kerettanterv címkével jelölt bejegyzések

Kerettanterv: katasztrófa

2012.11.07. – Hír24

Digitális analfabétákat nevel, történelemfelfogása avítt és tudománytalan, a magyar irodalom rész gyerekellenes, túltervezett – vélemények az iskolák napi működését meghatározó kerettantervekről.

A nemzetközi vizsgálatok szerint az elkövetkezendő évtizedekben ötféle alapképességre lesz szükségük a mai gyerekeknek ahhoz, hogy sikeresen tudjanak beilleszkedni a társadalomba, illetve a munkaerőpiacra: írásra, értő olvasásra, készségszintű elemi számolásra, felhasználói szintű komputerkezelésre, illetve angol nyelvre. Ezek azok a képességek, amiket mindenkinek, a leendő szakmunkásoknak, betanított munkásoknak is el kell sajátítaniuk.

Hogy a jövő magyar iskolájában mit kell tanítani, azt most már elég pontosan tudjuk. A Nemzeti alaptanterv (ami az államtitkárság szerint azt a minimumot írja le, amit minden gyereknek meg kell tanulnia), és az az alapján elkészült, a konkrét tananyagokat, óraszámokat tartalmazó kerettantervek tervezetei elkészültek, a szakállamtitkárság ez utóbbit isnyilvánosságra hozta, s annak alig két hétre (pontosan kilenc munkanapra) szabott „vitája” lezárult.  Continue reading


Vekerdy: az állam a diktatúrák iskoláiban főszereplő

2012.10.06. – FN24

A közoktatásban minden használ, ami lehetséges, és minden pusztít, ami kötelező – idézi Vekerdy Tamás egy kutatás eredményét, és figyelmeztet, most Magyarországon túl sok minden lesz kötelező. Elképesztő tudatlanságnak tartja, hogy külön erkölcsi nevelés lesz kisgyerekeknek, és kikéri magának, hogy a jelenlegi kormány Klebelsbergre hivatkozzon.

 

2001-ben jelent meg először a Gyerekek, óvodák, iskolák című kötet. Már akkor elég lehangoló képet rajzolt fel a magyar iskolarendszerről, amely nem ad teret a diákok egyéni fejlődési útjainak, kizárólag a tananyagra összpontosít, szorongóvá teszi, sőt egyenesen megbetegíti a gyerekeket. Azt állította többek között, hogy a magyar iskolarendszer nem gyerekközpontú, hanem intézményközpontú. Mi változott az azóta eltelt több mint tíz évben? Nagyon át kellett írni az új kiadásban az akkori szöveget?

Eddig 9-szer jelent meg, ez a 10. kiadás, amit tetemesen kibővítettem. Én egyébként nem lehangoló képet festettem a magyar iskolarendszerről, inkább egy "felhangoló" képet arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek, milyen óvodát, iskolát keressen a gyerekének. A mostani kiadásnak is elsősorban ez a célja. Ami a magyar közoktatási rendszert illeti, úgy általában: 2010-ig lényegében semmi nem változott, most viszont sokat romlott. A főszöveg, sajnos ugyanúgy érvényes ma, mint 2001-ben volt.


Minden pusztít és roncsol, ami kötelező
Fotók: Neményi Márton

Continue reading


Avítt, szakmaiatlan: kiakadtak a történelemtanárok a kerettanterven

2012.10.26. – HVG

Elfogadhatatlannak tartja a Történelemtanárok Egyesülete a kerettanterv tervezetét, mert az szerintük inkonzisztens, szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, ezért elfogadhatatlan. A tananyagból szinte teljesen kimaradt az általános választójog, a korai szociáldemokrácia, a Horthy-korszak azonban egyértelműen pozitív színt kapott.

