KLIK címkével jelölt bejegyzések

Egy kis durranás…

„Eldurrant az agyam

Nekem aztán be ne magyarázza Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa, hogy kétszer kettő az tizenkettő, én már huszonöt éve tanítok matekot és fizikát, jól ismerem a közoktatást, sokkal jobban, mint az egész kormány. Nálunk az iskolában mindenki tudja, hogy ezek a hülyék szétverték az oktatást, de senki sem meri kinyitni a száját, mert aki megmukkan, arra ráfogják, hogy kommunista.”

Tovább Kácsor Zsolt írására ⇒⇒⇒


Gagyi idézettel köszöntötte a pedagógusokat a Klik

»Nagy László soraival« köszöntötte a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) elnöke a tanárokat a pedagógusnapon. Ám a költő soha nem írt ilyet.

»Vezesd őket, utat ne tévessz,
S magadhoz mindig hű maradj,
Mert élen állsz, és messze látszol,
Sose feledd: példa vagy!
«

Mint arra Trencsényi László oktatáskutató a Facebookon rámutat, »a fenti, meglehetősen gyatra verstákolmánynak semmi köze Nagy Lászlóhoz, a XX. század emberi-társadalmi-nemzeti felemelkedéseinek és tragédiáinak szép szavú, hiteles költőjéhez. E versikét az elnök (vagy sameszai) a 60-as évek Úttörővezető című újságjából koppintották«.

Az idézet – mint kiderült – valójában az 1896-ban született és 1977-ben elhunyt B. Radó Lili: Az őrsvezető című verséből van.”

Tovább a hvg.hu cikkére ⇒⇒⇒


Hol az igazság? – a HAT válasza a KLIK közleményére

A Hálózat a Tanszabadságért szervezet állásfoglalása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. január 27-én napvilágot látott, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tevékenységével kapcsolatos közleményéről

Az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága 2014. január végén közleményt adott ki, amelyben méltatja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) egy éves tevékenységét. A közleményben az Államtitkárság – nyilván annak biztos tudatában, hogy különösebben nem kell tartania hatalmas tömegek tiltakozásától – valótlanságokat ír, hogy ne mondjuk: hazudik. Mivel a tiltakozásnak jogállami keretek között igazán elfogadott és különösen hathatós módjai Magyarországon 2014 elejére végleg lehetetlenné váltak, „felelőtlenül” megtehetjük, hogy ironikusan fogalmazzuk meg replikánkat. Nagyjából úgyis mindegy, csak saját lelki békénk ápolgatása érdekében tesszük. Idézzük a közlemény megállapításait, majd hozzájuk írjuk pikírt megjegyzéseinket, amelyek mögött azonban halálosan komoly tények vannak:

A KLIK a kormány oktatáspolitikai célkitűzéseit maradéktalanul teljesítette. Jobb lett volna, ha nem teszi.

Létrejött az egységes tanügyi irányítás… Ezzel a magyar oktatási rendszer visszalépett egy harmadévszázaddal ezelőtti állapotába.

…jelentősen javult az iskolák szaktanári ellátottsága… Na, ezt vajon milyen tényekre alapozottan lehet állítani? Erejük teljében lévő, nagy szakmai tudással rendelkező, 62 éves pedagógusokat a tanév közepén nyugdíjba kényszerítettek, természettudományi területen alig lehet tanárt találni, s a helyzet tovább romlik. Vajon miről beszél az államtitkárság?

jelentősen javult az iskolák … eszközellátottsága… Vajon mitől javult volna? Attól, hogy a KLIK-en keresztül az eszközbeszerzés sokkal bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb lett, vagy attól, hogy jelentősen csökkent az oktatásra fordított költségek összege? Hol vannak az adatok?

…a kistelepüléseken dolgozó pedagógusok is hozzájutnak a munkájukat segítő szakmai támogatásokhoz… TÁMOP programok leállítása, az oktatásfejlesztésre fordított összegek csökkentése, a hálózatosodás megakasztása, a jó gyakorlatokkal kapcsolatos elkezdett munka berekesztése, az oktatási programcsomagok terjesztésének elsumákolása, a pedagógiai szolgáltatások szervezésének olyan átalakítása, amely szinte megoldhatatlan problémákat okoz, a gyógypedagógiai szakszolgálati munka szétzilálása… Soroljuk tovább? Van még bőven! A valódi szakmai támogatáshoz már nem lehet hozzájutni. Mindegy, hogy az intézmény kistelepülésen működik, vagy nem.

