Implementációs problémák kategória bejegyzései

Nem az iskolában kell tartani a hittanórát?

2012.12.27. – NOL

Csak pillanatnyi megoldást talált a kormányzat az egyházfinanszírozásra, amikor arról döntött, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egyszázalékos felajánlásait jövőre az összes befolyt szja 0,9 százalékára egészíti ki a költségvetés – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Emlékeztetett arra, hogy az eddigi összeg szinten tartására elegendő ez az intézkedés, amelyre azért volt szükség, mert az adórendszer megváltozása miatt hiába ajánlották fel a tavalyinál többen adójuk egy százalékát a református egyháznak, mégis 17 százalékkal kevesebb pénzt kaptak, mint tavaly.

A református püspök szerint "itt van az ideje annak, hogy az egyházfinanszírozást mint egészet újragondoljuk", amire "látszik is hajlandóság" a kormányzat részéről. Hasznos lenne e tekintetben nemzetközi példákat megvizsgálni – tette hozzá -, mert "nem a legbiztonságosabb megoldás" az szja egy százalékához kötni az egyházfinanszírozást az adójogszabályok gyakori változásai miatt.

Felvetette: érdemes lenne megfontolni, hogy az egyházi földek elvétele miatti kártalanítás "valamilyen formában" megtörténhet-e a későbbiekben, mert eddig ebben az ügyben Magyarországon csak részleges kártalanítás volt. Véleménye szerint erről még a földvásárlási moratórium 2014 végi lejárta előtt dönteni kellene. Emlékeztetett arra is, hogy az állam által visszaszolgáltatott intézményeikhez nem kapták meg a működtetésükhöz szükséges anyagi javakat.

Bölcskei Gusztáv kiemelte: "a bizonytalanság hatja át" az oktatást is, az egyházkerületi iskolákban pedig úgy készítik a helyi tanterveket, hogy még nincs meg a központi tanterv. A köznevelési törvény a részletkérdéseket a később meghozandó rendeletekre bízza, ám "ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot és a biztonságot ", ráadásul a rendeleteket sokkal hamarabb hatályon kívül lehet helyezni, mint a törvényt – mutatott rá.

Continue reading


Még az egyházak sem tudják, hogy szervezik majd meg a hittanórákat

2012.12.27. – NOL

A kormányzat partnernek tekinti az egyházakat az ország felemelkedésének előmozdításában, amihez többek között az oktatási, szociális intézményeikkel járulhatnak hozzá – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Úgy fogalmazott: a jövő szeptemberben felmenő rendszerben induló kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás terén ugyanakkor sok részletkérdésben éreznek még bizonytalanságot, ezeket legkésőbb tavasz elejéig meg kell oldani. Egyebek mellett azt, hogy a korlátozott kapacitású iskolaépületekben miként lehet biztosítani egyszerre több felekezeti hittan óra megtartását, illetve a "megfelelő hitoktatóknak a megfelelő óradíjat".

Hozzátette: az egész napos iskola jó keretet szolgáltathat ahhoz, hogy a hittanórákat délután is meg lehessen tartani. Felhívta a figyelmet: az egyház azonban nem szeretne lemondani továbbra sem arról, hogy gyülekezeteiben is folyjon a gyermekek, fiatalok nevelése, így a jövőben egyaránt meg kell oldani az egyházközségi és az iskolai pedagógiai szolgálat finanszírozását és nyilvántartását.

Elmondása szerint arról is tanácskoznak, hogy mekkorák legyenek a hittancsoportok, ugyanis az evangélikus egyháznak, amely a nagy egyházak között kisebbnek számít, nem mindegy, hogy hol húzzák meg a létszámhatárt. Egyik kitörési lehetőségnek nevezte az evangélikus egyház számára az "ökumenikus együttmunkálkodást", de ez – jegyezte meg – "nem lesz egyszerű". Rámutatott: sok helyen ahhoz, hogy a hittanároknak meglegyen az óraszámuk, másik tantárgyat is kell majd oktatniuk.

Continue reading


Erdő Péter és a kötelező hitoktatás

2012.12.26. – Népszava

A kötelező hittan- és etikaoktatással az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát önkényesen "kereszténynek" és "nemzetinek" nevező kormánytól, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak.

