Vekerdy Tamás címkével jelölt bejegyzések

„Hülyének néznek?” – Vekerdy Tamás a mai magyar oktatásról

„A magyar iskolarendszer arra kíváncsi, hogy mit nem tud a gyerek, a tananyag a döntő, pedig még az eminensek is elfelejtik a bemagolt leckék minimum 70 százalékát – állítja Vekerdy Tamás. Szülőként is elkövetünk számos hibát, a náci vezéreket például csupa szeretetből verték gyerekkorukban. A pszichológus Jól szeretni című kötetében rávilágít még jó néhány nevelői és szülői bűnre, amikkel – akár – egy életre tönkretehetjük a gyerekeinket.”

Tovább a HVG-interjú teljes szövegére ⇒⇒⇒


Alattvalók iskolája – interjú Vekerdy Tamás gyermekpszichológussal

2012.11.18. – Vasárnapi Hírek

Az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalataival teljesen szembemegy az oktatás jelenleg folyó átalakítása Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint. A most épülő rendszer leginkább a diktatúrák iskolájára hajaz majd, miközben a gyermekek egyre kevesebb hasznos tudást sajátíthatnak el a sok felesleges információ között elveszve.

Németh András Péter felvétele

– Foglalkozik valaki a gyerekkel is? A közoktatás átalakítása kapcsán sok szó esik iskoláról, fenntartóról, önkormányzatról, tanárról és még több az oktatási kormányzatról, de milyen hatással lesz mindez a gyerekekre?

– Ezzel pillanatnyilag, a jelszavak ellenére, nem törődik senki. Sokszor mondják, hogy nézd meg a 85 éves bácsit, aki mindenre emlékszik, amit tanult, te meg most jöttél ki a gimnáziumból, és már nem emlékszel semmire. Az érettségizettek 20 és 30 éves koruk között 9 százalékára emlékeznek annak, amit tanultak, úgy, hogy azt alkalmazni is tudják. A bácsi azért tudhat még mindig „mindent”, mert sokkal kevesebbet tanult, és a kevés, de jól strukturált információ orientál és maradandó. Ezzel szemben a hatalmas mennyiségű ömlesztett információ dezorientál és felejtésre ítélt. A kerettantervekben pedig sok és nem a gyerekekre szabott anyag van, amik nem alkalmasak arra, hogy a diákokhoz igazán közel kerüljön például a természettudomány. Magyarországon régi probléma, hogy mondjuk, a molekuláris kémiából indul ki az oktatás, nem a mindennapi életből, például a főzésből, ami számukra is megfogható. Azt a benyomást keltjük a gyerekben, hogy a világ érthetetlen és unalmas, holott a világban sok minden érthető és érdekes. Pokorni Zoltán is helyesen jegyezte meg, hogy zsúfoltak és ezért teljesíthetetlenek a tantervek. Ebből az következik, hogy a pedagógusok le fogják darálni az anyagot, mert számon fogják kérni rajtuk, miközben tudjuk, hogy fontos lenne időt szakítani a beszélgetésre a diákokkal. Pedig a legfrissebb vizsgálatok szerint a következő évtizedekben akár betanított munkás lesz valaki, akár egyetemi tanár, az alapfokú iskolázásban öt alapvető készséget kell elsajátítani; az írást, olvasást, elemi számolást, számítógép-kezelést és az angol nyelvet. A tantárgyak persze kellenek, mert ott találkozik az autonóm tanári személyiség az autonóm gyermeki személyiséggel, miközben együtt rácsodálkoznak a világ nyilvánvaló titkaira. Nem arra valók a tantárgyak, hogy „letanítsuk” az anyagot, mert azt elfelejtik. Az a baj, hogy most nem az a fő kérdés, hogyan vezessük el a gyermeket a világhoz, hanem az, hogy mi mit akarunk neki elmondani. Mérei Ferenc azt mondta, kétféle iskolarendszer van, a gyerekközpontú és az intézményközpontú, az első a demokráciák iskolája, a második a diktatúráké, amely megmondja, hogy ki legyél, milyen legyél és mit csinálj. Most ez utóbbit építik. Az ilyen iskola állampolgárokat nem tud nevelni, csak alattvalókat.

Continue reading


Vekerdy: az állam a diktatúrák iskoláiban főszereplő

2012.10.06. – FN24

A közoktatásban minden használ, ami lehetséges, és minden pusztít, ami kötelező – idézi Vekerdy Tamás egy kutatás eredményét, és figyelmeztet, most Magyarországon túl sok minden lesz kötelező. Elképesztő tudatlanságnak tartja, hogy külön erkölcsi nevelés lesz kisgyerekeknek, és kikéri magának, hogy a jelenlegi kormány Klebelsbergre hivatkozzon.