Mint honlapjukon csütörtökön közzétett állásfoglalásukban kifejtették: bár a történelem a nemzeti identitástudat kialakítását és megerősítését (is) szolgálja, azt ugyanakkor károsnak tartják, ha ennek "nacionalista túlhajtása" történik, márpedig a kerettantervben erre utaló jelek vannak.

A Történelemtanárok Egyesülete szerint a tananyag ideológiailag és világnézetileg egyoldalú, és bár a fejlesztendő kompetenciák között kiemelkedő szerepet kap a kritikai gondolkodás fejlesztése, ezzel szöges ellentétben áll, hogy az öntudatos állampolgárrá nevelés, a szociális érzékenység, a demokratikus értékek és intézmények tisztelete nem, vagy alig jelenik meg a konkrét történeti anyag célkijelöléseinél. Ezzel szemben a nemzethez (annak vezetőihez) kritikátlanul hű alattvaló képe, áldozatvállalásának szükségessége hangsúlyos. A magyar történelem egyoldalú, nagyon is kritikátlan és elfogult megszépítése több ponton tapasztalható, mintha a szerzők nem ismernék Szekfű, Bibó, Szűcs Jenő és mások ezzel kapcsolatos intelmeit.

Continue reading


ISZE: Szakmai vélemény az informatika tantárgy kerettantervéről

2012.10.23 – ISZE.hu

A 21. században a digitális írástudás elsajátítása kiemelt feladat, amelyre a diákokat az oktatásban kell felkészíteni. A Nemzeti alaptanterv eddigi összes változata (beleértve a 2012-es „új” Nat-ot is) kiemelten kezeli a digitális kompetencia fejlesztését és ezzel együtt az informatika tantárgyat. A most vitára bocsátott kerettantervektől elvártuk, hogy – tantárgyakra bontva, konkrét tematikus óraszám-ajánlattal – eleget tegyenek a Nat-ban megfogalmazott követelmények és tartalmak közvetítésének, ezáltal a digitális írástudás tanulói elsajátíttatásának is.

Egyesületünk tagsága, valamint – érdekvédelmi feladatunkhoz illően – az informatikát oktató tanárok sokasága is megdöbbenéssel fogadta a kerettanterveket: egyrészt az eddigiekhez képest erősen lecsökkentett óraszámok miatt, másrészt a Nat-követelmények teljesíthetetlen voltát tekintve. A pedagógusok által írt, beérkezett vélemények alapján a legfontosabb tényeket és problémákat az alábbiakban foglaljuk össze.

Continue reading


3 éves szakiskolai közismereti program (kerettanterv)

2012.09.19 – Szaki.Ofi

 

A  3 éves szakiskolai közismereti program  anyagai:

Bevezetés
Osztályfőnöki
Kommunikáció-magyar
Matematika
Idegen nyelv
Természetismeret
Társadalomismeret

28 hozzászólás a 3 éves szakiskolai közismereti program (kerettanterv) bejegyzéshez

Continue reading


Ha felnőttek lesznek, bajban lesznek

2012.09.19. – Origo

A diákok örülni fognak, a tanárok meg szenvedni. Mármint akkor, ha tényleg eltörlik a dolgozatírást és a feleltetést a szakiskolákban. Az [origo]-nak nyilatkozó iskolaigazgatók szerint az ötlet és a cél jó, de a pedagógusok nincsenek felkészítve a lazaságra, a diákok pedig észre sem fogják venni, hogy elbutulnak, megfosztva magukat a továbbtanulás lehetőségétől.

"Hülyeség" – ez volt a velős véleményük a budapesti Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola tanítás után elcsípett tanulóinak arról, hogy a szakmunkásképzésben részt vevőknek a jövőben nem kell dolgozatot írniuk és felelniük. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által összeállított tantervi javaslat szerint a szakiskolák tanulói az órai munkára és a közös feladatokra kapnának jegyeket.

