Ne lőjetek!

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒

Az 1611/2017. (IX. 5.) kormányhatározat szerint 2017-ben és 2018-ban 40 lőtérre 17 464,32 millió forintot szán a kormány, majd a program második ütemében előkészítik még 67 lőtér kiviteli tervét, további 1283,3 millió forintért.

Ha az első negyven lőtérre elkülönített összeggel kalkulálunk (40 lőtér + tervezés= 18 747 millió, a további 67 lőtér teljes kivitelezése garantáltan több lesz mint a 18 és fél milliárd másfélszerese), a tervezett beruházás minimum 46 milliárd forintba kerül majd, s itt még nem számoltunk azzal a hazai gyakorlattal, hogy rendszerint a tervezett összeg többszöröse fogy el a kivitelezés során.

Az ún. Honvédelmi Sportközpontokhoz (sic) helyszínt keresve a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatóknak küldött levelet, van-e náluk 6×15 méteres elkeríthető terület.

Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy ép ember a huszadik század borzalmai után szeretni akar és nem háborúzni, egy józan és előrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképpen sem militarizálná, ez az összeg akkor is elegendő lenne:

  • 1000 fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus körülbelül tizenhárom évi fizetésére (bruttó 300 000 forint /hóval számolva)
  • 1000 pedagógiai asszisztens (E kategória) 24 évi fizetésére
  • 180 000 db interaktív táblára (252 030 Ft-os átlaggal számolva)
  • 180 tornaterem építésére (256 milliós beruházással számolva)

Kérjük a szülőket, pedagógusokat, kérünk minden felelős állampolgárt, hogy minden lehetséges módon tiltakozzon a gyerekek militarizálása ellen, az adóforintjaink rossz célra fordítása ellen!

Hívatlanul Hálózat

Civil Közoktatási Platform

Tanítanék Mozgalom

Hálózat a Tanszabadságért

Oktatói Hálózat

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Elnöksége

Magyartanárok Egyesülete

Igazgyöngy Alapítvány

SZOCSOMA Alapítvány

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒


ÁLLÁSFOGLALÁS A KILENCOSZTÁLYOS ISKOLÁRA VONATKOZÓ KORMÁNYJAVASLATRÓL

"A CKP szervezetei a munkacsoportok vitája után szakmai állásfoglalást fogadtak el a kormány iskolaszerkezeti ötletéről, amely szerint  épüljön be a struktúrába, az általános iskola nyolc évfolyama elé egy egyéves iskolaelőkészítő, az óvoda és az alapoktatás közötti távolságot áthidaló nevelési szakasz.

Az állásfoglalás és annak részletes szakmai indoklása a CKP honlapján, a szakmai anyagok között olvasható.

Az állásfoglalást az alábbi szöveggel juttatuk el a sajtónak:

– Tragikomikus gumicsontnak tartja a Civil Közoktatási Platform (CKP) a kormány 9 osztályos iskoláról szóló ötletét – szakmai egyeztetés, átfogó koncepció helyett megint (a rövidebb nyári szünet, a maximum napi 5 órás első osztályok, a KLIK megszűnése-mégse megszűnése-átalakulása után) feldobtak valamit, amit elképzelésnek is alig lehet nevezni, hiszen nincs kidolgozott háttere, nem illeszkedik egy összefüggő, egyértelmű oktatáspolitikai elképzelésbe, sőt még a bevezetés körülményei is homályosak.

Az óvoda és az iskola közé bekerülő plusz egy év a közoktatásban sok országban működő modell, és több mint ötven, oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetet magába foglaló Civil Közoktatási Platform (CKP) alapvetően támogat minden olyan lépést, amellyel az egységes, általános képzés ideje növekedne (ellentétben az elmúlt évek szinte valamennyi kormányzati intézkedésével, amelyek pont ellenkezőleg, rövidítették ezt az időszakot). A 9 osztályos iskola ennyire váratlan, előkészítetlen és koncepciótlan bevezetése viszont több kárt okoz majd, mint amennyi problémát megold.

A CKP javaslata ehelyett – továbbra is, hiszen a szervezet a Kockás könyvben rég leírta azokat az alapokat, amelyekből kiindulva változtatni lehetne az oktatáson:

  1. Demokratikus egyeztetés az oktatásról – szóljanak bele a változásokba az érintettek, tanárok, szülők diákok, jöjjön létre egy Közoktatáspolitikai Tanács!
  2. Legyen szerkezetátalakítás – de nem gumicsontként bedobott témákkal, hanem több lehetséges változatot áttekintve, határozott koncepció mentén, időt hagyva a változásokra!
  3. A CKP Kockás Könyvében készen áll többféle javaslat – ennél az ötletnél jóval kidolgozottabb formában.

