Címke: kötelező nyugdíjazás

Bolgár György a Klubrádióban Mendrey Lászlóval és Galló Istvánnéval beszélgetett

Bolgár György a nyugdíjazásról, a pedagóguskarról és az iskolarendőrségről kérdezte a Klubrádióban Mendrey Lászlót, a PDSZ elnökét. A beszélgetés itt olvasható.

A témához hozzászólt Galló Istvánné, a PSZ elnöke. Ez pedig itt olvasható.


Behódoltak az érdekvédők: A pedagógus állásokat féltették

vg.hu – 2013. január 30

 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és a korábban a kormányzattal megállapodást között szakszervezetek – kivéve a PDSZ-t – folytatták egyeztetésüket. Ennek egyik legfontosabb pontja az volt, hogy a kormányzat és az érdekvédők egy közös monitoring-szervezetet hoznak létre, az oktatási intézmények államosításának lefolyását vizsgálva.

A kisebbnek tűnő problémákat tankerületi szinteken fogják rendezni – hangoztatta Hoffmann Rózsa. A szakszervezetek területi képviselői a járási tankerületi igazgatóknak fogják jelezni a problémákat, és együtt próbálják ezeket megoldani. Az államtitkár szerint főleg technikai és adminisztratív jellegű problémák merültek fel az államosítás során. Ha ezeket nem tudják tankerületi szinten rendezni, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke kapcsolódik be az ellenőrzésbe.

A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt.

Az államtitkár szerint az államosítás rendben zajlik, csak apróbb adminisztrációs, technikai, gazdasági problémák adódnak, de minden kérdésre választ adnak. Értesüléseink szerint több iskolában arra panaszkodtak a pedagógusok, hogy a például a családi adókedvezmény igénybevételének intézésére kevés időt és információt kaptak a KLIK-től. Előfordult, hogy gyesen, vagy gyeden lévőket későn értesítették. Így egyesek egyhavi kedvezménytől eleshetnek, amit csak a következő évi adózásnál igényelhetnek vissza.

A Hálózat a Tanszabadságért tegnap arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen szakmai vizsgálatot egyes oktatási intézmények állami átvételével kapcsolatban, és függessze fel az „előkészítetlen államosítást”. A szervezet szerint a 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásával rögzült oktatáspolitika hibás és káros, a törvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálandók, az oktatáspolitikának gyökeresen át kell alakulnia.

A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik.

Felmerült a pedagógusok nyugdíjaztatása, vagyis választani kell a pedagógusoknak, hogy nyugdíjba mennek, vagy dolgoznak. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban kijelentette, pont az volt az oktatás államosításának célja, hogy minden gyerek azonos minőségű oktatásban részesüljön, így biztosítani fogják akár jogszabállyal is minden tanuló számára, hogy szakképzett pedagógusok tanítsák, ha kell akár nyugdíjasok is. Hoffmann szerint mintegy 3000 olyan pedagógus lehet, akit érinthet a nyugdíjaztatás kérdése.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak elmondta: a nyugdíjaztatás ügyében – de más esetekben is – azt kérik, hogy a KLIK a továbbiakban ne körlevelekben utasítsa az iskolákat jogszabályokat is érintő ügyekben. Például, a nyugdíjas korú tanároknak pár napjuk maradt csak arra, hogy eldöntsék, továbbra is dolgoznának-e.

Kiemelte, hogy a tanárok speciális helyzetben vannak, mivel például fizika szakon nagyon kevés fiatal pedagógus van, ezért szükség lehet a nyugdíjas kollégák munkájára is. A PSZ alelnöke szerint a kötelező feladatellátás sok esetben nyugdíjas tanárok nélkül nem valósítható meg.

Kijelentette, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak. A PSZ munkaanyagot állított össze az előző héten aláírt megállapodásról, arról, hogyan kell a mindennapokban értelmezni, és ezt az anyagot minden intézményhez eljuttatják.

Szabó Zsuzsa lapunknak arra a kérdésére, hogy míg a diákok több engedményt is elértek az emberi erőforrás tárcánál, miért nem sikerült ez a pedagógus érdekvédőknek is, azt válaszolta: nem sikerült kellőképpen megmozgatni a pedagógustársadalmat és a társadalom egészét sem, ezért kellett végül megállapodni a kormányzattal, hiába ellenezték az iskolák állami kézbe vételét. „Lehet minket behódolónak nevezni, de mi mindent megtettünk” – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy két demonstrációt szerveztek, panaszaikat jelezték az Alkotmánybíróságnak és az ombudsmannak, és szakmai anyagok tömkelegét dolgozták ki, nyílt vitanapokat kezdeményezte, mozgósítani próbálták a szülőket, azonban végül a pedagógus álláshelyek megőrzése és a munkakörülmények javítása érdekében alá kellett írni a megállapodás az Emberi Erőforrások Minisztériumával, mivel az iskolák államosítását már nem lehetett megállítani.

