felsőoktatás címkével jelölt bejegyzések

27 milliárd a felsőoktatásnak

hir24.hu – 2013. január 30

 

 

A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár a szegedma.hu-nak.

 

Hoffmann Rózsa a portálnak egy Szegeden tartott keddi fórum után elmondta: a kormánynak nem célja elsorvasztani a felsőoktatást, éppen ellenkezőleg, támogatni akarja.

Hangsúlyozta: a szegedi egyetem 4,2 milliárd forintos korábbi költségelvonását is kompenzálni fogja a kormány által korábban megígért támogatás.

Szóba került, hogy az oktatásért felelős minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának múlt heti megállapodása szerint azon a 16 szakon is indítanak államilag finanszírozott képzést, ahol eredetileg nem tervezték, több egyetem jelezte: a várható nagyon magas ponthatárok miatt hátrányba kerülnek a vidéki intézmények. Ezzel összefüggésben az államtitkár hangsúlyozta: a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok.

Hoffmann Rózsa úgy értékelte, hogy a tavaly év végi zárolások sehol sem okoztak működésbeli gondot, sehol sem kellett bezárni egyetemeket. Az elvont milliók kétségkívül "fejtörést okoztak", de – mondta – "mindenki túlélte".

 

Az önfinanszírozó felsőoktatás

2012.08.15. – Galamus – Huszár Ágnes

Orbán Viktor szabadsága alatt, augusztus közepén nyilatkozott a felsőoktatás jövőjéről a Policity internetes portálnak. Elmondta: „Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatásban gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést, és az igénybe vett erőforrásokat hosszú lejáratra kelljen majd visszaadnia.”

Ebből világos, hogy a kétharmados többség egyre kevésbé kívánja közpénzekből támogatni a felsőoktatást. Az elérendő cél a teljes  forráskivonás, az önellátó, az önmagát finanszírozó felsőoktatás.

De mennyibe is kerül a felsőfokú végzettség egy hallgatónak?

Az önköltséges nappali jogászképzés a jelenlegi adatok szerint a félévenkénti 215 ezertől (Károli ÁJK) a 175 ezer körüliig terjed (pécsi, szegedi, miskolci egyetem). Ez tíz féléves képzést számítva mintegy kétmillió forint.

Continue reading


Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre, mint az állami ösztöndíjas keret

2012.04.30 – HVG

Hiába kormányzati cél viszont a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik. A természettudományos szakokra első helyen jelentkező diákok száma például még a tavalyit sem éri el.

A gazdaságtudományi képzés az igazi nagy vesztese a kormány új felsőoktatási politikájának, a diákok ugyanis „levették”, hogy nincs sok esélyük az összesen 250 állami ösztöndíjas helyre bekerülni. Ezért az e tudományterületre jelentkezők száma közel felére esett, az állami ösztöndíjra pályázóké pedig majdnem a negyedére. Persze a kormánynak éppen ez volt a célja, azonban az is kitűnik az adatokból, hogy e diákok nem jelentek meg a természettudományos vagy műszaki szakokra jelentkezők között. Vagy kivárnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét. Az viszont szinte biztos, hogy az intézmények igencsak megérzik majd a jelentkezők hiányát, hiszen gazdasági szakokat szinte mindegyik indított. A fizetőképes kereslet az új diákhitel ellenére csökkent e szakok iránt, így leépítések, karok vagy akár intézmények bezárása is várható.

Continue reading


Luxus lesz az egyetemi diploma

2012.04.28. – Népszava

Újult erővel folytatódik a magyar felsőoktatás szétverése: a második Széll Kálmán Tervből és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) – lapunk birtokába került – előterjesztéséből kiderül: tízmilliárdokat takarítana meg a költségvetés az államilag támogatott képzési helyek további csökkentésén, a hallgatói szolgáltatások államosításán, valamint az egyetemek és főiskolák összevonásán.



Az előterjesztés szerint ugyanis a közeljövőben megalakul az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (NESZ). A NESZ kollégiumokat, diákszállókat, menzákat, büféket és sportlétesítményeket működtetne, átvéve például a kollégiumi épületek és szolgáltatások bérlési, vagyonkezelési feladatait is.

