Felőröl bennünket a rendszer

"Előrelépés a szakmai párbeszéd beindításában, de a széleskörű társadalmi egyeztetést nem helyettesíti – így értékelték többen is azt, hogy a Karátson Gábor Kör konferenciáján a kormány és a civilek képviselői vitáztak az oktatás helyzetéről. Bár Magyarországon már az is eredménynek számít, hogy a kormány illetékesei hajlandóak egy asztalhoz ülni kritikus civilekkel, a rendezvény szervezői máris továbblépnének, s kidolgoznák az oktatásügyi közmegegyezés pontjait."

Tovább a nepszava.hu cikkére ⇒⇒⇒


Menekülés a közoktatásból

"Egy tanterv, egy tankönyv, egy iskolafenntartó, minden oktatási intézményben ugyanaz a nevelési cél… Aki figyelemmel kíséri a magyar iskolarendszer belső arányainak változását, annak feltűnhetett, hogy a közvéleményben kialakult képpel ellentétben milyen fantasztikus karriert fut be az alternatív iskoláztatás napjainkban. A jelenlegi oktatási kormányzat számos intézkedése pedig azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem barátságos az alternativitás eszméje iránt."

Tovább a nepszava.hu cikkére ⇒⇒⇒


Nem használ, hogy négyévente változtatnak az alaptanterven

"Négyévente változik hogy mit, miből és hogyan tanítanak a diákoknak, a reformoknak nincs idejük beérni, ez pedig senkinek sem használ – így látják a magyar közoktatás helyzetét a Karátson Gábor Kör tagjai. A szervezet szerint olyan alapelveket kellene kidolgozni, amelyek függetlenek a politikai pártoktól, ezért konferenciára hívták az oktatásügy szereplőit. 1990 óta egyébként már az ötödik alaptanterv íródik, a legújabb idén márciusra készülhet el, és a 2019–20-as tanévben léphet életbe."

Tovább a hvg.hu cikkére ⇒⇒⇒


Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán

"Több gimnazistára és több diplomásra lenne szükség, nem pedig kevesebbre – mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki nem tartja helyesnek a tankötelezettségi kor leszállítását, nem hiszi, hogy csak mérnökökre lenne szükség, és óv a hirtelen reformoktól. A világhírű matematikus szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre is jobban kellene tanítania. Javulóban van az Akadémia és a minisztérium közötti együttműködés, de a korábbi javaslataik az asztalfiókban végezték – derül ki Lovász László Indexnek adott interjújából."

Tovább az index.hu cikkére ⇒⇒⇒


Közvéleménykutatás a közoktatásról”

"2016 őszén (október 20 – november 15) között az OFOE szakmai csoportja Lannert Judit oktatáskutató vezetésével egy online kérdezést végzett a pedagógusok, szülők, diákok és egyéb érdeklődők körében. A mérőeszköz tematikájának kialakításánál a Tanítanék Mozgalom, a CKP és a két pedagógusszakszervezet által megfogalmazott követelések jelentették a legfontosabb alapot, de a kérdőív összeállítói próbáltak olyan tartalmakat is beilleszteni, amelyekről korában zajlottak országos kutatások, hogy lehetőség nyíljon az összehasonlításra, bizonyos tendenciák kitapintására is. 

A kérdőívre összesen 5041-en kezdték el a válaszadást, de az utolsó blokkig már csak 3356-an jutottak el. A kérdőív a szakmán belüliek és kívüliek közt is a nőket tudta jobban megszólítani. A válaszadó felnőttek átlagéletkora 50 év körül alakult, a tanulók esetében pedig 19 év volt, ami annak köszönhető, hogy egyötödük egyetemi hallgató. A tanulók közt legkevésbé a szakiskolások (új elnevezés szerint szakközépiskolások) működtek közre. A kitöltők felének van 20 év alatti gyereke vagy unokája, és zömükben városi lakosok; községben 15% lakik.

