Nemzeti alaptanterv: mit szabályoz, és mit hagy az iskolákra?
Szeptembertől felmenő rendszerben új Nemzeti alaptanterv szerint tanulnak az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamosok. Érdemes tisztázni, mit jelent a három szint: a NAT, a kerettanterv és a helyi tanterv.
A tantervekről szóló viták gyakran összemossák a különböző szinteket. Pedig nem mindegy, hogy egy előírás a Nemzeti alaptantervből, egy kerettantervből vagy az iskola saját helyi tantervéből származik.
Három szint
A Nemzeti alaptanterv (NAT) a legáltalánosabb szint. Meghatározza a nevelési célokat, a fejlesztendő kulcskompetenciákat és a műveltségi területek fő tartalmait. Ez minden iskolára kötelező.
A kerettanterv a NAT-ot bontja le évfolyamokra és tantárgyakra, óraszám-ajánlásokkal. Az iskola a kiadott kerettantervek közül választ.
A helyi tanterv az iskola pedagógiai programjának része. Ebben dönt az iskola a szabadon felhasználható órákról, a választható tárgyakról és a saját hangsúlyairól.
Mi változik az új alaptantervvel?
Az új NAT a korábbinál részletesebben határozza meg a tananyag tartalmát, és a kerettantervek is kötöttebbek lettek. A támogatók szerint ez egységesebb tudást biztosít az ország minden iskolájában, és megkönnyíti az iskolaváltást. A kritikusok szerint a részletes tartalmi előírás szűkíti a pedagógusok módszertani szabadságát, és kevés időt hagy a gyakorlásra, a projektmunkára.
Hol marad szabadság?
A tananyag kötöttsége mellett is a pedagógus dönt arról, hogyan tanít: milyen módszerrel, milyen feladatokkal, milyen sorrendben dolgozza fel a témákat, és hogyan alkalmazkodik az osztályához. A törvény a pedagógus jogai között kifejezetten említi a módszertani szabadságot, a pedagógiai program keretei között.
Mit érdemes megkérdezni a szülőnek?
- Melyik kerettanterv szerint tanul a gyerek osztálya?
- Mire használja az iskola a szabadon tervezhető órákat?
- Milyen választható tantárgyak, szakkörök érhetők el?
- Hogyan értékelik a tanulókat az egyes tárgyakból?
Ezekre a kérdésekre a pedagógiai program ad választ, amelyet az iskola köteles nyilvánossá tenni.