L. Ritók Nóra címkével jelölt bejegyzések

Az új szakértők világa – Ritók Nóra írása

„Nyilván lesznek majd remek javaslataik, azoknak a kollégáknak, akik évtizedek óta küzdenek ezzel az egésszel, de majd megértetik velük, hogy az semmi, a tudás nem náluk van, hanem az álláshirdetés útján megkeresett szakembereknél.

Tovább a hvg.hu oldalára, a teljes cikkhez ⇒⇒⇒

 


Látogatóban… L.Ritók Nóránál

2012.10.17. – Grasselly Emese és Forgács Péter jegyzete

Áll velem szemben valaki, aki ugyanúgy pedagógus, mint én. Ugyanolyan keveset keres, van családja, vannak magángondjai. És létrehoz egy iskolát, ahol felkarolja azokat, akik még kevesebből élnek, még több magángondjuk van, még nagyobb a családjuk.

Berettyóújfalu messze van. Nagyon. Mégis jó érzés volt oda elmenni és egy fél napot ott lenni.

Nóri mosolygósan fogadott, volt pár percünk beszélgetni vele. Amíg meséli a hivatalos procedúráit, a minisztériumokkal való harcait, ellenállást és segítségadást, addig érkezik még egy autónyi adomány, amit a miénkkel – és az általunk odajuttatottal (köszönet illeti: Szántó Juditot, Tamássy Györgyit és Fábry Bélát adományaikért) – együtt ki is pakolunk.

Lehetőségünk nyílik bekukkantani az osztályba, ahol a gyerekek épp az álmukat rajzolják. Vidám kis kompánia, nincs különbség közöttük. Se anyagi, se etnikai se másmilyen. Együtt dolgoznak, vidáman, jókedvűen. Van, aki ül, van, aki térdel a széken, akad, aki a padon hasal. A nagy munkába belefeledkezve olyan is volt, aki a nyelvét is kint felejtette.

Aztán Nóri berámol minket a kocsijába, és irány Told. Útközben mesél. Az alapítvány munkájáról, a nehézségeiről, örömeiről, családokról, gyerekekről.

Continue reading


L. Ritók Nóra: Hatások és integráció

2012.08.09 – Taní-tani

A szerző felvétele

Nem értjük, hogy nélkülük nem lehet. Változás csak a kettőnk tudásával lesz. Ahhoz, hogy megfelelő hatást dolgozhassunk ki, nem elhanyagolható az alany ismerete. A partnerré tétele. Mert a megoldáshoz ők is kellenek.

Azon sokat gondolkodom, miért nem működik. Pedig pénzt, azt öltek bele sokat. Mégsem megy. Furcsa, hogy most, amikor bizonyos hatások felerősödnek, most kezd világossá válni, hol lehet a baj.

Azt hiszem ott, hogy csak hatni akarunk. Megállapítjuk, hogy nem megfelelően élnek, tanulnak, dolgoznak, hozzánk viszonyítva, persze, hozzánk, a többséghez, akik „normálisak” vagyunk, és ők nem azok, tehát hatni kell rájuk.

Sokáig próbáltuk az iskolarendszerben, időt, korrepetáló órákat fordítani rájuk, nem törődve semmivel, csak a hatással, csak a cél lebegett a szemünk előtt, igen, le is írtuk indikátorokkal, hány százalékkal kell csökkenni a hiányzásnak, javulnia a kompetenciamérés eredményeinek, hiszen hatunk, óraszámokat, feladatlapokat, felzárkóztató foglalkozásokat áldozunk rájuk. Persze igazoljuk, számokkal, jó, kicsit rásegítve, hogy eredményesen hatunk. Sok helyen hazaküldik most is a kompetenciamérésről azokat, akik lerontják a százalékokat. Mert valahogy igazolni kell a ráfordított pénzt, időt, energiát… mert az nem lehet, hogy nincs hatás… eredmény… legalább látszólag, a statisztikák szintjén…
Mégsem javulnak.

Continue reading


Iskolák zárhatnak be a kormány döntése miatt

2012.08.01. – HVG – Iványos Judit

Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó iskolák működése lehetetlenülhet el szeptembertől, mert elestek az eddig kapott kiegészítő támogatástól. Bár a pénz nem lett kevesebb, megváltoztak az odaítélés szempontjai, így elit intézmények is kaphatnak a támogatásból.

