Trencsényi László címkével jelölt bejegyzések

Szegregációt hozhat a tanárképzés múltidéző reformja

2012.10.13. – NOL – Boda András

Oktatás – A pedagógiai társaság elnöke és a PDSZ is súlyos tévedésnek tartja a kormányzati terveket

Jelentős változások előtt áll a tanárképzés a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott kormányrendelet-tervezet szerint. 2013 őszétől felmenő rendszerben szétválasztanák az általános és a középiskolai tanárok képzését, nagyobb szerepet kapna a szakmai gyakorlat.

Diplomaosztó az egri tan...

 

Diplomaosztó az egri tanárképző főiskolán
Szántó György

Emellett – miként arról már lapunkban is írtunk – visszaállítanák az osztatlan képzést. Az általános iskolai tanári szak négy-, a középiskolai tanári szak ötéves lenne, és a hallgatóknak mindkét esetben plusz egy év gyakorlattal kellene lezárniuk tanulmányaikat.

A tervezetet szerdáig lehetett véleményezni, s több szakmai szervezet tett is érdemi észrevételeket. Nem ért egyet a tervezett módosításokkal Trencsényi László egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke sem. Mint azt lapunknak elmondta, az osztatlan képzés visszaállítását súlyos szakmai hibának tartja, hiszen ezzel túlságosan korai pályaválasztásra kényszerítik a hallgatókat. A jelenlegi bolognai rendszerben a hallgató hároméves alapképzés után – azaz 21 évesen, felnőttként – dönthet arról, hogy elindul-e a pedagógushivatás felé, vagy más mesterképzést választ. Ehhez képest az osztatlan képzés bevezetése esetén már 18 évesen végleges döntést kellene hozniuk a fiataloknak.

A szakember kifogásolja azt is, hogy a képzési időben különbséget tesznek az általános és a középiskolai tanárok között, hiszen az előbbieknek négy-, az utóbbiaknak ötéves elméleti oktatást írnak elő. „Ebből az következik, hogy a tervezet készítői szerint a középiskolákban jobban képzett tanárokra van szükség, mint az általános iskolákban. Ez azonban súlyos tévedés” – állítja Trencsényi László. Ennek kapcsán megemlítette: a nyolcosztályos gimnáziumok miatt ma már a tanulók fele tízévesen középiskolában tanul. Ezután tehát a nyolcosztályos gimnáziumokban tanulókat jobban képzett pedagógusok tanítják majd, mint azokat – az általában kevésbé jól szituált családokból származó – gyerekeket, akik tizennégy éves korukig általános iskolában maradnak. Mindez Trencsényi László szerint nem más, mint „arcátlan szegregáció, a társadalmi igazságtalanság betetőzése”.

Continue reading


Trencsényi: a NAT lehet Orbánék kukacos levese

2012.06.20. – FN

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) a társadalom kettészakadását erősíti fel – véli a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, a HAT egyik alapítója. Trencsényi Lászlónak a Patyomkin páncélos kukacos húslevese is eszébe jutott a NAT-ról. Interjú a „leadandó” tananyagról és a tantervi kulturkampfról.

 

Azért volt szükség az új Nemzeti alaptantervre, mert meg kell határozni egy olyan nemzeti műveltségi minimumot, amit minden magyar diáknak el kell sajátítani – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, amikor bejelentették, hogy a kormány elfogadta a NAT-ot. A Hálózat a Tanszabadságért élesen bírálja ezt a felfogást. Mi ezzel a baj?

A miniszter úr református lelkészként kapcsolatban áll transzcendens erőkkel. Tudnia kellene, hogy vannak olyan dolgok, amelyekbe a földi ember nehezen tud beleszólni. A NAT most az Antigonét tette kötelező anyaggá, ami éppen arról szól, hogy vannak az ember által hozott törvények és az embernél magasabb erők által létrehozott törvények. Lehet, hogy kicsit vad a párhuzam, de a nemzeti műveltség sem egy olyan konstrukció, amit bármilyen okos emberek, pláne nem a politikai térfél egyik oldalához közel álló tudósok vagy maguk a politikusok ki tudnának találni. Azt ugyanis ennél „magasabb” erők, az emberi együttműködések teremtik meg. Illúzió politikai deklarációban megfogalmazni a nemzeti műveltség alapjait.


Fotók: Berecz Valter

Continue reading


Irónia

2012.05.23. – NOL – Porogi András

Az iskolánkban tanító amerikai vendégtanár mesélte, hogy az ő chicagói iskolájában a tanulókat személyi szabadságuk néhány órás korlátozásával is büntethetik. Kollégáim hitetlenkedve hallgatták beszámolóját.

