hittan címkével jelölt bejegyzések

Nem az iskolában kell tartani a hittanórát?

2012.12.27. – NOL

Csak pillanatnyi megoldást talált a kormányzat az egyházfinanszírozásra, amikor arról döntött, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egyszázalékos felajánlásait jövőre az összes befolyt szja 0,9 százalékára egészíti ki a költségvetés – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Emlékeztetett arra, hogy az eddigi összeg szinten tartására elegendő ez az intézkedés, amelyre azért volt szükség, mert az adórendszer megváltozása miatt hiába ajánlották fel a tavalyinál többen adójuk egy százalékát a református egyháznak, mégis 17 százalékkal kevesebb pénzt kaptak, mint tavaly.

A református püspök szerint "itt van az ideje annak, hogy az egyházfinanszírozást mint egészet újragondoljuk", amire "látszik is hajlandóság" a kormányzat részéről. Hasznos lenne e tekintetben nemzetközi példákat megvizsgálni – tette hozzá -, mert "nem a legbiztonságosabb megoldás" az szja egy százalékához kötni az egyházfinanszírozást az adójogszabályok gyakori változásai miatt.

Felvetette: érdemes lenne megfontolni, hogy az egyházi földek elvétele miatti kártalanítás "valamilyen formában" megtörténhet-e a későbbiekben, mert eddig ebben az ügyben Magyarországon csak részleges kártalanítás volt. Véleménye szerint erről még a földvásárlási moratórium 2014 végi lejárta előtt dönteni kellene. Emlékeztetett arra is, hogy az állam által visszaszolgáltatott intézményeikhez nem kapták meg a működtetésükhöz szükséges anyagi javakat.

Bölcskei Gusztáv kiemelte: "a bizonytalanság hatja át" az oktatást is, az egyházkerületi iskolákban pedig úgy készítik a helyi tanterveket, hogy még nincs meg a központi tanterv. A köznevelési törvény a részletkérdéseket a később meghozandó rendeletekre bízza, ám "ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot és a biztonságot ", ráadásul a rendeleteket sokkal hamarabb hatályon kívül lehet helyezni, mint a törvényt – mutatott rá.

Continue reading


Még az egyházak sem tudják, hogy szervezik majd meg a hittanórákat

2012.12.27. – NOL

A kormányzat partnernek tekinti az egyházakat az ország felemelkedésének előmozdításában, amihez többek között az oktatási, szociális intézményeikkel járulhatnak hozzá – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Úgy fogalmazott: a jövő szeptemberben felmenő rendszerben induló kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás terén ugyanakkor sok részletkérdésben éreznek még bizonytalanságot, ezeket legkésőbb tavasz elejéig meg kell oldani. Egyebek mellett azt, hogy a korlátozott kapacitású iskolaépületekben miként lehet biztosítani egyszerre több felekezeti hittan óra megtartását, illetve a "megfelelő hitoktatóknak a megfelelő óradíjat".

Hozzátette: az egész napos iskola jó keretet szolgáltathat ahhoz, hogy a hittanórákat délután is meg lehessen tartani. Felhívta a figyelmet: az egyház azonban nem szeretne lemondani továbbra sem arról, hogy gyülekezeteiben is folyjon a gyermekek, fiatalok nevelése, így a jövőben egyaránt meg kell oldani az egyházközségi és az iskolai pedagógiai szolgálat finanszírozását és nyilvántartását.

Elmondása szerint arról is tanácskoznak, hogy mekkorák legyenek a hittancsoportok, ugyanis az evangélikus egyháznak, amely a nagy egyházak között kisebbnek számít, nem mindegy, hogy hol húzzák meg a létszámhatárt. Egyik kitörési lehetőségnek nevezte az evangélikus egyház számára az "ökumenikus együttmunkálkodást", de ez – jegyezte meg – "nem lesz egyszerű". Rámutatott: sok helyen ahhoz, hogy a hittanároknak meglegyen az óraszámuk, másik tantárgyat is kell majd oktatniuk.

Continue reading


Erdő Péter és a kötelező hitoktatás

2012.12.26. – Népszava

A kötelező hittan- és etikaoktatással az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát önkényesen "kereszténynek" és "nemzetinek" nevező kormánytól, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak.