A CKP e feltételek teljesülése esetén teljes erőbedobással kapcsolódna be az egyeztetési folyamatba, rendelkezésre bocsátva azt a szakértelmet, amely a tagságát kitevő, több, mint félszáz jelentős hazai szakmai szervezetben rendelkezésre áll."


HETI SAJTÓFIGYELŐ – 2017.03.14.

1. Kilencosztályos iskola

Kilenc évfolyam: „kidolgozatlan elképzelés” (03.06.)

A PSZ elnöke szerint a terv nem rossz, de egyelőre kidolgozatlan.„A dolog nem újszerű, hiszen évek óta folyik arról az elmélkedés, hogy talán bővíteni kellene az általános iskola évfolyamait, azonban ehhez a tananyagot és a  pedagógusképzést át kellene dolgozni, tudni kellene például, hogy ha az általános iskola egy évfolyammal megnövekszik, akkor a középiskolai évfolyamok hogy igazodnak ehhez, illetve azt is tudni kellene, hogy a tárgyi feltételeket hogyan fogják megvalósítani”. A PDSZ elnöke szerint az oktatás színvonalán nem feltétlenül javítana az átalakítás.
(Forrás: Hírtv)

Presztízsberuházás lehet a 9 osztályos iskola – Radó Péter (hanganyag) (03.06.)

A stadionokhoz hasonló, hatalma presztízsberuházás lehet az általános iskola 9 osztályosság tétele, mivel a kormány olyasmire készül rengeteg pénzt elkölteni, aminek a valóságos értelmét nem nagyon látjuk, és igazándiból indolkása igazándiból sincs – erről beszélt a Klubrádiónak nyilatkozó oktatási szakértő.
(Forrás: Klubrádió)

Nem lesz több évvesztes: alapdolgokat forgathat fel a kilencosztályos iskola (03.08.)

Nagyjából évi 70 milliárdos pluszkiadással járna, és rengeteg dolgot megváltoztatna a mostani közoktatásban a 9 osztályos iskola bevezetése. Nem lenne értelme például az évvesztességnek vagy az óvodai évhalasztásnak, de akár a tankötelezettség – most is alacsony – korhatára is tovább csökkenhet.
(Forrás: hvg.hu)

Másfél év nem elég – interjú Nahalka Istvánnal (03.08.)

Nem biztos, hogy a problémák megoldására a 9. évfolyam bevezetése lenne a megfelelő. Ezt mondta rádiónkban Nahalka István oktatáskutató. Azt azonban megerősítette, hogy a magyar iskolaszerkezetet meg kell változtatni. A szerkezeti változtatás fölösleges, ha a tartalom nem változik – mondta a szakértő. Nahalka István emlékeztetett, hogy ehhez nemcsak az oktatás büdzséjét kell megemelni, de például új tantermek is kellenek. Ezt másfél év alatt nem lehet előkészíteni. A társadalmi egyeztetés úgy nem folytatható tovább, ahogy most zajlik – tette hozzá Nahalka István. Hiányzik a vita, az egyeztetés és nincs szakmai előkészítés. Szépvölgyi István interjúja.
(Forrás: Lánchíd Rádió)

Kunhalmi: Gumicsont a kilenc évfolyamos iskola (03.09.)

Kunhalmi Ágnes a Hír TV reggeli műsorában úgy fogalmazott: csak az oktatási ágazat kudarcáról akarják elterelni a figyelmet azzal, hogy most újból bedobták a 2011 óta időről időre felmerülő átalakítást. Az MSZP országgyűlési képviselője jó megoldásnak tartaná a plusz évfolyamot, de szerinte akkor lenne értelme bevezetni, ha a tananyagot nem központilag, propagandaanyagként állítják össze.
(Forrás: Hirtv)

Radó Péter oktatáskutató szerint látszatmegoldás a 9 osztályos iskola (03.10.)

Radó Pétert kérdeztük a kormány által 2019-től bevezetni tervezett 9 osztályos általános iskoláról. Sok részlet egyelőre tisztázatlan, az oktatási kerekasztalra hívott szakértők pedig újabb egyeztetés nélküli átalakítástól tartanak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni az ötletet. A konklúziója tehát, hogy "a kormányzat egy erre alkalmatlan eszközzel próbálja meg enyhíteni saját korábbi rendszer-átalakításának az oktatási minőségre és eredményességre gyakorolt negatív hatását.
(Forrás: Eduline)

Egy alternatíva van – „választhatunk”; állásfoglalás az iskolaszerkezet átalakítására vonatkozó javaslat társadalmi vitájáról (03.09.)

