Ugrás a tartalomra
Tanszabadság

Pedagógiai gondolkodás

A tanulás szabadsága Magyarországon – összefoglaló

A személyközpontú pedagógia gondolata Magyarországon is talált követőkre. Összefoglaljuk, hol és milyen keretek között élhet a tanulás szabadsága a hazai iskolákban.

Krétatartó néhány krétával egy üres tábla alatt

Carl Rogers gondolatai a hazai pedagógiai irodalomban is visszhangra találtak. Pszichológusok és pedagógusok azóta is keresik, hogyan ültethető át a személyközpontú szemlélet a hazai iskolák mindennapjaiba. Ez az összefoglaló nem egyetlen könyvet ismertet, hanem azt mutatja be, hol és hogyan érvényesülhet ma a tanulás szabadsága Magyarországon.

Alternatív iskolák

A rendszerváltás körüli években számos alternatív iskola jött létre vagy erősödött meg: Waldorf-iskolák, a Rogers-féle elvekre építő iskolák, alapítványi és egyházi intézmények saját pedagógiai programmal. Közös bennük, hogy a tanulót aktív résztvevőként kezelik, és nagyobb hangsúlyt adnak a közösségre, a szöveges értékelésre és a gyakorlati tanulásra.

A keret: a pedagógiai program

Minden magyar iskola saját pedagógiai programot készít, amely a kötelező alaptanterv keretei között meghatározza az iskola nevelési elveit és helyi tantervét. Ez az a dokumentum, amelyben az iskola kifejezheti a saját pedagógiai arculatát. Alternatív iskolák esetében a program jelentősebb eltéréseket is tartalmazhat, ezek elfogadása külön eljárásban történik.

Módszertani szabadság a hagyományos iskolában

A tanulás szabadsága nem csak az alternatív iskolák ügye. A törvény a pedagógus jogai között rögzíti, hogy a pedagógiai program alapján megválaszthatja az alkalmazott módszereket. Egy hagyományos osztályteremben is lehet:

  • projekthetet tartani, ahol a tanulók maguk választanak témát;
  • csoportmunkában, kooperatív technikákkal dolgozni;
  • az értékelésbe bevonni a tanulók önértékelését;
  • osztályfőnöki órákon a közösség ügyeit közösen megbeszélni.

A tanulói részvétel

A diákönkormányzat, az osztálytanácskozások és a házirend véleményezése a tanulói részvétel intézményes formái. A gyermekjogi egyezmény szerint a gyermeknek joga van arra, hogy az őt érintő ügyekben kifejtse véleményét, és azt életkorának megfelelően figyelembe vegyék.

Feszültségek

A szabadabb tanulásszervezés és a kötött követelmények – vizsgák, felvételi, tananyag – között gyakran feszültség van. Sok pedagógus éppen azért választ óvatosabb módszert, mert a tanulóinak meg kell felelniük egy egységes mércének. A tanulás szabadsága ezért nem egyszeri döntés, hanem folyamatos egyensúlykeresés.

← Vissza az archívumhoz