KIK címkével jelölt bejegyzések

Iskoláktól nyúlja le a KLIK a bútorokat, számítógépeket

fn24.hu – 2013. február 1

 

 

Viszik a bútort, szőnyeget, számítógépeket, monitorokat az iskolákból a Klebelsberg Iskolafenntartó Központba (KIK) Nyíregyházán. Egyesek szerint rekvirálnak, mások szerint csak kölcsönveszik a holmit.

 

 

 

Több nyíregyházi szakközépiskolában is járt a napokban a fenntartó, hogy bútorokat, számítógépeket válogasson belvárosi irodái berendezéséhez. Csak az újabb, szebb darabokat teszik szállító járműre. Van, aki úgy érzi, ez gyakorlatilag rekvirálás, a fenntartó válasza azonban az: csak kölcsönbe kérik a holmit.

Nevük elhallgatását kérő pedagógusok az FN24-nek elmondták: az egyik intézményben például kompletten kipakolták azt az irodát, amelyben a pénztár működött. Ráadásul pont azt, amelyet nemrég vadonatúj bútorokkal rendeztek be. Vitték a szőnyeget, asztalokat, székeket, szekrényeket, tároló szekrényeket, a pultot – csak a függönyt hagyták az irodában, mert az nem tetszett. Lepakoltak mindent az aulába, így láthatta, aki arra járt, hogy mi történik.

Egy másik intézménytől számítógépeket, hozzá monitorokat kértek. Az iskola ajánlatában régebbi típusú monitorok szerepeltek, mire a válasz az volt: másnapra szerezzenek helyettük lapmonitorokat.

Székeket, foteleket, elosztókat, nyomtatókat, sőt, még poharakat is az iskolákból visznek a KIK berendezéséhez. Egy pedagógus szerint nemcsak a semmiből, hanem minden nélkül jött létre az intézmény. A KIK-nek infrastruktúrája nincs (még telefonszáma sincs), mindent az iskoláktól kérnek kölcsön. A hálózatot pedagógusok építik ki a fenntartónál.

Az átadás-átvételről jegyzőkönyvek ugyan készültek, de arra senki nem tudott válaszolni, szerepel-e ezeken határidő, illetve hogy egyáltalán visszakapják-e az eszközöket az iskolák.

Azt is megtudtuk: a KIK-nél még takarítónők sincsenek állományban, őket is az intézményektől kérik kölcsön, ami azért érdekes, mert ilyen alkalmakkor nincs, aki az iskolákban takarítson. Olyat is hallottunk, hogy a burkolást, festést is „házon belül" oldották meg, a szakközépiskoláktól kölcsönkért diákokkal.

Szerettük volna megtudni, mennyire lehet készpénznek venni azt, hogy a szakmai irányítás mellett a KIK egyik feladata a taneszközellátás, ha a dolog épp fordítva működik, mert egyelőre az iskolák látják el eszközökkel a fenntartót. Kíváncsiak voltunk arra, igaz-e, hogy diákok is dolgoztak a KIK irodáiban, miért nem vettek fel takarítókat, illetve hogy várhatóan meddig nem lesz semmijük, milyen határidővel szállítják vissza az iskolákból elvitt holmit, továbbá hogy addig is hogyan pótolják a hiányzó eszközöket – főként számítógépeket –, bútorokat az érintett iskolákban.

Kérésére kérdéseinket írásban juttattuk el a KIK nyíregyházi vezetőjéhez, Kőhegyi Edit tankerületi igazgatóhoz, aki a jövő hétre ígért írásban választ.

A közoktatási intézmények állami átvétele az oktatási államtitkárság szerint sikertörténet, de mind az iskolaigazgatók, mind egyes tankerületek munkatársai azonban számos bizonytalanságról számolnak be a napi működésben. Számos tankerületi irodában mind a mai napig nincs felszerelés, bútor, nincs telefon, email-cím, sőt magát az irodát sem állították fel mindenütt. A nyíregyházi példához hasonlóról (hogy az iskolák terhére szereznék meg a felszereléseket) azonban még nem érkezett hír.

