Nahalka István címkével jelölt bejegyzések

Egész pályás lebutítás – A Fidesz hazugságai a közoktatásról

A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella november 6-án hosszasan reagált Hiller István szocialista oktatáspolitikus egy nyilatkozatára. Érdemben nem vitatkozott vele, a szokásos hangnemben és stílusban kirohanást intézett az előző kormányok ellen, ahogy a folklórban nevezik: elmúltnyócévezett. Mint már annyiszor, sikerült megint hetet-havat összehordania, állításai többségének egy fikarcnyi valóságtartalma sem volt, s a többi is a tények hamis látszatot keltő interpretálása. Lássuk most, a Fidesz szóvivőjének állításaival szemben mit mondanak a KSH, az Eurostat és más, széles körben megbízhatónak tartott szervezetek adatai a 2002 és 2010 közötti iskolabezárásokról, tanulói létszámokról, pedagógusszámról, pedagógusfizetésekről – és mit tudunk arról, ami azóta történt?

Nahalka István cikke a Magyar Narancsban ⇒⇒⇒


Oktatás, nevelés, köznevelés…

2012.11.25. – Méltányosság blog

Nahalka István (60) egyetemi oktató, tanár- és pedagógia szakosok oktatásában vesz részt. Kutatásokat a természettudományos nevelés, az oktatás méltányossága, a tanulás folyamata körében végzett elsősorban. Számos oktatásfejlesztés folyamatnak volt résztvevője, ezek közül kiemelkednek azok a munkálatok, amelyek egy komprehenzív iskolarendszer magyarországi létrehozása érdekében szerveződtek. Jelenleg tevékenységének egy része a Hálózat a Tanszabadságért szervezethez köti, illetve egyik kezdeményezője az Agóra Oktatási Kerekasztal tevékenységének.

Az alábbi szöveget a szerző közvetlenül a Méltányosság Köznevelés Projektjébe írta.

Sokan vagyunk, akik azt hittük, az „Oktatás vagy nevelés?” kérdés nem lehet már téma az oktatásról folyó közbeszédben. Tévedtünk. Újra érveket hallunk annak alátámasztására, hogy az oktatással szemben a nevelésre kellene a hangsúlyt helyezni. Mintha nem ismételtük volna annyiszor, hogy amikor a pedagógus tanít, akkor egyben nevel is, hiszen értékeket formál, minden pedagógiai „mozdulatával” magatartást alakít. Azt hittük érthető, minden oktatási mozzanat egyben nevelési is, így a kettőt egymással nem lehet szembe állítani, és semmilyen „versenynek” nincs helye a kettő között. Nem mindenki fogadta el az oktatásról megszólalók közül, sőt, azok sem mind, akik az országos politika szintjén döntési helyzetben voltak, illetve vannak.

Continue reading


Oktatáspolitika és szakszerűség

2012.09.17. – NOL

Gloviczki Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős helyettes államtitkára interjút adott a Népszabadságnak (2012. szeptember 3-a: Befér-e az ágy az ajtón?). Ebben azt állítja, hogy „az egyetlen olyan oktatási rendszer vagyunk Európában, ahol nem létezik külső szakmai ellenőrzés”. Ez féligazság. Valóban, Európa legtöbb országában jól kiépített intézményes rendszere van az iskolák szakmai ellenőrzésének.

-

 

MARABU rajza

Elkülönült szervezetrendszer tényleg nincs nálunk, de van nagyon sok minden más, ami sok mindent megvalósít annak funkcióiból. Az Oktatási Hivatal tematikus ellenőrzéseket végez. Létezik egy országos kompetenciamérés, amely a közoktatási intézmények eredményeivel kapcsolatban fontos információkat nyújt. Eredményeinek figyelembevétele törvény szerint kötelező volt. Szabályozták, hogy a fenntartónak mit kell tennie akkor, ha egyik iskolájában tartósan gyenge eredmények születnének.

