Tanszabadság

Ha vitatod az iskola döntését: jogorvoslat lépésről lépésre

Mon, 10 Nov 2025 09:00:00 +0100

Az iskolai konfliktusok nagy része egy jó beszélgetéssel megoldható. Ha mégsem, fontos tudni, hogy a tanulónak és a szülőnek jogorvoslati joga van. A lépések sorrendje számít, és a határidők rövidek.

Pedagógus munkaidő és helyettesítés: Jogok, kötelezettségek és a rendkívüli munkavégzés elszámolása

Sun, 02 Mar 2025 11:00:00 +0000

A nevelési-oktatási intézmények napi működésének egyik legösszetettebb jogi és szervezési területe a pedagógusok munkaidő-beosztása, valamint a helyettesítések elrendelése. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó kereteket a 2023. évi LII. törvény (Púétv.) rögzíti. A gyakorlatban a tanárhiány, a megbetegedések és a továbbképzések miatt rendszeresen felmerül a kérdés: meddig terjed a munkáltató egyoldalú utasítási joga a helyettesítések elrendelésénél, és mikortól jár a pedagógusnak pluszdíjazás vagy rendkívüli munkavégzési pótlék?

A pedagógusok teljesítményértékelése: A TÉR tanulságai és a szakmai autonómia jövője

Wed, 15 Jan 2025 14:15:00 +0000

A magyar közoktatási rendszer egyik legtöbbet vitatott szakmai átalakítása az elmúlt években a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) koncepciója és elindítása volt. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv., közismert nevén a státusztörvény) alapszabályként rögzítette, hogy a pedagógusok és az oktatók munkateljesítményét rendszeres évenkénti értékelés alá kell vonni. A részletes minősítési szempontrendszert a 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet határozta meg, bevezetve a KRÉTA PED-TÉR felületét a folyamat teljes körű adminisztrálására.

Mobiltelefonok az iskolában: A 245/2024. Korm. rendelet jogi háttere és tantermi tapasztalatai

Wed, 20 Nov 2024 10:30:00 +0000

A 2024/2025-ös tanév kezdetétől gyökeresen megváltozott a magyarországi általános és középiskolák mindennapi működése a digitális eszközök tantermi és iskolai jelenlétét illetően. A 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet egységes állami szabályozást vezetett be a tiltott és a használatukban korlátozott tárgyak körére a nevelési-oktatási intézményekben. A jogszabály társadalmi és szakmai viták kereszttüzébe került: míg a támogatást kifejező vélemények a tanórai figyelem javulását, a személyes diák kapcsolatok elmélyülését és a cyberbullying (online zaklatás) visszaszorítását várják tőle, addig a kritikus hangok a digitális kompetenciák fejlesztésének nehézségeire, a tanári autonómia szűkülésére és a jelentős intézményi adminisztratív terhekre mutatnak rá.

Diákjogok a magyar iskolában: A házirend korlátai és a diákönkormányzat mozgástere

Mon, 14 Oct 2024 09:00:00 +0000

A magyar közoktatásban a diákok jogainak és kötelességeinek egyensúlya kulcskérdés az iskolai élet mindennapjaiban. Bár az iskolai fegyelem és a közösségi együttélés szabályai elengedhetetlenek a hatékony tanításhoz, a diákjogok nem egyedi kedvezmények vagy opcionális döntések eredményei, hanem törvényi garanciák. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) egyértelmű kereteket szab arra vonatkozóan, hogy a tanulók milyen jogokkal rendelkeznek, és az intézmények milyen határok között alakíthatják ki saját belső szabályzataikat, különösen a házirendet.

Rólunk

Tue, 01 Mar 2022 09:00:00 +0100

A Tanszabadság az iskola világáról szól: oktatási hírekről, a tanulók és a pedagógusok jogairól, a szülők lehetőségeiről és mindarról, ami egy iskola mindennapjait meghatározza.

Mit csinálunk?