Az intézmények fenntartása és működtetése kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá vált. Nem pikírt stílusban: éppen az ellenkezőjét mutatta például, hogy hosszú hónapokig számos intézményben nem volt kinevezett vezető, hogy sok tanár még decemberben is szerződés és fizetés nélkül dolgozott, hogy a tankönyvellátás tragikomikus részletein röhögött és sírt az egész ország, hogy nem oly régen felmerült, hogy a szakoktatás fenntartását el kellene venni a KLIK-től, mert nem tudja ellátni a feladatot, ezt mutatja a 2014-re „tervezett” (előre látható) 50 milliárdos hiány. Kérdezze már meg valaki a nem elvakult fideszes intézményvezetőket meg pedagógusokat is!

Minden, az iskolák zavartalan működését veszélyeztető esetben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyorsan és eredményesen avatkozott be. Kicsit javítaná e mondat igazságtartalmát, ha benne a „minden” szót kicserélnék „egyes esetekben”-re, még tovább javulna a helyzet, ha a „volt olyan eset” fordulat kerülne be, de az igazságot akkor mondaná ki a közlemény, ha ezt írná: „Az iskolák zavartalan működését veszélyeztető egyetlen esetben sem avatkozott be a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyorsan és eredményesen”.

2014. február 3.

Hálózat a Tanszabadságért


A KLIK meztelen

„Brutálisra sikerült a Klik eltitkolt átvilágítása

Hibás gazdasági döntések, valótlanságok állítása, rossz vezetési stílus és a jobbító javaslatok figyelmen kívül hagyása – sok egyéb mellett ezeket a megállapításokat írta le a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének tevékenységéről Szabó Balázs miniszteri biztos, miután hetekig vizsgálta az államosított közoktatás legfőbb irányító szervét. Szabót tavaly ősszel nevezték ki, hogy világítsa át a Kliket, azóta már nem kormánybiztos, és tevékenységéről sem adtak ki információt. Az Index megszerezte a munkája eredményeit összegző jelentést.”

Tovább az Index írására ⇒⇒⇒


Stoppal jár a gyógypedagógus

index.hu – 2013. január 30

 

Egy hónappal az iskolák állami fenntartásba vétele után is jócskán akadnak megválaszolatlan kérdések az új rendszerrel kapcsolatban. A Hálózat a Tanszabadságért egy honlapon gyűjti a váltás közben felmerülő gondokat. Ezekkel a problémákkal, sajátos esettel megkerestük az állami fenntartást koordináló Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mondják meg ők a megoldást.

Egy hónapja vette át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) közel háromezer iskola működtetését az önkormányzatoktól. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár erről a múlt héten azt mondta, hogy „a tapasztalatok megnyugtatóak, úgy látjuk, a folyamat rendben zajlik”, szerdán pedig azt közölte, minden egyes tankerületben, ahol jártak, arról győződött meg, hogy a felmerülő kérdésekre legkésőbb egy napon belül megtalálták a megoldást.

Azonban most, január végén is úgy tűnik, mégsem megy mindenhol teljesen zökkenőmentesen a fenntartóváltás. Január közepén már írtunk arról, hogy több helyen is bizonytalanságot okozott az átállás: hiányoztak az új munkaszerződések és a munkaköri leírások, tisztázatlanok voltak a hatáskörök, gondot okozott, hogy megszűntek a kiegészítő juttatások, de felmerültek olyan hétköznapi problémák is, minthogy nincs ki takarításon az iskolában.

 

A szertárba költözött a tankerület

„Egy iskola igazgatója felhívta az illetékes tankerületi vezetőt, hogy megtudja, hová lehet címezni a tankerület számára írt levelet. A tankerületi vezető válasza: sehová nem lehet küldeni, majd ő bemegy a levélért”. Ez csak egy példa abból közel harminc bejegyzésből, ami a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű civil szervezet által létrehozott oldalon olvasható, és ahol az oktatási intézmények állami átvétele után felmerülő anomáliákat, észrevételeket, megjegyzéseket kezdtél el összeszedni.

