forráskivonás címkével jelölt bejegyzések

Jönnek a levelek: brutális pénzkivonás az egyetemeken

2012.12.19. – NOL

A rektorok közleményben cáfolják a kormányzati érveket

A rektorok a napokban kapják meg az államkincstártól azt az értesítést, amelyben tájékoztatják őket a jövő évi forráskivonás egyes intézményekre eső hányadáról. Az újabb elvonások miatt még nagyobb bajba kerülnek a már kivéreztetett nagy kutatóegyetemek, tudományegyetemek. Az elfogadott költségvetési törvény szerint 1-4 milliárdos elvonást kell elszenvedniük intézményenként.

Levelet kapott a rektoro...

Levelet kapott a rektoroktól – A diákok által kikosarazott Balog Zoltán tájékoztatója
Népszabadság – M. Schmidt János

A Magyar Rektori Konferencia tegnap éles hangú közleményben állt ki a kormány politikája ellen. „A nemzet sikerességének egyik záloga a jó felsőoktatás. Amikor egyetemeinkről, főiskoláinkról születik döntés, a jövőnk a tét. A jó döntés alapja a szakszerűség, a megalapozottság, az átgondoltság, a következmények gondos számbavétele, az együtt gondolkodás az érintettekkel: a tanárokkal, hallgatókkal, a családokkal, a munkaadókkal” – fogalmaz a közlemény, amely afféle segélykiáltásként is értelmezhető.

Continue reading


Padlóra kerülnek az egyetemek? – kivéve az egyháziak

2012.12.17. – Ténytár

A múlt hét végén Orbán Viktor feladatul adta az oktatási vezetőknek: három napon belül találjanak ki egy új felsőoktatási rendszert. Mi nem tudjuk elképzelni, hogy ez miként fog összejönni; de nem is tippelgetnénk. Amíg ez kiderül, vegyünk elő egy régebbi ügyet.

A kormány november elején döntött úgy, hogy a sokadik “nem megszorító” költségvetési csomag keretében 7,33 milliárd forintot (ebből végül 7,43 lett) zárol a felsőoktatási intézmények támogatásából. A zárolás azt jelenti, hogy a támogatást befagyasztják, de megfelelő körülmények esetén az érintettek visszakaphatják a pénzt. Megfelelő körülmények azonban ember emlékezet óta nem voltak, így ennek a pénznek nagy valószínűséggel búcsút mondhatnak az intézményi vezetők. A technika egyáltalán nem új, szinte minden kormány alkalmazta, ha a megbillenő költségvetési egyensúlyon kellett átmenetileg (és szerkezeti változások hiányában általában ideiglenesen) javítani.

Az elvont összeg tulajdonképpen nem is tűnik olyan magasnak, tekintve, hogy a felsőoktatás teljes költségvetése 430 milliárd forint, ebből az állami támogatás pedig “mindössze” 160 milliárd. Ez alkalommal azonban mind a feszültség, mind a várható kár nagyobb lesz. A felsőoktatást ugyanis már az elmúlt két évben is számos költségvetési elvonás sújtotta, ez gyakorlatilag az utolsó jobbegyenes, ami a már amúgy is tántorgó áldozat fejét érte. Az átlátszó.hu, "KiMitTud" rendszerének segítésével kért adatok ráadásul azt mutatják, hogy nem egyenlő módon sújtotta a kormány az intézményeket. Bár az állami egyetemek mindegyikénél, illetve az állami főiskolák többségénél is zároltak valamennyi pénzt, addig egyetlen egyházi iskola sem került fel a listára. Nyilván nem véletlenül.

A felsőoktatásból csak fogy a pénz

Continue reading


Visszahozzák a Rákosi-rendszer agitpropját?

2012.12.05. – Index

Az Orbán-kormány oktatási reformja senkit sem akar ideológiailag nevelni, és a Nemzeti Alaptantervből sem vettek ki semmit. Nem akarnak egyetlen pedagógust sem elbocsájtani, de akik tényleg alkalmatlanok a pályára, azokat könnyebben ki lehet majd rúgni. A magyar köznevelési rendszerről tartott konferencián nemcsak az derült ki, hogy oktatási kérdésekben is jól lehet „elmúltnyolcévezni”.

„Nevelni csak demokráciában lehet. Ha valaki attól fél, hogy a Rákosi- vagy a Kádár-rendszernek az agitpropját akarjuk visszahozni, bár vannak ilyen politikai erők, ezt nem akarom megcáfolni, de az nem a jelenlegi kormánypártok közé tartozik” – kezdte a kormány oktatáspolitikájáról szóló előadását Thaisz Miklós, az Oktatásért Felelős Államtitkárság tanácsadója.