A kormány egyetlen javaslatot, a saját elképzelését kívánja vitára bocsátani. Szó sincs változatokról, azok felmerülésének lehetőségéről. Szó sincs arról, hogy széles körű szakmai-tudományos előkészítésben lennének kidolgozhatók az érdemi alternatívák. Félő, hogy ismét a most már hét éve ugyanazon formában, antidemokratikusan szervezett „társadalmi egyeztetés” keretei között nyilváníthatunk majd véleményt, nyilván egymással szemben kijátszható, sokféle dicséretet, kritikát és javaslatot felvonultatva. Mitől változna ez? A Civil Közoktatási Platform attól tart, hogy a társadalmi vitának mondott színjáték a struktúra megváltoztatása körül ismét csak a kormány akarnok döntésének felszíni legitimálását szolgálja.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Forgács István: Kilenc osztályos iskola – új remény az országnak (03.09.)Ebben a pillanatban ez a legfontosabb teendő. Örülök, hogy a kormány meg meri majd lépni. Én, és sok tízezer pedagógus, meg persze rengeteg progresszív véleményformáló biztos vagyok benne, hogy határozottan örül most ennek a bejelentésnek, mert tudjuk, enélkül minden esély elszállna, hogy tegyünk valóban valamit a hazai cigány közösségek felzárkózása érdekében.
(Forrás: Mandiner)

 

 

2. Új NAT

Köznevelés – interjú Nahalka Istvánnal – videó (03.07.)

Jön a kilencosztályos iskola, érkezik az új Nemzeti alaptanterv is. A kormányzati terveket Nahalka István egyetemi oktatóval elemzi Szöllösi Györgyi. Nahalka a 10 éves egységes általános képzést tartaná optimálisnak. Ezután jöhetne a 2-3 éves középfokú oktatás. A megalapozott döntéshez azonban az egészet újra kellene gondolni, és nem össze-vissza dobálódzni a számokkal. A problémát általános szinten kell megragadni, alapos reform lenne a cél, hogy a minőség javuljon. Az új NAT megalkotásához nem elegendő két év.
(Forrás: Hirtv)

Jön a nemzeti keresztény alaptanterv (03.07.)
A miniszteri biztos, Csépe Valéria szerint a kormány által létrehozott köznevelési kerekasztal "szakmailag megfelelően összetett". Arra a kérdésünkre, hogy a "széleskörű szakmai viták" továbbra is csak a köznevelési kerekasztalon belül zajlanak-e, nem kaptunk egyértelmű választ. " "A Történelemtanárok Egyletének sem kell véleményeznie a koncepciót. Mi fogjuk kezdeményezni a szakmai megbeszéléseket, aki jön, az jön, aki nem, azzal én nem tudok mit kezdeni" – válaszolta.
(Forrás: Népszava)

 

 

3. Kritikus megnyilvánulások

Hasítanak az egyházak az iskolás gyerekek körében (03.07.)

Az etikaoktatás helyett hit- és erkölcstanra beíratott gyerekek harminc százaléka nincs megkeresztelve, további ötven százalékuk az egyházhoz aktívan nem kötődő családban nevelkedik – derült ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felméréséből.Kató Csaba, a főegyházmegye Hitoktatási Felügyelőségének szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a nem vallásos szülők döntése és bizalma egyszerre megtiszteltetés, evangelizációs lehetőség és olyan kihívás, amely egészen új szemléletet kíván a hitoktatóktól.
(Forrás: Eduline)

Fegyveres őröket állítanak az érettségi tételek mellé (03.07.)

A hétfő megjelent Magyar Közlönyben kijött egy kormányrendelet, amivel szigorítják az érettségi vizsgaszabályzatát. feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását kell megszerveznie, hanem a feladatlapok csomagolásának megkezdésétől az írásbeli vizsgaidőszak utolsó napján, tizennégy óráig acsomagolás helyszínén a feladatlapok élőerős fegyveres védelméről is gondoskodnia kell. 
(Forrás: 444.hu)

Mire jó a többosztályos gimnáziumi rendszer? Bebetonozni az elit pozícióit (03.08.)