Erdő Péter bíboros, akinek egyetlen szava nem volt – és ma sincs – a szegények és a szegénység kriminalizálása ellen, most megszólalt. A katolikus főpap elégedetlen – éspedig a hittanoktatás szervezésével. A főpapi elégedetlenség jobb megértéséhez mindenképpen jó tudni, hogy intellektuális szempontok szerint és nemzetközi tudományos mércék alapján ítélve, az, ami ma Magyarországon magyar nyelvű és produkciójú teológia néven ismert (az egyedi kivételeket természetesen leszámítva), az alapjában véve a provinciális bezárkózottságból fakadó szellemi nyomorról, nyomorúságról tanúskodik. Az elmúlt években a nagyegyházak (katolikus irányítással), az Akadémia és a Magyar Akkreditációs Bizottság közreműködésével, hatékonyan védték ki, illetve lehetetlenítették el, hogy Magyarországon színvonalas és strukturált vallástudományi oktatás létrejöhessen. Megrémültek ugyanis a "konkurencia" és a minőségi összehasonlítás lehetőségének veszélyétől.

A kötelező hittan- és etikaoktatással azonban az államilag elismert egyházak olyan mérgezett ajándékot kaptak az önmagát önkényesen "kereszténynek" és "nemzetinek" nevező kormánytól, amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak. Ennek felismeréséhez azonban közel egy évre volt szüksége Erdő Péter bíborosnak és a Magyar Püspöki karnak. A többi elismert ("másodhegedűs") egyház ebben a kérdésben – a többi egyházpolitikai kérdéshez hasonlóan – nem számít, mert nincs önálló arculatuk és véleményük. Őket mindenben a szolgai követés, illetve a háttérben való csendes, feltűnésmentes kijárás jellemzi. Titokban pedig örvendenek, mert a prozelitizmusnak olyan lehetőségei kínálkoznak számukra, amiről még csak álmodni sem mertek. Az Orbán kormány gyakorlatilag lábuk elé teríti a magyar fiatalságot.

Continue reading


Mit hoz az iskolák állami átvétele?

2012.12.07. – VG

Napok vannak hátra csupán az iskolák állami fenntartásba vételének határidejéből, melynek során az állam egy központi hivatalon keresztül szervezi majd az oktatást, és a kisebb településeknél az üzemeltetői feladatokat is ellátja. A sokat vitatott lépés mellett és ellen is lehet érvelni.

Continue reading


Sorsolással kapnak pénzt az iskolák

2012.11.09. – Index

Egy nap alatt huszonhatszoros túljelentkezés volt egy iskoláknak kiírt EU-s pályázaton, amitől lefagyott a rendszer, és félő volt, hogy beragad 15 milliárd forint. A kormány huszárvágással oldotta meg a jogi patthelyzetet: sorsolni fognak a pályázók között.

Mint arról korábban beszámoltunk, egy szeptemberi EU-s pályázaton beragadt 16,6 milliárd forint iskoláknak szánt pénz. Az történt, hogy eddig soha nem látott nagy összegekre lehetett úgy pályázni az NFÜ-nél (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), hogy aki érvényes pályázatot adott le, az elvben automatikusan nyert is. Beérkezési sorrendben mindenki nyert volna, ameddig csak a keret tart. A TÁMOP 3.1.4-12/1-2 kódszámú kiírás kifejezetten iskoláknak szólt, és sok célra lehetett felhasználni, tanárok továbbképzésétől iskolai rendezvényekig, szakköröktől nyelvoktatásig sok minden belefért.

A baj abból lett, hogy az ilyen, automatikusan osztott (hivatalos nevén egyszerűsített eljárású) pályázatok esetén az a szabály, hogy amelyik nap az igények túllépik a keretet, aznap a pályázatot le kell állítani, és az adott napon beérkezett pályázatok már nem érvényesek.

Most viszont ez már az első nap megtörtént. Közép-Magyarországon 1,3 milliárd forint volt a keret, ám 376 pályázó 34 milliárdot kért. Az ország többi részére 15,13 milliárd forint volt a keret, ám 1181 pályázó majdnem 120 milliárdot kért. Egyetlen nap alatt.