E fenntartó kötelessége volt az iskola tevékenységének ellenőrzése. Ha saját erőből ezt nem tudta megoldani, akkor szakértőket vehetett igénybe. Ha az iskola (vagy óvoda) úgy látta, hogy önértékelési folyamatainak megfelelő menedzseléséhez külső szakértők bevonására van szükség, akkor ezt megtehette. Igenis létezett tehát az „előző rendszerben” is külső szakmai értékelés. Most is lesz, bár még semmit nem tudunk róla. A tartalmi szabályozásról Gloviczki úr ezt mondja: „1989-ben alapvetőnek tartottuk, hogy azt csinálhassunk, amit akarunk. Ma már látjuk, hogy ez a fajta szabadság egy lefelé süllyedő rendszert okozott.”

Continue reading


Elégtelen és jeles “bizonyítványt” is kapott Hoffmann Rózsa a szakmai szervezetektől

2012.06.15. – HetiVálasz

Súlyos szavak: Kifakadt Orbánékra a Kossuth-díjas magyar művész

Elégtelent adott jelképes bizonyítványában Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak három szakmai szervezet. Az Oktatói Hálózat, a Hallgatói Hálózat és a Hálózat a Tanszabadságért által kiállított dokumentumot az oktatási államtitkárság munkatársa vette át csütörtökön Budapesten.

Continue reading


“Megbuktatták” Orbán Viktort és Hoffmann Rózsát

2012.06.15. – ATV

Elégtelen bizonyítvánnyal értékelték Hoffman Rózsa munkáját a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért és az Oktatói Hálózat képviselői. A diákok, tanárok és a szülők kritikája szerint az oktatási tárca a mobilitás akadályozása, a szegényellenesség, a kiszámíthatatlanság, a forráskivonás és a hatalomkoncentráció miatt bukott meg. A bizonyítványt a minisztérium képviselője vette át.

Videó az eredeti oldalon

Continue reading


Megbuktatták Hoffmann Rózsát, akinek erről már papírja is van

2012.06.14. – Stop

címlapsztori:
"Ne inasokat, hanem szakembereket képezzünk"

Hoffmann Rózsa megbukott, csütörtök délután a bizonyítványát is megkapta. A köz- és felsőoktatás szereplőit tömörítő hálózatok árnyékjelentésükben elégtelennek értékelték az oktatási államtitkárság munkáját.

Az államtitkárság a közoktatás és a felsőoktatás felforgatásával egy minden korábbinál kiszámíthatatlanabb rendszert hozott létre, amelyben az új tanév előtt néhány hónappal a legelemibb információk is hiányoznak – állítják az oktatási szervezetek.

Az egyetemistákból és főiskolásokból álló Hallgatói Hálózat, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat és a pedagógusokat, szülőket, közoktatási szakembereket felsorakoztató Hálózat a Tanszabadságért szerint az intézményi és tartalmi központosítás, az esélyegyenlőtlenségeket növelő intézkedések és a forráskivonás következtében a magyar közoktatás nem fog megfelelni a munkaerőpiac igényeinek.

Continue reading


Hol tartunk az oktatáspolitikában? Félidő

2012.05.30. – Nahalka István, a HAT egyik alapítója

A két évvel ezelőtt megalakult kormány radikálisan megváltoztatta az oktatás formálódásának rendszerváltást pár évvel megelőzően, illetve rendszerváltáskor kialakult irányait. 20-25 éven keresztül sok-sok mellékvágányra futással, számtalan tévedéssel, de mégis érvényesült egy stabilnak tekinthető alap-oktatáspolitika – szinte függetlenül a regnáló hatalmak színétől. A fokozatos demokratizálódás jellemezte; a túlközpontosított struktúrák lebontása; az intézmények, a pedagógusok szabadságának lépésről-lépésre való biztosítása; a tartalmi és módszertani megújítás szándéka, és a jól-rosszul megtett lépések ez irányban; az oktatás szereplőinek partneri kapcsolatait biztosító rendszerek, döntési módok létrehozása; ha nem is erős, de mégis kitapintható törekvés a bizonyítékokon alapuló oktatáskormányzásra. Ehhez képest, ami most van: HÁTRA ARC!