A nyolcosztályos gimnáziumban a magyar elit gyerekei tanulnak, hatosztályosban a felső-középosztályból származók, a többieké a hagyományos négyosztályos. Csak a gimnáziumból nem hajlandó engedni a magyar szülő, bármennyire akarja is a kormány.
(Forrás: hvg.hu)

Nekik 9: rámegy az ország az újabb és újabb katasztrofális iskolareformokra (03.09.)

Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.
(Forrás: hvg.hu)

Kettős látás oktatásügyben (03.09.)

Az ország eltérő vidékeiről, de különösen Budapestről, egyre több magániskoláról kapunk hírt. Ezek magas tandíjjal működnek, de garantálják a színvonalas gimnáziumi alapozást, a nyelvoktatást, az egyetemi továbbtanulást. A társadalmi elit formailag támogatja a központosítást, gyerekeit mégsem az ,,ingyenes” állami oktatásba, hanem a drága magániskolába küldi. Egyetem után ezek a fiatalok vezetők, a társadalom új elit tagjai lesznek.
(Forrás: Gépnarancs)

 

 

4. Pedagógusok Szakszervezete

Galló Istvánné: Vissza kell állítani az iskolaigazgatók szakmai önállóságát (videó) (03.09.)

A PSZ elnöke elmondta, hogy nem elégedettek a Klebelsberg Központ átalakításával. Modellezés nélkül vezettek be megint egy új rendszert. Most sem kapták meg az intézményvezetők a szakmai autonómiát. Az intézmény nem maga dönt a gazdálkodásáról, mindenhez a tankerület hozzájárulását kell kérni. A tankerület veszi át az önkormányzattól az üzemeltetés feladatát. A központosítás megbukott, de a tankerületek létrehozása nem jelenti azt, hogy az iskolák visszakapják a szakmai szabadságot. Az innováció így lehetetlenné válik, és ennek az egésznek a legnagyobb vesztese a gyerek.
(Forrás: Inforádió)

Galló Istvánné: rémisztő a kormány bejelentése (03.09.)

A PSZ vezetője szerint ők még a 10 osztályos általános iskolát is el tudnák fogadni, de az óvoda és iskola közti átmeneti évfolyamot – ami a kormány terve – nem tudják támogatni. Az is praktikus kérdés szerinte, hogy például hogy férnek el az iskolaépületekben a plusz évfolyam osztályai, mert könnyen az lehet a vége, mint a mindannapos testnevelésnek, amikor a folyosón tesiztek a diákok.
(Forrás: Eduline)

 

 

5. Középiskolai felvételi

Elmúlt évek néhány felvételi adata (budapesti gimnáziumok) (03.09.)

Időről időre kapunk saját kigyűjtésű adatokat erejüket és idejüket nem sajnáló szülőktől, pedagógusoktól, akik megpróbálják az információ hiányt saját gyűjtéssel és az OH honlap eldugott zugaiban megbúvó adatokkal enyhíteni. Ennek megfelelően az alábbi táblázatok nem teljesek és nem is 100%-osan ellenőrzöttek, tájékozódásként azonban így is segíthetnek a felvételi jelentkezés március 16-17-én esedékes utolsó sorrend változtatásakor.
(Forrás: CKP info)

Idegőrlő harc folyik a jobb középiskolai helyekért – van, ahol tízszeres a túljelentkezés (03.11.)

Királyi út – így nevezik az oktatási szakirodalomban azt, amikor egy gyermeket a szülei a legjobb képzéseken át a biztos jövőbe vezetnek. Ennek egyik állomása Magyarországon a szerkezetváltó középiskola, azaz a hat- és nyolcosztályos gimnázium. A szülők sem véletlenül adnak bele apait-anyait, hiszen, mint az például a HVG legutóbbi középiskolai rangsorából is kiderül, az első tíz helyen álló középiskolából kilencben van hat- vagy nyolcosztályos a képzés, vagy legalábbis indítottak ilyen osztályt.
(Forrás: Eduline)

 

 

6. Tankönyvek

Míg Kínában hódítanak a Mozaik tanykönyvei, itthon jövőre lejár az engedélyük -videó (03.09.)

A szegedi cég digitális és papír alapú természettudományos tankönyveit egy kínai kiadó vette meg. Az iskolarendszeren kívüli oktatásban akarják felhasználni ezeket. A Mozaik magyar nyelvű tankönyveinek az engedélye jövőre jár le, és úgy tudni, hogy az oktatási kormányzat nem fogja meghosszabbítani. Azt a kritikát kapták, hogy főképp digitális könyveik elkényelmesítik a tanárokat.
(Forrás: Szeged TV)

Középiskolások, figyelem! Készül az új töriatlasz, jövőre már ezt használjátok (03.13.)