Erdő Péter bíboros, akinek egyetlen szava nem volt – és ma sincs – a szegények és a szegénység kriminalizálása ellen, most megszólalt. A katolikus főpap elégedetlen – éspedig a hittanoktatás szervezésével. A főpapi elégedetlenség jobb megértéséhez mindenképpen jó tudni, hogy intellektuális szempontok szerint és nemzetközi tudományos mércék alapján ítélve, az, ami ma Magyarországon magyar nyelvű és produkciójú teológia néven ismert (az egyedi kivételeket természetesen leszámítva), az alapjában véve a provinciális bezárkózottságból fakadó szellemi nyomorról, nyomorúságról tanúskodik. Az elmúlt években a nagyegyházak (katolikus irányítással), az Akadémia és a Magyar Akkreditációs Bizottság közreműködésével, hatékonyan védték ki, illetve lehetetlenítették el, hogy Magyarországon színvonalas és strukturált vallástudományi oktatás létrejöhessen. Megrémültek ugyanis a "konkurencia" és a minőségi összehasonlítás lehetőségének veszélyétől.

A kötelező hittan- és etikaoktatással azonban az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát önkényesen "kereszténynek" és "nemzetinek" nevező kormánytól, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak. Ennek felismeréséhez azonban közel egy évre volt szüksége Erdő Péter bíborosnak és a Magyar Püspöki karnak. A többi elismert ("másodhegedűs") egyház ebben a kérdésben – a többi egyházpolitikai kérdéshez hasonlóan – nem számít, mert nincs önálló arculatuk és véleményük. Őket mindenben a szolgai követés, illetve a háttérben való csendes, feltűnésmentes kijárás jellemzi. Titokban pedig örvendenek, mert a prozelitizmusnak olyan lehetőségei kínálkoznak számukra, amiről még csak álmodni sem mertek. Az Orbán kormány gyakorlatilag lábuk elé teríti a magyar fiatalságot.

Continue reading


Kiből lesz etikatanár?

2012.09.20. – NOL – Miklós Gábor

 

Kötelezővé tenné az etikát vagy a hittant az oktatási kormányzat az iskolákban. Eddig is volt ilyen tantárgy. Egyetemeken és főiskolákon képeztek etikatanárokat, kicsiny óraszámban, de része volt az erkölcsoktatás a tanterveknek is. 

Szerény helyen és szerény óraszámban. Pedig vannak elszánt harcosai annak, hogy ezt az ismeretet (?) tantárggyá kell emelni, osztályozni kell, sőt érettségiztetni belőle. Erről sokan sokféleképpen gondolkoznak.

Most az etika hittanpótlóként jelenik meg az iskolában. Aki a hittant választja, az megkapja a vallás dogmáihoz tartozó valláserkölcsöt is. Aki viszont nem jár hittanra, az – véli ez a kormányzat – erkölcsi ismeretek nélkül marad. Ezt akarják pótolni az etika tantárgyként való intézményesítésével.

 

Ez így a társadalom egésze számára rossz. 1. Egyre több iskola jutott amúgy is egyházi kézbe, ahol a vallásoktatás a tanítás gerince, hiszen nemcsak a hittanban, de a többi tárgyban is nyilván érvényesítik az egyházi értelmezést. Aligha fognak az egyházi iskolákban valamilyen nem vallásos, az ateizmus etikáját is megengedő tantárgyat oktatni. 2. Az állami iskolákban is csak alternatíva az etika. Az állam első helyre a hitoktatást helyezi. Azt gondolom, hogy nagyon nehezen fognak ellenállni a nem vallásos vagy a csak maguk módján hívő szülők a nyomásnak. Az osztály nagyobb része megy a hitoktatásra, a „kis pogányok” meg várják az etikatanárt. Ha meg tudják oldani az órarendi egyeztetést. 3. Kiből lesz az etikatanár? Biztos sok filozófiai, erkölcsi kérdések iránt érdeklődő pedagógus veszi fel kiegészítő képzésen ezt a tárgyat. De azt olvasom, hogy sok helyen az etikát is papok tanítják. Sőt, a „polgári” etikatanárok képzését a főiskolaira rangra emelt papneveldék kínálják. Aki nem látja itt az alternatíva hiányát, az vak.

Continue reading


Fokozatosan életbe lép az új köznevelési törvény

2012.08.28. – hirado.hu

Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig – ezek az új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai.

Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig – ezek a fokozatosan életbe lépő új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint az új szabályozás teljes hatálybalépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik.

Már a most induló tanévtől változás, hogy a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.

