsidók addig kint fociznak, az ateisták pedig külön matekpéldát kapnak?!
 
Tényleg működőképes elképzelés. Életszerű.
 
De mintha kicsit alá volna becsülve a pedagógus-társadalom. Legalábbis itt nálunk, falun, a tantónéni mindenkinek megtörli az orrát. Mindenkinek ad uzsit meg leckét. Mindegyikkel egyformán ordít, ha hülyék. És nem katolikus orrot töröl, hanem gyerekét.

Aránytalan nemzeti érzés – etika tankönyv ideológiai alapon?

2012.10.28. – Vasárnapi Hírek

Aki szóban vagy írásban a semlegességről beszél, az a valóság tudatos elferdítésén fáradozik – ez a hitvallása a jövő szeptembertől általános iskolákban is kötelezően tanítandó erkölcstantankönyv egyik szerzőjének. Korábbi tankönyveit már több kifogás is érte azok nyilvánvaló és egyoldalú politikai elfogultsága miatt. Miközben elkezdődött a pedagógusok felkészítése az erkölcstan oktatására, vita robbant ki az új kerettanterv ideológiai egysíkúsága miatt.

Egyre több jel mutat arra, hogy egy adott értékrend jellemezheti az iskolákban az oktatást. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az új kerettanterv ideológiailag és világnézetileg egyoldalú, és fenyeget a veszély, hogy az iskoláknak nem lesz döntési lehetőségük, melyik tankönyvet válasszák majd. Mint azt Miklósi László, a TTE elnöke elmondta lapunknak, a Nemzeti Alaptanterv sokkal részletesebben határozza meg azt, hogy mit kell tanítani, mint korábban, a szervezet már a NAT új változatánál is kifogásolta, hogy a politikatörténet meghatározóbban van jelen, mint a hétköznapi élet eseményei. A történettudomány számára már régóta nyilvánvaló, hogy a történelmet sokkal szélesebb értelemben kell tanítani, amelynek a politika csak egy része, a mostani szabályozás azonban szakmai visszalépést jelent ebben a tekintetben. A kerettanterv egyes elemei a tudományosság szempontjából kérdésesek, továbbá számos esetben ideológiailag egyoldalú a tervezet. A három részre szakadt Magyarország témájánál a nevelési céloknál azt írja a dokumentum, hogy a nemzeti öntudatot kell erősíteni a gyermekekben. Az elnök szerint viszont kétséges nemzeti öntudatról beszélni egy olyan korban, amikor a törökök ellen harcolók elsősorban kereszténynek vagy a király alattvalóinak tartották magukat, nem magyarnak. „A nemzeti érzés fogalma, amikor valaki magyarnak gondolta magát, mintegy háromszáz évvel később, az 1800-as években jelent meg. A történelem természetesen alkalmas a gyerekek nemzeti érzésének erősítésére, de semmiképp sem vetíthető ez vissza olyan korokra, amikor ez még nem létezett, mert így tudománytalan és hamis képzeteket kelt” – mondja.

Continue reading


Kiből lesz etikatanár?

2012.09.20. – NOL – Miklós Gábor

 

Kötelezővé tenné az etikát vagy a hittant az oktatási kormányzat az iskolákban. Eddig is volt ilyen tantárgy. Egyetemeken és főiskolákon képeztek etikatanárokat, kicsiny óraszámban, de része volt az erkölcsoktatás a tanterveknek is. 

Szerény helyen és szerény óraszámban. Pedig vannak elszánt harcosai annak, hogy ezt az ismeretet (?) tantárggyá kell emelni, osztályozni kell, sőt érettségiztetni belőle. Erről sokan sokféleképpen gondolkoznak.

Most az etika hittanpótlóként jelenik meg az iskolában. Aki a hittant választja, az megkapja a vallás dogmáihoz tartozó valláserkölcsöt is. Aki viszont nem jár hittanra, az – véli ez a kormányzat – erkölcsi ismeretek nélkül marad. Ezt akarják pótolni az etika tantárgyként való intézményesítésével.

 

Ez így a társadalom egésze számára rossz. 1. Egyre több iskola jutott amúgy is egyházi kézbe, ahol a vallásoktatás a tanítás gerince, hiszen nemcsak a hittanban, de a többi tárgyban is nyilván érvényesítik az egyházi értelmezést. Aligha fognak az egyházi iskolákban valamilyen nem vallásos, az ateizmus etikáját is megengedő tantárgyat oktatni. 2. Az állami iskolákban is csak alternatíva az etika. Az állam első helyre a hitoktatást helyezi. Azt gondolom, hogy nagyon nehezen fognak ellenállni a nem vallásos vagy a csak maguk módján hívő szülők a nyomásnak. Az osztály nagyobb része megy a hitoktatásra, a „kis pogányok” meg várják az etikatanárt. Ha meg tudják oldani az órarendi egyeztetést. 3. Kiből lesz az etikatanár? Biztos sok filozófiai, erkölcsi kérdések iránt érdeklődő pedagógus veszi fel kiegészítő képzésen ezt a tárgyat. De azt olvasom, hogy sok helyen az etikát is papok tanítják. Sőt, a „polgári” etikatanárok képzését a főiskolaira rangra emelt papneveldék kínálják. Aki nem látja itt az alternatíva hiányát, az vak.

Continue reading


Fokozatosan életbe lép az új köznevelési törvény

2012.08.28. – hirado.hu

Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig – ezek az új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai.

Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig – ezek a fokozatosan életbe lépő új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint az új szabályozás teljes hatálybalépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik.

Már a most induló tanévtől változás, hogy a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.