 

Nem egy bejegyzés szól arról, hogy az iskolák vezetői nem tudják eldönteni, meddig terjed a hatáskörük, míg máshol a tankerületi hivatal elhelyezése is érdekesen zajlik: „Előfordul, hogy a KLIK tankerületi hivatalát egy iskolában helyezik el. Van olyan intézmény, amelyben emiatt a tanároknak le kellett mondaniuk egy általuk használt teremről, illetve egy szertárt is meg kellett szüntetniük. Előfordul, hogy a hivatal működéséhez szükséges bútorokat és más felszereléseket is az intézményektől »gyűjtik be«” – írták a HAT oldalán.

Az anonim hozzászólások főleg az új rendszer januári működése óta fennálló gyakorlati panaszokat sorolnak fel. Ezek közül kiválogattunk néhányat, és megkerestük a Klebelsberg-központot, hogy megtudjuk, az intézményfenntartó találkozott-e ezekkel a problémákkal.

 

Stoppos tanárok

A hatáskörbeli bizonytalanságokat jól mutatja, hogy a HAT oldalán olvasható egyik bejegyzés szerint január elsejétől a pedagógusok továbbképzése is a Klebelsberg-központ hatáskörébe tartozik, így előfordultak esetek, amikor a tankerület döntése nem történt meg időben, és a tanárok lecsúsztak a jelentkezési határidőről. „Ilyen esetben vagy nem vesz részt a pedagógus a továbbképzésen, vagy vállalja a költségeket maga, bízva abban, hogy egy pozitív tankerületi döntés után azokat megtérítik, de ilyen esetben az igazgatónak is vállalnia kell, hogy gondoskodik a kolléga helyettesítéséről, amiért »megütheti a bokáját« egy negatív tankerületi döntés esetén” – írta valaki egy vidéki gimnáziumból.

A tanárok továbbképzéséről a KLIK-nél azt közölték, hogy a köznevelési törvény szerint a tantestület dönt a továbbképzési program elfogadásáról, így az azon való részvételt a tanároknak az iskolaigazgató engedélyezi. „A köznevelési rendszer átalakításának egyik célja éppen az, hogy minden pedagógus  ingyenes továbbképzésekhez jusson hozzá és azokat ne piaci alapon kelljen igénybe venniük, ami mindig a fenntartó önkormányzat gazdasági helyzetétől függött” – tették hozzá.

Egy másik panaszos szerint mivel sok gyógypedagógus nemcsak helyben, hanem az adott kistérségben is dolgozik, ehhez viszont nem kapnak bérlettérítést, és megszűnik a szakszolgálati pótlék is, így van olyan gyógypedagógus, aki havi 40 ezer forint jövedelmet veszít el. „Van, aki gyalog, vagy stoppal közlekedik a települések között, mert utazási költségeik térítése továbbra is megoldatlan”. Ugyanakkor a Klebelsbergnél cáfolták, hogy a gyógypedagógusok ne kapnának bérlettérítést, és a szakszolgálati pótlék sem szűnt meg. Mint megjegyezték, a pedagógus életpálya-modell bevezetéséig a pedagógusoknak kötelezően fizetendő pótlékok rendszere nem változik.

Ha ráesik egy virágcserép a zongorára

Az állami fenntartásba vétel bonyolultságát jelzi az a sajátos eset is, ahol az alapfokú és középfokú oktatást egyaránt végző, művészeti oktatást is folytató iskolát úgy osztottak meg, hogy az alapfokú oktatást folytató rész fenntartója a KLIK, üzemeltetője az önkormányzat, míg a középiskolai rész esetében mindkét szerep a Klebelsberg-központé. Mivel az iskolának csak egy zongorája van, nem világos, hogy akkor a hangszer kié, és ha javítani kell, akkor ki állja a cechet? „A megoldás: délelőtt a zongora önkormányzati, délután tankerületi. Mi van, ha az ebédszünetben esik rá egy nagy virágcserép?” – teszik fel valaki a kérdést.

A KLIK-nél erre azt válaszolták, hogy a tulajdon minden esetben az önkormányzaté maradt az ingatlanoknál és az ingóságoknál is. Ha a KLIK az iskola működtetője, akkor vagyonkezelési szerződést köt az önkormányzattal, így az ingatlanok, ingóságok karbantartását is neki kell állnia.

 

Ki, mit fizet?