Érthetően elmagyarázzuk, mit mondanak a jogszabályok – mindenekelőtt a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a végrehajtási rendeletek –, és hogyan működnek ezek a gyakorlatban. Minden írásunk végén felsoroljuk azokat a jogforrásokat, amelyekre támaszkodik, hogy az olvasó maga is utánanézhessen.

A tanulás szabadsága Magyarországon – összefoglaló

Mon, 02 Mar 2020 09:00:00 +0100

Carl Rogers gondolatai a hazai pedagógiai irodalomban is visszhangra találtak. Pszichológusok és pedagógusok azóta is keresik, hogyan ültethető át a személyközpontú szemlélet a hazai iskolák mindennapjaiba. Ez az összefoglaló nem egyetlen könyvet ismertet, hanem azt mutatja be, hol és hogyan érvényesülhet ma a tanulás szabadsága Magyarországon.

Carl Rogers: A tanulás szabadsága – összefoglaló

Mon, 10 Feb 2020 09:00:00 +0100

Carl R. Rogers (1902–1987) amerikai pszichológus a kliensközpontú terápia megalapítójaként lett ismert. Felismeréseit később az oktatásra is alkalmazta: Freedom to Learn című könyve 1969-ben jelent meg, és több átdolgozott kiadást ért meg. Magyarul A tanulás szabadsága címen ismert.

Az iskolai pszichopedagógus feladatai és működési területei

Tue, 16 Apr 2019 09:00:00 +0200

A pszichológia és a pedagógia határterületén dolgozó szakemberek feladata, hogy segítsenek, ha a tanulás vagy az iskolai beilleszkedés elakad. A köznyelv ezt a szerepet gyakran egyszerűen iskolapszichológusnak nevezi, a gyakorlatban azonban többféle szakember és intézmény osztozik rajta.

Tételes válaszok: a tankötelezettség korhatára

Tue, 08 Mar 2016 09:00:00 +0100

Meddig kötelező iskolába járni?

A köznevelési törvény szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizenhatodik életévét. Korábban ez a határ tizennyolc év volt. A változást átmeneti szabályokkal, évfolyamonként fokozatosan vezették be. A sajátos nevelési igényű tanulókra eltérő szabályok vonatkozhatnak.

Rendőr, kamera, pszichológus? Eszközök a diákagresszió megfékezésére

Tue, 11 Feb 2014 09:00:00 +0100

Az iskolai agresszió ügyei nagy nyilvánosságot kapnak, és ilyenkor erős a nyomás, hogy gyorsan valami látványos történjen. A különböző eszközöknek azonban más-más a szerepük, és egyik sem helyettesíti a többit.

A pedagógusok munkaterhei, értékelése és bérezése

Tue, 04 Jun 2013 09:00:00 +0200

A 2013/2014-es tanévtől új életpályamodell szerint dolgoznak a pedagógusok. A változás három területet érint egyszerre: a munkaidő szerkezetét, a szakmai értékelést és a bérezést. Mindhárom régóta vitatott kérdés, és most egyszerre kapnak új keretet.

Szakképzés: mit kap az, aki szakmát tanul?

Tue, 14 May 2013 09:00:00 +0200

A szakképzésről szóló viták ritkán a tanulókról szólnak. A számok – keretszámok, támogatási összegek, a hiányszakmák listája – gyorsan elfedik azt a kérdést, amely egy tizennégy éves gyerek és a szülei számára igazán fontos: mit kap az, aki ma szakmát választ, és mit tud kezdeni vele tíz év múlva?

Ki tartja fenn az iskolát? Fenntartás, működtetés és helyi felelősség

Tue, 09 Apr 2013 09:00:00 +0200

január 1-jétől alapjaiban változott meg, ki felel a magyar iskolákért. Az önkormányzati fenntartású általános és középiskolák döntő többsége állami fenntartásba került, a fenntartói feladatokat egy központi hivatal és annak területi egységei, a tankerületek látják el. Sok szülő és pedagógus számára azonban ma sem világos, kihez lehet fordulni, ha gond van.

Fenntartó és működtető

A törvény különválasztja a két szerepet.

Iskolaszerkezet: mikor és hogyan válasszon az iskola a gyerekek között?

