Nemzeti alaptanterv (Nat) címkével jelölt bejegyzések

Nemzeti? alap? tanterv?

2012.05.22 – Népszava – Fábry Béla

A kormány a napokban tárgyalta, és a hírek szerint jóváhagyta a Nemzetei Alaptantervet. 

Írásomban dolgok logikáját próbálom feltárni, a nevelés-oktatás iskolai gyakorlata szabályozásának lényegi összefüggést kívánom megvilágítani.

A Nemzeti Alaptanterv a fidesz-jobboldal árvalányhajas-kakastollas múltat idéző hatalma biztosításának egyik politikai eszköze. 

Ezt az állítást tudom, bizonyítanom kell. Lássuk. (Igaz, a szövegszerű bizonyítással bajban vagyok, mert csak a NAT vitaanyaga áll rendelkezésemre. Ha a végleges, később nyilvánosságra kerülő szöveg eltér a tervezettől, ennek alapján állításom és bizonyításom tévesnek bizonyul, illő tisztelettel fogom megkövetni a NAT szerzőit, szerkesztőit.)

Continue reading


Egyrészt tanterv, másrészt törzsanyag?

2012.04.09. – Gépnarancs

Hát, tantervet se írjon manapság, akinek kedves az ép esze és a nyugodt kedélye, annyi biztos.

Amint a keselyűk csiripelik emitt, a távírókábelen, nagyobb és véresebb csaták dúlnak a Nemzeti Alaptanterv körül, mint annak idején Doberdónál, bár mintha látszana az ütközet kimenetele. Elég borzalmas lesz a vég, keverik a szükséges ismereteket, mint az olaszok a lóhúst, pacsirtával. Keverési arány: egy ló – egy pacsirta.

Continue reading


Egyként törzsanyag lesz Wass Albert és Kertész Imre

hvg.hu – 2012. április 9

Riba István

Ha áprilisban sem tudja elfogadni a kormány az új NAT-ot – amire jó esély van –, szinte biztosan csúszni fog az új tanterv szerinti oktatás kezdete.

Nem a pedagógiai célok és előírások voltak a legvitatottabbak a Nemzeti alaptanterv (NAT) egy hónapig tartó véleményezése során, hanem az az oktatási szempontból nem igazán kardinális kérdés, hogy mely írókat nevezze nevén a szöveg. Az összes, mintegy másfél ezer hozzászólás egyharmada a magyar irodalom kérdésével foglalkozott, a többi is jórészt egyes tananyagokkal, s elenyészően kevés a NAT pedagógiai szemléletével. Pedig fordulópontot jelent az utóbbi két évtized alaptanterveinek történetében, hogy újra a nevelés mint a közoktatás kiemelt célja került a fókuszba. „Nem véletlen, hogy az ismeretanyaggal kapcsolatosak a vélemények, a tanórák 90-100 százalékát lefedik ugyanis a tananyagok, emellett pedig aligha marad idő például az egyébként jól megfogalmazott kompetenciafejlesztésre” – mondta a HVG-nek Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke.

Continue reading


Felügyelet alá helyezik a pedagógusokat

2012.04.07. – Népszava

A 2013-ban bevezetendő Nemzeti Tantervvel párhuzamosan szaktanácsadók kezdenék dolgozni a pedagógusok mellett, így hozva vissza részben az 1985-ben megszűnt szakfelügyeletet.

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével párhuzamosan szaktanácsadók működnének a pedagógusok mellett. "1985-ben megszűnt a szakfelügyelet és helyét átvette az iskola belső önértékelése. De azt kellett látnunk, hogy nem működhet eredményes, hatékony, oktatási rendszer külső segítség nélkül. Ez azt jelentette, hogy a jó iskolák még jobbak lettek, a gyengébbek lefelé mentek. Ezt a rendszert szeretnék egységesebbé tenni", indokolta Kaposi Miklós, az MTV Este című műsorában, miért vezetnek be egy kvázi felügyeleti rendszert.

Az Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet főigazgatója szerint a szaktanácsadók feladata lesz a fejlesztő beavatkozás. Segítséget nyújtanak majd, mentorálnak, értékelik a pedagógus munkáját, és tanácsot adnak. Kaposi interpretációjában a szaktanácsadó picit az orvos szerepét látja el, aki beszél, konzultál, tájékozódik a tanári munkáról és megpróbál fejlesztő beavatkozást nyújtani, hogy a pedagógus eredményesebben tudjon dolgozni.

A NAT bevezetését 2013-ban tervezik, az 5.-9. évfolyamon és ezzel párhuzamosan szeretnék, hogy az első felkészített szaktanácsadók is elkezdjenek dolgozni, azért, hogy a NAT céljai eredményesebben tudjanak beépülni a mindennapi oktatási gyakorlatba.