Több iskolából jött panasz arra, hogy az oktatási intézmények januártól nem rendelkeznek kisebb kiadásokra azonnal felhasználható pénzzel, mert megszűnt az iskolákban a házipénztár, ráadásul az igazgatónak már nincs döntési joga a kisebb kifizetésekben sem. Mivel a bérjellegű kiadások miatt is a fenntartóhoz kell fordulni, a KLIK azonban csak napokkal később válaszolt a megkeresésre.

A Klebelsbergnél erre a problémára azt mondták, hogy a gazdálkodás rendje nem változott lényegesen, csak másik egységhez, a tankerülethez kell fordulni pénzügyi kérdésekben, ahol pedig az önkormányzat maradt a működtető, ott még ez sem változott. Ugyanis ahol a KLIK lett a működtető is, ott a tankerületi igazgatónál van pénz a kisebb, vagy előre nem tervezhető kiadásokra, ahonnan bármelyik iskola vehet fel pénzt.

„Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az iskolák többségében eddig sem volt készpénz. A pénztár üzemeltetéséhez szükséges szigorú feltételek a legtöbb iskolában nem is adottak. Az iskolák gazdálkodását sok helyen már ezt megelőzően is egy központi gazdasági egység látta el és ott működött pénztár, ugyanúgy, ahogy ez most a tankerületeknél van” – közölték.

Pontosítják a működtetést

Egy másik bejegyzés szerint nem egyértelmű, hogy az KLIK milyen alapon bírálja el, hogy az iskola beszerzési igénye fontos-e, és ha erre nincs elég pénz a központban, miképpen rangsorolják a kérelmeket.

Januártól 2670 iskola került át az önkormányzatoktól állami fenntartásba, emellett a 3000 főnél kisebb falvakban az intézmények működtetését is átvállalta az állam. A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradtak az általános iskoláiknak, gimnáziumaiknak és kollégiumaiknak, azaz továbbra is az ő feladatuk például az iskola épületével kapcsolatos karbantartási, felújítási munkák elvégzése, a rezsi kifizetése, de ezek az önkormányzatok is határozhattak úgy, nem képesek ellátni a feladatokat.

Néhány levélíró arra is keresi a választ, hogy milyen módon különíthetők el egymástól a tankerületi és az önkormányzati illetékességű pénzügyek, mely esetekben kell a pénzügyi forrásokat a tankerületnek biztosítania. „A működtetéssel járó pénzügyek biztosítása annak a feladata, aki az iskolát működteti” – válaszolta a Klebelsberg-központ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha ez az önkormányzat, akkor az ő dolga, ha ez a KLIK, akkor a tankerület dolga. Azonban az sem tisztázott, hogy pontosan melyek azok az intézmények működtetésével kapcsolatos ügyek, amelyek ténylegesen az önkormányzatok feladata lenne. A Klebelsbergnél a napi gyakorlatban azt tapasztalták, hogy az önkormányzatok csak azokat a feladatokat látják el, amire jogszabály kötelezi őket, és ebből fakadnak a félreértések, ezért részletesen is meghatározzák, mi tartozik, és mi nem a működtetéshez. „A KLIK a működtetésre vonatozó jogszabályok pontosítását, egyértelműsítését kezdeményezte, hogy ne annak értelmezése miatt alakuljanak ki viták, ami napjainkban a legtöbb gond forrása” – jegyezték meg.


Hoffmann Rózsa nem tágít

hir24.hu – 2013. január 30

 

 

Az oktatási államtitkár szerint a közoktatás átalakítása sikeres, a folyamat rendben zajlik. Egy Tárki-felmérés ennek az ellenkezőjét mutatja.

 

Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételének elsősorban helyi szinten lesz monitoringja, mivel a felmerült problémákat ott lehet a leghatékonyabban megoldani, ahol születtek – mondta az oktatási államtitkár szerdán Budapesten.

Változatlanul úgy látják, a folyamat rendben zajlik – erősítette meg Hoffmann Rózsa, miután szerdán a fővárosban egyeztetett a pedagógusok sztrájkbizottságában részt vevő és a megállapodást előző héten aláíró szakszervezetekkel, valamint két másik tömörüléssel. A politikus ismét sikeresnek nevezte az átalakítást, közölte azt is, minden egyes tankerületben, ahol jártak, arról győződött meg, hogy a felmerülő kérdésekre legkésőbb egy napon belül megtalálták a megoldást.

Jelezte, ha helyi, járási szinten nem sikerül megoldani a problémákat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is bekapcsolódik a folyamatba.

