Klebelsberg Intézményfenntartó Központ címkével jelölt bejegyzések

A gyerek mindenek felett álló érdeke?

„Éhesen nem lehet tanulni, így a szegény gyerekek sokkoló módon sodródnak ki az iskolából. A köznevelés rendszerében az évismétlők száma megnőtt, emelkedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik tizenöt-tizenhét éves korukban nem tanulnak tovább és nem is dolgoznak.”

Szüdi János írása a Galamus-csoport honlapján ⇒⇒⇒


A HAT kérdez – 2013. június 29.

Miért fizetik külön intézmények az iskolák karbantartását és a felújítását? Nem gondolják, hogy ez vitákhoz, illetve a karbantartás elmaradásához vezet?

Nem tudják, hogy az iskolákat nyáron szokták felújítani ‒ ilyenkor kell megjavítani a beázó tetőt, a tönkrement fűtési rendszert stb.? Ha tudják, hogy gondolják, hogy a még ki sem írt felújítási pályázat után a nyári javításra lehetőség lesz?

Nem tudják, hogy az igazgatóknak ‒ minden munkavállalóhoz hasonlóan ‒ szabadság jár? Ha tudják, miért gondolják, hogy nyáron ugrásra készen kell várniuk a felújítási pályázatok megjelenését?


A HAT kérdez – 2013. június 19.

1. Tudja-e a jogalkalmazó, hogy az egymásnak vagy az alaptörvénynek ellentmondó, legjobb esetben homályosan megfogalmazott, leggyakrabban pedig havonta változó jogszabályokból mit alkalmaz?

2. Miért nem kapnak iskolák és magánszemélyek – az előírt 15 napos határidőn belül válaszokat az illetékes közigazgatási szervektől?

3. Miért kapnak iskolaigazgatók és egyének ellentmondásos információt a nyugdíjkorhatárt elért tanárok foglalkoztatásával kapcsolatban?

4. Ha senki nem tudja, ki dönt majd és milyen alapon, miért kell megalázó nyomtatványokat kitölteni?

5. Miért nem értesülhet az egész folyamatról – az átláthatóság nevében – a civil társadalom?


Nem akar kockásítani a Klebelsberg Központ

2012.12.05. – inforádió

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján az oktatási intézmények január 1-jén kerülnek állami fenntartásba, úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Marekné Pintér Aranka, az intézmény megbízott elnöke elmondta: meg kívánják őrizni a rendszer sokszínűségét.

A köznevelés és a közoktatás az állam feladata – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke. Marekné Pintér Aranka kiemelte: a fenntartás körébe tartozó feladatokat a köznevelési törvény részletezi, az iskolának nem lesz önálló feladata a működtetésben, vagy az önkormányzattól vagy a központtól kapja azt.

A központ szétterített hálózatként működik, a 198 tankerületi végponton zajlik a szakmai munka – közölte a megbízott elnök. Marekné Pintér Aranka kifejtette: központilag, a terepinformációk alapján egységes elvek mentén kívánják meghatározni, hogy például a nyelveket csoportbontásban hasznos tanítani. Az elveket közösen alakítják ki, de a rendszer sokszínűségét meg kell őrizni, és nem szeretnének kockásítani – tette hozzá.

Continue reading


Így veheti át a plusz 228 iskolát az állam

2012.12.04. – Inforádió

A várakozásokkal ellentétben nemcsak a kisebb iskolák adnák át a működtetői és fenntartói jogokat az államnak – derül ki az Index birtokába került listából. Hiába szeretné ugyanakkor 228 tehetősebb település állami kézbe adni iskoláit, azokat nem veszi át automatikusan az állam – mondta az InfoRádiónak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetője.

Január elsejétől csaknem háromezer iskola kerül át az önkormányzatoktól állami fenntartásba, emellett a 3000 főnél kisebb falvakban az intézmények működtetését is átvállalja az állam. A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradnak az általános iskoláiknak, gimnáziumaiknak és kollégiumaiknak, azaz továbbra is az ő feladatuk lesz például az iskola karbantartási munkáinak elvégzése, és a rezsi kifizetése. Ám ezek az önkormányzatok határozhattak úgy is november közepéig, hogy nem képesek ellátni ezeket a feladatokat. 