Az iskolák problémáinak jó része a „duális irányításból” adódik, azaz abból, hogy nem mindig tisztázott, hogy egy-egy probléma a működtetésért felelős önkormányzat vagy a fenntartásért felelős KIK kompetenciája. (Ezt az egyik budapesti iskola igazgatója, Rósa Viktor magyarázta el a legszemléletesebben lapunknak.)

Mint beszámoltunk róla, a problémát érzékelve a KIK ezért egy sorvezetőt küldött az intézmények vezetőinek, amelyből néhány „x" alapján kell kibogarásznia az iskolaigazgatóknak, hogy egy adott típusproblémával hova kell fordulniuk

Közben már közel 4 ezer aláírásnál tart a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tantestülete által megfogalmazott petíció, amelyet az átgondolatlan, az iskolák napi működésébe bizonytalanságot hozó, a pedagógiai színvonalat csökkentő államosítás ellen tiltakozva írtak. Ehhez több iskola komplett tantestülete, továbbá szakszervezetek, szakmai szervezetek is csatlakoztak.

 


Káosz a közoktatásban – a HAT adatgyűjtésbe kezdett!

Egyre több "rémtörténet" lát napvilágot a sajtóban, hogy a közoktatás rendszerében január 1-vel bekövetkezett fenntartó és működtető változás milyen lehetetlen helyzeteket eredményezett az iskolákban. A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) is számtalan esetben kapott megkereséseket az ilyen anomáliák miatt kétségbe esett pedagógusoktól, intézményvezetőktől. Ezért az a döntés született, hogy itt az ideje tenni is valamit.

Continue reading


A KDNP kifogásolja a tankerületi igazgatók listázását

2012.12.07. – NOL

A KDNP szerint a radikális baloldal lekörözte a radikális jobboldalt, mert utóbbi csak beszélt a listázásról, előbbi azonban "egy kereszténybarátsággal nem vádolható hetilap hasábjain listát közölt azokról a tankerületi igazgatókról, akik vették maguknak a bátorságot, hogy egyházi iskolában tanítsanak".

Harrach Péter frakcióvezető pénteken, Michl József országgyűlési képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján megengedhetetlennek és felháborítónak tartotta, hogy a HVG hetilap friss számában megkérdőjelezte a világnézetileg semleges oktatás teljesülését, és közölte azoknak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kinevezett tankerületi igazgatóknak a listáját, akik felekezeti iskolában tanítottak korábban.

Michl József megismételte: a világnézetileg semleges oktatás nem világnézetileg semleges oktató létezését jelenti. Az érintettek és minden hívő nevében kérte ki magának ezt a hozzáállást "a sajtó és a mögötte állók részéről". Az igazgatók kinevezése szakmai kérdés, az állam pedig világnézetileg semleges iskolákat tart fenn – szögezte le.

Continue reading


Visszahozzák a Rákosi-rendszer agitpropját?

2012.12.05. – Index

Az Orbán-kormány oktatási reformja senkit sem akar ideológiailag nevelni, és a Nemzeti Alaptantervből sem vettek ki semmit. Nem akarnak egyetlen pedagógust sem elbocsájtani, de akik tényleg alkalmatlanok a pályára, azokat könnyebben ki lehet majd rúgni. A magyar köznevelési rendszerről tartott konferencián nemcsak az derült ki, hogy oktatási kérdésekben is jól lehet „elmúltnyolcévezni”.

„Nevelni csak demokráciában lehet. Ha valaki attól fél, hogy a Rákosi- vagy a Kádár-rendszernek az agitpropját akarjuk visszahozni, bár vannak ilyen politikai erők, ezt nem akarom megcáfolni, de az nem a jelenlegi kormánypártok közé tartozik” – kezdte a kormány oktatáspolitikájáról szóló előadását Thaisz Miklós, az Oktatásért Felelős Államtitkárság tanácsadója.