A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik – tette hozzá egy másik tárgyalási témát érintve.

A nyugdíjazás kérdésében próbálnak közös javaslatokat megfogalmazni a kormány számára – mondta Hoffmann Rózsa. Háromezer körül van a kötelező nyugdíjazásban érintett pedagógusok száma, pontos adatok a közeljövőben várhatók. A jogi lehetőséget megteremtik, hogy a szaktantárgyak oktatását – akár nyugdíjasokkal – biztosítsák a jövőben is. Egy, a nyár után aktuálissá váló kérdésről van szó, addig pedig megnyugtatóan rendezik ezt a területet – ígérte. Az állami fenntartásba vétel egyik fontos célja, hogy garantálják minden gyermek számára az azonos színvonalú képzést – fűzte hozzá.

A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt. Szabó Zsuzsa, a PSZ alelnöke elmondta: kardinális kérdésnek tekintik a nyugdíjas pedagógusok helyzetét. A kötelező feladatellátás sok esetben nem valósítható meg nélkülük – állapította meg.

Kitért arra, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak – fűzte hozzá.

Mint írtuk, az iskolák állami átvétele egy Tárki-kutatás szerint nem sikertörténet. Az érintettek szerint ugyanis az államosítás nem jelent megoldást az oktatási problémákra, nem csökkenti az iskolák közötti egyenlőtlenséget, nem növeli az iskolák finanszírozásának biztonságát, nem növeli az oktatás színvonalát, és nem vezet a pedagógusbérek emelkedéséhez sem.

A pedagógusok kétharmada úgy véli, az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül kell rendezni, azaz alig van támogatója a központosításnak (31 százalék). Érdekes, hogy e kérdésben tér el a legjobban a lakosság és a szakma álláspontja – az előbbi, ha nem is túl határozottan, de inkább a központosításban hisz.

Az átadás-átvételről pedig sorra érkeznek a bírálatok, a Szilágyi Gimnázium tiltakozó petíciót fogalmazott meg, amelyhez már közel 4000-en csatlakoztak, köztük teljes tantestületek, szakmai szervezetek. Az FN24-nek az egyik fővárosi iskola igazgatója mesélte el részletesen, milyen fennakadásokkal jár egy iskola mindennapjaiban az államosítás.

 


Behódoltak az érdekvédők: A pedagógus állásokat féltették

vg.hu – 2013. január 30

 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a korábban a kormányzattal megállapodást között szakszervezetek – kivéve a PDSZ-t – folytatták egyeztetésüket. Ennek egyik legfontosabb pontja az volt, hogy a kormányzat és az érdekvédők egy közös monitoring-szervezetet hoznak létre, az oktatási intézmények államosításának lefolyását vizsgálva.

A kisebbnek tűnő problémákat tankerületi szinteken fogják rendezni – hangoztatta Hoffmann Rózsa. A szakszervezetek területi képviselői a járási tankerületi igazgatóknak fogják jelezni a problémákat, és együtt próbálják ezeket megoldani. Az államtitkár szerint főleg technikai és adminisztratív jellegű problémák merültek fel az államosítás során. Ha ezeket nem tudják tankerületi szinten rendezni, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke kapcsolódik be az ellenőrzésbe.

A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt.

Az államtitkár szerint az államosítás rendben zajlik, csak apróbb adminisztrációs, technikai, gazdasági problémák adódnak, de minden kérdésre választ adnak. Értesüléseink szerint több iskolában arra panaszkodtak a pedagógusok, hogy a például a családi adókedvezmény igénybevételének intézésére kevés időt és információt kaptak a KLIK-től. Előfordult, hogy gyesen, vagy gyeden lévőket későn értesítették. Így egyesek egyhavi kedvezménytől eleshetnek, amit csak a következő évi adózásnál igényelhetnek vissza.

A Hálózat a Tanszabadságért tegnap arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen szakmai vizsgálatot egyes oktatási intézmények állami átvételével kapcsolatban, és függessze fel az „előkészítetlen államosítást”. A szervezet szerint a 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásával rögzült oktatáspolitika hibás és káros, a törvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálandók, az oktatáspolitikának gyökeresen át kell alakulnia.

A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik.