Néhány elgondolkodtató adat (válogatás a gyorsjelentés alapján)

  • A válaszadó tanulók 70, a felnőttek 80-83 százaléka szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt években.
  • Az első három legfontosabb problémának a túlközpontosítást, az alulfinanszírozást és a tanulók túlterheltségéttartják a kérdezettek. A tanulóknak és szüleiknek a tanulói túlterheltség a legnagyobb probléma, a tanárok számára a túlközpontosítás.
  • A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint önálló tárcát kellene, hogy kapjon az oktatás.
  • 95 százalék felett gondolják azt, hogy az oktatásfejlesztésre a költségvetésből is biztosítani kell forrást a napi működtetésen túl, valamint hogy az oktatásfinanszírozásnak szektorsemlegesnek kellene lennie.
  • 85-90 százalék gondolja, hogy a szakképzésnek is az oktatási tárcához kellene tartoznia.
  • A megkérdezettek szerint a pedagógus heti kötelező óraszáma 21 óra legyen a 26 óra helyett.
  • Az intézményvezető kiválasztásába elsősorban a pedagógusok szólhassanak bele (27-28%). Az intézményfenntartó a második, aki a leginkább beleszólhat. Ezután a pedagógusok inkább a közalkalmazotti tanácsot, a szülők viszont magukat és a diákokat érzik leginkább illetékesnek.
  • A pedagógusok 54 és a szülők 41 százaléka gondolja úgy, hogy vissza kell állítani a tankönyvek akkreditációs rendszerét, és a tankönyvlistáról való választás szabadságát biztosítani a pedagógusoknak. A szakmabeliek és a szülők kevesebb, mint három százaléka pártolja a jelenleg érvényes állami tankönyvrendszert.
  • Minden csoport számára prioritás, hogy a többletmunkát meg kell fizetni, és hogy azok bérét is rendezni kell, akik nem tartoznak az életpályamodell hatálya alá.
  • A bérek differenciálásának a szakmabeliek szerint alapvetően a munka nehézségén, a végzettségen, kisebb mértékben az életkoron és a munka összetettségén kellene múlnia. Az életkort a szülők kevésbé érzik differenciáló erejűnek, de fontosabbnak tartanák a szakmánál az iskolahasználók véleményét, a tanulói eredmények alakulását és a munkaerőpiaci szempontokat.
  • Érzékelhető, hogy a tanulók, akik kitöltötték a kérdőívet, kevésbé érzékenyek a méltányosságra. Ez azzal magyarázható, hogy nagy valószínűséggel elitiskolába járók kapcsolódtak be a vizsgálatba. Ugyanakkor még így is figyelemreméltó, hogy leginkább ők a szelekció motorjai!

Többet lehet olvasni a vizsgálati eredményekről a CKP honlapján a szakmai anyagok között található cikkben, ahol három témát: a közoktatás problémáit, a méltányosság kérdését és a tanulói sikeresség problematikáját emeltünk ki.

Teendőink

Az első eredményekről szűk szakmai körben két beszélgetés folyt: január 18-án és február 9-én, volt továbbá egy rövid tájékoztatás a vizsgálatról a Tanárok a Gödörben rendezvény keretében is.

A továbbiakban folyamatosan nyilvánosságra kerülnek majd az eredmények, valamint az alaposabb elemzések, és tervezünk vitákat, illetve információgyűjtést az egyes résztémákról is. 

Szekszárdi Júlia

OFOE"


Konzisztóriumok – Öv mellé a hózentrógert

"Annak ellenére, hogy a felsőoktatási intézmények nyakába ültetett konzisztóriumok működését az ombudsman is alkotmánysértőnek minősítette, a kormány nem tett semmit, hogy felszámolja a visszásságokat. Az Eötvös Károly Intézet felsőoktatási konferenciáján elhangzott: a kancellári rendszer is egyre átláthatatlanabbul működik, ami kihívások elé állítja az egyetemeket.

Tovább a nepszava.hu cikkére ⇒⇒⇒


Nyílt levél Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához

"Kedves Aáry-Tamás Lajos!