Szűkszavúan fogalmaz a magyar kormány által az Európai Bizottság elé terjesztett Széll Kálmán Terv 2.0. a felsőoktatással kapcsolatban, azt viszont egyértelműen mutatja, hogy folytatódik a forráskivonás az ágazatból. A folyamat eddig csak az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentésében volt tetten érhető, ugyanakkor a költségvetési megszorításokat taglaló konvergenciaprogram – sokat sejtetően – így fogalmaz: "Jelentős változás várható a finanszírozás módja, kedvezményezettjei, jogcímei és egyéb paraméterei (pl. normatív támogatás) tekintetében". 

Continue reading


Kontra: munkaerőpiac és keretszámok drasztikus átcsoportosítása

2012.04.08 – Hálózat a Tanszabadságért, Juhász Ágnes

Az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok drasztikus átcsoportosítását, a jogi és a gazdasági képzés visszaszorítását a munkaerőpiac igényeivel indokolták.

Ezzel szemben:

A KSH munkaerő-felmérése alapján egyértelműen bemutatható, hogy az ezeken a területeken végzettek elhelyezkedési esélyei még a diplomás átlagnál is jobbak.

2010 végén a diplomások munkanélküliségi rátája 4,1, a jogi területen végzetteké 1,9 (az informatikusok után a legalacsonyabb), a társadalomtudományi területen (ide tartozik a közgazdászképzés) 3,7, az üzleti területen pedig 4,5 volt. Ugyanakkor a preferált agrárterületen és a mérnöki tudományok egyes területein végzettek az átlagnál sokkal rosszabb helyzetben vannak: az agrárosoknál 6,4, az építő-építészmérnököknél 7,3 a munkanélküliek aránya.

A pályakezdők esetén még szembetűnőbb a valóság és a feltételezés eltérése.

A társadalomtudomány, gazdaság, jog területén 1-4 éve végzettek 6,7 %-os munkanélküliségi rátája jobb a 8,2 %-os átlagnál, míg az agrárosoké az átlag több mint kétszerese: 17,6 %. És ki gondolná, hogy a folytonosan a munkaerő-piaci szempontok elhanyagolásának példájaként felhozott humán szakterületen is az átlagosnál kisebb a pályakezdő munkanélküliség (7,5) ?

(Természetesen a számok csak azt mutatják, hogy valaki foglalkoztatott-e, azt nem, hogy mivel foglalkozik. A lebecsült képzéseken sokszor olyan kompetenciákhoz jutnak a hallgatók, amelyet a munkaerőpiac valamilyen formában nagyra értékel.)

Juhász Ágnes – HAT


Kemény pofont kaptak a rektorok Hoffmann Rózsa államtitkárságától

2012.04.05. – Eduline – Szabó Fruzsina

Nemcsak a bírák, hanem a rektorok is elbúcsúzhatnak posztjuktól 65 éves korukban – erre Kis Norbert helyettes államtitkár emlékeztette az állami egyetemek és főiskolák vezetőit március végén. Az eduline birtokába került levél szerint 2013 júniusában azoknak a rektoroknak mindenképpen menniük kell, akik már a harmadik ciklusukat töltik vagy 65 évnél idősebbek.

rektori konferencia
A Magyar Rektori Konferencia tagjai. Aki 65 évnél idősebb, nem folytathatja

Forrás: MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Huszonnyolc állami egyetem és főiskola közül tizenhárom rektora búcsúzhat el posztjától a következő években, legalábbis ez derül ki abból a levélből, amelyet a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár küldött az egyetemeknek és főiskoláknak március 21-án.

Continue reading


32 ezer Hoffmann-árva

2012.03.09 – Hetek

Hoffmann_Rozsa

Soha nem látott mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma: a tavalyi 141 ezer után idén mindössze 109 ezren küldték be jelentkezési lapjukat az Oktatási Hivatalhoz, amely a változást demográfiai okokkal magyarázza, míg mindenki más a felsőoktatás drasztikus változtatásait okolja a diákság tömeges távolmaradásáért.