A tartalmában és módszereiben is új közismereti program kidolgozását az indokolja, hogy azok a tanulók, akik szakközépiskolába jelentkeznek, nem vagy csak részben rendelkeznek a középfokú tanulmányok végzéséhez szükséges tudással és kompetenciákkal. E tanulók egy részének az olvasás, az írás, a szövegértés és a számolás terén is komoly hiányosságaik vannak, a korábbi években jelentős mennyiségű tanulási kudarcot halmoztak fel. A közismereti program ezért nem erőlteti a hagyományos tananyagot, hanem új tartalmi elemekkel próbálja bevonni és sikerhez juttatni a fiatalokat – olvasható az OFI honlapján. Ez utóbbi törekvést az [origo] által megkérdezett iskolaigazgatók is támogatják, a megvalósítás módszereivel azonban nem feltétlenül értenek egyet.

A tanároknak nem fog menni

Szemléletében, módszertanában merőben más az új szakiskolai kerettanterv, mint a korábbiak – monda a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatója. Kóbor Zoltán szerint nem érdemes csak azt kiemelni a kerettantervből, hogy lesz-e dolgozatírás vagy sem. Értékelésre szükség van, ez az új tanterv azonban nem feltétlenül igényli, hogy óráról órára számon kérjék a tanulókat. "Hogy osztályozzam egyik óráról a másikra azt, hogy a gyerek olvasási képessége egy százalékot javult?" – kérdezte az intézmény vezetője, aki nem tartja ördögtől valónak az új módszereket, ennek ellenére óriási veszélynek érezné, ha az alapműveltség kimaradna a gyerekek életéből.

Az új, háromévesre csökkentett képzésben a tantervi javaslat heti 12 kötelező közismereti órát ír elő, amelyből 5 testnevelés, 2 idegen nyelv, vagyis magyarra, matematikára, természet- és társadalomismeretre heti 1-1 óra jut. Mindezt teljesen új módszerekkel tanítanák: magyarórán például nem az irodalomtörténetet, az életrajzokat kellene megtanítani a diákonak, hanem "megmutatni, hogy egy irodalmi szöveg is lehet érdekes". Ehhez a diákoknak fotóalbumokat, filmet, képregényeket vagy akár közös blogot kellene készíteniük.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Nem lesz több dolgozatírás?

Continue reading


Pokorni: „Fogamat összeszorítva dolgozom”

2012.09.17. – FN24

Pokorni Zoltán a hvg.hu oldalon hétfőn megjelent interjúban kifejtette, nincsenek meg a kerettantervek, maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia, és nem attól lesz jó egy tankönyv, ha csak egyféle van belőle.

Pokorni: „Fogamat összeszorítva dolgozom”

(Kummer János)

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a szeptember 1-jén felállt Klebelsberg-központról azt mondta: van egy vezetője, de nincsenek meg a munkatársak, az irodák, nem derült ki, kik veszik át az iskolákat az önkormányzatoktól bő három hónap múlva. „Már sokszor mondtam, hogy ez egy akkora szervezet lesz, amekkora talán csak a Kádár-kori néphadsereg volt, de persze nem ez a lényeg, hanem a munkakultúra" – fogalmazott, hozzátéve: az oktatás nem egy statikus dolog, „eleven organizmus", minél távolabb van a döntéshozó szervezet, minél inkább adminisztratív attitűd jellemzi, annál komolyabbak a félelmei, hogy működőképes lesz-e így a központ. Főként ha a feladatokat még azelőtt átveszi, mielőtt a rendszert megnyugtatóan beüzemelték volna. Kitért arra is, hogy kettős irányítás jöhet létre az iskolákban, hiszen a tulajdonos önkormányzat nevezi majd ki a gazdasági igazgatót, s ez komoly konfliktusokat eredményezhet.