Az Index birtokába került lista szerint nemcsak a szegényebb, kisebb helyhatóságok, hanem a tehetősebb 3000 főnél nagyobb települések is le akarnak mondani iskolájuk működtetési és fenntartói jogáról; 228 település nyilatkozott így, például Cegléd, Esztergom, Érd, Kapuvár, Mohács, Szentes, Szigetvár, Pápa, Tiszafüred vagy Sárospatak önkormányzata is. De arról, hogy tényleg kiszállhatnak-e teljesen az üzemeltetésből, az önkormányzatok anyagi helyzetét egyenként megvizsgálva dönt egy állami bizottság. 

A testület háromféleképpen határozhat: átveszi az önkormányzattól az iskolaépület fenntartásával kapcsolatos kiadásokat, elutasítja a kérelmet, vagy ha úgy ítélik meg az önkormányzat pénzügyi helyzetét, akkor az állam csak részben vállalja át ezeket a kiadásokat, így az önkormányzatnak is hozzájárulást kell fizetnie az intézmények fenntartását koordináló Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. Az összesítést a hét közepéig elvégzik a szakemberek.

Gál Ildikó

Vekerdy: az állam a diktatúrák iskoláiban főszereplő

2012.10.06. – FN24

A közoktatásban minden használ, ami lehetséges, és minden pusztít, ami kötelező – idézi Vekerdy Tamás egy kutatás eredményét, és figyelmeztet, most Magyarországon túl sok minden lesz kötelező. Elképesztő tudatlanságnak tartja, hogy külön erkölcsi nevelés lesz kisgyerekeknek, és kikéri magának, hogy a jelenlegi kormány Klebelsbergre hivatkozzon.

 

2001-ben jelent meg először a Gyerekek, óvodák, iskolák című kötet. Már akkor elég lehangoló képet rajzolt fel a magyar iskolarendszerről, amely nem ad teret a diákok egyéni fejlődési útjainak, kizárólag a tananyagra összpontosít, szorongóvá teszi, sőt egyenesen megbetegíti a gyerekeket. Azt állította többek között, hogy a magyar iskolarendszer nem gyerekközpontú, hanem intézményközpontú. Mi változott az azóta eltelt több mint tíz évben? Nagyon át kellett írni az új kiadásban az akkori szöveget?

Eddig 9-szer jelent meg, ez a 10. kiadás, amit tetemesen kibővítettem. Én egyébként nem lehangoló képet festettem a magyar iskolarendszerről, inkább egy "felhangoló" képet arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek, milyen óvodát, iskolát keressen a gyerekének. A mostani kiadásnak is elsősorban ez a célja. Ami a magyar közoktatási rendszert illeti, úgy általában: 2010-ig lényegében semmi nem változott, most viszont sokat romlott. A főszöveg, sajnos ugyanúgy érvényes ma, mint 2001-ben volt.


Minden pusztít és roncsol, ami kötelező
Fotók: Neményi Márton

Continue reading


Közelharcot vívnak az iskolákért a Fideszben

2012.10.30. – Origo

Ki tekerheti le a fűtést januártól az iskolákban? Ki fizeti a fénymásolópapírt? Ki szólhat majd rá a konyhás nénire? Alig hatvan nappal az új oktatási rendszer indulása előtt az iskolák és a kormány sem tudja még a válaszokat az ehhez hasonló kérdésekre. Bár egyelőre az államhoz kerülő iskolákat fenntartó intézmény is csak papíron létezik, a Fideszben is felmerülő aggályokat Hoffmann Rózsa pitiáner kérdéseknek tartja. Pedig Orbán Viktor közben szigorú felügyelet alá rendelte az államtitkárságát.

Szoros felügyelet alá rendelte Orbán Viktor az iskolák állami átvételét – értesült az [origo]. A miniszterelnök azért döntött így, mert az intézményeket januártól átvevő Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) annyira lassan halad a folyamat végrehajtásával, hogy veszélybe került az új rendszer január 1-jei elindítása. Orbán Viktor információnk szerint ezért ukázba adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az átalakítás lezárásáig minden egyes kormányülésen adjon helyzetjelentést arról, hogyan halad a KIK a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő folyamat előkészítésével, a megtett lépésekről pedig folyamatosan referáljon a Miniszterelnökségnek.

Continue reading


Az állam beteszi a lábát az iskolákba

2012.10.11 – Index

Januártól több ezer iskola fenntartását veszi át az állam, a tanárok állami alkalmazottakká válnak, de ennek pontos menetéről az igazgatók csak keveset tudnak. Az ő kérdéseiket próbáltuk megválaszolni ebben a cikkben. Jövőre sajátos társbérlet alakul ki az iskolák nagy részében: az állam fizeti a tanárt, veszi a kémcsövet és nevez ki vezetőket az intézmények élére, az önkormányzat állja a rezsit és fizeti a takarítónőt. Az még nem egészen tiszta, mi dolga lesz az igazgatóknak.