Réthelyi Miklós miniszter úgy nyilatkozott: szerinte nem különösebben jelentős a 32 ezer fős csökkenés egy év alatt, amelynek okát „pontos elemzésekkel" kell kideríteni. Az idei érettségizők korosztálya, az 1992-1994 között születettek létszáma 6-7 ezer fővel kevesebb, mint a korábbi években születetteké. A bírálók a megcsappant jelentkezések kapcsán egyenesen sokkhatásról beszélnek. „A demográfiai magyarázatot nem lehet komolyan venni, ilyen fokú csökkenésre még nem volt példa az elmúlt 20 év során" – mondta lapunknak Horváth Bence, a Hallgatói Hálózat (HaHa) szóvivője. Hozzátette: ez az a következmény, amit az államtitkárságot leszámítva kezdettől fogva mindenki emlegetett az új felsőoktatási törvény kapcsán, azaz hogy a szegény diákok tíz­ezrei szorulnak ki a felsőoktatásból, köszönhetően a keretszámoknak és a finanszírozási rendszernek.

Continue reading


Újra a tehetős rétegek privilégiuma lesz a felsőoktatás?

2012.01.15. – ATV.HU

Nehéz helyzetben vannak a felsőoktatásba jelentkezők, mert az új törvény értelmében emelik a ponthatárt, keretszámokkal szabályozzák, és fizetőssé teszik a képzések jelentős részét. A legnehezebb helyzetbe a közgazdász- és jogászképzés került. A jelek szerint a kormány az állami szféra szakember-utánpótlására, valamint a hiányszakmák betöltésére koncentrál, s a többi területet inkább a piac működésére bízná. Rengeteg bizonytalanság közepette közelít február 15., a jelentkezési határidő. A HETEK összeállítása.

A felsőoktatásba jelentkező fiatalok közül idén 33.928 főnek fedezi majd az állam a tanulmányait, a tavalyi 53 ezerrel szemben. Ők lesznek az „állami ösztöndíjasok”, mellettük 15.550 felvett diák részleges (50 %-os) állami támogatásban részesül majd, ők a „részösztöndíjasok”.
 
A képzések önköltségére vonatkozóan közzétettek már minisztériumi számításokat, de ezek szakonkénti pontosítása, valamint az önköltséges hallgatók keretszámai január végén kerülnek majd nyilvánosságra – derül ki az új felsőoktatási törvény égisze alatt közzétett NEFMI-dokumentumokból. A mesterképzés állami kerete változatlan, közel 20 ezer hely, nyilván igazodik a meglévő hallgatói létszámhoz. A kormány tagadja, hogy az anno Pokorni Zoltán által bevezetett ingyenes első diploma után most visszahozná a tandíjat, ehelyett költségtérítéses rendszert emleget.

Continue reading


Az egyetem fura ura

2012.01.10. – Galamus – Fazekas Csaba

Még szeptember végén számolt be egy sajtóhír arról, hogy Orbán Viktor Győrben megígérte az ottani polgármesternek, országgyűlési képviselőnek, illetékes rektornak: legyenek nyugodtak, mindenképp megmarad a város felsőoktatási intézménye. Az éppen ekkoriban Miskolcon járt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás-miniszter csak udvariasan összehordott hetet-havat, de hasonló ígéretet ő nem tehetett a helyieknek. Mindez azért érdekes, mert a felsőoktatásról szóló törvény elfogadását megelőző másfél évben csak a fejünket kapkodtuk, annyi koncepció látott napvilágot, szivárgott ki, nyert megerősítést vagy épp cáfolatot – nem csoda, hogy az egyetemek oktatói, dolgozói és leendő hallgatói között a legkülönfélébb hírek és rémhírek terjedtek el. Az nagyjából biztosra vehető volt, hogy a hallgatói létszám jelentős csökkenésével kell számolni, és már egyes intézmények, karok, képzési területek, szakok fölött is kongatni kezdték a vészharangot. Joggal várhatták (volna) tehát azok, akiknek a bőrére megy a felsőoktatási reformerkedés, hogy kapjanak valami világos szempontrendszert: kik és miért mennek, kik és miért maradhatnak, mire számíthatnak egyáltalán a jövőben. A szeptember végi győri példa segített az eligazodásban: ha Orbán miniszterelnök azt mondta, hogy Győrben egyetem lesz, akkor ott egyetem lesz és kész, függetlenül hallgatói létszámoktól, finanszírozási háttértől, akkreditációs szempontoktól, vagy akár – a témában kormányzati illetékes részéről csak magabiztosságba oltott tájékozatlansággal és elrévedéssel kiejthető, mitikus – „munkaerőpiaci szempontoktól”.

