tankerületek címkével jelölt bejegyzések

Nem akar kockásítani a Klebelsberg Központ

2012.12.05. - inforádió

Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján az oktatási intézmények január 1-jén kerülnek állami fenntartásba, úgy, hogy beolvadnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Marekné Pintér Aranka, az intézmény megbízott elnöke elmondta: meg kívánják őrizni a rendszer sokszínűségét.

A köznevelés és a közoktatás az állam feladata – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke. Marekné Pintér Aranka kiemelte: a fenntartás körébe tartozó feladatokat a köznevelési törvény részletezi, az iskolának nem lesz önálló feladata a működtetésben, vagy az önkormányzattól vagy a központtól kapja azt.

A központ szétterített hálózatként működik, a 198 tankerületi végponton zajlik a szakmai munka – közölte a megbízott elnök. Marekné Pintér Aranka kifejtette: központilag, a terepinformációk alapján egységes elvek mentén kívánják meghatározni, hogy például a nyelveket csoportbontásban hasznos tanítani. Az elveket közösen alakítják ki, de a rendszer sokszínűségét meg kell őrizni, és nem szeretnének kockásítani – tette hozzá.

Bővebben…

Időhúzás a tanárokkal

2012.11.13. – Népszava

Szombaton ismét egyeztetnek. Lényegében ez az egyetlen konkrétum derült ki a pedagógus-érdekképviseletek és Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter mai tárgyalása után. A tárcavezető ugyan elismerte, hogy a közoktatás államosítása csupán "kísérlet", de a kormány aligha hajlandó azt felfüggeszteni. Így továbbra is bizonytalan, lesz-e országot sztrájk. Ma parlamenti vitanap is volt a köznevelés helyzetéről.

Csak abban állapodtak meg a sztrájkbizottságot alakító pedagógus-szakszervezetek és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy szombaton folytatják a tárgyalásokat, mivel jövő hétfőig a jogszabályok szerint mindenképpen megegyezésre kell jutniuk, hogy elkerülhető legyen az országos sztrájk. Mint megírtuk, Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter eredetileg mindössze egy órát szánt a megbeszélésére, azonban végül két és fél óráig húzódott a tárgyalás. 

Az egyeztetésen résztvevő Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak elmondta: látnak lehetőséget a megállapodásra, mivel a kormány gazdasági és köznevelési kérdésekben is felhatalmazta Balog Zoltánt az egyezségkötésre. Az oktatási érdekképviseletek egyik követelése a 20 százalékos közszolgálati béremelés, a másik pedig az iskolaállamosítás felfüggesztése. Egyelőre kérdéses, hogy ezekben engedhet-e a miniszter. Mendrey is úgy látta: az államosításban nem valószínű, hogy engedni fog a kormány, bár azt a miniszter is elismerte, hogy az állami fenntartásba vétel csupán "kísérlet". Ezért a szakszervezetek saját módosító javaslatokkal próbálják majd "korrigálni" az államosításról szóló törvénytervezetet – tette hozzá az érdekvédő.

Bővebben…

Kaotikus házmesterváltás

2012.10.17. – NOL

Kevesebb mint két és fél hónap múlva az állam átveszi azokat az iskolákat, amelyeket az önkormányzatok nem tudtak kimenekíteni az egyházaknak.

Az államosítás 120 ezer ...

Az államosítás 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint
Népszabadság – Reviczky Zsolt

A változás január elsejétől 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint. Miként arról az FN24 hírt adott, az államosítás érdekében még a nyár végén létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) körül – kevesebb mint két és fél hónap ide vagy oda – elég nagy a káosz. A hírportál birtokába jutott minisztériumi jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére egyelőre még pályázó sincs. Az elképzelések szerint ezért a KIK munkatársait az önkormányzatok oktatási osztályainál dolgozók közül választják majd ki.

Ahogy az a parlament oktatási bizottságának legutóbbi ülésén is szóba került, ez a körülmény meglehetősen aggasztja azokat a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, akik valamilyen módon kötődnek az önkormányzatokhoz, azért például, mert maguk is polgármesterek. Több településen ugyanis az oktatási ügyekkel olyan munkatársak foglalkoznak, akik egyébként más feladatokat is ellátnak, így ha őket elviszi a KIK, akkor a település pórul jár, szakemberhiányuk lesz. Arról nem beszélve, hogy ha valamely önkormányzat esetleg vállalná az iskolái fenntartását – sokan fogadkoznak, hogy így tesznek –, akkor nem mondhat le olyan könnyen az oktatási ügyek intézésében jártas kollégáiról.