A 2017/18-as tanévben már használható lesz az új atlasz, amely a 2015-ben kiadott térképgyűjtemény harmadik kiadása – közölte Katona Csaba. Az elkészítése során figyelembe vették az első két kiadást ért kritikákat, véleményeket is – tette hozzá.Mint elmondta: igyekeztek olyan összetett, bonyolult folyamatokat ábrázolni, amelyek továbbgondolásra ösztönzik a diákokat.
(Forrás: Eduline)

 

 

7. Felsőoktatás

Hiány lesz logopédusokból, több egyetemen fognak képzések indulni (03.08.)

A szaktárca, a képzőintézmények és a KK munkacsoportot alakítottak, amely azt vizsgálja, a képzési oldalon milyen pedagógusi létszámra lenne még szükség – idézi a Magyar Nemzet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta azt is: eddig Kelet-Magyarországon nem volt lehetőség ilyen tanulmányokra, de most Debrecenben és Nyíregyházán is nyílnak képzőhelyek.
(Forrás: Eduline)

A kormány családtudományi szakot indít az ELTE-s gender szak ellen (03.08.)

Balog Zoltán és az általa irányított Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) teljes erőből nekimegy az ELTE-n ősztől elinduló társadalmi nemek tanulmánya szaknak. A miniszter a szerdai „Női lélek – nőként élek” elnevezésű, Magyar Tudományos Akadémián tartott nőnapi konferencián jelentette be, hogy az Emmi ellenszakot indít a Budapesti Corvinus Egyetemen családtudományok néven.

Teljesen új képzést vezetnek be az orvosi egyetemeken, itt vannak a részletek (03.11.)

A népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Magyarországon 2000-ben indult egyetemi szintű ápolóképzés célja korábban a majdani oktatók kinevelése volt. Ezt alakították át most úgy, hogy – a nemzetközi elvárásoknak megfelelően – illeszkedjen a gyakorlatorientált egyetemi képzési típusokhoz.
(Forrás: Eduline) (Forrás: Index)

 

 

8. Romák

„Mi romáknál…” Szocializációs mintázatok egy észak-magyarországi község romungró lakossága körében. Makrai Kata írása (03.08.)

A nevelők „többnyire az olyan megnyilvánulásokat, amelyek nem részei a magyar életformának, a lemaradás okaiként azonosítják, negatívan értékelik és a (…) «hibás szocializáció» eredményének vagy a «szocializáció hiányának» tulajdonítják.” Ezek a téves oktulajdonítások pedig negatívan befolyásolják a gyermekek iskolai előmenetelét például a rejtett tantervek vagy a Pygmalion-effektus által.
(Forrás: Tani-tani Online)

Hencidáról indult, Párizsba készül az egyetlen roma pannonhalmi bencés diák (03.13.)

Hamarosan az ország egyik legnevesebb gimnáziumában érettségizik a 18 éves hencidai roma fiú, Ötvös Pisti, az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány ösztöndíjasa. Ha jól veszi ezt az akadályt, szabad útja lesz a legjobb magyar egyetemekre. A családjától való elszakadás volt az ára, hogy kinyíljon számára a világ.
(Forrás: abcug.hu)

 

 

9. Integráció

Leiner Károly: Sikeres integráció – Javaslatok egy tanító-gyógypedagógus tollából (03.08.)

Az iskolák számára kötelezettségként írja elő a törvény, hogy rendelkezzenek az integráláshoz szükséges feltételrendszerrel, teremtsék meg azokat. Ez azt is jelenti, hogy csak azok az iskolák integrálhatnának, ahol ezek a feltételek megvannak. Tudom, hogy a legtöbb intézmény a helyi Önkormányzat nyomására írta be Alapító Okiratába az integrációt úgy, hogy annak nincsenek és nem is voltak meg a feltételei. Tette csak azért, hogy ne csökkenjen drasztikusan a tanulólétszám és ha ilyen áron is, de megmaradjon az iskola a csökkenő születésszám mellett.
(Forrás: OFOE honlapja)

Cigány jöhet az osztályba, fogyatékos kösz ne (03.12.)