 

2001-ben jelent meg először a Gyerekek, óvodák, iskolák című kötet. Már akkor elég lehangoló képet rajzolt fel a magyar iskolarendszerről, amely nem ad teret a diákok egyéni fejlődési útjainak, kizárólag a tananyagra összpontosít, szorongóvá teszi, sőt egyenesen megbetegíti a gyerekeket. Azt állította többek között, hogy a magyar iskolarendszer nem gyerekközpontú, hanem intézményközpontú. Mi változott az azóta eltelt több mint tíz évben? Nagyon át kellett írni az új kiadásban az akkori szöveget?

Eddig 9-szer jelent meg, ez a 10. kiadás, amit tetemesen kibővítettem. Én egyébként nem lehangoló képet festettem a magyar iskolarendszerről, inkább egy "felhangoló" képet arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek, milyen óvodát, iskolát keressen a gyerekének. A mostani kiadásnak is elsősorban ez a célja. Ami a magyar közoktatási rendszert illeti, úgy általában: 2010-ig lényegében semmi nem változott, most viszont sokat romlott. A főszöveg, sajnos ugyanúgy érvényes ma, mint 2001-ben volt.


Minden pusztít és roncsol, ami kötelező
Fotók: Neményi Márton

Continue reading


Nőtt az erőszak a magyar iskolákban?

2012.10.18 – FN24

Nem tudjuk, hogy most több erőszakos eset van-e, vagy csak úgy tűnik, de a pedagógusok ezt érzik, és eszköztelenségről panaszkodnak. Vekerdy Tamás szerint az iskola frusztrál, és a frusztráció agresszióhoz vezet. Pokorni négy ponttal állt elő.

Pokorni Zoltán az X Kommunikáció Központ (XKK) kerekasztal-beszélgetésén azt hangsúlyozta, nem tudjuk (hiszen nincsenek erről szóló adatok), hogy több-e az erőszak a magyar iskolában, mint korábban, vagy csak úgy tűnik. A volt oktatási miniszter hozzátette: a pedagógusok mindenképp úgy érzik, hogy romlott a helyzet, és ráadásul nincsenek felkészülve ezek kezelésére. Az a néhány hazai és nemzetközi mérés, ami volt ezzel kapcsolatban, azt mutatja, hogy iskolai erőszak tekintetében a többi európai és tengerentúli országhoz képest Magyarország „a nyugalom szigete”. Nálunk ráadásul nem is homogén a kép: az erőszak a szakiskolákban sokkal inkább jellemző, mint a többi középiskolában. Az általános iskoláknál pedig a földrajzi elhelyezkedés mentén lehet éles határvonalat húzni: a keleti országrészben sokkal több ilyen eset van, mint a Dunántúlon.

Az oktatási bizottság elnökének véleményéhez kapcsolódott Vekerdy Tamás pszichológus is. Mint mondta, hamis az a közvélekedés, hogy csak az utóbbi években ütötte fel a fejét az iskolákban az erőszak. Tudjuk jól, hogy Ferenc József idején is vertek már agyon tanárt Szabadkán, ezt Kosztolányi Dezső meg is írta az Aranysárkányban – mondta. Azt ő is elismerte, hogy manapság sokkal nagyobb a sajtója egy-egy ilyen esetnek.

Continue reading


Melyik iskolába írassuk a gyereket?

2012.04.03 – FN24

Mintegy százezer 6-7 éves gyereket íratnak be mostanában az általános iskolákba. A szülők elvileg dönthetnek, melyik intézménybe adják a csemetéiket. A lényeg nem az iskola, hanem a jó tanító.

Melyik iskolába írassuk a gyereket?

 

(szeged24)

Az általános iskolai beiratkozás pontos idejét a fenntartók határozzák meg. Van olyan intézmény, ahol már márciusban, de a legtöbb helyen áprilisban – Budapesten például április 19-20-án – kell aláírni a hivatalos papírokat. A szabad iskolaválasztás jogával élve (amelyet az új köznevelési törvény a jövőben is biztosít), bizonyos korlátok között, a szülők dönthetik el, hova íratják a gyereküket. Hozzá kell tenni, hogy e szabadsággal leginkább a városokban élők, illetve a jobb módú családok tudnak élni. Éppen ez a szabályozás árnyoldala: sok településről, aki teheti, elviszi gyerekét a jobb, városi iskolákba, s így kialakulnak a kistelepülési szegényiskolák. Etnikai aspektusból: így születek meg a gettóiskolák.

Continue reading


Tüntet a parlamentnél a HAT – Videóval

2011.12.19 – HVG

Demonstrációt tart a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű egyesület a köznevelési törvény megszavazása ellen a Parlamenttel szemben, a jogszabály végszavazásának eredményére várva. A hvg.hu információi szerint körülbelül ötvenen lehetnek a tüntetésen.

Continue reading