Hoffmann Rózsa közölte: mivel a pedagógusok munkáltatói a tankerületek, ezért előfordulhat az, hogyha egy pedagógusnak alacsony az óraszáma egy iskolában, akkor egy másik intézménybe átirányíthatják órákat adni. Az esetleges utazási költségeket megtérítik a tanároknak.

Azt is elmondta, hogy amíg nem lép életbe a pedagógus életpályamodell, addig garantálják, hogy az átmeneti időszakban esetleges többletterheket, amelyeket már nem túlórának neveznek kompenzálni fogják. Az intézményen kívül eltöltött időbe beszámíthatják a pedagógusnak a színház látogatást, vagy a múzeumi órákat is.

Hoffmann arról is beszélt, hogy a sajtóban megjelent kijelentéseit a hájas, lúdtalpas gyerekekkel kapcsolatos kijelentéseit kiragadták szövegkörnyezetéből. Az államtitkár szerint Szegeden ő a mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta, hogyha nem akarjuk, hogy tovább romoljon az egészségi állapotuk, így ne legyenek hájasok, vagy lúdtalpasok.

27 milliárd a felsőoktatásnak

A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – erősítette meg tegnap Hoffmann Rózsa Balog Zoltán tárcavezető korábbi közlését a szegedma.hu-nak. Az oktatási államtitkár szerint a tavaly év végi zárolások sehol sem okoztak működésbeli gondot, sehol sem kellett bezárni egyetemeket. „Az elvont milliók kétségkívül fejtörést okoztak, de mindenki túlélte” – mondta Hoffmann

Több egyetem is jelezte, hogy a várható nagyon magas ponthatárok miatt hátrányba kerülnek a vidéki intézmények azon a 16 szakon, amelyen végül az eredeti tervekkel ellentétben végül államilag finanszírozottak lesznek. Az oktatási államtitkár szerint a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok.

Szerző: VG Online – É. S.

“A veszély reális” – a Rektori Konferencia leköszönő elnöke a hvg.hu-nak

2012.07.12. – HVG

Azok a fiatalok, akik most külföldre mennek tanulni, nagy eséllyel már vissza sem jönnek – ebben látja a felsőoktatást kísérő megszorítások egyik nagy problémáját Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia nemrég leköszönt elnöke szerint a kormány már elmulasztotta azt a pillanatot, amikor még érzékeny, de szükséges döntéseket hozhatott volna meg a szféra megreformálására.

hvg.hu: Az elmúlt egy év talán a legmozgalmasabb volt a rendszerváltás óta a felsőoktatás történetében. Új, radikális változásokat hozó felsőoktatási törvény született, megindult az intézményi struktúra átalakítása, eközben pedig a keretszámok drasztikus csökkentése, és a hallgatók „röghöz kötése” miatt heves tiltakozások voltak országszerte. Mennyire volt képes a Magyar Rektori Konferencia befolyásolni az eseményeket?

Bódis József: Épp akkor zajlott a törvénykezés finise, amikor átvettem az MRK elnöki székét, és rendkívül intenzív egyeztetéseket folytattunk. A különböző szövegváltozatokról folyamatosan részletes véleményeket, javaslatokat készítettünk a konferencia összes tagjának együttműködésével – az én dolgom ezek képviselete volt. Megítélésem szerint ez a közös vélemény komoly tapasztalatokra épült és szakmailag mélyen megalapozott volt. Az már egy másik kérdés, hogy ebből sok minden már nem került bele a törvénybe, arra kaptunk ígéretet, hogy a későbbi kormányrendeletek során is figyelembe veszik a javaslatainkat.

hvg.hu: A 2010 óta zajló átalakításokat figyelve van egy olyan érzése az embernek, hogy a kormányzat nem igazán veszi komolyan a szakmai szervezeteket, mind általában, mind a felsőoktatás terén. Ön hogy látja, mennyire kezelte az MRK-t partnerként az oktatási államtitkárság?

Bódis József

Fotó: pte.hu

B.J: Ezen a téren érdekes kettősséget figyeltünk meg. Azt nem mondhatjuk, hogy nem kértek tőlünk szakmai anyagokat, javaslatokat, erre ugyanis igény mutatkozott a kormányzat részéről, és mi természetesen ezeket szállítottuk is. Az viszont komoly csalódást jelentett számunkra, hogy ezek sok vonatkozása végül nem jelent meg az írott anyagokban. Összességében mi azt szerettük volna elérni, hogy fontos részletkérdéseket – például a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, felvételi keretszámok – a törvény rendezze, erre azonban az volt a válasz, hogy mindezt később, rendeleti úton kívánják szabályozni. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a rendeletalkotásra minél nagyobb befolyást gyakoroljunk. Sajnos pont a legelső igen fontos rendeletre, a 2012-es felvételi keretszámok meghatározására nem volt érdemi befolyásunk. Ezek a számok akkor a felsőoktatás összes szereplőjét sokkolták, és ez mai napig így van. “A veszély reális” – a Rektori Konferencia leköszönő elnöke a hvg.hu-nak bővebben…