"Lehetséges, hogy ősztől el kell küldenünk a hátrányos helyzetű gyerekeket, bár megteszünk minden tőlünk telhetőt, de nem tudom, hogyan fogjuk előteremteni a hiányzó pénzt. Valószínűleg tanárokat is el kell majd bocsátanunk" – mondta a hvg.hu-nak Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője. Az Igazgyöngy is egyike ugyanis annak a több mint kétszáz alapítványi vagy egyesületi formában működő oktatási intézménynek, amelyik nem kapott kiegészítő támogatást a következő öt évre az Emberi Erőforrás Minisztériuma pályázatán.

A berettyóújfalui kistérségben több intézményt is működtető Igazgyöngy költségvetésében ez 30%-os hiányt jelent szeptembertől. Az intézményeknek összesen 670 tanulója van, 70 százalékuk nagyon szegény körülmények közül jön. Sokan halmozottan hátrányos helyzetűek, szüleik iskolai végzettsége 8 általános alatt van, előfordul, hogy bántalmazottak, vagy komfort nélküli lakásban élnek: nincsen villany vagy nehezen megoldható a vízellátás, az is megesik, hogy öten laknak egy szobában. A körülményeik miatt sokkal nehezebben tudnak megfelelni az alapszintű oktatás követelményeinek: sok esetben nem tudják megírni a házi feladatukat, gyakoriak a mulasztások, késések. A kistérségben egyáltalán nem számít szokatlannak, ha egy 15-16 éves lány gyereket szül. A nemzetközi hírű iskola fő feladatának az esélyteremtést tűzte ki, elsősorban a mélyszegénységben élő roma gyerekek felzárkóztatását. A fő problémát az jelenti, hogy kiegészítő támogatásból finanszírozzák a pedagógusok béreit és járulékait, így nem tudni, hogyan fogják kifizetni a tanárokat szeptembertől. Continue reading


Mit tegyen egy iskolaigazgató az új oktatási rendszerben?

2012.08.01. – HVG – L.Ritók Nóra

Az iskolarendszer nem csak átalakul, számos hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézményt bezárás fenyeget. Főleg, ha ide is beteszi a lábát a politika. Egy tanárnak 2012 szeptemberére készülve ráadásul egészen újfajta "tudással" kellene felvérteznie magát.

A változásokra szükség van, mert ami eddig volt, az nem jó – mondta bölcs arccal ismerősöm, aki vakon hisz abban, jó úton vezetnek bennünket. Ám régóta ismer, tudja, mivel foglakozom, sőt még el is ismeri azt, ezért még hozzátette: – Bár ez sokszor nagyon nehéz… és néha nem is olyan egyértelmű.

Tényleg nem. Pedig megéltem már én is néhány nagy volumenű változást. Talán azért olyan nehéz nekem, mert az oktatás nagy rendszerében két elvet alapvetőnek, a változások által megérinthetetlennek értelmeztem. Az esélyegyenlőséget és a szektorsemlegességet. Ám most, a nagy átalakítások idején mindkettőt változni látom, és nem abban az irányban, amiben hittem. Megerősített ebben a legutóbbi döntés, amely miatt elestünk a közoktatási megállapodástól, és ezzel talán elveszett a lehetősége a további működésünknek is.

Persze vizsgálom magamat is. Nézem, hol követtem el a hibákat. Bár az egyik kommentelő a legutóbbi blogbejegyzésemnél pontosan jelezte a véleményét: „Kedves Nóra, Ön túl sokszor kritizálta az intézményrendszert, így az most visszaütött… Ha csirkére és nyúlra lehetett pénzt szerezni, akkor erre is lehet, csak nem szakmai kiválósággal, hanem kapcsolatokkal.” Igen, ebben is lehet valami… De talán régebben indult meg itt is a változás. Az iskolavezetői kompetenciák is módosulnak, lassan azok is alapjaiban. Continue reading