Marabu

Egy másik amerikai iskolában magam tapasztaltam, hogy a folyosókat fegyveres őrök vigyázták, éppen előttünk akadályoztak meg két nagyfiút abban, hogy bemenjenek a lánymosdóba. Az iskolai erőszakra reagálva a közelmúltban hazánkban is felmerült, hogy a veszélyeztetett iskolákban iskolaőrök segítsék a rend fenntartását.

Continue reading


„Én nem akarok debreceni diák lenni!”

2012.05.16. – NOL – Trencsényi László

Nyilas Misinek a fenti címben idézett kétségbeesett sikolya Pokorni Zoltánnak a Népszabadságban nemrég megjelent interjúját olvasván jutott eszembe. Pokorni tanár úr nevét az utóbbi időben progresszív pedagóguskörökben elcsendesült hangon, kis kacsintással illett kiejteni: „ő lesz a mi trójai falónk, ő majd mégiscsak szembeszáll az oktatást feudális sötétségbe rántani akaró úri betyárokkal, s megvédi az iskolaügy modernizációját”.

Ne legyenek illúzióink!

A finom beszédű történelemtanár nem fog ellenállni gazdáinak. A maga művelt módján kiszolgálja ezek rettenetes terveit.

A Népszabadság riportere az „iskolarendőrről” kérdezte a polgármestert. Érvelése egészen meglepő volt:

– Hát Nyilas Misit is az iskolaszolga zárta karcerbe, és még meg is fenyítette. Hát mi van abban?

Continue reading


Trencsényi László: Ma a felcsúti Kukorica Jancsiból sem lesz jogász

2012.01.03. – Népszava

Mondhatja az államtitkár asszony, hogy az esélyegyenlőség a kormányzati politika központja, csak éppen intézkedéseik nem ezt szolgálják – állítja Trencsényi László a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke.

Az ELTE Alkalmazott Neveléselméleti Tanszékének vezetője szerint a buktatás, az évismétlés forszírozása, a kicsapatás lehetősége, a tankötelezettségi kor leszállítása, a Híd-program, a szakképzés inasoktatássá silányítása – mind a felelősség alóli kibúvás.

Continue reading


Alattvaló gyerekek, gettóóvodák: szakemberek a közoktatási törvényről

2011.12.21. – ATV

Kedd hajnalban az országgyűlés elfogadta az új köznevelési törvényt. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a három éves kortól kötelező óvoda elhibázott döntés, a tehetséges, de szegény gyerekek előtt pedig lehúzták a rolót.

Nem ért egyet azzal, hogy három éves kortól kötelező lesz az óvoda – közölte megkeresésünkre Villányi Györgyné, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tudományos munkatársa, akinek az óvodapedagógia a szakterülete. Sok kisgyerek hátrányos szociokulturális háttérből érkezik az óvodába – mondta, hozzátéve, hogy ez nem föltétlenül szegénységet jelent: például az is káros lehet egy kisgyerek fejlődésére, ha többet látja a bébiszittert, mint a szüleit. A Magyar Pedagógiai Társaság folyóirata, „A kisgyermek” főszerkesztője szerint a harmadik életévét betöltött kisgyerek otthonában egy környezettanulmány alapján egyénenként meg lehetne állapítani, hogy szükséges-e óvodába mennie.

A közoktatási szakértő szerint van, aki – akár nevelés, akár öröklés miatt – nem érik meg hároméves korára. Például vannak olyan – egyébként szellemileg teljesen egészséges – hároméves kisgyerekek, aki nem tudnak beszélni. Ezek a kisgyerekek ráérnének négy- vagy akár ötéves korban elkezdeni az óvodát, mert a háromévesen elkezdett óvoda könnyen visszavetheti őket a fejlődésben. Villányiné azt mondta: annak, akinek a családi neveltetésből valami hiányzik, nagyon hasznos lehet elkezdeni az óvodát, „de nem lehet mindenkire ráhúzni, hogy három éves vagy, menj óvodába”.

„Nem egyeztethető össze a mai neveléskutatási eredményekkel a törvény” – hangsúlyozta az óraadóként az ELTE-n is oktató közoktatási szakértő, aki hangsúlyozta: országgyűlési képviselőként nemmel szavazott volna a törvényre. Continue reading


Új civil kezdeményezés alakult a köznevelési törvény visszavonására

2011.11.08 – HVG

Új szervezet alakult Hálózat a Tanszabadságért (HAT) néven, amelynek célja a közoktatási-köznevelési rendszer állapotának és az ezzel kapcsolatos jogalkotási folyamatnak a figyelemmel kísérése, valamint a jogsértő törvényalkotás elleni fellépés.

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) alapítói érdemi társadalmi-szakmai-civil párbeszédet akarnak kezdeményezni a közoktatásról, fel akarják venni a kapcsolatot a közoktatásban-köznevelésben érintett társadalmi szereplőkkel, szülőkkel, pedagógusokkal, tanulókkal is, és követelik a nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezet visszavonását.

Continue reading