Ne haragudjon, hogy ilyen informálisan szólítom meg, és hogy így, a nyilvánosságon keresztül. De a fogadóórán Ön valóban nagyon kedves volt, azóta viszont semmilyen módon nem tudjuk Önt elérni. Pedig az ügy, a szakképzősök érettségi ügye égető és sürgős! Ön is tudja. Ön is mondta.

„Ha nem tetszik, fordulj az ombudsmanhoz!” – ez a mondat a magyar iskolákban leginkább metsző gúnnyal hangzik el. Legtöbbször talán annak a közhelynek a közelében, miszerint „A diákok a jogaikkal tisztában vannak, bezzeg a kötelességeikkel nem!” Pedig ennek a mondatnak az első fele biztosan nem igaz. Honnan lennének tisztában a tanulók a jogaikkal? Az iskolában nincs helye efféle ördögtől való, praktikus ismeretnek.

A 30000 érettségiző szakgimnazista közül csak nagyon kevesen tudják, hogy jogsértő, hogy az ágazati szakmai vizsgatárgyuk pontos követelményeit és feltételeit csak 2016 decemberében rögzítették. Azaz a törvény által előírt minimum két év helyett négy hónappal a vizsgák előtt.

„Forduljatok az ombudsmanhoz!” – javasoltam, mikor a diákjaim megkérdezték, hogy mit tegyenek. Nem gúnyból mondtam, komolyan. Mi mást mondhattam volna? Elvégre ott ül a minisztériumban Ön, Aáry-Tamás Lajos, immár tizenhét éve, és azért kapja – közpénzből, a mi pénzünkből – a valószínűleg nem csekély fizetését, hogy segítsen. Hogy jogsértés esetén közvetítsen és megoldásokat javasoljon. Önnel már csak szóba kell álljanak érdemben a politikusok, akiknek lehetőségük van a rossz szabályozást módosítani, nem? Valami ilyesmi lenne az értelme az Ön munkájának, vagy tévedünk?

Az idő rövidsége miatt a diákok nemcsak Önhöz fordultak, hanem a nyilvánossághoz és a minisztériumokhoz is. A Tanítanék Mozgalom biztosított webes felületet, három hét alatt 3000 aláírás és nagyon sok döbbenetes hozzászólás gyűlt össze az érintettektől, megannyi bizonyíték, hogy valamit nagyon elrontottak a döntéshozók. A politikusoktól nem érkezett válasz, kivéve Palkovics László államtitkár felületes, az ügy szempontjából irreleváns törvény-idézettel „alátámasztott” szűkszavú elutasítását.

Nem volt könnyű bejutni Önhöz. Ha a Független Diákparlament tagjai és a Civil Közoktatási Platform szakértői nem állnak a diákok mellé, és nem hívják heteken keresztül fáradhatatlanul az Ön titkárságát, valószínűleg sosem kapunk időpontot. Tudta? Egy diáknak nincs mindig pénz a kártyáján. „Aáry-Tamás Lajos házon kívül van, majd visszahívjuk Önöket” – mondta a diákoknak a titkárnő, míg próbálkoztak, de nem hívták őket vissza. Soha. Levelükre először egy olyan válasz érkezett, melynek köze sem volt a felvetett problémához. (Tudta? Az a diák, aki nem a kérdésre válaszol, megbukik a vizsgán.)

Aztán a kitartó próbálkozás hatására végül február 12-én kaptunk egy időpontot. Diákok, szülők, szakértők, tanárok voltunk jelen ezen a találkozón. És Ön mindenben egyetértett velünk. Elismerte, hogy a helyzet jogsértő és tarthatatlan. Ön azt mondta, hogy a 2017-ben érettségiző generáció „mártír-generáció”, mert áldozatul esik a szakképzési rendszer átalakításának. Elismerte, amit a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom közel egy éve állít, hogy hiba volt a szakképzést a Nemzetgazdasági Minisztériumra bízni, olyan emberekre, akik egyszerűen nem értenek a közoktatáshoz. Mi már a 2016-ban elkezdődött átalakítások láttán jeleztük, hogy a szakképzésben már csak a számok és a statisztikák számítanak, hogy itt többé nem látják az embert. Hogy itt a józanész és a pedagógiai szempontok helyett az iparkamara diktál. Hogy itt futószalaghoz akarják láncolni a diákok jövőjét, hogy itt az a cél, hogy minél kevesebbeknek legyen esélyük továbbtanulni.