A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Történelemtanárok Egyletének (TTE) Közoktatás és/vagy köznevelés? címmel tartott keddi konferenciáján az államtitkárság tanácsadója rögtön leszögezte, előadásában csak egyetlen „elmúltnyolcévezős” dia lesz, de ez is csak azért, hogy érthető legyen az oktatási kormányzat hozzáállása a reformokhoz.

Continue reading


Ezekkel a feltételekkel veheti át az iskolákat az állam

2012.12.04. – Inforádió

Hiába szeretné 228 nagyobb, tehetősebb település állami kézbe adni iskoláit, azokat nem veszi át automatikusan az állam. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét egy tárcaközi bizottság vizsgálja, és előfordulhat, hogy csak részben kerül a működtetés az államhoz – mondta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Egy hat fős tárcaközi bizottság foglalkozott az iskolák nyilatkozataival, ezek elbírálása folyamatban van, a döntést követő napon értesíteni kell a településeket. A településeknek 9 nap áll rendelkezésükre azt eldönteni, hogy tartják-e magukat az eredeti szándékukhoz, vagy elállnak attól – mondta Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetője. Hozzátette: ezért még nem lehet megmondani, hogy valóban 228 település iskoláját kell-e pluszban működtetni. Ha ez szükségessé válik, akkor a források hozzárendelése felmerül, hiszen az is a nyilatkozatokkal kapcsolatos döntések függvénye, hogy milyen, az önkormányzatot terhelő hozzájárulás-fizetési kötelezettséggel veszi át az állam az adott oktatási intézményt.

Continue reading


Itt a titkos lista: Cegléd és Sárospatak is lemond az iskoláiról

2012.12.03. – FN24

A BM és az Emmi is titkolja, hogy mely nagytelepülések mondanak le az államosítással az iskoláik működtetéséről. Az FN24 megszerezte a 228-as listát: olyan iskolavárosok is így döntöttek, mint Sárospatak, Pápa, Nagykőrös vagy Zirc.

Itt a titkos lista: Cegléd és Sárospatak is lemond az iskoláirólMint írtuk, január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (nagyjából a gondnoki munkákat) főszabály szerint a 3 ezernél több fős települések megtartják, a kisebbektől azt is átveszi az állam. Kérésre mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kicsik kérhették, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztérium (BM) összegezte november 21-ig.

Múlt héten FN24 kérésére sem az Emmi, sem a BM nem adta ki a listát. Mint az oktatási államtitkárság írta, az iskolaműködtetésről szóló nyilatkozatokat egy – a BM, az NGM, és az Emmi delegáltjaiból – összeállt tárcaközi bizottság értékeli, s majd csak ezután hozzák nyilvánosságra a véglegesnek mondható adatokat. Ha a bizottság szerint „nem jogos a működtetés átadása, vagy csak hozzájárulás megfizetése esetén, akkor 9 napja van az önkormányzatnak arra, hogy döntését újra átgondolja” – tudtuk még meg. Hogy végül a 9 napos gondolkodási idő után kié lesz az utolsó szó, az nem derült ki. Continue reading


Kultúraváltás előtt áll a köznevelés rendszere

2012.11.28. – kormany.hu

Komoly változás, egyfajta kultúraváltás előtt áll a köznevelés rendszere – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, az újonnan kinevezett tankerületi igazgatók munkaértekezletén.

Balog Zoltán az iskolák állami fenntartásba vételével összefüggő változásokat egy hadjárathoz hasonlította, amely nem valaki vagy valami ellen zajlik, hanem valamiért: a magyar köznevelés ügyéért.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter kitért arra is, hogy pontosan tisztában vannak vele, milyen nagyléptékű változásokat akarnak, és ezeket meg is fogják csinálni. Cserében biztosítani kell a pedagógusok megbecsültségét, ezért "tették mellé" az életpálya-modellt, ami nem csak komoly béremelést tartalmaz, hanem széles körű szakmai segítséget, többek között a továbbképzések ingyenessé tételét is.