Continue reading


Kontra: a tankönyvek és a tananyag

2012.04.05. – Nahalkaistvan

Gloviczki Zoltán, a NEFMI közoktatásért felelős helyettes államtitkára interjút adott az InfoRádió Aréna című műsorának, amelyről aztán egy tudósítás is megjelent az inforadio.hu-n. Ez utóbbiból idézek:

"A tankönyvkiadók eddig arra kényszerültek, hogy az 1978-79-es tantervek alapján dolgozzanak, mert azóta nem volt meghatározva ilyesmi, így a tankönyvek nagy mennyiségű anyagot tartalmaznak és jobb híján meghatározzák a tananyagot – mondta Gloviczki Zoltán". 
Nem úgy van az!
 
A tankönyvkiadók nem kényszerültek arra, hogy az 1978-79-es tantervek alapján dolgozzanak, mert léteztek viszonylag nagy számban kerettantervek, ezek között olyanok is, amelyeket maguk a kiadók akkreditáltattak. A kiadók a saját kerettanterveik elkészítése során saját szakértőiket dolgoztatták, akik önállóan alkották meg azt a tananyagot, amely a dokumentumba bekerült. Ebben nagy valószínűséggel felhasználták az 1978-79-es tanterveket is, mint ahogy sok más forrást, de ez természetesen így van rendjén, és semmi kényszer nincs benne. 
 
Csak a történeti hűség kedvéért: az 1995-ös NAT-ban voltak ismeretek, vagyis Gloviczki úr "1978-79 óta nem volt meghatározva semmi ilyesmi" állítása is hamis. Továbbá: ha a központi tantervben nincs meghatározva tananyag, abból hogy következik, hogy akkor a tankönyvekben nagy mennyiségű tananyagnak kell szerepelni? Itt semmiféle logikai kapcsolat nincs. És még egyszer: a tananyagot nem a tankönyvek, hanem a kerettantervek határozták meg, a "jobb híján" kitétel így teljességgel értelmetlen. Amúgy pedig a tananyag meghatározása iránti olthatatlan vágy csak a jelenlegi oktatáspolitikai irányítást, valamint a vele egyetértő szakembereket, pedagógusokat jellemzi, a tananyag központi meghatározásának elengedhetetlen volta egyáltalán nem valamifajta "természettörvény", hanem egy vitatott szakmai kérdés.
 
A 2010-et megelőző korszak oktatáspolitikájának ócsárolása  ez esetben is nélkülöz minden komolyabb megfontolást és a tények minimális figyelembe vételét sem vethetjük a szemére.
 
Nahalka István – HAT

Kontra: sok vagy kevés tananyag

2012.03.30. – Nahalkaistvan

Elkezdek egy sorozatot ezzel a címmel. Rövid kis szösszenetek lesznek, csak egy-egy, sokszor semmiségnek tűnő megjegyzésre szeretnék reagálni. Általában valakinek az állítására. 

 
Azt állítja (A Népszava online tudósított így) Hoffman Rózsa oktatási államtitkár a Nemzeti alaptanterv készítésének munkálatairól, hogy
"…kollektív szakmai ajánlást nem fogalmaztak meg, de az elhangzott vélemények többsége megegyezik a társadalmi vitában elhangzottakkal. Ezek sokszor ellentmondást mutatnak, egyrészt sokallják a tananyagot, másrészt nagyon könnyűnek találják azt". 
Nem úgy van az!
 