Ön a szemünkbe nézett, és megígérte, hogy azonnali hatállyal, még a munkaidő vége előtt továbbítja a diákok beadványát Palkovics László államtitkárnak és Balog Zoltán miniszternek.

Hová tűnt azóta, Aáry-Tamás Úr? Hová bújt? Nem érjük el Önt, sem mi, sem a sajtó. A leveleinkre nem válaszol. Nem tudjuk, továbbította-e egyáltalán a panaszt. Nem kaptunk semmiféle tájékoztatást, pedig már eltelt két hét, lezárult az érettségire való jelentkezés is. Hiába hívjuk a titkárságát, ugyanaz a hölgy veszi fel, és egyre zavartabb hangon közli: „Aáry-Tamás Lajos úr házon kívül van. Majd visszahívjuk Önöket.” De nem hívnak minket vissza. Soha.

Tulajdonképpen mit csinál Ön ilyen gyakran házon kívül, munkaidőben? És mit csinál házon belül? Remélem, jól van, és nem történt Önnel baj, amiért szóba állt velünk.

Tudta? A szakképzésben érettségizők nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium miatt „mártír-generáció”. Hanem minden megalkuvó ember miatt. A féltve őrzött pozíciók, az elárult becsület, a megcsúfolt szakmaiság, a megszegett kötelességek miatt is. Remélem, Ön kivétel a minisztériumban fontos posztot betöltők között. Remélem, Ön állja a szavát. Remélem, Ön komolyan veszi a hivatását, szép feladat az oktatási jogok biztosítása.

Várjuk válaszát. Várjuk segítségét. Várjuk magyarázatát.

Üdvözlettel:

Sulyok Blanka szakképzésben tanító tanár, Tanítanék Mozgalom"


Kész a recept, hogyan lehet jobb a magyar oktatás, már csak használni kéne

"Az MTA konferenciáján sem hangzottak el eddig nem hallott magyarázatok arra, miért szerepeltünk olyan pocsékul a legutóbbi PISA-teszten, de ezeket az érveket tegnap nem az oktatásirányítás ellen tiltakozók, hanem oktatási szakemberek és kutatók szájából hallhattuk. Ráadásul a hallgatóság soraiban ott ült az oktatásért felelős államtitkár."

Tovább az eduline.hu cikkére ⇒⇒⇒


HIÁBA A 3000 ALÁÍRÁS, AZ EMMI NEM SEGÍT A SZAKGIMNAZISTÁKNAK

 

"A Független Diákparlament átadta Palkovics László államtitkárnak a szakgimnazista diákok kérését támogató 2825 aláírást, a hozzájuk írt kommentekkel. Az aláírások közül 825 közvetlenül érintett, érettségi előtt álló diáktól származik. Az átadáson jelen voltak a sajtó, az aláíró diákok, a Tanítanék, a CKP, a Szülői Összefogás és a Diákszolidaritás képviselői.

Palkovics László szóban is megerősítette, amit  válaszlevelében már jelzett: az EMMI nem tekinti jogosnak és így nem kívánja teljesíteni a kérést.

Az EMMI-től kapott válasz egy ponton tekinthető pozitívnak: határozottan kijelenti, hogy a tanulási nehézséggel küzdők a részükre megítélt könnyítéseket a szakmai érettségin is igénybe vehetik. Szerencsésebb lett volna ezt már jóval korábban egyértelművé tenniük az érintettek számára.

A válaszlevél nem tesz említést arról, hogy

– az érettségi követelményeket csak december végén tették közzé,

– a szakmai érettségi tárgyaknak egy éve még a neve sem volt ismert,

– a szakmai és a nyelvi érettségihez nem állnak rendelkezésre a felkészülést segítő anyagok.