L. Ritók Nóra: Pedagógiai módszerek és integráció

2012.06.10. – Tani-tani

Furcsa például, hogy a héten gondolhatnék arra a fiúra, aki Japánban aranyérmet nyert nálunk. Vagy arra a kislányra, aki Ausztráliában első lett. És mégis azon a lányon jár az eszem, aki a héten megszült, 14 évesen. Meg a másikon, aki 12 évesen az orrom előtt prostituálódik. Meg azon a fiún, akinek az anyja pszichiátriai intézetben van, a nevelőanyja külföldre került (vitték), és magántanulóként gondozza öt kisebb testvérét, míg az apja megpróbál pénzt keresni. Hogy legyen cementre is, mert a konyhájukban a patkány felfúrt, és félő, hogy megmarja a kicsiket…

L. Ritók Nóra

Mióta dolgozom, ez a két fogalom mindig központi helyet foglalt el nálam. Sok dolgot kipróbáltam az iskolán belül is, még azt sem mondhatom, hogy nem sikerrel. Mióta azonban a probléma tágabb értelmezésével próbálkozom, már nem hiszek abban, hogy az oktatás önmagában elé lenne a romák integrációjához. Nélkülözhetetlen feltétel, de messze nem elégséges. Mert a probléma bonyolultabb annál, hogy az iskola megoldja. A szocializáció, a társadalmi környezet, a gazdasági helyzet, a rosszul működő intézményrendszer, a politika és még sok más dolog befolyásol, módosítja a hatásokat, és teszi esélytelenné azt, aki többre érdemes lenne. 

Persze izgat a módszertan is. Keresek én is tovább, hisz a változások gyorsak, és a pedagógiai eszközök nem képesek hatni, ha maradnak a régi, jól bevált gyakorlatnál.  

Talán az is fontos, hogy újraértelmezzünk fogalmakat. Pl. a differenciálást. Mert az új NAT miatt ez is kell majd. Másképp megközelíteni, átértékelni. Van, akinek máris sikerül. Nekem nem.

Olvasom a megyei lapban az oktatási integrációról szóló cikket. Érdekes a megközelítés: „A differenciálás a feladatok kijelölésével eleve szegregál… A differenciált feladatkiadás gyakorlatilag «a hülye gyereknek hülye feladatot, okos gyereknek okos feladatot» módszert jelent, ami növeli a hátrányos helyzetűek leszakadását.” – írja. Szerinte akkor vagyunk demokratikusak, ha a tanórákon azonos feladatsorokat adunk a tanulóknak. 

Continue reading


Több mint pedagógia

2012.05.25. – Youtube

Kőszegi Edit és Szuhay Péter rendezésében készült az Igazgyöngy Alapítvány (L.Ritók Nóra) munkáját bemutató Mesésrajzok című film. A film készítői a jövőben folyamatosan kívánják rögzíteni a nálunk folyó munka eredményeit.


L. Ritók Nóra: Államosítás

2012.04.25. – Tani-tani

És nem fog tetszeni azért sem, mert ez egy szociálisan érzékeny iskola. Ahol a gyereket a teljes szociokulturális környezetével értelmezzük. És mivel megértjük, miért olyan, amilyen, szociális munkát is végzünk. Igaz, ezt az alapítvány keretében, de nem elválasztható módon az oktatástól. A komplex munka megszervezése és lebonyolítása pedig pedagógiai asszisztenseket, szociális munkást is kíván. 

L. Ritók NóraVendégünk volt a suliban. Elismerően bólogatott, majd azt mondta: remélem, már megnyugodtál… azért ezt az intézményt már nem lehet ellehetetleníteni… ugye? 

De nem nyugodtam meg. Az államosítással kapcsolatban tele vagyok kétkedéssel.

Mióta először felröppent a hír, próbálom értelmezni, elhelyezni magunkat benne. Magunkat, vagyis az Igazgyöngyöt, azt az alapítványi fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményt, amely a hátrányos helyzetű gyerekek művészeti képzését is felvállalta.

De nem megy. Pedig olvasom a híreket, nézem az értelmezéseket, most a héten a megyei lapban is volt két cikk… mégsem vagyok nyugodt. Sőt. Egyre kilátástalanabbnak látom a jövőnket.