Continue reading


Hoffmann: korai még a sztrájkról beszélni

2012.10.31. – HetiVálasz

A sztrájktörvény rögzíti, hogy sztrájk esetén az óvodákban és az iskolákban kötelesek gondoskodni a gyermekek felügyeletéről – e szavakkal reagált Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke által tegnap a Heti Válasz Online-nak mondott szavakra, melyek szerint a pedagógusok készek akár teljes értékű sztrájkot tartani, ha nem kapnak megfelelő választ Orbán Viktor miniszterelnöktől.

„Ha iszonyú megfeszített tempóban is, de idáig minden határidőt tartani tudtunk. Mendrey László PDSZ-elnöknek sem volt oka azt feltételezni, hogy a kormány nem jelöl ki tárgyalópartnert a sztrájkbizottság kérésének megfelelően” – fejtette ki a Heti Válasz Online kérdésére Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki hangsúlyozta: korai még a sztrájkról beszélni, ahogyan korai a sztrájkkal fenyegetni is. Kérdésünkre válaszolva ugyanakkor kijelentette: a sztrájktörvény meghatározza a minimális kötelező szolgáltatásokat, óvodákban és iskolákban a gyerekek felügyeletéről sztrájk alatt is kötelesek gondoskodni a pedagógusok. Csütörtökön Mendrey László a Heti Válasz Online-nak azt mondta, készek akár ún. teljes értékű, vagyis a tanulók felügyeletét sem biztosító sztrájkba kezdeni.

Continue reading


Orbán nem válaszolt határidőre a pedagógusoknak

2012.10.30. – HetiVálasz

Készek teljes értékű sztrájkot tartani a pedagógusok, amennyiben a kormány nem tárgyal velük érdemben követeléseikről – nyilatkozta a Heti Válasz Online-nak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSz) elnöke. Ebben az esetben az iskolákban beszüntetik a tanítást és a tanulók felügyeletéről sem gondoskodnak. A sztrájkbizottságot alakított érdekvédelmi szervezetek a törvényes határidő lezárultáig, vagyis ma estig vártak arra, hogy Orbán Viktor kijelölje számukra a tárgyalópartnert.

A pedagógusok azt sérelmezik, hogy 2013. szeptember 1-jei béremelésük elmarad, miközben a kormányzat a köznevelési törvény megemelt munkaterhekről szóló paragrafusát nem vonta vissza, tehát csökken a tanárok órabére.

A kormányfőhöz eljuttatott levelükben azt követelik, hogy a közszféra bértáblájában 20 százalékos emelést hajtsanak végre január 1-jével, illetve halasszák el az iskolák államosítását és függesszék fel a pedagógus-életpályamodell bevezetését.

Continue reading


Közelharcot vívnak az iskolákért a Fideszben

2012.10.30. – Origo

Ki tekerheti le a fűtést januártól az iskolákban? Ki fizeti a fénymásolópapírt? Ki szólhat majd rá a konyhás nénire? Alig hatvan nappal az új oktatási rendszer indulása előtt az iskolák és a kormány sem tudja még a válaszokat az ehhez hasonló kérdésekre. Bár egyelőre az államhoz kerülő iskolákat fenntartó intézmény is csak papíron létezik, a Fideszben is felmerülő aggályokat Hoffmann Rózsa pitiáner kérdéseknek tartja. Pedig Orbán Viktor közben szigorú felügyelet alá rendelte az államtitkárságát.

Szoros felügyelet alá rendelte Orbán Viktor az iskolák állami átvételét – értesült az [origo]. A miniszterelnök azért döntött így, mert az intézményeket januártól átvevő Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) annyira lassan halad a folyamat végrehajtásával, hogy veszélybe került az új rendszer január 1-jei elindítása. Orbán Viktor információnk szerint ezért ukázba adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az átalakítás lezárásáig minden egyes kormányülésen adjon helyzetjelentést arról, hogyan halad a KIK a 3000 intézményt, 1,2 millió diákot és 120 ezer pedagógust érintő folyamat előkészítésével, a megtett lépésekről pedig folyamatosan referáljon a Miniszterelnökségnek.

Continue reading


A közoktatásban (nem) zajló stratégiai tervezésről

2012.10.23. – OktpolCafé

Az oktatásban közelednek az igazságok pillanatai. Egyfelől, a következő uniós költségvetési ciklussal (a Magyarország számára hozzáférhetővé tett uniós alapok nagyságával) kapcsolatos alkuk eredményétől függetlenül a kormányzatnak nemsokára stratégiát kell alkotnia arról, hogy mire akarja használni a gazdag európai országok adófizetőinek pénzét. Másfelől, független műhelyekben és politikai pártokban is elindult a jelenlegi kormány oktatáspolitikájával szembeni alternatívákat rögzítő stratégiák tervezése. Az Agóra Akadémián elmondott vitaindítóm egy részét felhasználva megosztok néhány az előzményekről szóló hasznos ismeretet.