A méltányosság egy szép és magasztos eszme az oktatásban, de inkább csak mások bőrére kísérletezzenek vele. A gyakorlatban, saját kontóra, ha lehet, inkább ne jöjjenek az osztályba sem eltérő képességű, se cigány, leginkább pedig fogyatékkal élő gyerekek.Nagyjából így foglalható össze annak az online felmérésnek a méltányos oktatásról szóló része, amit az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete készített tavaly ősszel pedagógusok, diákok és szülők megkérdezésével.
(Forrás: Index)

L. Ritók Nóra: Hazugságok (03.12.)

Az egyházi-állami iskola deszegregációs célú egyeztetésén felmerült egy eset. Egy SNI (sajátos nevelési igényű) gyereket az egyházi iskola azzal utasított el, hogy nincs gyógypedagógusuk, menjen az állami iskolába, ott kap majd megfelelő képzést. Közben pedig az alapító okiratukban ott van, hogy oktatják az integrálható SNI gyereket is (a gyerek a diagnózisa alapján integrálható volt). Az egyházi iskola igazgatója az eset kapcsán elmondta, hogy azért utasította el, mert náluk csak azokat veszik fel, akik a keresztény értékek szerint élnek, és tartják a tízparancsolatot.  És nem tanítanak olyat, aki hazudik. Az anyuka pedig hazudott azzal, hogy nem mondta meg, a gyerek milyen állapotban van. És aki így kezdi, annak náluk nincs helye.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

 

 

10. Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyerek a legjobb befektetés – Herczog Mária (hanganyag) (03.03.)

A gyermekvédelem összetett dolog, és míg ezt nem értjük meg, nem lesz hatékony gyermekvédelem Magyarországon. A közgazdász, családszociológus és gyermekvédelmi szakértő szerint van Magyarországnak van helyes megállapításokat tartalmazó gyermekvédelmi törvénye és a gyermekszegénység elleni hosszútávú stratégiája, csak éppen nem alkalmazzák ezeket.
(Forrás: Klubrádió)

Durvaságok történtek a zalai gyermekotthonban: leváltották az igazgatót, négy munkatárs ellen nyomoznak (03.08.)

Verték a gyerekeket, jogellenesen tartották őket fogva, cigarettával jutalmazták, a dohányzás megvonásával büntették őket, oktatásukba belebetonozták a hátrányukat – ezeket állapította meg az ombudsman, és lett is következménye.
(Forrás: hvg.hu)

Andy Vajna kívánsága miatt módosítanának a gyermekvédelmen (03.08.)

Vajnáék a kiskorúak szereplésének gyámhatósági engedélyeztetése, az engedélyeztetési folyamat könnyítése érdekében kérték a jogszabályok módosítását. Azt is szeretnék, ha a kiskorúak éjszakai munkavégzését engedélyeznék filmforgatáskor. Úgy tudjuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma utasításba adta, hogy a munkatársak találjanak erre valamilyen megoldást. A minisztériumban el is készült a kiskorúak foglalkoztatásának gyámhatósági engedélyezésével kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslat.
(Forrás: Index)

 

 

11. Külföld

Önpusztításba menekülnek a szíriai kamaszok (03.07.)

Számtalan gyerek tapasztalja meg a már-már elviselhetetlen mértékű, „toxikus” stresszt a polgárháborús Szíriában, és sokan önpusztítással reagálnak rá – írta keddi jelentésében a Save the Children nemzetközi segélyszervezet. A gyerekek nem érzik magukat biztonságban sem otthon, sem az iskolában, és a folyamatos rettegés miatt sokuknál vizelet-visszatartási, illetve beszédproblémák alakulnak ki. Akadnak olyanok is, akik teljesen megnémultak az immár hat éve tartó polgárháborúban átélt borzalmak miatt.
(Forrás: Magyar Nemzet)

Nagy baj lesz a brit egyetemeken, ha az EU-állampolgárok nem maradhatnak (03.13.)

A legrégebbi angliai egyetem 35 college-ának igazgatói a The Times című konzervatív brit napilap hétfői számában megjelent közös levelükben hangsúlyozzák, hogy az Oxfordi Egyetemnek szüksége van az EU-társállamokból érkező oktatókra, kutatókra és segédszemélyzetre. Ha ők elvesztik nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási jogosultságait, az óriási kárt okozna Oxfordnak, és tekintettel az egyetem kutatási tevékenységére, az Egyesült Királyság egészének is – áll a nyílt levélben.
(Forrás: Eduline)

Összeállította: Szekszárdi Júlia


„Ez a rendszer egy gyilkos” – egy 16 éves diák a magyar oktatásról

"Fedor Bence 16 éves gimnazista, azt mondja, nap mint nap tapasztalja, mi zajlik az iskolafalak között, és mivel semmi nem változik, sőt a pedagógustüntetések eltűnésével a probléma egyre inkább kikopik a közbeszédből, a blogján írta meg javaslatait. Pontokba szedve osztotta meg, hogy véleménye és tapasztalata szerint mik a magyar oktatás legfőbb problémái, és hogyan működhetne jobban a rendszer."