Continue reading


291. Oktatás

2012.04.23. – nyomorszeleblog – L.Ritók Nóra

Mindig olvasok ilyet is meg olyat is. Hátha akkor jobban megértem a dolgokat. Mert próbálom megérteni. Most pl. ezt olvasom egy cikkben, ami szerint minden tökéletesen alakul: „az, hogy Magyarország húsz esztendő múltán milyen képet mutat, most dől el az iskolákban.”

Hát ettől félek én is. Az oktatás nálunk eddig sem arról volt híres, hogy mérsékelte a társadalmi különbségeket. Kritizáltuk eddig is eleget, törtük a fejünket, hogyan lehetne jobban, a korszerű pedagógiai eszközeit felhasználva szervezni az oktatást. Mert sokan hiszünk benne. Az integrációban. És a  pedagógia erejében. Hiszünk abban, hogy probléma érzékeny, testre szabott fejlesztésekkel, gyermekközpontú oktatással eredményesek lehetünk.

Continue reading


Oktatás a peremen: “agyrém”, hogy megint Budapestről akarják megmondani

2012.04.20 – HVG

Módszerét határon túli magyar iskolákban, Londonban és Japánban is átvették, most mégis a megszűnés veszélye fenyegeti a hátrányos helyzetű és roma gyerekek fejlesztését segítő, több mint hatszáz diák felzárkóztatását segítő alapítványt és iskolát. A módszer kidolgozója szerint az új oktatási rendszerben az iskolák egyre inkább hatóságként lépnek fel, ahol a felügyelet és a megtorlás érvényesül, nem a kifinomult pedagógia. L. Ritók Nóra azt mondja, "agyrém", hogy már megint Budapestről akarják megmondani, hogyan tanítsanak a helyi iskolákban. Continue reading


197. Megint a szegregált iskolák

2011.06.01 – nyomorszeleblog – L. Ritók Nóra

 Csak most másképp. Úgy tűnik, a folyamat most az ellentétes irányba indul. Számomra érthetetlenül.

Pár éve, amikor az első infrastrukturális fejlesztésekre irányuló uniós pályázatokat kiírták, feltétel volt, hogy ne legyen szegregáció a település oktatási intézményeiben, sem közöttük, sem iskolán, óvodán belül.

Ezért közoktatási esélyegyenlőségi tervek születtek. Úgy tűnt, összehangolt támadás indult a kirekesztés ellen, először az oktatásban, aztán hallani lehetett, hogy más területeken is fog majd.

Continue reading


L. Ritók Nóra: Egy másfajta iskolamodell

2011 – Taní-tani

 

Iskolánknak, amely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikében, a berettyóújfalui kistérségben működik, olyan problémákkal kell megküzdenie, amelyek a mai Magyarország sok más településén is jelen vannak.

Hat telephelyen évente mintegy 600 tanulót részesítünk művészeti nevelésben, több mint 60%-uk hátrányos helyzetű, ennek fele halmozottan hátrányos helyzetű, nagyrészt roma származású, mélyszegénységben élő gyermek. Mi másképp próbálunk dolgozni velük, és sikereink ebből származnak. Szeretném, ha ez a másképp gondolkodás beépülhetne a hasonló tanuló-összetételű iskolák munkájába, ezért keresem az alábbiakkal is a nyilvánosságot, a döntési helyzetben levőket.

Tapasztalatom szerint az ebbe a társadalmi rétegbe tartozók iskolai teljesítményével az oktatási rendszer évek óta nem tud mit kezdeni, ők azok, akik a leggyakrabban lemorzsolódnak, akik nem képesek piacképes munkaerővé válni, akik nem tudnak életminőségükön változtatni, akik számára a szociális támogatás marad az egyetlen megélhetési forrás, jó esetben alkalmi feketemunkával kiegészítve. Gyakorlatilag generációk óta újratermelnek egy sajátos réteget, amelynek a létszáma egyre nő, és egyre több probléma elé állítja az oktatási intézményeket, a településeket. Bár a telepfelszámolási programok mindenhol lezajlottak, az ott lakók életkörülményei alig változtak, csak most „telepszerűen szegregált” lakókörnyezetnek nevezik azt, ahol élnek, és ahol sok esetben a gyerekek normális fejlődéséhez szükséges feltételek hiányoznak.

Continue reading


Szabad a buktatás!