Januártól az állam lesz minden általános iskola, középiskola, szakközépiskola és szakiskola fenntartója. Az átalakítás 1,2 millió tanulót és 120 ezer pedagógust érint majd. Az iskolák irányítását az önkormányzatoktól a szeptemberben megalakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) veszi át, amely az irányítást a tankerületeken keresztül látja majd el. A tankerületek vezetése a 175 járási és a 23 kerületi kormányhivatalban működik, illetve a megyeközponti tankerületekben, amelyek a szakképző iskolákat, kollégiumokat és a pedagógiai szakszolgálatókat irányítják.

Bár az erről eddig megjelent sajtóközlemények inkább a szakmai irányítást, a pedagógusbérek folyósítását vagy a szakfelügyeleti rendszert emelik ki, a változás ennél mélyrehatóbb lesz. A tanárok állami alkalmazottak lesznek, az iskolák oktatásra fordítható költségvetését is az állam határozza meg. Az állam dönthet az iskolák létrehozásáról vagy megszüntetéséről, az indítható osztályok számáról, és a tankerületi vezetők feladata lesz az iskolaigazgatók megbízása vagy elbocsátása is.

Continue reading


Bedőlhet az állami iskolafenntartó

2012.10.03. – FN24

Három hónap múlva az állam átveszi az iskolafenntartást, ám az erre létrehozandó központ körül elég nagy a káosz, az FN24 birtokába jutott jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére még pályázó sincs.

Bedőlhet az állami iskolafenntartó

Hoffmann Rózsa nyáron jelentette be, hogy megalakul a január 1-jétől az iskolák fenntartását végző Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelynek intézményhálózata járási tankerületenként épül ki. Hoffmann Rózsa a tanévnyitó konferencián bemutatta a központ megbízott elnökét, Marekné Pintér Arankát is.

Az intézmény felállításának előrehaladásáról már az új vezető készített a kormány számára beszámolót. A szerkesztőségünk birtokába jutott – Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán által is látott – dokumentum azonban túl sok eredményt nem tud felsorakoztatni. A 19 megyei és 179 járási tankerületi igazgató posztjára augusztus 27-től lehetett pályázni, szeptember 30-ig. Öt nappal a határidő előtt három megyében (Borsod, Baranya, Tolna) egyáltalán nem volt jelentkező, a járási szintű vezetői pozíciók egyharmadára szintén nem volt érdeklődés. Azaz szeptember 25-én hiányzott a vezetők egyharmada. A többi helyre is átlag 1,4-szeres volt a túljelentkezés, ha közülük sokan alkalmatlanok, akkor akár a tankerületek felében is gond lehet a vezető kiválasztásával. Anélkül viszont az apparátus kiépítése sem képzelhető el. A vezetőkről szóló döntés határideje november 1.

Continue reading


Pokorni: Szelektív a magyar iskolarendszer

2012.08.23. – MNO

Pokorni Zoltán szerint három oka van annak, hogy szelektív a magyar iskolarendszer: az iskolafenntartás szétaprózottsága, a kevés közfinanszírozott tanóraidő és a túlzottan tananyagcentrikus pedagógiai gyakorlat. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke erről csütörtökön beszélt a Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. harmadik országos tanévindító konferenciáján, Budapesten.

A politikus azt mondta: a Nemzeti alaptanterv „olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek”, s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja.

Pokorni megjegyezte, „továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, aminek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre”, holott minden diák egyéni, külön figyelmet érdemelne, ideértve a legtehetségesebbeket is.

Continue reading


Sokismeretlenes Ady-terv: kezdődik a feje tetejére állított tanév

2012.08.18. – NOL

Köznevelés – Az önkormányzatok nem tudják, mennyi pénzük lesz, de dönteniük kell az iskolájukról

„Egyértelmű rendelkezések, megfelelő tájékoztatás és fokozatosság biztosítja a zökkenőmentes tanévkezdést” – ez olvasható annak a közleménynek a címében, amelyet az oktatásért felelős államtitkárság adott ki a hét elején az LMP sajtótájékoztatójára reagálva.