Ha a tananyagot sokalló, valamint a tananyagot nagyon könnyűnek találó vélemények különböző emberek, szervezetek véleményei, akkor az nem ellentmondás. De egyébként is! Miért lenne ellentmondásban a tananyag sokallása és az, hogy nagyon könnyűnek találjuk a tananyagot? Lehet nagyon sok nagyon könnyű tananyagot betenni egy tantervbe. Az igazi baj az, hogy a társadalmi viták mindig ezzel zárulnak: "Mondtak kérem ilyet is, olyat is, hát, kénytelenek vagyunk a saját orrunk után menni".

Nahalka István – HAT


Szakmai konferencia a NAT-ról

2012.02.27 – Köznevelés

 

Környei László szerint a NAT egésze megvalósíthatatlan.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szakmai fórumot rendezett a készülő új Nemzeti alaptanterv kapcsán. Az érdekképviselet úgy látja, hogy érdemes még időben meghallgatni a tagság és független szakemberek véleményét, majd ennek alapján megfogalmazni álláspontjukat és eljuttatni azt az illetékesekhez. A fórumra meghívták Horváth Zsuzsannát, a NAT-bizottság tagját, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársát, aki az 1995-ös Nemzeti alaptanterv kidolgozásában is részt vett. Elmondta véleményét a tervezetről Környei László, Halász Gábor és Nahalka István oktatáskutató is. Az összejövetelen az MSZP és az LMP oktatási szakembere is részt vett.

Continue reading


Tételes válaszok XV. – Gyökeres újjászervezés szükségessége – HAT álláspont

2011.12.07. – Nahalka blog

„Záró gondolatok:

Magyarország sikere múlik azon, hogy milyen alapokat adunk gyermekeinknek. Az oktatás, a nevelés ügye elválaszthatatlan kötelékkel fonódik össze a magyar nemzet sikerességének sorskérdéseivel. Magyarország megújítása nem lehet teljes az oktatási rendszer – legyen szó köz- vagy felsőoktatásról – gyökeres újjászervezése nélkül.
A Kormány eltökélt, hogy a köznevelési rendszert olyan irányban építsük újjá, hogy az minden egyes magyar gyermek számára megadja a valódi lehetőséget az igényes oktatáshoz.
 
A Kormány célja, hogy a köznevelési rendszert az állam ismét kitüntetett feladataként kezelje, és gondoskodjon a színvonalas működéséről.
 
A törvénytervezet kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a magyar társadalom hosszú távú fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése.”
 
Véleményünk a záró gondolatokról

Continue reading


Tételes válaszok XIII. – Többségi elutasítás – HAT álláspont

2011.12.06. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy a pedagógusok többsége elutasítja az új törvényben megfogalmazott változásokat.
 
Az igazság:
A szakmai szervezetek nagy többsége támogatja a törvényjavaslatot, egyetért a változtatásokkal. Az Országos Köznevelési Tanács tagjai közül tizenegyen szavaztak a tervezet mellett, hárman ellene és ketten tartózkodtak, az Országos Kisebbségi Bizottság tagjai közül egy tartózkodás mellett nyolcan a tervezet mellett tették le voksukat.
Az államtitkársághoz érkezett levelekben és az országjárás során személyesen pedagógusok százai adnak hangot egyetértésüknek. Az aggodalmak és elutasítások rendszerint politikai nézetkülönbségeken, félreértéseken és hiányos vagy szándékosan torzított információkon alapulnak.”
 
A válaszunk:

Continue reading


Tételes válaszok XII. – Egyeztetés hiánya – HAT álláspont

2011.12.05. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy az Oktatásért Felelős Államtitkárság nem egyeztetett a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel.
 
Az igazság:
Az államtitkárság az egész jogalkotás alatt a törvényi kötelezettségeit messze meghaladóan számos alkalommal egyeztetett, tárgyalt a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Társadalmi konzultációt folytatott, országjáráson eddig közel tízezer pedagógussal ismertette meg a tervezett változásokat és válaszolt kérdéseikre. A beérkezett vélemények és észrevételek közül beépült a javaslat szövegébe minden olyan jobbító szándékú észrevétel, amely nincs szöges ellentétben a javaslat által képviselt elvekkel.”
 