Testnevelés órát, tornaórát tartanak Budapesten a XIII. kerületi Hegedüs Géza Általános Iskola sátortetővel fedett sportudvarán. A sátor átengedi a természetes fényt, és jó hőszigetelése miatt minden évszakban használható. MTI Fotó: Balaton József

MTI Fotó: Balaton József 

Continue reading


Kibírható szigor várja a diákokat az egyházakhoz került iskolákban

2012.05.24 – Origo

Dicsértessék a Jézus Krisztus vagy Áldás, békesség – szeptember óta így köszönnek a diákok a tanároknak azokban az iskolákban, amelyek a tanév elején egyházi fenntartásba kerültek. A korábbi önkormányzati iskolákban egyenruhát ugyan nem hordanak a gyerekek, de a Bibliát tanulmányozzák, hajat festeni, körmöt lakkozni és sminkelni pedig tilos. A nem vallásos szülők azonban azt is mondják, nem igazolódtak be a félelmeik.

"Nem vagyok felkészülve arra, hogy hazajön a gyerek, és Istenről meg a teremtésről kérdezget" – mondta korábban egy magát ateistának valló hajdúsámsoni anyuka az [origo]-nak. A többi szülővel együtt ő is tiltakozott, amikor kiderült, hogy Hajdúsámsonon a Hit Gyülekezete veheti át szeptembertől az iskola fenntartását az önkormányzattól.

Continue reading


Szabad-e egyetemet foglalni?

2012.02.27. – Hírszerző – Krokovay Zsolt

A rendszerváltás óta sehol nem vitatták meg komolyan az egyetemi autonómiával kapcsolatos oktatói, kutatói és nem utolsó sorban hallgatói szabadságjogok kérdéseit. Márpedig, ahogy egy régi amerikai bíró leszögezte egy középiskolás tiltakozó akciója nyomán, senki sem veszíti el alkotmányos jogait az iskola kapujában.

Continue reading


Klerikálfasizmus férkőzik az iskolákba

2012.03.20. – AN

Klerikálfasizmus férkőzik az iskolákba

Budapest – Kiemelkedő jelentőségű munkának nevezte a 2013 szeptemberében bevezetendő hittan, illetve erkölcstan kötelező oktatásának előkészítését és végrehajtását a nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tartott konferencián. A lépés a klerikálfasiszta diktatúra kiépülésének soron következő, logikus állomása.
.
Réthelyi Miklós a Lelki nevelés – hitoktatás – esély a holnap számára című ökumenikus tudományos konferencián arról beszélt, hogy a társadalomban nagy várakozás tapasztalható az oktatási rendszer átalakításával, ezen belül egyebek mellett a hittanoktatás és az erkölcstanoktatás kötelező bevezetése iránt. Egyelőre a kettő közül lehet választani; nem részletezték, mennyiben kap másfajta oktatást az a gyermek, akit szülei nem bíznak pedofil katolikus papokra, hanem az erkölcsoktatást választják számára, és azt sem tudni, milyen büntetés vár arra, aki úgy dönt, márpedig a gyermeke egyikre sem fog járni, mert az állam nem kötelezheti arra, hogy lelkiismereti szabadságát feladja.

Continue reading


Véres kés és kötelező erkölcstan

2012.03.01. –  FN24

Általános iskolában kötelező lesz a másfél évtizedes tetszhalott állapotából életre kelő erkölcstan. A NAT-ban vázolt tantárgy nevével még annak kidolgozói sem értenek egyet. Az államtitkárság késsel, Révész Máriusz öngyilkossággal példálózott. A szakértők szerint felkészületlenül nem szabad bevezetni a tárgyat.

„Ott a konyakés példája, amivel embert is lehet ölni, de szelni is lehet a gyereknek egy karéj kenyeret. Valahol a kettő között kell keresni ez erkölcstan feladatát” – hangzott el az elég zavaros okfejtés az erkölcstan szerepéről az oktatási államtitkárságot képviselő Szakál Ferenctől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben rendezett szakmai tanácskozáson. A köznevelési törvény alapján idén szeptemberben az elsős és ötödikes, majd felmenő rendszerben a többi évfolyam egy új(nak látszó) tanórát írhat hetente egyszer az órarendjébe: az erkölcstant. (Ehelyett választható a hittan is.) Emellett a középiskolákban továbbra is lesz etikaóra. Continue reading


Hittan az iskolában: kötelező hit

2011.02.14 – nepiskola.blog

Hittan az iskolában: kötelező hit

  "Melyik naplóba is írjuk Pistikét: a zöld katolikus naplóba, a kék reformátusba, a piros ate…, bocs, erkölcstanoktatásba? Vagy ő is olyan izé, akinek csak bibiliaismeret van? És az akkor most beszámít a hittanba? Hogy buddhista? Kaphat felmentést?" Az oktatási államtitkár és az evangélikus egyház vezetőjének tárgyalása után az derült ki, hogy valóra válik a Jobbik álma, jön a kötelező hit vagy erkölcstan, annak minden következményével.

 A hitoktatás kérdése is felmerült, miszerint a jövőben kötelezően választhatnak a diákok a hittan vagy az erkölcstan tanulása között. A kormányzat szándéka, hogy a hittanóráknak „védettebb sávot biztosítsanak", azaz ne kelljen nulladik órában vagy délután hittanórákra járniuk – jegyezte meg a püspök.

Az evangélikusokkal tárgyalt az oktatási reformról Hoffmann

A vallás iskolai szerepe mindenütt kényes kérdés.Van olyan ország, ahol a hittanoktatás hagyományosan a normál iskolai tanrend része. Ugyanakkor Franciaországban semmilyen vallási tevékenység sem képzelhető el az állami iskolában. 

Continue reading