Több mint két évvel ezelőtt az uniós források felhasználásának újratervezésével kapcsolatban már megosztottam egy prezit és néhány összefüggést a közoktatásban zajló stratégiai tervezésről. Ebben a bejegyzésben két dologról lesz szó: az országos (központi) tervezés kontextusáról, és a közoktatási (alágazati) tervezés rendszerváltás utáni gyakorlatáról. Mindkét probléma alkalmas arra, hogy leszűrjünk néhány napjainkra vonatkozó tanulságot.

Continue reading


Sztrájbizottságot alakítottak a pedagógusok

2012.10.19. – Index

Sztrájkbizottságot alakítottak a közoktatásban működő ágazati szakszervezetek, jelentette be pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Azt is elmondta, hogy szerdán hivatalos levélben tájékoztatják Orbán Viktor miniszterelnököt a sztrájkbizottság megalakulásáról és egyben kérik, hogy jelölje ki a kormány részéről a tárgyalópartnert.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke pedig arról beszélt, követelésük, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre, illetve függesszék fel az iskolák január elsejétől tervezett állami átvételét.

Continue reading


Orbánék nem is akarták emelni a tanárok bérét

2012.10.19. – Népszava

Orbánék nem is akarták emelni a tanárok bérét

Egy kormánydokumentum szerint a Fidesz-kabinet ajánlotta fel az Uniónak a béremelésekkel is járó pedagógus életpálya-modell 2014-re halasztását, miközben Orbánék tovább hitegetik a tanárokat annak 2013-as bevezetésével. Eközben a közoktatás átalakításához szükséges pénzügyi háttér hiányával indokolva felmentését kérte Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár, amit azonban az erőforrás minisztérium nem fogadott el.

A kormány maga ajánlotta fel az Európai Uniónak (EU) a pedagógus életpálya-modell elhalasztását, erre sem az EU, sem az IMF nem kérte – derült ki egy lapunk birtokába jutott kormánydokumentumból, amelyet az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács mai ülésén résztvevő szakszervezetek kaptak meg. Az EU Miniszterek Tanácsának és az Európai Bizottságnak (EB) küldött, 24 oldalas, a kormány által október 4.-én tárgyalt és elfogadott jelentés azokat az intézkedéseket taglalja, amelyek segítségével megszűnhet a Magyarország ellen tavasszal indított túlzottdeficit-eljárás, azaz tarthatjuk a három százalék alatti költségvetési hiánycélt. 

Continue reading


Lemondott Gloviczki Zoltán, főnöke, Hoffman Rózsa marad

2012.10.18. – NOL

Felmentését kérte posztjáról Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Lapunk megkeresésére a hírt Gloviczki Zoltán meg is erősítette.

Hoffmann Rózsa a szerdai...

 

Hoffmann Rózsa a szerdai sajtótájékoztatójára indul, a háttérben Gloviczki Zoltán, távozó helyettese
Teknős Miklós

Úgy tudjuk, Hoffmann Rózsa helyettesének lépésében komoly szerepet játszott az a folyamat, amelynek következtében az oktatási államtitkár tegnap arra kényszerült, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), valamint három további oktatási érdekképviselet vezetőivel.

Az egyeztetést Hoffmann Rózsa kezdeményezte azok után, hogy kiderült: a PSZ sztrájkbizottság létrehozását kezdeményezi, miután a nemzetgazdasági miniszter az október elején bejelentett megszorítócsomag részeként 2014 januárjára halasztotta az eredeti ígéretek szerint a jövő évben esedékes pedagógusbér-emelést, amit egybekötöttek az úgynevezett pedagógus-életpályamodell bevezetésével. Matolcsy György szerint ezzel 73 milliárd forintot spórolhat a kormány a jövő évi büdzsében. A PSZ és a PDSZ vezetői megállapodtak: közösen lépnek fel a Fidesz által már ellenzékben is ígért béremelés érdekében. A föllépés egyik lehetséges eszköze a pedagógusok sztrájkja.