Continue reading


Iskolák állami átvétele – a hatalom átvétele

2012.11.27. – Méltányosság blog

Az oktatásügy joggal tekinthető egy adott ország felemelkedése egyik eszközének – hiszen amennyiben az oktatás tele van jó tanárokkal, akik egymás után fedezik fel a tehetséges diákokat, akkor ez valóban megtérül: ezek a diákok ugyanis később, felnőttkorukban tudásukat (pl. találmányok feltalálásával, vagy egyszerűen csak a minél jobb, kreatívabb munkavégzéssel) az ország javára kamatoztatják. Az okostelefonok sem jöhettek volna létre az emberi szellem kreativizmusa, innovációra való hajlandósága nélkül, az ezt megalapozó ismereteket, és szemléletet viszont az iskolákban sajátítják el a gyerekek. Kb. másfél évtizede országunk egyik vidéki középiskolájába bekerült egy fiúcska, aki nem mutatott különösebb értelmi képességet magáról. Csakhogy az iskola egyik legendásan szigorú kémia tanára valamit megérzett, és rájött, hogy a tanítványa sokkal többre képes: addig nem is nyugodott a tanár, amíg a fiú az országos kémia verseny élbolyában végzett. A fiúból évek múlva egyetemi oktató lett a műszaki egyetemen. De ha az a tanára nincs, szinte biztos, hogy elkallódott volna, és esetleg munkanélküliként tengetné az életét, nem fizetne adót, az ország meg költhetné rá – igaz, az utóbbi időben csökkentett – a segélyeket… Szóval, ennyi minden múlt csak ezen az egy tanáron.

Continue reading


Se pénz, se net, se ember: indul az államosított rendszer

2012.11.27. – FN24

Minden második település lemond az iskolája működtetéséről, ez bedöntheti az egész államosítást. Néhány hét múlva a KIK átveszi az iskolákat, de nincs elég pénze, embere, helyisége, netes hálózata. Lesz viszont közbeszerzés nélküli milliárdos eszközbeszerzés.

Se pénz, se net, se ember: indul az államosított rendszer

Hétfőn a parlament áldását adta az iskolák államosításának részleteiről szóló törvényre, s ezzel látszólag minden feltétel adott ahhoz, hogy az óvodákat leszámítva az összes közoktatási intézmény január 1-jétől állami fenntartásba kerüljön. Az államosítás kulcsintézménye a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelynek részegységeivé válnak az iskolák, amely a pedagógusok munkáltatója lesz, és amely egyben ellenőrzi is az oktatási intézményekben folyó szakmai munkát.

A jogi feltételek tehát látszólag adottak, de a múlt heti kormányülésre készített, a KIK felállításának előkészítéséről szóló beszámoló szerint minden más területen igen komoly problémák tornyosulnak.

Mint írtuk, az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (ami praktikusan leginkább az ingatlannal kapcsolatos teendőket jelenti, ahogy a vita során a polgármesterek fogalmaztak: festés, takarítás, izzócsere és egyéb gondnoki munkák) a nagyobb települések megtarthatják maguknak. Főszabályként a 3000 fő alatti településektől ezt is átveszi az állam, a nagyobbaknál viszont megmarad. Ettől kérésre mindkét településtípus eltérhet, azaz a kicsik kérhetik, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át a KIK-re. Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztériumnak kellett összegeznie november 21-ig.

Continue reading


Együttműködésben zajlik az iskolák állami fenntartásba vétele

2012.11.16. – kormany.hu

Üdvözölték a tankerületi igazgatók az iskolák állami fenntartásba vételét – jelentette ki Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mb. elnöke, miután országjárása során tegnap Nyíregyházára és Debrecenbe látogatott, hogy tájékoztasson és tájékozódjon az iskolák január elsejei átvételének előkészületeiről.