A válaszunk:

Continue reading


Tételes válaszok XI. – Pedagógusok szakmai önállósága – HAT álláspont

2011.12.04. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy a Nat-hoz kidolgozott kötelező kerettantervek megszüntetik a pedagógusok szakmai önállóságát, hogy csökken a pedagógusok szakmai önállósága.
 
Az igazság:
A jelenlegi szabályozás teljes szabadságot ad a helyi tanterv megalkotásában. Mivel azonban a tanterv megszerkesztésére egy átlagos nevelőtestületnek sem ideje, sem megfelelő szakmai képzettsége nincs, az iskolák rendszerint előre megírt kerettanterveket használnak. A jelenlegi korlátlan szabadság tehát valójában nem működik, nem létezik.
A kerettantervek többféle helyi tanterv összeállítására adnak lehetőséget, a tananyag 10 százalékának meghatározása pedig teljes egészében a nevelőtestület joga. Ez olyan szabadság, amellyel valóban élni tudnak a pedagógusok.
A javaslat önálló kerettanterv akkreditációjára is megteremti a lehetőséget.
A pedagógusok szakmai önállóságának további erősödését szolgálja, hogy a jövőben az intézmény alapdokumentumainak elfogadásához nem lesz szükség a fenntartó jóváhagyására.”
 
A válaszunk:

Continue reading


Tételes válaszok X. – Kompetencia alapú oktatás – HAT álláspont

2011.12.02. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy a Nemzeti alaptanterv, kiszorítja a kompetencia alapú oktatást.
 
Az igazság:
A Nemzeti alaptantervben megőrizzük a kompetenciák fejlesztésének elveit, ugyanakkor a tartalmi szabályozással meghatározzuk azt a tudás- és műveltségi minimumot, ami minden magyar gyereknek alanyi jogon jár. Így a Nemzeti alaptanterv megteremti az ismeretek és a kompetenciák harmóniáját.”
 
A válaszunk:

Continue reading


Tételes válaszok IX. – Szakfelügyelői rendszer – HAT álláspont

2011.12.02. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy az új törvény restaurálja a régi szakfelügyelői rendszert.
 
Az igazság:
Magyarországon az oktatás egésze több mint negyedszázada Európában példátlan módon külső szakmai kontroll nélkül működik. Ezért az új törvény – a hivatásukat tudatosan gyakorló pedagógusok igényének megfelelően – egységes szakmai ellenőrző rendszert vezet be. Ennek célja a pedagógusok szakmai munkájának segítésén túl, a minőségi oktatás biztosítása a korszerű mérés- értékelés módszereinek felhasználásával.
Lásd a javaslat 86-87. §-át!”
 
A válaszunk:

Continue reading


Tételes válaszok VIII. – Középosztály és leszakadás – HAT álláspont

2011.11.30. – Nahalka blog

Az államtitkárság állítása:

„Nem igaz, hogy a köznevelési törvény a középosztálynak kedvez, mint ahogyan az sem, hogy növeli a hátrányos helyzetben nevelkedő gyermekek leszakadásának kockázatát.
 
Az igazság:
A köznevelési törvény tervezetében számos, a felzárkóztatást, a valódi esélyegyenlőséget szolgáló intézkedés, elv található.
Néhány példa:
27. § (5) A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról.
50. § (5) Az általános iskolai felvétel elveiről.
51. § (1) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek előnyben részesítéséről.
62. § b) A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel-tanulókkal való külön foglalkozás kötelességéről.
72. § (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjének jogairól.
A nehéz körülmények között végzett munkáért magas pótlék jár a pedagógusoknak (8. melléklet).”
 
A válaszunk:

Continue reading