Continue reading


Az oktatás államosítása

2012.10.17. – Népszava

A közoktatás-köznevelés az egyik központi téma napjainkban. Miért? A válasz egyszerű: mert a kormány kiemelt, stratégiai célja, hogy az egész rendszer felett megszerezze az irányítást. A miért ismét könnyen megválaszolható: Ez az az ellátó rendszer, amelyen keresztül el lehet érni a lakosság legnagyobb részét. Ez az az ellátó rendszer, amelyen keresztül el lehet juttatni információkat, ismereteket a lehető legszélesebb kör részére. Ez az az ellátó rendszer, amelyen keresztül évtizedekig meg lehet határozni egy társadalom gondolkodását. Ennek a rendszernek az igénybe vétele ugyanis meghatározott életkoron belül kötelező, nem lehet kikapcsolni mint a tv-t vagy a rádiót. Sőt a tanulótól számon is kérhető mindaz, amit az iskolában közölnek vele. Miután gyermekük felkészítésében részt vesznek a szülők, ők is részeseivé vállnak az állami felkészítésnek. Ezért nem mindegy, hogy szabad-e az iskola, vagy állami irányítás alá vonják. Az állami irányítás alá vont iskola az állam szócsövévé válik. Minél megbízhatóbb az a csoport, amelyik részt vesz az állam által fontosnak tartott ideológia közvetítésében, annál nagyobb sikerre számíthat a megrendelő, az állam. Ezért vált kulcsszereplővé a pedagógus.

Continue reading


Kaotikus házmesterváltás

2012.10.17. – NOL

Kevesebb mint két és fél hónap múlva az állam átveszi azokat az iskolákat, amelyeket az önkormányzatok nem tudtak kimenekíteni az egyházaknak.

Az államosítás 120 ezer ...

Az államosítás 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint
Népszabadság – Reviczky Zsolt

A változás január elsejétől 120 ezer pedagógust és egymillió-kétszázezer diákot érint. Miként arról az FN24 hírt adott, az államosítás érdekében még a nyár végén létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) körül – kevesebb mint két és fél hónap ide vagy oda – elég nagy a káosz. A hírportál birtokába jutott minisztériumi jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére egyelőre még pályázó sincs. Az elképzelések szerint ezért a KIK munkatársait az önkormányzatok oktatási osztályainál dolgozók közül választják majd ki.

Ahogy az a parlament oktatási bizottságának legutóbbi ülésén is szóba került, ez a körülmény meglehetősen aggasztja azokat a kormánypárti és ellenzéki képviselőket, akik valamilyen módon kötődnek az önkormányzatokhoz, azért például, mert maguk is polgármesterek. Több településen ugyanis az oktatási ügyekkel olyan munkatársak foglalkoznak, akik egyébként más feladatokat is ellátnak, így ha őket elviszi a KIK, akkor a település pórul jár, szakemberhiányuk lesz. Arról nem beszélve, hogy ha valamely önkormányzat esetleg vállalná az iskolái fenntartását – sokan fogadkoznak, hogy így tesznek –, akkor nem mondhat le olyan könnyen az oktatási ügyek intézésében jártas kollégáiról.

Continue reading


Néhány megjegyzés a pedagógus béremelés elhalasztásáról

2012.10.16. – OktpolCafé – Radó Péter

A pedagógusok idegeit azzal borzolja éppen a kormányzat, hogy az IMF követelései miatt el kell halasztani a pedagógus életpálya modell bevezetésével járó összesen 73 milliárdos, 2013 szeptemberében esedékes béremelést. Mindebből csak az nem igaz, hogy az IMF ezt követeli, hogy a béremelés egy életpálya modellhez kapcsolódik, hogy 73 milliárdba kerül, s hogy valóban béremelésről van szó.

Continue reading


Lerohanták az ingyenpénzes bödönt az iskolák

2012.10.05. – Origo

Szinte bármire elkölthető támogatást ad egy NFÜ-s pályázat iskoláknak. A 16 milliárd forintos keretet megrohamozták az iskolák, de mivel tízszer annyi pénzt kérnének, több száz pályázat a kukában landolhat. Még nem tudni, lesz-e többletforrás, amit jobb nyári táborra, szebb tornateremre vagy erkölcstanórára költhetnének úgy, hogy a tanárok is többletpénzhez juthatnának.