Tovább a 24.hu cikkére ⇒⇒⇒


Hatalmas változás jön, kilencéves lesz az általános iskola: özönlenek a kommentek

"Van, akinek tetszik az ötlet, mások szerint a jelenlegi tantervek mellett kilenc év alatt sem készülnek majd fel jobban a továbbtanulásra a diákok, mint most – többek között ilyen kommentek érkeztek Balog Zoltán erőforrás-miniszter pénteki, a kilencéves általános iskola bevezetéséről szóló bejelentésére."

Tovább az eduline.hu cikkére ⇒⇒⇒


A lengyelek épp most dobják sutba a kilencosztályos iskola ötletét

"A lengyelek már a kilencvenes évek végén áttértek a kilencosztályos általános iskolai modellre, aminek pont most kívánnak véget vetni. A lakosság többsége és a kormány is visszatérne a nyolcosztályos alapfokú képzéshez, a tanároknak és az ellenzéki pártoknak azonban nem tetszik az ötlet."

Tovább az eduline.hu cikkére ⇒⇒⇒


Mendrey: a pedagógus béremelés csak “agyaggalamb”

"A politikai haszonszerzés irányítja az ország közoktatását, s ennek kritikátlan kiszolgálója az oktatási kormányzat – véli Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint miközben a sikerpropaganda töretlen, nincs elképzelés a pedagóguspálya kiürülésének megakadályozására, az új nemzeti alaptanterv kidolgozása pedig titokban folyik. Az "ingyen tankönyv program" sem akkora siker, mint amilyennek beállítják."

Tovább a nepszava.hu cikkére ⇒⇒⇒


Nem fogjuk kussban nézni, hogy nem hagynak minket tanulni

"Tanáraik és osztálytársaik egy része is próbálta lebeszélni őket, mégis nyílt levélben ment neki a kormánynak tíz végzős szakgimnazista. Felháborítónak tartják, hogy fél évvel az érettségi előtt tudták meg, mi lesz a vizsgakövetelmény, ráadásul a nyelvi érettségit is átszabták. Küzdeni akarnak azért, hogy jobb legyen, de van, aki már látja, innen csak külföldre vezet az út. Hármójukkal végigbeszéltük, mi bajuk az oktatási reformokkal. Az Abcúg írása."

Tovább az index.hu cikkére ⇒⇒⇒


Jogsértő a szakgimnazisták érettségije – bomlik a kormányzati egység az oktatás megítélésében

"2017 januárjában tíz érettségiző diák azt kérte a döntéshozóktól, hogy gondolják át a szakképzésben tanulók érettségi vizsgáit, mert túl későn jelentek meg a szakmai érettségiről a szükséges információk. Az elmúlt két hónapban a kormányzati oldalról csak zavart, félrebeszélést és terelést láttunk. Pedig 30 ezer diák jövőjéről van szó.

A diákok nyílt levelét három hét alatt közel háromezren írták alá. A Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Szülői Összefogás által is támogatott kérés jogossága azóta másokat is elgondolkodtatott. Aáry-Tamás Lajos, az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozó oktatási jogok biztosa a beadványozók előtt kijelentette – mely beszélgetésről az ombudsman tudtával felvétel is készült –, hogy az idei érettségin sérülnek a diákjogok. Székely László, alapjogokért felelős ombudsman az egész szakgimnáziumi rendszert aggályosnak tartja, mert az ide járók esélyei sérülnek a más iskolatípusban tanulókkal szemben. És ma ott tartunk, hogy az erősen jobboldali kötődésű Professzorok Batthyányi Köre is elismerte évértékelőjében, hogy a civil szervezetek oktatásügyben tett követelései helyénvalóak, a Magyar Tudományos Akadémia szakértői pedig egyértelműen elismerik és részletesen taglalják, elemzik is ezeket a súlyos problémákat. Sőt, már a Fidesz soraiban is van, aki alkotmánybírósági döntést sürget.