Felmerült a pedagógusok nyugdíjaztatása, vagyis választani kell a pedagógusoknak, hogy nyugdíjba mennek, vagy dolgoznak. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban kijelentette, pont az volt az oktatás államosításának célja, hogy minden gyerek azonos minőségű oktatásban részesüljön, így biztosítani fogják akár jogszabállyal is minden tanuló számára, hogy szakképzett pedagógusok tanítsák, ha kell akár nyugdíjasok is. Hoffmann szerint mintegy 3000 olyan pedagógus lehet, akit érinthet a nyugdíjaztatás kérdése.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak elmondta: a nyugdíjaztatás ügyében – de más esetekben is – azt kérik, hogy a KLIK a továbbiakban ne körlevelekben utasítsa az iskolákat jogszabályokat is érintő ügyekben. Például, a nyugdíjas korú tanároknak pár napjuk maradt csak arra, hogy eldöntsék, továbbra is dolgoznának-e.

Kiemelte, hogy a tanárok speciális helyzetben vannak, mivel például fizika szakon nagyon kevés fiatal pedagógus van, ezért szükség lehet a nyugdíjas kollégák munkájára is. A PSZ alelnöke szerint a kötelező feladatellátás sok esetben nyugdíjas tanárok nélkül nem valósítható meg.

Kijelentette, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak. A PSZ munkaanyagot állított össze az előző héten aláírt megállapodásról, arról, hogyan kell a mindennapokban értelmezni, és ezt az anyagot minden intézményhez eljuttatják.

Szabó Zsuzsa lapunknak arra a kérdésére, hogy míg a diákok több engedményt is elértek az emberi erőforrás tárcánál, miért nem sikerült ez a pedagógus érdekvédőknek is, azt válaszolta: nem sikerült kellőképpen megmozgatni a pedagógustársadalmat és a társadalom egészét sem, ezért kellett végül megállapodni a kormányzattal, hiába ellenezték az iskolák állami kézbe vételét. „Lehet minket behódolónak nevezni, de mi mindent megtettünk” – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy két demonstrációt szerveztek, panaszaikat jelezték az Alkotmánybíróságnak és az ombudsmannak, és szakmai anyagok tömkelegét dolgozták ki, nyílt vitanapokat kezdeményezte, mozgósítani próbálták a szülőket, azonban végül a pedagógus álláshelyek megőrzése és a munkakörülmények javítása érdekében alá kellett írni a megállapodás az Emberi Erőforrások Minisztériumával, mivel az iskolák államosítását már nem lehetett megállítani.

Hoffmann Rózsa közölte: mivel a pedagógusok munkáltatói a tankerületek, ezért előfordulhat az, hogyha egy pedagógusnak alacsony az óraszáma egy iskolában, akkor egy másik intézménybe átirányíthatják órákat adni. Az esetleges utazási költségeket megtérítik a tanároknak.

Azt is elmondta, hogy amíg nem lép életbe a pedagógus életpályamodell, addig garantálják, hogy az átmeneti időszakban esetleges többletterheket, amelyeket már nem túlórának neveznek kompenzálni fogják. Az intézményen kívül eltöltött időbe beszámíthatják a pedagógusnak a színház látogatást, vagy a múzeumi órákat is.

Hoffmann arról is beszélt, hogy a sajtóban megjelent kijelentéseit a hájas, lúdtalpas gyerekekkel kapcsolatos kijelentéseit kiragadták szövegkörnyezetéből. Az államtitkár szerint Szegeden ő a mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta, hogyha nem akarjuk, hogy tovább romoljon az egészségi állapotuk, így ne legyenek hájasok, vagy lúdtalpasok.

27 milliárd a felsőoktatásnak

A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – erősítette meg tegnap Hoffmann Rózsa Balog Zoltán tárcavezető korábbi közlését a szegedma.hu-nak. Az oktatási államtitkár szerint a tavaly év végi zárolások sehol sem okoztak működésbeli gondot, sehol sem kellett bezárni egyetemeket. „Az elvont milliók kétségkívül fejtörést okoztak, de mindenki túlélte” – mondta Hoffmann

Több egyetem is jelezte, hogy a várható nagyon magas ponthatárok miatt hátrányba kerülnek a vidéki intézmények azon a 16 szakon, amelyen végül az eredeti tervekkel ellentétben végül államilag finanszírozottak lesznek. Az oktatási államtitkár szerint a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok.

Szerző: VG Online – É. S.