Sok száz iskola maradhat hoppon egy pályázaton a szabályozás miatt. Az elszegényedett iskolák hatalmas lelkesedéssel vetették rá magukat egy olyan forrásra, amelyben az óriási érdeklődés mellett eltörpül a célra szánt pénz mennyisége, és szerencsétlen módon vagy mindenki kap, vagy senki sem.

Az Innovatív iskolák fejlesztése című pályázat kiírása olyanra sikerült, mint amikor egy kisgyereket bent felejtenek éjszakára az édességboltban. Az iskolák szinte mindenre pályázhattak 300 millió forintig, ami az oktatás színvonalát emeli a bordásfaltól a tanárok képzéséig. Sőt, arra is lehetőség nyílt, hogy a tanárok ne ingyen, hanem fizetésért szervezzenek meg egy tanulmányi kirándulást. A gyerekek érezhetően jobb környezetben tanulhatnának a pályázaton nyertes iskolákban, ha megérkezne a pénz.

Continue reading


Mindenki akart, senki se kapott

2012.10.05. – Index

Azért lett népszerű a pályázat, mert a kiírás szerint aki érvényesen jelentkezett, az nyert is. A pályázati keret kiürülése napjáig mindenki nyerhetett volna, ám rögtön az első nap túljelentkezés volt. A túljelentkezés napján beadott pályázatok viszont nem érvényesek. Így amíg az NFÜ-nél nem döntik el, hogyan oldják meg ezt a róka fogta csuka helyzetet, addig az eddigi legnépszerűbb TÁMOP-os pályázatból senki sem részesülhet.

Egészen fura helyzet alakult ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy iskolákat érintő pályázatán. Történt, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb összegeket nyerhettek iskolák, ráadásul egyszerűsített eljárás szerint írták ki a pályázatot. Utóbbi azt jelenti, hogy aki formailag érvényes pályázatot készít, az nyer is, amíg az EU által biztosított keret tart.

A baj abból lett, hogy nagyon sokan pályáztak. Vidéken nyolcszor, a közép-magyarországi régióban pedig huszonhatszor annyi pénzt igényeltek az iskolák, mint amennyi rendelkezésre állt. A legnagyobb baj pedig abból lett, hogy ez a hatalmas túljelentkezés egyetlen nap alatt, a pályázati jelentkezés első napján már megvolt.

Continue reading


Bedőlhet az állami iskolafenntartó

2012.10.03. – FN24

Három hónap múlva az állam átveszi az iskolafenntartást, ám az erre létrehozandó központ körül elég nagy a káosz, az FN24 birtokába jutott jelentés szerint a tankerületek harmadának vezetésére még pályázó sincs.

Bedőlhet az állami iskolafenntartó

Hoffmann Rózsa nyáron jelentette be, hogy megalakul a január 1-jétől az iskolák fenntartását végző Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelynek intézményhálózata járási tankerületenként épül ki. Hoffmann Rózsa a tanévnyitó konferencián bemutatta a központ megbízott elnökét, Marekné Pintér Arankát is.

Az intézmény felállításának előrehaladásáról már az új vezető készített a kormány számára beszámolót. A szerkesztőségünk birtokába jutott – Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán által is látott – dokumentum azonban túl sok eredményt nem tud felsorakoztatni. A 19 megyei és 179 járási tankerületi igazgató posztjára augusztus 27-től lehetett pályázni, szeptember 30-ig. Öt nappal a határidő előtt három megyében (Borsod, Baranya, Tolna) egyáltalán nem volt jelentkező, a járási szintű vezetői pozíciók egyharmadára szintén nem volt érdeklődés. Azaz szeptember 25-én hiányzott a vezetők egyharmada. A többi helyre is átlag 1,4-szeres volt a túljelentkezés, ha közülük sokan alkalmatlanok, akkor akár a tankerületek felében is gond lehet a vezető kiválasztásával. Anélkül viszont az apparátus kiépítése sem képzelhető el. A vezetőkről szóló döntés határideje november 1.