Continue reading


Nem vicc: 95 százalékkal vágták meg az államilag finanszírozott helyeket a gazdasági képzésben

2012.01.05. – Eduline – Szabó Fruzsina

Szinte teljesen megszüntette a jogi és gazdasági képzések állami támogatását a kormány. A csütörtökön nyilvánosságra hozott új keretszámok alapján az egyetemek és főiskolák az üzleti és közgazdasági szakokra a tavalyi 4900 után idén már csak 250, míg jogi képzésekre a korábbi 800 helyett 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel. Pedig néhány hete még egy olyan tervezet terjedt a rektorok között, amely a gazdaságtudományi területen „csak” 2500-zal csökkentette volna az államis hallgatók számát.

„Ez tévedés lehet, egy nullával elírták” – így reagált az egyik budapesti egyetem rektora, amikor az állami ösztöndíjas helyek drasztikus csökkentéséről kérdeztük. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy a 2011-es 53 ezer helyett idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban az állam, 15 550-en pedig részösztöndíjasként tanulhatnak.

A legnehezebb helyzetbe azok az egyetemek és főiskolák kerülnek, amelyek elsősorban bölcsész-, jogi, társadalomtudományi vagy gazdasági szakokat indítanak. A bölcsészképzések államilag támogatott keretszámát 1400-zal, a társadalomtudományit 1100-zal, a jogit 700-zal csökkentette a kormány. A legnagyobb csökkenésre a gazdasági szakokon kell felkészülni, 4650-nel tanulhatnak kevesebben állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a 2012-es keretszámokat.

Megkérdeztük. Nem elírás
Miután több rektor hitetlenkedve fogadta a gazdasági és jogi keretszámokról szóló híreket, felhívtuk a Nefmi oktatási államtitkárságát. A sajtóosztályon azt a választ kaptuk, hogy nem elírásról van szó, korrekt a Hoffmann Rózsa-sajtótájékoztatón kiosztott, a kormány.hu-ról letölthető táblázat.

Continue reading


Nyílt levél: nemzetépítő, elitképző, igazságos felsőoktatást!

2011.10.02 – admonitiones.blog

Tisztelt Hoffmann Rózsa államtitkár asszony és Dux László helyettes-államtitkár úr!

Kérem, engedjék meg, hogy megosszam Önökkel személyes tapasztalataimat a magyar felsőoktatással kapcsolatban.

Jómagam 1 éve pallérozódom az ország egyik legjobb egyetemének tartott oktatási intézményben. Fontos leszögezni mindenekelőtt, hogy államilag finanszírozott képzésre járok, ahol minden tőlem telhetőt megteszek a lehető legjobb eredményért a saját jövőm, a családom, és a nemzetem érdekében. A sokszor egész napon át tartó tanulást mi sem demonstrálja jobban, minthogy kiemelt tanulmányi ösztöndíjban részesülök ebben a félévben.

Talán felteszik a kérdést, hogy miért osztom meg ezeket az irrelevánsnak tűnő információkat Önökkel. A válasz egyértelműen kirajzolódik a következő pár sorban.

Nap mint nap egy szűk kört (közel 120 fős szakunkon 20-25 hallgató) kivéve teljes motiválatlanságot, érdektelenséget, komolytalanságot és lustaságot lehet látni a "feltörekvő" fiatal értelmiség körében. Kérdem én, ezek az emberek emelik majd fel a nemzet dicső fényét? A környezetemben lévő személyek szintúgy a legjobb fővárosi főiskolákon, egyetemeken tanulnak, ám ugyanezt tapasztalják. Ha figyelembe vesszük ezt a 15-20 százaléknyi becsületesen dolgozó hallgatót, észrevehetjük, hogy a jelenlegi magyar felsőoktatás teljesen hasztalan és pénzpazarló.

Continue reading


Mi változott a diákhitellel kapcsolatban?

2011.07.15 – Családinet – Himmer Csilla

A cikk apropóját az adta, hogy a Diákhitel Központ (DK) nem kevés változtatást vezetett be a diákhitel folyósításával, elszámolásával, igénylésével kapcsolatban. Ezekről is lesz szó, mert vagy Téged érint, vagy valamelyik rokonodat, ismerősödet, vagy valamelyik gyerekedet, keresztgyerekedet, unokádat fogja érinteni. Éppen ebből kifolyólag hosszú cikkre készülj, mert nem csak a DK-féle változásokról lesz szó. Hanem arról is, hogy minek kellene megváltoznia a gondolkodásunkban, ha a diákhitelről van szó.

Continue reading