Kérdés például, hogy átvesz-e a kormányzat januártól minden ma alkalmazásban álló pedagógust, vagy a gyerekszámhoz igazítja a számukat. Normákat határoz meg, hogy hány gyerek után kell egy pedagógus, és ez alapján dönt? Ez nagyon bonyolult dolog lesz, év közben a rendszeren változtatni kockázatos dolog, de szinte lehetetlen is – fogalmazott. Hozzátette: szeptembertől persze lehet, de ő ezzel is óvatos lenne, hiszen akkor már kezdődik a kampány. A fő kérdés, mekkora mozgástér van a magyar költségvetésben.

Kerettantervek sincsenek még, hivatalosan annyit lehet tudni, hogy még csiszolgatják őket, de szeptemberben megismerhetők lesznek – mondta Pokorni Zoltán, aki szólt arról, hogy a rendelettervezet tartalmáról a sajtóból értesült. Szerinte nem megnyugtató, amit tudni lehet: egy furcsa rendszer képe bontakozik ki, ahol a tehetségesek számára lesz némi kínálat, választási lehetőség (tagozatok), de a többség számára tantervi szinten nem biztosított a mozgástér a differenciált fejlesztésre.

Úgy tűnik, nem készült kerettanterv jól megfogható tanulói körökre: az egész napos iskolára, a Híd programokra. A szakképzés kerettantervének készítése sem zárult le, de a sajátos nevelési igényű vagy a két tanítási nyelvű iskolákba járó gyerekek kerettantervéről sem tudni semmit. Ez így a gyerekek több mint negyven százaléka – mondta.

A szakbizottság fideszes elnöke szerint elhibázott, s a rendszer nem ismeretéről tanúskodó a ma működő tantervek kivezetésének tervezett szabályozása is. Ráadásul maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia – fűzte hozzá.

A tankönyvpiac átalakításáról azt mondta: azt, hogy az egy „tankönyvet kötelezővé, kizárólagossá tegyék, már nehéz megmagyarázni. Volt már ilyen világ: a Kádár-korszak." Kifejtette: ezek nem voltak feltétlenül rossz tankönyvek, de azt kéne megérteni, hogy nem attól lesz jó egy könyv, ha csak egyféle van belőle.

Pokorni Zoltán arról, hogy a körvonalazódó változások az oktatásban növelik vagy csökkentik a kormánypártok esélyeit 2014-ben, így fogalmazott:

„A személyes élmény lesz a meghatározó. (…) Ilyen szempontból én, aki nem értek egyet az iránnyal, a fogamat összeszorítva azon dolgozom, hogy ez az általam nem jónak tartott rendszer működjön. Bízom abban, hogy menni fog, de az, hogy 2013 szeptemberében lehet-e érezni majd az átállás hozadékát, hordoz politikai kockázatokat.     

Remélem, pár év múlva az is megmutatkozik, hogy az inga túllendült, túlzás volt egy költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát, és öt-tíz éves távlatban az általam optimális rendszer alakul ki: megmaradnak nagyjából a mai tankerületek, de ezeket választott tisztviselők irányítják majd."


A zsenik is elkallódhatnak a közoktatásban

2012.07.11. – Index

Az új alaptanterv nagy hangsúlyt fektet a természettudományos tárgyak népszerűsítésére és a tudományos gondolkodás elsajátítására. Erre szükség is lenne: a diákok utálják a matematikát, fizikát, kémiát és biológiát, és száraz, az élettől elrugaszkodott tantárgyakként gondolnak rájuk. Az oktatásnak elvileg a világ megismeréséhez szükséges ismeretekről kellene szólnia, ehhez képest mégsem tölti be ezt a feladatát. A problémára a mai napig nem született globálisan alkalmazható megoldás, de az biztos, hogy nem, legalábbis elsősorban nem pénzkérdésről van szó.