Continue reading


Teljes bukás a Hoffmann-féle rendszer

2012.10.01 – 168óra – Csák Gergely

Megrendszabályozni, ellenőrizni, beskatulyázni

Iskolák államosítása, az oktatás központosítása, forráskivonások az egyetemekről, fizetős felsőoktatás, ponthatárok módosítgatása az utolsó pillanatban, számos iskola az egyházak kezén, iskolaköpeny be- és kivezetése, állandósult viták Pokorni Zoltánnal – ilyen a magyar oktatásügy Hoffmann Rózsa szakállamtitkár gyámsága alatt. Vagyis így indul az ország a jövőbe. A legújabb terv a kéttannyelvű iskolák megrendszabályozása.

A szakállamtitkár asszony szinte mindent a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ utal – az iskolák fenntartását és persze rengeteg forrást. Számításai szerint több, mint 2000 iskola kerül állami fenntartásba, vagyis a KIK kezébe. A KIK ehhez azonnali hatállyal 366,5 millió forintot kapott a kormánytól. 

 

MTI-fotó

 

"Magas szintű műveltség, erkölcsiség a cél"

Pár hete a szakállamtitkár egy iskolai névadó ünnepségen azt mondta az új köznevelési rendszer céljairól, hogy a magas szintű műveltség, erkölcsiség megszerzése a cél. A közoktatás célja, hogy a nemzeti középosztály megerősítésével olyan országot építsünk, amelyben jó élni. Hatvanban, egy másik iskolai megnyitón azt mondta: az új köznevelési törvény alapelve, hogy az elmúlt évtizedekben meggyengült nevelést visszahelyezzék a jogaiba, mert ha kisgyerekkorban nem neveljük a felnövekvő nemzedékeket, akkor "boldogtalan, frusztrált, öntörvényű, egoista felnőttek laza halmazává válik a társadalom". Olyan köznevelési törvény készült, amely a magyar iskola 1016 éves hagyományait a modern korszak kihívásainak megfelelően tudja alkalmazni; hogy Magyarország ismét felemelkedjék, és gyermekeink perspektíva hiányában ne vágyjanak el az országból. Ennek érdekében az új jogszabály másik alapelve a leszakadás megakadályozása, hiszen a társadalmi ranglétra alsó szintjén élők csak a tudás és a kultúra útján emelhetők fel. A köznevelést közszolgálatnak, nem szolgáltatásnak tekinti a törvény, vagyis – a piaci logikával szemben – nem szabad eltűrni a különbségeket – tette hozzá. Continue reading


Becsöngettek

2012.10.01. – 168óra

Angyalföld „véres posztó” a Fidesz szemében

Becsöngettek

Isten malmai lassan őrölnek: a nagy hoffmanni mű, a köznevelési törvény elemei hétről hétre megjelenő rendeletsorozatban öltenek majd testet. Ne legyen illúziónk, a győzelem most is átütő lesz. Több ezer tanintézet, 1,3 millió gyerek, százhúszezer pedagógus kerül állami felügyelet alá 2013 őszére. De a kormányzati adminisztráció már január 1-jétől magához ragadja az iskolafenntartás jogkörét, az oktatás tartalmi kérdéseinek irányítását, az intézményeiből kitúrt önkormányzatokra hagyva az üzemeltetés gondját. Egy átlag magyar iskolába lépve mindebből alig érzünk valamit. Az évnyitó békésen lement, szelíden süt a kora őszi nap, a folyosón izgatott zsongás, elsősök keresik tantermeiket. Még nincs órarend, munkafüzet, angolkönyv, a komputer is most fagy le. Van viszont néhány rendezetlen kérdés. Ha tele a tornaterem, hol tartják az újonnan bevezetendő napi testnevelést? És egyáltalán: hogy telt ez a forró nyár, 2012 zaklatott nyara? BUJÁK ATTILA kérdezett a helyszínen.

 
Hogy a nyár miként is telt, függő kérdés, de hogy az államtitkár asszonynak (iskolai körökben csak „Rózsi néni”) megfeszített munkával, az biztos. Életének nagy pillanata előtt áll: személyesen állíthatja más pályára a pedagógia világát. A XIII. kerület az államosítás legnagyobb vesztese lehet. Nem véletlenül fogalmaz keserűen a helyi önkormányzat és Tóth József polgármester a kollégákhoz és Balog Zoltán miniszterhez intézett levelében: vizsgálják felül döntésüket. Engedjék, hogy az önkormányzatok „jó gazdaként” továbbra is gondoskodhassanak a rájuk bízott közösségről, ahogy eddig is tették.  Continue reading