Nem tudni, kinek a dolga lesz az épületek karbantartása
Fotó: Kurucz Árpád

 

Osztolykán Ágnes, az ellenzéki párt oktatási szakpolitikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az új közoktatási törvény szeptember 1-jén hatályba lép, de a rendelkezéseinek többségét csak késleltetve vezetik be, ami komoly bizonytalanságot okoz. A parlament oktatási bizottságának alelnöke azt is kiemelte, hogy az önkormányzatok változatlanul nem tudják, milyen oktatáshoz kapcsolódó feladataik, illetve költségeik lesznek szeptembertől. A minisztérium ellenben úgy látja, minden a legnagyobb rendben van: „az új nemzeti köznevelésről szóló törvény fokozatos bevezetése régóta köztudott, az nem okozhat bizonytalanságot”. Szerintük az intézményeknek volt idejük felkészülni a változásokra, és ezt meg is tették.

Continue reading


Kirúgásokat hozhat Klebelsberg az oktatásban

2012.08.14. – HVG – Molnár Fruzsina

Egyelőre folyosói pletykákból tájékozódnak az iskolaigazgatók arról, hogy hogyan érinti intézményüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása szeptember 1-től. Az önkormányzatok vezetői sem tudnak konkrétumokat, nem egyeztettek velük. A változások miatt akár elbocsátások is jöhetnek – ezt közvetve elismerte az Emmi is.

Komoly információhiányban szenvednek azok az iskolaigazgatók és önkormányzati vezetők is, akiknek intézményei a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) kezelésébe kerülnek jövőre. A KIK elvileg szeptember 1-gyel már megalakul, de szinte még semmit nem lehet tudni a működéséről. A hvg.hu-nak egy Pest megyei gimnázium vezetője is arról panaszkodott, hogy kollégáival együtt „folyosói pletykákból”, egymástól, vagy – személyes  kapcsolataikat bevetve – informális utakon, a minisztériumból próbálnak tájékozódni az őket érintő változásokról. A megkérdezettek szerint kétséges, ez a hatalmas szervezet jövő évre hogyan lesz működőképes.

„A tanévnyitó konferenciákon és az ősz folyamán megyei tájékoztatókat tervez a minisztérium” – közölte a hvg.hu-val a fenntartóváltás koordinálásával megbízott miniszteri biztos, Marekné dr. Pintér Aranka, arra a kérdésre, hogy hogyan tervezik a jövőben az igazgatók informálását. Idén egy komoly változás már történt a közoktatásban fenntartói szempontból a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) januári megalakulásával. Jövőre ezekből, valamint a települési önkormányzatok oktatással foglalkozó – de nem pedagógus – állományából alakul meg a KIK, körülbelül 2300 fővel − mondta el a miniszteri biztos a hvg.hu-nak. Continue reading


Idén is óriási terhet jelent a tanévkezdés

2012.08.09. – Népszava

Alig számíthatnak kormányzati segítségre idén azok az iskolakezdésre készülő családok, akik nem részesülhettek a Fidesz jómódúaknak járó családi adókedvezményéből. Bár a tankönyvek és iskolaszerek ára tavaly óta nem nőtt jelentősen, így is több tízezer forintra rúghatnak a kiadások, ráadásul a megélhetési költségek és a családok kiadásai drasztikusan emelkedtek.

A tankönyvpiac jövő évi államosítása miatt jelentősen nőhet a tankönyvek ára, a közoktatási törvények pedig több tízezer diák és tanár életét keseríthetik meg.

Continue reading


Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása

2012.07.14. – HVG

A gyakorlóiskolák irányítása az egyetemeknél marad, csak az változik, hogy a központi költségvetésből fizetik a tanárokat. Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogják találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást – nyilatkozta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek.

Az oktatásért felelős államtitkár a lap szombati számában közölt interjúban elmondta: a gyakorlóiskolákat illetően a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől – a felsőoktatási költségvetésből – finanszírozzák ezen iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül. Az egyetemek, főiskolák szakmai irányítói szerepe megmarad.

Fotó: MTI / Földi Imre

Continue reading


Elitiskolákra fáj Orbánék foga

2012.06.29. – Népszava

Elitiskolákra fáj Orbánék foga

Az önkormányzati oktatási intézmények államosítása csak a kezdet volt; az egyetemektől és a főiskoláktól is elvehetik gyakorlóiskoláik fenntartói jogát – számolt be tegnap a Magyar Narancs Online.

Ezt támasztják alá Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár szavai, aki a lapnak kijelentette, hogy a felsőoktatási intézmények pedagógushallgatóinak szakmai gyakorlati helyet biztosító intézmények – mint például az ELTE Trefort Ágoston vagy Apáczai Csere János gyakorlóiskolája – finanszírozása a jövőben "a közvetett egyetemi támogatás helyett valóban központi költségvetési irányból fog érkezni". Érdeklődésünkre azonban az említett két iskola igazgatója kijelentette, a sajtóból értesültek először az ügyről.