A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Történelemtanárok Egyletének (TTE) Közoktatás és/vagy köznevelés? címmel tartott keddi konferenciáján az államtitkárság tanácsadója rögtön leszögezte, előadásában csak egyetlen „elmúltnyolcévezős” dia lesz, de ez is csak azért, hogy érthető legyen az oktatási kormányzat hozzáállása a reformokhoz.

Continue reading


Bezárt épületek, rövidebb vizsgaidőszak, leállított fejlesztések – a zárolás ára

2012.11.17 – eduline

Lerövidítik a vizsgaidőszakot, bezárják az épületeket. Így spórolnak az egyetemek

Lerövidítik a vizsgaidőszakot, bezárják az épületeket. Így spórolnak az egyetemek
Forrás: túry

Átszervezéseket, időleges bezárásokat terveznek az egyetemek a zárolások miatt, a gödöllői Szent István Egyetemen pedig a létszámleépítés lehetőségét is vizsgálják – derül ki a Magyar Nemzet összeállításából.

A lap szombati számában azt írja: az időleges bezárás a Szegedi Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen is szóba jöhet, utóbbi a rendezvények elhalasztását és a lejárt szállítói állomány növekedését is elkerülhetetlennek tartja.

A Szent István Egyetem átszervezéseken és a fejlesztések visszaszorításán gondolkodik, emellett pedig a létszámleépítés lehetőségét is vizsgálják – olvasható a cikkben.


A létszámtól függ az egyetemek pénze

2012.11.12. – NOL

Hamarosan módosítani fogják a felsőoktatási törvényt. A jogszabályból kiderül majd, milyen elvek alapján fogják a felsőoktatásra szánt, 27 milliárd forinttal csökkentett pénzösszeget elosztani.


A Corvinus Egyetem is csak abban bízhat, hogy a hallgatók nagy számban választják
Fotó: Móricz Simon
A Népszabadság birtokában lévő törvénytervezet október 19-én készült, úgy tudjuk, még formálódhat, bár az is igaz, hogy sok idő nincs a véglegesítésére. Az oktatási kormányzat ugyanis a finanszírozási modellel kapcsolatos jogszabálytervezettel már nyár óta adós, azt a felsőoktatási intézmények nagyon várják.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár számtalanszor elmondta már, hogy miért van szükség új felsőoktatási törvényre. Az államtitkár indokainak egyik legfontosabbika, hogy a hallgatói létszámra érzékeny finanszírozás helyett „feladatalapú intézménytámogatási rendszert” vezetnek be, mert ezzel az intézményeket arra ösztönzik, hogy ne a hallgatók létszámát duzzasszák, hanem a minőséget erősítsék. A felsőoktatási törvénytervezetből azonban ennek ellenére mégis az olvasható ki, hogy éppen egy olyan finanszírozási modellt sikerült kidolgozni, amely a korábbinál erőteljesebben tenné függővé a finanszírozást a hallgatói létszámtól.

A korábbi felsőoktatási törvényben az intézmények három különböző jogcímen kaptak költségvetési támogatást. Az egyetemek, főiskolák költségvetésének ötven százalékát adta a hallgatók után érkező támogatás, az úgynevezett képzési normatíva. Huszonöt százalék volt a kutatási-tudományos normatíva, ezt a doktoranduszok, kutatók száma és a tudományos kapacitások alapján határozták meg. A költségvetés maradék huszonöt százalékát pedig az infrastruktúrájuk fenntartására kapták az intézmények.

Continue reading


Kifakadt a rektori konferencia elnöke

2012.11.10. – HVG

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint méltánytalan, hogy mintegy 7 milliárd forintot zárolnak a felsőoktatási intézmények idei költségvetéséből, miután az ágazat az idén már elszenvedett egy több tízmilliárd forintos forráselvonást. Mezey Barnát a Népszabadság és a Magyar Nemzet is idézte szombaton.

A zárolás különböző mértékben érintheti az intézményeket, a már adósságokkal küszködő egyetemekre, főiskolákra nem terheltek semmit, a hétmilliárd forintot azok között „osztják el”, pontosabban azoktól veszik el, amelyek még valahogy állnak a lábukon – mondta a Népszabadságnak.