Az állami szerepvállalással biztosított lesz a foglalkoztatás biztonsága, a kistelepüléseken is megmaradhatnak az iskolák – amelyek fenntartása eddig jelentős megterhelést jelentett az önkormányzatoknak -, s hosszútávon az ország minden településén azonos feltétekkel, azonos szakmai színvonalon tanulhatnak majd a diákok. Az iskolákban az oktatás zavartalanul folyik majd tovább a január elsejei fenntartóváltást követően is.

November elején 198 tankerületi igazgató kezdte meg munkáját országszerte, akik – az első gyorsjelentéseik alapján – együttműködő segítséget kapnak elhelyezésükhöz, megfelelő munkakörülményeik kialakításához a helyi önkormányzatoktól, esetenként a kormányhivataloktól.

A kormány a nagyobb állami szerepvállalással segítséget nyújt ahhoz, hogy minden településen megmaradhassanak az iskolák, valódi esélyegyenlőséget teremt a gyerekek számára a megfelelő színvonalú oktatással, az iskolarendszer igazságosabbá tételével, s felszámolja az elmúlt évtizedekben egyre mélyülő különbségeket.

Az állam őrködik a jogbiztonságon, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének és egyéb juttatásainak folyósításán, a szakmai munka megszervezésén.

Az iskolákban az oktatás zavartalanul folyik majd tovább a január elsejei fenntartóváltást követően is, a változásból se a gyerekek, se a tanárok, se a szülők nem fognak észrevenni semmit. Erre a garancia az az oktatásügyben tevékenykedő emberi erőforrás, akik eddig is becsülettel, odaadással végezték munkájukat és folytathatják ugyanezt a gyerekek érdekében, az állam biztonságot adó támogatásával. .

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)

 


Az államosítás egyetlen célja az elitcsere

2012.11.02. – NOL

A KIK-kel a világ egyik legnagyobb szervezete jön létre Magyarországon. A közoktatás rendszer drágább és rosszabb lesz, az iskolák önállóságát teljesen felszámolják.

Áprilisra bizonytalanná ...

Áprilisra bizonytalanná válhat egyes alapítványi iskolák sorsa

Fotó: Teknős Miklós

Balog Zoltán, a humántárca vezetője múlt pénteken – megkerülve a saját pártjának polgármestereivel való érdemi egyeztetést – benyújtotta az önkormányzati közoktatási intézményrendszer felszámolásáról szóló törvényt. Az átadás-átvételről szóló jogszabály indoklása szerint a drasztikus központosítás egyik célja a takarékosság. Polgármesterek, oktatási szakértők azonban úgy vélik, az állami központ, vagyis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) létrehozása, a tankerületek felállítása jóval nagyobb adminisztrációs terhet jelent, több státust igényel, tehát jóval drágább is lesz, mint ha az önkormányzatoknál maradt volna a feladat.

Mihályi Péter közgazdász szerint majdnem mindegy, olcsóbb lesz-e vagy drágább az állami közoktatás, a probléma az, hogy rosszabb lesz. – Egyszerre nyúlnak hozzá minden területhez, ugyanaz a központosítás zajlik az egészségügyben, a gyerekvédelmi intézmények esetében és a közoktatásban. Az egésznek egyetlen értelme van, az elitcsere – fogalmaz a közgazdász, hozzátéve: így minden területen le lehet cserélni a vezetőket. Mihályi szerint hamis az a kormányzati kommunikáció, amely szerint ami zajlik, nem is államosítás, hiszen az önkormányzatok is az állam részei.

Continue reading


Hoffmann: korai még a sztrájkról beszélni

2012.10.31. – HetiVálasz

A sztrájktörvény rögzíti, hogy sztrájk esetén az óvodákban és az iskolákban kötelesek gondoskodni a gyermekek felügyeletéről – e szavakkal reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke által tegnap a Heti Válasz Online-nak mondott szavakra, melyek szerint a pedagógusok készek akár teljes értékű sztrájkot tartani, ha nem kapnak megfelelő választ Orbán Viktor miniszterelnöktől.