Hirado.hu

Több tucat tankönyv szűnhet meg az új NAT miatt

2012.02.26 – HVG

Többszáz javaslat érkezett az oktatási államtitkársághoz a Nemzeti Alaptanterv tervezete nyomán – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Gloviczki Zoltán arról is beszélt, hogy több tankönyv is feleslegessé válhat a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével.

Continue reading


Szakmai konferencia a NAT-ról

2012.02.27 – Köznevelés

 

Környei László szerint a NAT egésze megvalósíthatatlan.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szakmai fórumot rendezett a készülő új Nemzeti alaptanterv kapcsán. Az érdekképviselet úgy látja, hogy érdemes még időben meghallgatni a tagság és független szakemberek véleményét, majd ennek alapján megfogalmazni álláspontjukat és eljuttatni azt az illetékesekhez. A fórumra meghívták Horváth Zsuzsannát, a NAT-bizottság tagját, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársát, aki az 1995-ös Nemzeti alaptanterv kidolgozásában is részt vett. Elmondta véleményét a tervezetről Környei László, Halász Gábor és Nahalka István oktatáskutató is. Az összejövetelen az MSZP és az LMP oktatási szakembere is részt vett.

Continue reading


Trencsényi László: Ma a felcsúti Kukorica Jancsiból sem lesz jogász

2012.01.03. – Népszava

Mondhatja az államtitkár asszony, hogy az esélyegyenlőség a kormányzati politika központja, csak éppen intézkedéseik nem ezt szolgálják – állítja Trencsényi László a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke.

Az ELTE Alkalmazott Neveléselméleti Tanszékének vezetője szerint a buktatás, az évismétlés forszírozása, a kicsapatás lehetősége, a tankötelezettségi kor leszállítása, a Híd-program, a szakképzés inasoktatássá silányítása – mind a felelősség alóli kibúvás.

Continue reading


Tételes válaszok II. – Fenntartói jogok – HAT álláspont

2011.11.24. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

Nem igaz, hogy az állam elveszi az önkormányzatoktól a fenntartói jogokat.
 
Az igazság:
A törvényjavaslat 2. § (3) bekezdése egyértelműen kijelenti: „Köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.”
Az óvodai ellátás továbbra is a települési önkormányzatok feladata, az általános iskola, középiskola, alapfokú művészeti iskola és kollégium fenntartását a kétezer főnél nagyobb lakosságszámú települések köznevelési szerződéssel vehetik át az államtól.
Lásd a törvényjavaslat 74-76. §-át!”
 
A válaszunk:

Continue reading


Tételes válaszok I. – Központosítás – HAT álláspont

2011.11.24. – Nahalka blog

Tételes válaszok a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága által készített, „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” című tájékoztató írásban szereplő állításokra
 
Készült a Hálózat a Tanszabadságért tagjainak észrevételei alapján
 
A NEFMI Oktatási Államtitkársága készített egy leírást, amely az általa az Országgyűlésnek benyújtott köznevelési törvénytervezetet ért bírálatokra válaszol. A „kritika kritikája” számos helyen valótlan tényeket állít, felszínes, alapvető szakmai pontatlanságok, önellentmondások jellemzik, és több pontján nem érdemi vitapontokat, hanem inszinuáló, személyeskedő megjegyzéseket tartalmaz.
            A Hálózat a Tanszabadságért alapító tagjai az államtitkárság által írottakat nem hagyhatják szó nélkül. A „kritika kritikájának kritikájában” kitérünk az államtitkárság írásában szereplő pontokra, elemezzük az azokban foglaltakat, bemutatjuk, mely részein találhatók az említett valótlanságok, felszínes megközelítések, szakmai tévedések, ellentmondások, és személyeskedések. Az irományt nem tartjuk méltónak Magyarország kormányához, kérjük a készítőit, hogy kérjenek bocsánatot a pedagógus társadalomtól annak színvonaláért, illetve az érintettektől az inszinuációkért.
            Minden nap megjelentetünk egy további pontot az elemzésünkkel, sorban, az államtitkárság írása szerint. Nézzük az első pontot!
 
I.
Az államtitkárság állítása:
Nem igaz, hogy az oktatási intézmények fenntartói jogának átvételével a kormány célja a központosítás.
 
Az igazság:
Az intézkedés célja az állami felelősség és a hozzá tartozó jogkörök megbillent egyensúlyának helyreállítása. Korábban a szocialisták és a liberálisok az esélyegyenlőség jelszavát hirdetve egy anyagi alapon diszkrimináló rendszert működtettek. Míg a gazdag önkormányzatok területén lévő intézményekben többletszolgáltatásokhoz jutottak a gyerekek, a szegényebb településeken az előírt minimumot sem kapták meg minden esetben. A kiegyenlítő szerepet most már csak az állam tudja betölteni.
Lásd a törvényjavaslat 2. § (1)-(3), illetve 3. § (9) bekezdését!”
 
A válaszunk:

Continue reading