Tue, 12 Mar 2013 09:00:00 +0200

Kevés ország iskolarendszere olyan sokszínű, mint a magyar. Ugyanabban a városban egy tízéves gyerek dönthet úgy, hogy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizik, egy tizenkét éves hatosztályosba, a többiek pedig nyolcadik után választanak gimnázium, szakközépiskola és szakiskola között. Ez a rugalmasság sokaknak lehetőséget jelent, ugyanakkor felveti a korai szelekció kérdését.

Az oktatásfinanszírozás kérdéseiről: honnan jön és hová megy a pénz?

Tue, 19 Feb 2013 09:00:00 +0100

Az oktatás finanszírozásáról ritkán esik szó úgy, hogy az a szülők és a tanárok számára is érthető legyen. Pedig a pénz útja határozza meg, van-e elég pedagógus, működik-e a fűtés, és kerül-e új eszköz a szertárba.

Dokumentumok: az iskolaügy legfontosabb jogszabályai és szabályzatai

Tue, 05 Feb 2013 09:00:00 +0100

Az iskolai élet szabályai több szinten épülnek egymásra. A legfelső szinten az alapvető jogok állnak, alattuk a törvények, a rendeletek, legalul pedig az egyes iskolák saját szabályzatai. Egy alacsonyabb szintű szabály nem mondhat ellent egy magasabb szintűnek: a házirend nem írhatja felül a törvényt.

Nemzeti alaptanterv: mit szabályoz, és mit hagy az iskolákra?

Tue, 22 Jan 2013 09:00:00 +0100

A tantervekről szóló viták gyakran összemossák a különböző szinteket. Pedig nem mindegy, hogy egy előírás a Nemzeti alaptantervből, egy kerettantervből vagy az iskola saját helyi tantervéből származik.

Három szint

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a legáltalánosabb szint. Meghatározza a nevelési célokat, a fejlesztendő kulcskompetenciákat és a műveltségi területek fő tartalmait. Ez minden iskolára kötelező.

Oktatáspolitikai alapelvek: mire épüljön egy jó iskolarendszer?

Tue, 18 Dec 2012 10:00:00 +0100

Az oktatáspolitikáról szóló viták hamar elmerülnek a részletekben: óraszámokban, iskolatípusokban, finanszírozási képletekben. Mielőtt ezekről dönteni lehetne, érdemes rögzíteni, mi az, amit egy iskolarendszertől egyáltalán várunk. Az alábbi elvek nem egy irányzat programjai, hanem olyan kiindulópontok, amelyek a hazai és nemzetközi oktatási jogban is visszaköszönnek.

Adatkezelés

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

A Tanszabadság olvasásához nincs szükség regisztrációra, és az oldal nem kér név, telefonszám vagy e-mail-cím megadását.

Technikai adatok

A webhely kiszolgálása során a tárhelyszolgáltató rendszerei rövid ideig technikai adatokat (például IP-címet, a kérés időpontját) naplózhatnak az üzembiztonság érdekében. Ezeket nem használjuk olvasói profilok készítésére, és nem adjuk tovább hirdetési célra.

Kapcsolat

Mon, 01 Jan 0001 00:00:00 +0000

Örülünk, ha olvasóink kérdésekkel, pontosításokkal vagy témajavaslatokkal keresnek meg minket. A beérkezett kérdések alapján gyakran születik új cikk.

Miben tudunk segíteni?

Ha egy írásunkban pontatlanságot talál, vagy egy jogszabály időközben változott.
Ha olyan iskolai témát javasol, amelyről szívesen olvasna magyarázatot.
Ha tanárként, diákként vagy szülőként megosztaná a tapasztalatait egy-egy szabály gyakorlati működéséről.

Mit érdemes tudni?

Egyedi ügyekben jogi tanácsot nem adunk. Ha a jogai sérelmét érzékeli, a jogorvoslatról szóló útmutatónk összefoglalja a lépéseket és a határidőket. Független, ingyenes segítséget az oktatási jogok biztosa nyújt.