Continue reading


Tanárképzés: három lépés hátra

2012.06.20. – NOL – Ónody-Molnár Dóra

Hunyady György, az ELTE szociálpszichológia-professzora, volt dékán, a tanári mesterszak felelőse az ellenreformról.


„Sűrűsödnek a vészfelhők”
Népszabadság – Teknős Miklós
– Megszűnik a többszintű tanárképzés, mert a tanárok oktatását a kormány kivette a bolognai rendszerből.

– A kormányalakítás óta tudjuk, hogy a tanárképzés rendszerét felül fogják vizsgálni. Ha a 2003 óta érlelt és hétéves munkával bevezetett reform elhibázott lett, akkor ez helyes is, de ezt hitelt érdemlően semmi nem bizonyítja. A tapasztalatok gyűjtése most kezdődne, de erre nem maradt idő. A többszintű képzés lényege az volt, hogy legyen szakmai alapozás, aztán három év elvégzése során a hallgató döntse el, tanár akar-e lenni vagy sem. Elsőre semmiségnek tűnik e döntés helye és időpontja, mégis óriási a jelentősége. Mondhatjuk: folytathatok történelmi tanulmányokat, és ennek során döntök arról, hogy történelemtanár szeretnék lenni. Nem 18 évesen, a középiskolából épp kilépve, felsőoktatási és gyakorlati tapasztalatok nélkül kell erről dönteni. Ez sok jel tanúsága szerint bevált: akik maguk akarnak tanárok lenni, a későbbiekben is elkötelezettek, gyermek- és ügyszeretőek maradnak. A többciklusú rendszer ellenében több érvet sorolnak, de ebből csak egy tényszerű: éktelen kevesen jelentkeztek tanári mesterképzésre a természettudományok területén. Valóban, a közoktatás nem ébreszti fel a diákok nagy tömegében a műszaki és természettudományok iránti érdeklődést, aki meg ebbe az irányba törekszik, nem elsősorban tanár akar lenni. Erről azonban a bolognai rendszer csak annyiban tehet, hogy a felsőoktatásban szabadságot ad a hallgatóknak, hogy felkészülésük első három évében maguk döntsék el, mik is akarnak lenni: szakmájuk alkalmazói, kutatói vagy tanárai. Ha most ezt a szabadságot visszavesszük, s már 18 éves korban kényszerpályára tereljük a kétszakos tanárjelölteket, hogy szakos társaiktól elválasztva, 5-6 évig készüljenek tanárnak, akkor tulajdonképpen a 70-es, 80-as éveket hozzuk vissza. Ez pedig nem vált be: ma azok tanítanak az általános és középiskolában, akiket akkor képeztek ki. Bizony lehet, hogy részük van a természettudományok iránti érdeklődés elapadásában. Continue reading


Pokorni: nincs két énem

2012.05.22. – FN.Hír24

A Nemzeti alaptantervet csak a legkiválóbb gimnazisták lesznek képesek befogadni, az nem egy közös nemzeti, hanem egy értelmiségi, elit kánon – véli Pokorni Zoltán, aki szerint Hoffmann Rózsa szembemegy nagy példaképével, Klebelsberg Kunóval.

Múlt szerdán elfogadta a kormány a Nemzeti alaptantervet (NAT). A vitaanyagot erősen bírálta, azt mondta, hogy az egy kitöltetlen csekk, azt sem lehet tudni, kinek szól. Látta már az új dokumentumot? Javult e tekintetben?

Azért kell létrehoznunk egy új Nemzeti alaptantervet, hogy a nemzet műveltségi kánonját, közös kulturális jelképrendszerét megalapozzuk. Jó az, ha az ablakon bemászó betörő, és a kirabolt is tudja a Toldi első énekét.

Nem mindegy az a rablónak és az áldozatnak?