Azt hangsúlyozza, hogy nem történt semmilyen jogsértés, mivel a törvénybe már 2011-ben bekerült, hogy kötelező lesz valamilyen szakmai érettségi, és az érettségin megkövetelt szakmai és nyelvtudás megfelel a kerettantervben tanultaknak.

Palkovics László levelére az FDP felkérésére a CKP szakértője válaszolt.

Hangsúlyozta, hogy a levél nem a diákok kérésére  és a felvetett valódi problémákra válaszol. Felsorolta, mi minden teszi lehetetlenné, hogy a diákok fel tudjanak készülni az új követelmények szerint, és mi minden indokolja, hogy az oktatási kormányzat valamilyen módon megpróbálja enyhíteni az átgondolatlan, kései törvénykezéssel okozott kárt. Jelezte, hogy – mint hasonló esetekben az ombudsmann is hangsúlyozta – a hozott jogszabályok alapjogokat sértenek; emellett sértik a hatályos Felsőoktatási törvényt is.

A diákokat hétfőn fogadja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Reméljük, hogy ő érzékenyebb lesz az alapjogsértésre  Palkovics Lászlónál.

A szakgimnáziumi érettségivel kapcsolatos akciókat, történéseket itt foglaltuk össze.

Székely László alapjogi biztos válaszát is várjuk a CKP beadványára.

Persze a kérdés felmerül: lesz-e hatása a jogsértő magatartás esetleges megállapításának az oktatási kormányzatra. A pillanatnyi helyzet azt mutatja, nincs kényszerítő erejú jogi eszköz megakadályozni egy ilyen óriási mértékű károkozást, megvédeni a diákok érdekeit, jogait és életesélyeit."

 


Tüntetés után – Merre tovább Tanítanék?

"Sokkal több részvevőre számítottak vasárnapi tüntetésükön a Tanítanék Mozgalom vezetői. Pilz Olivér, a mozgalom egyik alapítója szerint ha az emberek azt látják, egy megmozdulás nem vezet pillanatok alatt eredményre, érdektelenné válnak. Mikecz Dániel mozgalomkutató pedig úgy látja, a kormány érdekelt abban, hogy élezze a konfliktust a civilekkel: amíg a "sorosozás" és "álcivilezés" folyik a közbeszédben, a kritikus hangok kevesebb megszólalási lehetőségre számíthatnak."

Tovább a nepszava.hu cikkére ⇒⇒⇒


Megszegte ígéretét az oktatási államtitkárság

"Bár megígérte a kormány, hogy a törvényi minimumnál magasabb szinten szabják meg az osztályfőnököknek, illetve a munkaközösség-vezetőknek járó pótlékokat, végül mégsem tartották magukat ehhez – tudta meg a Magyar Nemzet Galló Istvánnétól, aki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának képviseletében nyilatkozott. A sztrájkbizottság és az oktatási államtitkárság legutóbb a múlt héten tárgyalt az oktatás kérdéseiről. Mint Gallóné elmondta, a magasabb szintű pótlékokra annak ellenére nem biztosított fedezetet a kormány az idei költségvetésben, hogy erről még annak tavalyi elfogadása előtt, 2016 tavaszán állapodtak meg. Így a tárgyalásokon részt vevő Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt mondta, a magasabb pótlékra csak 2018-ban lesz lehetőség."

Tovább az mno.hu cikkére ⇒⇒⇒


Oktatás – A szülők a legkritikusabbak

"Az oktatás színvonalának alakulását tekintve a tanárok 80 százaléka, a szülők 83 százaléka és a diákok 70 százaléka vélte úgy, hogy romlott a színvonal az elmúlt években – olvasható az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete felmérésének eredményeit összefoglaló jelentésben. A szervezet tavaly novemberben küldte szét kérdőíveit, több mint ötezer választ kaptak. Bár a minta nem reprezentatív, az eredmények szakmai körben nélkülözhetetlenek, hiszen az oktatásért aggódó, abban érintett kritikus népesség véleményét tükrözik."

Tovább a nepszava.hu cikkére ⇒⇒⇒