Testnevelés órát, tornaórát tartanak Budapesten a XIII. kerületi Hegedüs Géza Általános Iskola sátortetővel fedett sportudvarán. A sátor átengedi a természetes fényt, és jó hőszigetelése miatt minden évszakban használható. MTI Fotó: Balaton József

MTI Fotó: Balaton József 

Continue reading


Kibírható szigor várja a diákokat az egyházakhoz került iskolákban

2012.05.24 – Origo

Dicsértessék a Jézus Krisztus vagy Áldás, békesség – szeptember óta így köszönnek a diákok a tanároknak azokban az iskolákban, amelyek a tanév elején egyházi fenntartásba kerültek. A korábbi önkormányzati iskolákban egyenruhát ugyan nem hordanak a gyerekek, de a Bibliát tanulmányozzák, hajat festeni, körmöt lakkozni és sminkelni pedig tilos. A nem vallásos szülők azonban azt is mondják, nem igazolódtak be a félelmeik.

"Nem vagyok felkészülve arra, hogy hazajön a gyerek, és Istenről meg a teremtésről kérdezget" – mondta korábban egy magát ateistának valló hajdúsámsoni anyuka az [origo]-nak. A többi szülővel együtt ő is tiltakozott, amikor kiderült, hogy Hajdúsámsonon a Hit Gyülekezete veheti át szeptembertől az iskola fenntartását az önkormányzattól.

Continue reading


Szabad-e egyetemet foglalni?

2012.02.27. – Hírszerző – Krokovay Zsolt

A rendszerváltás óta sehol nem vitatták meg komolyan az egyetemi autonómiával kapcsolatos oktatói, kutatói és nem utolsó sorban hallgatói szabadságjogok kérdéseit. Márpedig, ahogy egy régi amerikai bíró leszögezte egy középiskolás tiltakozó akciója nyomán, senki sem veszíti el alkotmányos jogait az iskola kapujában.

Continue reading


Véres kés és kötelező erkölcstan

2012.03.01. –  FN24

Általános iskolában kötelező lesz a másfél évtizedes tetszhalott állapotából életre kelő erkölcstan. A NAT-ban vázolt tantárgy nevével még annak kidolgozói sem értenek egyet. Az államtitkárság késsel, Révész Máriusz öngyilkossággal példálózott. A szakértők szerint felkészületlenül nem szabad bevezetni a tárgyat.

„Ott a konyakés példája, amivel embert is lehet ölni, de szelni is lehet a gyereknek egy karéj kenyeret. Valahol a kettő között kell keresni ez erkölcstan feladatát” – hangzott el az elég zavaros okfejtés az erkölcstan szerepéről az oktatási államtitkárságot képviselő Szakál Ferenctől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben rendezett szakmai tanácskozáson. A köznevelési törvény alapján idén szeptemberben az elsős és ötödikes, majd felmenő rendszerben a többi évfolyam egy új(nak látszó) tanórát írhat hetente egyszer az órarendjébe: az erkölcstant. (Ehelyett választható a hittan is.) Emellett a középiskolákban továbbra is lesz etikaóra. Continue reading


Hittan az iskolában: kötelező hit

2011.02.14 – nepiskola.blog

Hittan az iskolában: kötelező hit

  "Melyik naplóba is írjuk Pistikét: a zöld katolikus naplóba, a kék reformátusba, a piros ate…, bocs, erkölcstanoktatásba? Vagy ő is olyan izé, akinek csak bibiliaismeret van? És az akkor most beszámít a hittanba? Hogy buddhista? Kaphat felmentést?" Az oktatási államtitkár és az evangélikus egyház vezetőjének tárgyalása után az derült ki, hogy valóra válik a Jobbik álma, jön a kötelező hit vagy erkölcstan, annak minden következményével.

 A hitoktatás kérdése is felmerült, miszerint a jövőben kötelezően választhatnak a diákok a hittan vagy az erkölcstan tanulása között. A kormányzat szándéka, hogy a hittanóráknak „védettebb sávot biztosítsanak", azaz ne kelljen nulladik órában vagy délután hittanórákra járniuk – jegyezte meg a püspök.

Az evangélikusokkal tárgyalt az oktatási reformról Hoffmann

A vallás iskolai szerepe mindenütt kényes kérdés.Van olyan ország, ahol a hittanoktatás hagyományosan a normál iskolai tanrend része. Ugyanakkor Franciaországban semmilyen vallási tevékenység sem képzelhető el az állami iskolában. 

Continue reading