Természetesen, csak ironizáltam. De tényleg fontos még e viszonylatban is. Kevésbé esnek egymásnak, ha van közös nyelvük, kultúrájuk, ha szót tudnak érteni egymással. Ha a Nemzeti alaptanterv valóban egy minimum ismeretet írna le, akkor ezt a nemes célt szolgálná. Azt kellene tisztáznunk, hogy mi az, ami az elitgimnáziumokba, és a szakiskolákba járó gyerekektől is elvárható. Az államtitkár asszony által sokat emlegetett Klebelsberg Kuno 1930-ban a Pesti Naplóban azt írta, a tanterveket „legfelsőbb pedagógiai testületek” írják, akik a saját tudományuk jelentőségét tartják szem előtt. „Így jönnek létre a tantervek és a módszeres utasítások, amelyekbe felvesznek minden szépet és jót, s éppen ez a baj… az iskola nem azért a két-három kitűnőért van, akik az egyes osztályokban kiválnak.


Választani sem lehet, hogy Wass Albert vagy Móricz Zsigmond
Fotók: Kummer János

Continue reading


Hoffmann: 2013 őszétől komolyabb változások várhatóak

2012.05.04. – ATV

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) nem sokban hasonlít az eredetileg tervezettre – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Székesfehérváron; Hoffmann Rózsa a szakmai fórumon megerősítette, hogy a tervezet napokon belül a kormány elé kerül.

Az államtitkár a tárca élén bekövetkező váltással kapcsolatban – az MTI érdeklődésére – elmondta, régóta ismeri a miniszteri poszt várományosát, Balog Zoltánt, aki társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként "sok szálon kötődik az oktatáshoz". Hoffmann Rózsa közlése szerint alapvető kérdésekben egyetértenek, az elmúlt időszakban jó együttműködés alakult ki közöttük. "Gyökeres változásra nem számítok, a miniszterjelölt előzetesen megerősített pozíciómban" – tette hozzá.

Continue reading


De profundis (Az oktatáspolitika bedőlésének okairól)

2012.01.05. – Oktpolcafe – Radó Péter

Az OktpolCafé már régen bóvli kategóriába sorolta az uralkodó oktatáspolitikai gyakorlatot. Azt is leírtam többször, hogy az új törvények elfogadásával bekövetkezett előzmény nélküli rombolás nem érthető meg a korábbi évtizedek oktatáspolitikai gyakorlatából. A jövőben ez a blog inkább pozitív szakmapolitikai alternatívákkal kíván foglalkozni, de ehhez előbb még egyszer – remélhetőleg hosszú ideig utoljára – foglalkoznunk kell egy démonnal: a közpolitika alkotás politikai kereteivel.

Politika és közpolitika

A politika és közpolitika („szakmapolitika”) közötti átrendeződő kapcsolatról már másfél évvel ezelőtt, nem sokkal az Orbán-kormány hivatalba lépése után írtam egy bejegyzést. (Ez lehetővé teszi, hogy ebben a bejegyzésben megspóroljam az általam használt fogalmak kifejtését.)  Mindaz, amit akkor írtam most is vállalható, egyetlen árnyalatnyi különbséggel: korábban alábecsültem a közpolitika – és ezen belül különösen az oktatáspolitika – politikai kisajátításának mértékét. Nem egyszerű súlypont áthelyeződésnek voltunk ugyanis a tanúi, ennél sokkal több történt: a pártpolitika teljesen önállósította magát, tökéletesen levált a közpolitika alkotásnak a kontinentális Európában megszokott intézményeiről és szereplőiről.

Négy feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, s ebből három a második Orbán-kormány „újítása”:

Continue reading


Nemzeti középosztály gyártás, állami megrendelésre

2011.12.01. – Ténytár

„Az az út, amin elindulunk, hogy az állam elvonja az intézmények fenntartását – az óvodától felfelé – az önkormányzatoktól, szerintem az nem jó, nem tudok vele egyetérteni.”

Ez az idézet nem valamelyik izgága ellenzéki politikustól, hanem az oktatási bizottság kormánypárti elnökétől, Pokorni Zoltántól származikAz oktatási törvénykezés viharos történetében talán nem volt még javaslat, amelynek fontosabb tételei annyira vitatottak lennének, mint a mostani köznevelési törvényé.  Jól láthatóan, csak az oktatási államtitkár elszántsága, valamint a mögötte álló, rendíthetetlen miniszterelnöki támogatás juttatta a tervezetet a Parlament elé.

Elemzésünkben arra törekszünk, hogy áttekintsük melyek a legfontosabb vitatott pontok és milyen következményekkel jár a nagy Nemzeti Átalakítás. Külön kitérünk a diákokat, a pedagógusokat és a közoktatási rendszer egészét érintő kérdésekre. Elöljáróban annyit leszögezhetünk: miközben a javaslat következetes szigorral valósítja meg politikai célját, szakmai alapjai meglehetősen ingatagok.

Continue reading