Az összeg, amit most az egyetemektől egyenként elvonnak, az intézmények éves költségvetésének 3-5 százaléka. Néhány hetük maradt tehát az egyetemeknek arra, hogy ezt a drasztikus elvonást valahogy kigazdálkodják – fejtette ki Mezey Barna, hozzátéve, hogy januárban jön az újabb megszorítás.

Continue reading


Pusztító zárolás: Hoffmann szerint nincs krízis, a rektorok másként látják

2012.11.10. – NOL

Az oktatásért felelős államtitkár tegnap igyekezett mindenkit megnyugtatni. Szerinte ugyanis senkinek nem kell aggódnia, minden rendben van a felsőoktatásban, nincs krízishelyzet, így attól sem kell tartani, hogy a drasztikus forráskivonás esetleg megroppantaná az intézményeket. Hoffmann Rózsa ezzel a kijelentésével lapunk pénteki írására reagált. Az államtitkár azt mondta: a cikkünkben megfogalmazottak „részei annak a szokásos forgatókönyvnek, amikor előszeretettel festenek ördögöt a falra”.


Hoffmann Rózsa sajtótájékoztatójára indul, a háttérben Gloviczki Zoltán, helyettese
Népszabadság – Teknős Miklós
Az államtitkár által kifogásolt írásunkban egyebek mellett azt írtuk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintő zárolásból több mint hétmilliárd forintot vertek rá a felsőoktatásra. A rektorok a napokban vehették át azt a levelet, amelyben az államkincstár arról tájékoztatja őket, hogy mekkora hányad esik intézményeikre a zárolásból. A szám nagyságrendje pedig sokkolta őket, hiszen sok százmillió forintról, esetenként kilencszázmillióról van szó. Ekkora kiesés pedig valóban megroppanthatja az intézményrendszert.

Hoffmann Rózsa szavaira reagálva Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a Klubrádióban kifejtette: egyetért cikkünk következtetéseivel, vagyis valóban lesznek olyan intézmények, amelyek nem lesznek képesek kigazdálkodni a zárolást, ami az ő értelmezésében valójában végleges pénzelvonást jelent. A Népszabadság megkérdezte a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökét, vajon mi a valós helyzet, tényleg minden rendben van-e, ahogy azt Hoffmann Rózsa állítja. Mezey Barna elmondta, hogy a teljes kormányzati zárolás közel 49 milliárd forint, ebből 7,33 milliárdot terheltek a felsőoktatásra.

Continue reading


A pedagógusok sztrájkja elé

2012.11.01. – NOL – Radó Péter

Egy 2010-es vizsgálat szerint a pedagógusok a hétköznapokon heti átlag 45,1 órát dolgoznak, a hétvégi munkával (dolgozatjavítás, tesztek kidolgozása, készülés az órákra satöbbi) együtt 51 órát. Értelmiségiek esetében a munkaidőn kívüli munkát természetesnek vesszük. Viszont akkor vajon miért lenne természetes, hogy a pedagógusfizetés szinte fillérre megegyezik egy adminisztratív munkakört érettségivel betöltő dolgozó heti 40 órájának a bérével?

Kevesen tudják: Magyarországon a közoktatás az egyetlen közszolgáltatás, amely 2010-ig csak eredményesebb lett. Azért sorolhatnánk is a közoktatási rendszer hibáit – nem sikerült enyhíteni az egyenlőtlenségeket –, vagy mondhatnánk, rémtörténeteket egyes pedagógusokról. Mégis, a magyar közoktatás a világ egyik legjobban teljesítő rendszere volt, amit a finanszírozása amúgy nem indokolt volna. De mindhárom fontos kompetenciaterületen (szövegértés, matematika, természettudomány) a világ legfejlettebb országainak középmezőnyéhez tartozni – tiszteletet parancsoló eredmény.

Continue reading


“A veszély reális” – a Rektori Konferencia leköszönő elnöke a hvg.hu-nak

2012.07.12. – HVG

Azok a fiatalok, akik most külföldre mennek tanulni, nagy eséllyel már vissza sem jönnek – ebben látja a felsőoktatást kísérő megszorítások egyik nagy problémáját Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia nemrég leköszönt elnöke szerint a kormány már elmulasztotta azt a pillanatot, amikor még érzékeny, de szükséges döntéseket hozhatott volna meg a szféra megreformálására.

hvg.hu: Az elmúlt egy év talán a legmozgalmasabb volt a rendszerváltás óta a felsőoktatás történetében. Új, radikális változásokat hozó felsőoktatási törvény született, megindult az intézményi struktúra átalakítása, eközben pedig a keretszámok drasztikus csökkentése, és a hallgatók „röghöz kötése” miatt heves tiltakozások voltak országszerte. Mennyire volt képes a Magyar Rektori Konferencia befolyásolni az eseményeket?