2010.09.23 – osztalyfonok.hu

Sokat gondolkodom az utóbbi időben ezen. Próbálom megérteni a szándékokat, ami előbb az egyik, aztán a másik irányba mozgatta a közoktatást. Igyekszem mindezt több szemszögből is nézni. A gyerekéből is.

A fiú most negyedikes. Halmozottan hátrányos helyzetű, telepi cigányfiú. Sokat hiányzik, de a mulasztott óraszám eddig még éppen az osztályozhatóság határán belül maradt. Leckét otthon sosem írt, nem is fog. Nem olyanok a körülmények. A kéthelyiséges komfort nélküli pici házban nyolcan élnek. Néha többen is. Van, hogy gond az étel, télen a fűtés, a ruha. Dolgozó, tanuló felnőtt példa nincs. Legfeljebb a bátyját tekintheti példaképnek, aki még mindig az általános iskola második osztályába soroltatott be, magántanulóként. A bátynak egyébként már élettársa is van, ő is velük él.

Continue reading


L. Ritók Nóra: Az egyházi iskolák és a szegregáció

2010.06.10 – Tanítani

 

Egy HHH tanulóktól mentes iskola megszervezésének receptje.

Szükséges hozzávalók
  • Végy egy olyan települést, ahol legalább egy, önkormányzati fenntartású iskola működik, mondjuk társulásban, és integrált oktatást valósít meg. Olyat, ahol sok a gondot jelentő, HHH, főleg cigány gyerek. És ahol van gyerek, bőven. Nem HHH is.
  • Szükséged lesz még egy a törvények szerint iskola alapítására, fenntartására alkalmas egyházra, esetleg alapítványra.
Az elkészítés menete
  • Hintsd el a hírt, hogy alakul egy olyan iskola, ahol nem lesz cigány, nem lesz probléma, verekedés, csúnya beszéd, fejtetű, lopás stb. Ezt jó korán kezdd, messze a tanévkezdéstől, és engedd a hírt szabadon szárnyalni.
  • Folytasd az óvodában, a leendő elsős szülőkre koncentrálva. Jó, ha van önkormányzati képviselő, aki támogat. Vigyázz! Úgy kell tenned, mintha nem a cigánymentes iskolára szerveződne a dolog. Tehát, semmit leírni, csak szóban és diszkréten.
  • Járd végig a családokat, jellemezd az önkormányzati iskola problémáit, jelezd, hogy mennyivel eredményesebb lesz nálatok majd a munka. Ecseteld a gyerekek jövőjét, mennyire meghatározó, hogy ne olyanok közt legyen, akiket nem érdekel semmi, sosem tanulnak, stb.
  • Támassz olyan felvételi feltételeket, hogy a HHH, a cigány ne jelentkezzen, de ne lehessen tetten érni a szándékosságot. Pl. lelkészi ajánlás, kötelező egyházadó, rendszeres templomba járás, esetleg tandíj. 
  • Örömmel fogadd a nem hátrányos helyzetű, nem cigány szülőket, esetleg („magunk között”) már mondhatod, hogy ez mennyivel jobb iskola, hiszen itt nincsenek „azok”. Mondd, hogy szívesen fogadod az átiratkozókat, akár tanév közben is. 
  • Tedd a beiratkozást az önkormányzati iskola beiratkozási időpontja elé, ez nem nehéz, hiszen őket a törvény kötelezi, hogy jó előre megjelöljék a napokat. Ne adj információkat, hányan iratkoztak be. Győzködd az utolsó pillanatig az ingadozókat.
Már készen is van! Dőlj hátra kényelmesen, és nézd végig, hogyan kezdi szegregálni magát az önkormányzati iskola, megjósolható véggel, büntethetően.. Nyugodt lehetsz: téged meg fog mindig védeni a demokrácia egyik vívmánya, a szabad iskolaválasztás lehetősége. Mert ugye arról senki sem tehet, hogy a szülők, a hitbeli elköteleződés miatt, egyéni döntéssel választanak iskolát… Jó iskola lesz a tied. Mindig teljesíteni fogod a kompetenciamérések átlagát, nem lesznek problémás, HHH gyerekek, szülők. Ha ügyes vagy, néhány év múlva az összes nem cigány, nem HHH gyerek a te iskoládba fog járni, a többi pedig az önkormányzatiba. 

Continue reading