„Ha iszonyú megfeszített tempóban is, de idáig minden határidőt tartani tudtunk. Mendrey László PDSZ-elnöknek sem volt oka azt feltételezni, hogy a kormány nem jelöl ki tárgyalópartnert a sztrájkbizottság kérésének megfelelően” – fejtette ki a Heti Válasz Online kérdésére Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki hangsúlyozta: korai még a sztrájkról beszélni, ahogyan korai a sztrájkkal fenyegetni is. Kérdésünkre válaszolva ugyanakkor kijelentette: a sztrájktörvény meghatározza a minimális kötelező szolgáltatásokat, óvodákban és iskolákban a gyerekek felügyeletéről sztrájk alatt is kötelesek gondoskodni a pedagógusok. Csütörtökön Mendrey László a Heti Válasz Online-nak azt mondta, készek akár ún. teljes értékű, vagyis a tanulók felügyeletét sem biztosító sztrájkba kezdeni.

Continue reading


Kaotikus házmesterváltás

2012.10.17. – NOL

Kevesebb mint két és fél hónap múlva az állam átveszi azokat az iskolákat, amelyeket az önkormányzatok nem tudtak kimenekíteni az egyházaknak.

Az államosítás 120 ezer ...

Az államosítás 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint
Népszabadság – Reviczky Zsolt

A változás január elsejétől 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint. Miként arról az FN24 hírt adott, az államosítás érdekében még a nyár végén létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) körül – kevesebb mint két és fél hónap ide vagy oda – elég nagy a káosz. A hírportál birtokába jutott minisztériumi jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére egyelőre még pályázó sincs. Az elképzelések szerint ezért a KIK munkatársait az önkormányzatok oktatási osztályainál dolgozók közül választják majd ki.

Ahogy az a parlament oktatási bizottságának legutóbbi ülésén is szóba került, ez a körülmény meglehetősen aggasztja azokat a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, akik valamilyen módon kötődnek az önkormányzatokhoz, azért például, mert maguk is polgármesterek. Több településen ugyanis az oktatási ügyekkel olyan munkatársak foglalkoznak, akik egyébként más feladatokat is ellátnak, így ha őket elviszi a KIK, akkor a település pórul jár, szakemberhiányuk lesz. Arról nem beszélve, hogy ha valamely önkormányzat esetleg vállalná az iskolái fenntartását – sokan fogadkoznak, hogy így tesznek –, akkor nem mondhat le olyan könnyen az oktatási ügyek intézésében jártas kollégáiról.

Continue reading


Pokorni: Túlzás egyetlen költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát

2012.09.17. – NOL

Pokorni Zoltán reméli, pár év múlva megmutatkozik, hogy túlzás volt egyetlen költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát. A kormánypárti politikus a hvg.hu-n hétfőn megjelent interjúban arról is beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg a kerettantervek, maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia és, hogy nem attól lesz jó egy tankönyv, ha csak egyféle van belőle.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a szeptember 1-jén felállt a Klebelsberg-központról – amely jövő januártól legalább kétezer állami fenntartásba kerülő iskola működtetését veszi át – azt mondta: annak van egy vezetője, de nincsenek meg a munkatársak, az irodák, s nem derült ki, kik veszik át az iskolákat az önkormányzatoktól bő három hónap múlva.

"Már sokszor mondtam, hogy ez egy akkora szervezet lesz, amekkora talán csak a Kádár-kori néphadsereg volt, de persze nem ez a lényeg, hanem a munkakultúra" – fogalmazott, hozzátéve: az oktatás nem egy statikus dolog, "eleven organizmus", s minél távolabb van a döntéshozó szervezet, minél inkább adminisztratív attitűd jellemzi, annál komolyabbak a félelmek, hogy működőképes lesz-e így a központ.

Continue reading