A természettudományos tárgyakat a legtöbb diák utálja, ezen a helyzeten az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Nemzeti alaptanterv elfogadásával párhuzamosan szeretne változtatni. Hoffmann Rózsa oktatási miniszter és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt várják az új alaptantervtől, illetve az annak keretein belül most kidolgozandó természettudományi kerettantervtől, hogy az felkeltse a diákok érdeklődését a természettudományos tárgyak iránt. Az új tervezet figyelembe venné a tanulók életkori sajátosságait, és az elméleti anyag bemagoltatása helyett a tudományos gondolkodás elsajátítására helyezné a hangsúlyt, ígérik. Az biztos, hogy erre szükség lenne.

146386221

Fotó: Sean Gallup

Continue reading


NAT: családi életre való nevelés igen, esélyegyenlőség nem

2012.05.04. – Ténytár

Az új Nemzeti Alaptantervről szóló korábbi írásunkban azt mutattuk be, hogy a hoffmanni koncepció alapvetően megy szembe a nemzetközi példákkal, valamint bizonyos elemeiben egyértelműen a 80-as évek gyakorlatát hozza vissza. 

Mindazonáltal igen meglepő, hogy az alaptanterv szakmai felépítése alig változott

Lényeges különbséget csak a kiemelt fejlesztési feladatok területén figyelhetünk meg. Itt olyan új ideologikus tartalmak is megjelennek, mint az erkölcsi-, a hazafias-, vagy éppen a családi életre nevelés.

Aki viszont esélyegyenlőséget, esetleg európai azonosságtudatot vagy egyetemes kultúrát keresne, annak rossz hírünk van: ezek kikerültek a koncepcióból.

Continue reading


Nem tetszik Pokorninak a tankönyvkínálat csökkentése

2012.03.27. – NOL

Jövő év szeptemberében vehetik kezükbe a diákok az első olyan tankönyveket, amelyeket már az új Nemzeti alaptanterv kerettanterveihez igazítanak – jelentette be Hoffmann Rózsa. Pokorni Zoltán ezúttal is kifogásolta az oktatási államtitkár elképzeléseit.

Az oktatási államtitkárság tervei szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kerettanterveihez igazodó tankönyveket 2013. szeptember 1-jétől kaphatják meg a tanulók először az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon, majd ezt követően felmenő rendszerben – közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten.

Az elképzelések szerint az új tankönyveknek lehetővé kell tenniük, hogy az ismeretszerzés és a kompetenciafejlesztés is jelen legyen a tanórán – fogalmazott az államtitkár az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának ülésén. Mint mondta, a tankönyvek "ideális esetben és nagyon gyors munkamenet végén" kerülhetnek forgalomba a tervezett időre; amennyiben nem készülnek el minden évfolyamban és tantárgyban, a forgalomban lévők is használhatóak lesznek átmenetileg.

Continue reading


Tételes válaszok XI. – Pedagógusok szakmai önállósága – HAT álláspont

2011.12.04. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy a Nat-hoz kidolgozott kötelező kerettantervek megszüntetik a pedagógusok szakmai önállóságát, hogy csökken a pedagógusok szakmai önállósága.
 
Az igazság:
A jelenlegi szabályozás teljes szabadságot ad a helyi tanterv megalkotásában. Mivel azonban a tanterv megszerkesztésére egy átlagos nevelőtestületnek sem ideje, sem megfelelő szakmai képzettsége nincs, az iskolák rendszerint előre megírt kerettanterveket használnak. A jelenlegi korlátlan szabadság tehát valójában nem működik, nem létezik.
A kerettantervek többféle helyi tanterv összeállítására adnak lehetőséget, a tananyag 10 százalékának meghatározása pedig teljes egészében a nevelőtestület joga. Ez olyan szabadság, amellyel valóban élni tudnak a pedagógusok.
A javaslat önálló kerettanterv akkreditációjára is megteremti a lehetőséget.
A pedagógusok szakmai önállóságának további erősödését szolgálja, hogy a jövőben az intézmény alapdokumentumainak elfogadásához nem lesz szükség a fenntartó jóváhagyására.”
 
A válaszunk:

Continue reading