Bódis József: Épp akkor zajlott a törvénykezés finise, amikor átvettem az MRK elnöki székét, és rendkívül intenzív egyeztetéseket folytattunk. A különböző szövegváltozatokról folyamatosan részletes véleményeket, javaslatokat készítettünk a konferencia összes tagjának együttműködésével – az én dolgom ezek képviselete volt. Megítélésem szerint ez a közös vélemény komoly tapasztalatokra épült és szakmailag mélyen megalapozott volt. Az már egy másik kérdés, hogy ebből sok minden már nem került bele a törvénybe, arra kaptunk ígéretet, hogy a későbbi kormányrendeletek során is figyelembe veszik a javaslatainkat.

hvg.hu: A 2010 óta zajló átalakításokat figyelve van egy olyan érzése az embernek, hogy a kormányzat nem igazán veszi komolyan a szakmai szervezeteket, mind általában, mind a felsőoktatás terén. Ön hogy látja, mennyire kezelte az MRK-t partnerként az oktatási államtitkárság?

Bódis József

Fotó: pte.hu

B.J: Ezen a téren érdekes kettősséget figyeltünk meg. Azt nem mondhatjuk, hogy nem kértek tőlünk szakmai anyagokat, javaslatokat, erre ugyanis igény mutatkozott a kormányzat részéről, és mi természetesen ezeket szállítottuk is. Az viszont komoly csalódást jelentett számunkra, hogy ezek sok vonatkozása végül nem jelent meg az írott anyagokban. Összességében mi azt szerettük volna elérni, hogy fontos részletkérdéseket – például a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, felvételi keretszámok – a törvény rendezze, erre azonban az volt a válasz, hogy mindezt később, rendeleti úton kívánják szabályozni. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a rendeletalkotásra minél nagyobb befolyást gyakoroljunk. Sajnos pont a legelső igen fontos rendeletre, a 2012-es felvételi keretszámok meghatározására nem volt érdemi befolyásunk. Ezek a számok akkor a felsőoktatás összes szereplőjét sokkolták, és ez mai napig így van. Continue reading


Nyilas Misi példája

2012.05.12. ATV.hu/blog

Több mint figyelemreméltó interjút közölt Pokorni Zoltánnal a hétfői Népszabadság. Ez a beszélgetés annak ellenére drámai, hogy a Fidesz alelnöke és oktatáspolitikai szakértője igyekszik kerülni a kiélezett fogalmazásmódot. De talán épp ezáltal támad olyan érzésünk egyes passzusok olvastán, hogy az oktatási rendszerben történő változások sokkalta károsabbak, mint az eddigi híradásokból kitetszik. Mire a beszélgetés végére érünk, nem marad kétségünk afelől, hogy a kormányzat nem gondolta végig lépéseinek  – egyébként nyilvánvaló – következményeit.

Continue reading


Luxus lesz az egyetemi diploma

2012.04.28. – Népszava

Újult erővel folytatódik a magyar felsőoktatás szétverése: a második Széll Kálmán Tervből és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) – lapunk birtokába került – előterjesztéséből kiderül: tízmilliárdokat takarítana meg a költségvetés az államilag támogatott képzési helyek további csökkentésén, a hallgatói szolgáltatások államosításán, valamint az egyetemek és főiskolák összevonásán.



Az előterjesztés szerint ugyanis a közeljövőben megalakul az egységes nemzeti hallgatói szolgáltató rendszer (NESZ). A NESZ kollégiumokat, diákszállókat, menzákat, büféket és sportlétesítményeket működtetne, átvéve például a kollégiumi épületek és szolgáltatások bérlési, vagyonkezelési feladatait is.

Szűkszavúan fogalmaz a magyar kormány által az Európai Bizottság elé terjesztett Széll Kálmán Terv 2.0. a felsőoktatással kapcsolatban, azt viszont egyértelműen mutatja, hogy folytatódik a forráskivonás az ágazatból. A folyamat eddig csak az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentésében volt tetten érhető, ugyanakkor a költségvetési megszorításokat taglaló konvergenciaprogram – sokat sejtetően – így fogalmaz: "Jelentős változás várható a finanszírozás módja, kedvezményezettjei, jogcímei és egyéb paraméterei (pl. normatív támogatás) tekintetében". 

Continue reading