Bővebben…

Pokorni: „Fogamat összeszorítva dolgozom”

2012.09.17. – FN24

Pokorni Zoltán a hvg.hu oldalon hétfőn megjelent interjúban kifejtette, nincsenek meg a kerettantervek, maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia, és nem attól lesz jó egy tankönyv, ha csak egyféle van belőle.

Pokorni: „Fogamat összeszorítva dolgozom”

(Kummer János)

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a szeptember 1-jén felállt Klebelsberg-központról azt mondta: van egy vezetője, de nincsenek meg a munkatársak, az irodák, nem derült ki, kik veszik át az iskolákat az önkormányzatoktól bő három hónap múlva. „Már sokszor mondtam, hogy ez egy akkora szervezet lesz, amekkora talán csak a Kádár-kori néphadsereg volt, de persze nem ez a lényeg, hanem a munkakultúra" – fogalmazott, hozzátéve: az oktatás nem egy statikus dolog, „eleven organizmus", minél távolabb van a döntéshozó szervezet, minél inkább adminisztratív attitűd jellemzi, annál komolyabbak a félelmei, hogy működőképes lesz-e így a központ. Főként ha a feladatokat még azelőtt átveszi, mielőtt a rendszert megnyugtatóan beüzemelték volna. Kitért arra is, hogy kettős irányítás jöhet létre az iskolákban, hiszen a tulajdonos önkormányzat nevezi majd ki a gazdasági igazgatót, s ez komoly konfliktusokat eredményezhet.

Kérdés például, hogy átvesz-e a kormányzat januártól minden ma alkalmazásban álló pedagógust, vagy a gyerekszámhoz igazítja a számukat. Normákat határoz meg, hogy hány gyerek után kell egy pedagógus, és ez alapján dönt? Ez nagyon bonyolult dolog lesz, év közben a rendszeren változtatni kockázatos dolog, de szinte lehetetlen is – fogalmazott. Hozzátette: szeptembertől persze lehet, de ő ezzel is óvatos lenne, hiszen akkor már kezdődik a kampány. A fő kérdés, mekkora mozgástér van a magyar költségvetésben.

Kerettantervek sincsenek még, hivatalosan annyit lehet tudni, hogy még csiszolgatják őket, de szeptemberben megismerhetők lesznek – mondta Pokorni Zoltán, aki szólt arról, hogy a rendelettervezet tartalmáról a sajtóból értesült. Szerinte nem megnyugtató, amit tudni lehet: egy furcsa rendszer képe bontakozik ki, ahol a tehetségesek számára lesz némi kínálat, választási lehetőség (tagozatok), de a többség számára tantervi szinten nem biztosított a mozgástér a differenciált fejlesztésre.

Úgy tűnik, nem készült kerettanterv jól megfogható tanulói körökre: az egész napos iskolára, a Híd programokra. A szakképzés kerettantervének készítése sem zárult le, de a sajátos nevelési igényű vagy a két tanítási nyelvű iskolákba járó gyerekek kerettantervéről sem tudni semmit. Ez így a gyerekek több mint negyven százaléka – mondta.

A szakbizottság fideszes elnöke szerint elhibázott, s a rendszer nem ismeretéről tanúskodó a ma működő tantervek kivezetésének tervezett szabályozása is. Ráadásul maradt a túlzó, tananyagközpontú pedagógia – fűzte hozzá.

A tankönyvpiac átalakításáról azt mondta: azt, hogy az egy „tankönyvet kötelezővé, kizárólagossá tegyék, már nehéz megmagyarázni. Volt már ilyen világ: a Kádár-korszak." Kifejtette: ezek nem voltak feltétlenül rossz tankönyvek, de azt kéne megérteni, hogy nem attól lesz jó egy könyv, ha csak egyféle van belőle.

Pokorni Zoltán arról, hogy a körvonalazódó változások az oktatásban növelik vagy csökkentik a kormánypártok esélyeit 2014-ben, így fogalmazott:

„A személyes élmény lesz a meghatározó. (…) Ilyen szempontból én, aki nem értek egyet az iránnyal, a fogamat összeszorítva azon dolgozom, hogy ez az általam nem jónak tartott rendszer működjön. Bízom abban, hogy menni fog, de az, hogy 2013 szeptemberében lehet-e érezni majd az átállás hozadékát, hordoz politikai kockázatokat.     

Remélem, pár év múlva az is megmutatkozik, hogy az inga túllendült, túlzás volt egy költségvetési szervbe olvasztani minden iskolát, és öt-tíz éves távlatban az általam optimális rendszer alakul ki: megmaradnak nagyjából a mai tankerületek, de ezeket választott tisztviselők irányítják majd."