Vagyis úgy tűnik, hogy egyre többen figyelnek fel a problémára. Csak az oktatási kormányzat hallgat. Megkereséseinket megválaszolatlanul hagyták, az elmúlt egy év többszöri tárgyalási, megoldáskereső ajánlatait durván elutasították. Az érettségi ügyében is csak Palkovics László méltatta válaszra a kezdeményezőket – ő viszont egész egyszerűen nem érti a beadványt, hiszen szerinte minden a legnagyobb rendben van.

Jogosan merül fel a kérdés: ha nem érti, akkor miért nem akar tárgyalni? Lehet itt emlegetni a kerekasztalt, de mi haszna egy olyan „egyeztetésnek”, ahol még a törvénytelenségek ügyében sem sikerül megoldásra jutni? Csak emlékeztetőül: a szakképzés teljes átalakítása is a köznevelési kerekasztal résztvevőinek teljes elutasítása ellenében került megvalósításra.

A közoktatás területén talán soha nem állt olyan közel a magyar társadalom a konszenzushoz, mint napjainkban. Politikai nézetétől függetlenül mindenki érzi saját maga vagy gyermeke, unokája, ismerősei révén, hogy katasztrofális a helyzet. Az elmúlt egy év megmutatta számunkra, hogy bízhatunk a társadalom erejében, hiszen napirenden tudtuk tartani az oktatás ügyét, számtalan szövetség köttetett, rengetegen mozdultak meg, a közös gondolkodás és a közös cselekvés időszakába léptünk.

Csak az oktatási kormányzat tagjai (és a hozzájuk kötődő sajtótermékek) hárítanak. Nekik még mindig fontosabb a tévedhetetlenség-kultusz fenntartása, mint a hibák beismerése – s mivel az érettségi esetében már túl vagyunk a jelentkezési határidőn –, legalább a károk enyhítése.

Úgyhogy akkor álljon itt még egyszer, mi a probléma, hátha immár ők is megértik:

1. Mitől jogsértő a szakgimnáziumi érettségi?

A köznevelési törvény rögzíti, hogy a közoktatásban tanulóknak joguk van minimum két évvel a vizsgák előtt tisztában lenni a vizsgák pontos leírásával: például azzal, hogy a vizsgán mely témaköröket milyen szinten kérnek majd számon. Az „ágazati szakmai vizsgatárgy” 2017-ben lesz először része a szakgimnáziumi érettséginek, s bár a vizsga tényét 2011-ben rögzítették – ahogy erre az államtitkár folyamatosan hivatkozik is –, de a fent említett pontos vizsgaleírás 2015 májusa helyett laza 19 hónapos csúszással, csak 2016. december 28-án jelent meg. Vagyis szó sincs a két éves időintervallum meglétéről.

2. Mit lehet még tenni, hogy ne következzenek be további jogsértések az érettségi során?

A Civil Közoktatási Platform szakmai nyelvre fordította a diákok beadványát, mely egyébként nemcsak a szakmai érettségi anomáliáiról szól, hanem a megnehezített idegen nyelvi érettségi problémás feltételeiről, valamint a tanulási nehézséggel küzdő és/vagy sajátos nevelési igényű diákok szakmai érettségi vizsgájának tisztázatlan körülményeiről is. Az oktatási szakértők – ingyen, önkéntes munkával – kidolgoztak olyan szakmai javaslatokat, melyek legalábbis csökkenthetnék például azt a kárt, amit a késve megjelent vizsgaleírások okoztak. Ha már azt teljesen jóvátenni – a közben eltelt évek miatt – lehetetlen.

Tehát bizonyos fokú hátránykompenzáció még elérhető májusig, ha valóban tömegek állnak a szakgimnazisták mögé, illetve ha ők maguk kiállnak saját ügyükért. Emellett adott a per lehetősége is. Ha egy vagy több szakgimnazista úgy dönt, hogy bepereli az államot a számára a szabályozással okozott kár miatt, a Tanítanék Mozgalom ingyenes jogi-ügyvédi segítséget biztosít számára, és vállalja az esetleges perköltséget.

A szakképzési rendszer rengeteg sebből vérzik. Hiszünk abban, hogy a társadalmi nyomás hatására képesek leszünk közösen javítani a helyzeten. A jogsértés nem játék, a diákoknak okozott kárért felelni kell! Hisz mégiscsak: gyermekeink jövője a tét. Ebben a helyzetben mást nem tehetünk, küzdünk, cselekszünk, mert hiszünk benne, hogy érdemes. Értük, mindannyiunkért."

Sulyok Blanka, Törley Katalin, Pilz Olivér

Tanítanék Mozgalom